HÍREK
A Rovatból

„Mi köze ennek a ki…tt vírusnak az újraválasztásomhoz?” – Donald Trump bukásának kulisszatitkai

Így látták a bennfentesek az amerikai elnökválasztási kampányt.


Donald Trump kampányemberei már februárban, amikor látszólag minden a hivatalban lévő elnök mellett szólt, érezték, hogy a koronavírus-járvány akár az újraválasztásába is kerülhet. Trumpot azonban öngerjesztő győzelmi mámorában elhagyta minden veszélyérzete.

A Politico a két jelölt bennfenteseinek segítségével idézte fel e nem mindennapi párharc hátterét.

Brad Parscale, Trump 2016-os kampányának sikerkovácsa, egyértelmű volt, hogy ő vezeti elnöke duplázási törekvéseit. Február közepén minden nagyon szépnek tűnt, szárnyaltak a közvéleménykutatási eredmények még a hagyományosan demokrata államokban is, amikor megjelent a koronavírus. A kampányfőnök figyelmeztette a Fehér Ház urát ennek veszélyére, aki egy fültanú szerint e kérdést tette fel Parscale-nek: „Mi köze van ennek a ki…tt vírusnak az én újraválasztásomhoz?”

Joe Biden éppen ezt várta Trumptól, és tudta, hogy neki ellenkezőleg kell cselekednie. Elkezdett maszkot viselni, lemondta a nagy nyilvános eseményeket, és úgy igazította kampányát, hogy azzal ne ártson az embereknek.

Anita Dunn, Biden főtanácsadója elmondta, hogy Trumpnak a pandémia kellős közepén tartott látványos nagygyűlései kapcsán az újságírók, de még saját szövetségesei is értetlenkedtek. Attól féltek, hogy a politikai normáknak fittyet hányó celebelnöknek másodszor is bejönnek botrányos húzásai éppen ellenfele visszafogottsága miatt.

Csakhogy Trump propagandagépezete korántsem működött olyan olajozottan, mint négy évvel korábban. Jellemző például, hogy az elnök kampánycsapata és a republikánus párt országos bizottsága (RNC) között olyannyira megromlott a viszony, hogy a végén ez utóbbi már saját reklámokat készített az általa rendkívül alacsony színvonalúnak tartott Trump-hirdetések helyett.

Ezúttal túl későn indult el a Trumpot támogató Politikai Akció Bizottság (PAC) kampánypénzt gyűjtő akciója. Republikánus körök szerint az elnök pénzügyi csapata, amelyet fiának, az ifjabb Donaldnak barátnője, Kimberly Guilfoyle, a volt Fox TV-s vezetett, végtelen dilettantizmusról tett tanúságot. Még az is előfordult, hogy a szexuális életével gyakran dicsekvő hölgy rúdtáncot kínált egy pénzgyűjtő esten a felajánló donornak. Nem csoda, hogy nem tudtak vetélkedni Bidenék sok kis adományra épített stratégiájával, miközben a demokraták lemondtak arról, hogy házról házra járva győzzék meg a híveket.

Ez a döntés nem váltott ki kezdetben osztatlan lelkesedést, de végül őket igazolta, hogy jelöltjük egészséges maradt, miközben a vírus szélsebesen terjedt a Fehér Házban. Igaz, hogy Biden beindulásához kellett, hogy a dél-karolinai előválasztás előtt előlépett támogatóként az állam legbefolyásosabb politikusa, a képviselőház demokrata többségének frakcióvezető-helyettese. Clyburn nemrégiben egy interjúban elmondta, hogy már egy évvel korábban tudta, hogy Biden mellé áll, csak nem akarta idő előtt nyilvánosságra hozni. A kampánystáb most meggyőzte őt, és bejött: Biden elsöprő győzelmet aratott Dél-Karolinában, majd a szuperkedden is, miután több korábbi riválisa visszalépett és hozzá csatlakozott.

Trump kampányát az elnök szeszélyei diktálták, míg Bidené rendet, fegyelmezettséget sugallt.

És bár rendkívüli óvatossága gúnyolódásokat is kiváltott – alagsori főhadiszállása elnökjelöltségének mintegy szimbóluma lett – az amerikai szavazók végül mégis elutasították Trump elnökségének káoszát, miután több mint 235 ezren haltak meg a pandémia során, amelyet képtelen volt és nem is akart kezelni. Inkább választottak egy mintadiákot, aki hónapokon át ki sem mozdult otthonából, még az elnökjelölő konvención sem vett részt személyesen. Végül több mint 74 millió szavazatot gyűjtött, többet, mint bármely korábbi amerikai elnökjelölt, köztük levélszavazók millióinak voksait, akik ugyanúgy visszahúzódtak otthonukba, mint ő.

Trump mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a vírus nem tartja őt vissza.

A járvány kitörése után Parscale a szabadtéri kampánygyűléseket javasolta az elnöknek, ő azonban ragaszkodott a zárt arénákhoz. Így vált a június 20-i tulsai, alig félházas esemény a kampány fordulópontjává és romlott meg végleg Trump és Parscale viszonya. Akkor próbálta kezébe venni az ügyek irányítását Jared Kushner, aki betekintést akart nyerni a kampány minden részletébe, bevonva a vezető republikánus képviselőket és szenátorokat.

Tony Fabrizio, Trump közvélemény-kutatója július 21-én egy 79 oldalas memorandumot írt, amelyben azt tanácsolta az elnöknek: előbb szorítsa vissza a koronavírust, mielőtt megnyitja a gazdaságot, követelje meg a maszkviselést, és a levélszavazásra biztassa híveit. Mindezt Fabrizio alátámasztotta azzal, hogy az elnök népszerűsége többhónapos mélypontot ért el. Parscale és Ronna McDaniel, a RNC elnöke azt javasolta Trumpnak, hogy hagyjon fel a napi koronavírus-sajtótájékoztatókkal. Az egyiken hangzott el ugyanis az a hírhedtté vált javaslata, hogy az emberek fertőtlenítőt injekciózzanak be maguknak a vírus ellen. Közben Kushner meggyőzte az elnököt, hogy rúgja ki Parscale-t.

Ezzel szemben Joe Biden március 11-én, egy héttel az elnökjelöltségét bebiztosító szuperkedd után kivonta magát a forgalomból. Politikai igazgatója, Stef Felman emlékszik arra, hogy folyamatosan figyelték a híreket, és világossá vált számukra, hogy a koronavírus veszélyes ütemben terjed.

Egyes demokraták attól féltek, hogy Trump a maga gőzhenger stílusával eltapossa Bident, ehelyett a kormány orvos tanácsadóit és a médiát söpörte félre. Néhány hét elteltével Biden már vezette a közvélemény-kutatásokat. Biden egy másik bizalmasa, Kate Bedingfield szerint az elnök napi tv-s tájékoztatói nemhogy megnyugtatták volna az embereket, hanem idegesebbé tették őket.

A demokrata csapat egyszerűen nem értette, hogy Trump miért nem állt elő egy átfogó stratégiával a járvány ellen, holott erre minden eszköz a rendelkezésére állt. Ehelyett szándékosan hazudott az amerikai közvéleménynek, és Biden „alagsorán” gúnyolódott. De májusban még Biden saját tábora is kételkedett a kihívó stratégiájának helyességében, és stábjának vissza kellett vernie a párt egyes vezető figuráinak követelését, amelyek több cselekvésre ösztönözték őt.

Még olyanok is osztották nekik az észt például a New York Timesban, akiknek korábbi támogatottjait Biden legyőzte az előválasztásokon. Közben azonban, nagyrészt Trumpék elhibázott pénzgyűjtő akcióinak köszönhetően Biden augusztusra már a tv-reklámok terén is előnyt élvezett. Ebben nem kis része volt annak, hogy az O’Malley Dillon vezette kampánystáb a Zoomon keresztül virtuálisan gyűjtötte össze a támogatókat. Ez nemcsak biztonságos volt a járvány miatt, hanem egyúttal idő- és költségkímélő módszer is.

De legalább ennyire fontos döntés volt, hogy Biden Kamala Harrist választotta alelnök-jelöltjének.

Bár kezdetben még bizonytalan volt, mert a volt kaliforniai főügyész egy vita során úgy tűnt, mintha rasszistának tartaná az egykori alelnököt. Biden azonban végül húgára, Valerie-re, és feleségére, Jillre hallgatott, akik emlékeztettek arra, hogy 2015-ben meghalt fia, Beau nemcsak jó barátja volt Harrisnak, de nagyra becsülte őt kollégaként is. Dick Harpootlian, Biden régi barátja és donorja szerint ez volt a döntő momentum a kampányban, mert a támogatók igazi nyerő párost láttak bennük.

Mire a republikánusoknak szeptemberre összejött a két fődonor üzletember, Sheldon Adelson és Bernard Marcus által összekovácsolt szuper-PAC, amelyből finanszírozták a Preserve America (Őrizd meg Amerikát) kampányt, addigra a közvélemény-kutatások szerint a szavazók több mint 70%-a eldöntötte, hogy kire adja voksát. Éppen ezért a Biden-csapat már ekkor hozott egy titkos döntést arról, hogy megkezdik a pénzgyűjtést Biden hivatalba lépésének, a leendő Fehér Ház stáb felállításának finanszírozásához.

Trump helyzetét nemcsak a koronavírus felelőtlen kezelése rontotta, hanem a fekete bőrű George Floyd május 25-i, rendőri erőszak általi halála és az azt követően országszerte kitört zavargások is.

Joe Biden néhány nap múlva nagy hatású üzenetben felszólított a rasszizmus elleni fellépésre, egyben olyan alapvető reformokat javasolt a rendőrségnél, amelyekkel vissza lehetne szorítani a túlkapásokat. Ugyanakkor a CBS-nek június elején adott interjúban határozottan elutasította azt a radikális követelést, hogy a rendőrség költségvetésének egy részét más, civil kormányszerveknek adják át. Ezzel semmissé tette Donald Trump vádját, mely szerint ellenfele el akarja lehetetleníteni a rendőrséget és a káoszt támogatja. Közben az elnök a hadsereg bevetésének fenyegetésével, a rendőrség dicséretével azt a látszatot keltette, hogy szítja a faji megosztottságot.

E viselkedésére a washingtoni Szent János templom előtti bibliás pózolása tette fel a koronát, miközben a rendőrök könnygázzal oszlatták fel a békésen tüntető tömeget. Bryan Lanza, Trump volt tanácsadója szerint az elnök ezt olyan gesztusnak szánta, mint annak idején George W. Bush, amikor megjelent az Ikertornyok romjainál, csak éppen fordítva sült el.

Ugyancsak fontos mérföldkő volt a küzdelemben a szeptember 29-i első elnökjelölti tv-vita. „Senki nem tudja, miért üvöltözött Trump Bidennel 90 percen keresztül” – mondta az elnök egyik tanácsadója az amerikai választások történetében példátlan eset után.

Ráadásul úgy tűnt: azt várja híveitől, hogy fegyveresen jelenjenek meg a szavazóhelyiségekben a választás napján, miközben nem volt hajlandó elítélni a Proud Boys nevű neofasiszta csoportot, amely számos utcai összetűzést provokált. Mi több: nem volt hajlandó megígérni, hogy elfogadja a választások eredményét. Bidenék azonban nem mentek bele az utcájába. Bob Bauer, Obama elnök volt Fehér Házi tanácsadója szerint tisztában voltak azzal, hogy Trump mindenkit bele akar hajszolni saját fantáziavilágába, ahol ő diktálhat, ezért úgy döntöttek: nem adnak lovat alá egyes botrányos kijelentéseinek túlreagálásával.

Trump azonban nem tágított, továbbra is megagyűléseket rendezett, aztán október 2-án robbant a romba: az elnök, a járványveszély megrögzött tagadója, elkapta a vírust. Biden tanácsadói szerint a volt alelnököt meglepte a hír, de nem érződött rajta káröröm riválisával szemben.

Dunn szerint ekkor igazolódott be, hogy Biden milyen jól döntött sokat gúnyolt alagsor-stratégiájával, mert megmutatta az amerikai népnek, hogyan kell egy elnöknek cselekednie.

Trump csapatát a pánik kerülgette, az elnök mélyrepülése tovább folytatódott a felmérések szerint, és a kampányemberek szerint rossz volt nézni Mark Meadows Fehér Házi stábfőnök válságkezelő szerencsétlenkedését.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Epstein-akták: A pedofil milliárdos szerint „Európa be volt szarva Orbán 2018-as győzelmétől”
A frissen kiadott Epstein-akták szerint a pedofil üzletember Steve Bannonnal vitatta meg Orbán Viktor 2018-as győzelmét. Az üzenetek rávilágítanak az amerikai jobboldal akkori érdeklődésére.


A 2018-as magyar országgyűlési választás napján Jeffrey Epstein arról váltott üzenetet Steve Bannonnal, hogy Európa teljesen be van rezelve Orbán Viktor esetleges újabb győzelme miatt. A magyar szálakra és az új üzenetváltásokra a Telex bukkant rá az amerikai igazságügyi minisztérium által január végén közzétett, mintegy hárommillió oldalnyi Epstein-aktában, melyekben az elítélt üzletember budapesti látogatásai, egy Király utcai lakás, magyar lányok és egy magyar tudós neve is szerepel.

A legfontosabb beszélgetés 2018. április 8-án, a választás napján zajlott.

A Párizsban tartózkodó Epstein kora délután írt Donald Trump korábbi tanácsadójának, aki válaszában a magyarországi eseményekre utalt.

A nap folyamán a két férfi több tucat, Magyarországhoz nem kötődő üzenetet is küldött egymásnak: viccelődtek a szeméremajkakról, Epstein pedig azzal hencegett, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös lefoglalta a teljes Louvre-t, és éppen hozzá tart a múzeumba. Este, nem sokkal azelőtt, hogy befutottak a Fidesz újabb kétharmados győzelmét hozó eredmények, Epstein ismét írt Bannonnak.

– Epstein: Európa teljesen be szarva.

– Bannon: Igen, teljesen.

– Epstein: Te vagy a hibás.

– Bannon: Tudom. És a New York Times-cikk…

A beszélgetések felkutatását nehezítette, hogy Epstein következetesen elgépelte a magyar miniszterelnök nevét, amely az iratokban „Orbahn”-ként és „Urban”-ként is szerepel.

A magyar miniszterelnök neve a választás után is felbukkant a beszélgetéseikben. 2018 májusában Epstein arról érdeklődött Terje Rød-Larsen norvég diplomatánál, hogy Sebastian Kurz akkori osztrák kancellár akarna-e találkozni Bannonnal, és megjegyezte, hogy „Steve éppen Budapesten van Orbahnnal”.

Bannon ekkor valóban Magyarországon tartózkodott, egy nappal korábban a magyar kormány konferenciáján mondott beszédet a budapesti Várkert Bazárban.

2019 májusában, két hónappal Epstein letartóztatása előtt, a neve ismét feltűnt egy Bannonnak küldött üzenetben. Epstein azt tanácsolta a politikai stratégának, hogy fókuszáljon Európára, például Salvinire és „Orbahnra”. Ennek az üzenetnek a pontos kontextusa nem egyértelmű.

Steve Bannon korábban már nyilvánosan is méltatta a magyar miniszterelnököt.

Egy 2018. márciusi New York Times-interjúban arról beszélt, hogy „hősként” és „a jelenlegi politikai színtér legjelentősebb alakjaként” tiszteli Orbánt.

Ezt a kijelentést később a Washington Post, a Politico és az AFP is idézte a magyar választásról szóló cikkeiben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Először szólalt meg Göd polgármestere, Kammerer Zoltán elárulta, mit mutatnak az ő méréseik
A városvezető szerint nem mások adataira, hanem saját, akkreditált méréseikre támaszkodnak. Azt ígéri, hamarosan egy 24 órás mérőállomás adatait is bárki láthatja majd.


Kammerer Zoltán, Göd polgármestere a Facebookon reagált arra, hogy újra napirenden van a Samsung-ügy. A polgármester azt írta, megválasztása után – korábbi ígéretének megfelelően – azonnal gondoskodott a szükséges forrásokról, hogy megkezdhessék az akkumulátorgyártáshoz köthető kibocsátások ellenőrzését a levegőben és a talajvízben, valamint a gyár zajának mérését is.

„Közbeszerzési eljárásban kiválasztottuk azokat a szakembereket, akik a mintavételezést és a minták elemzését akkreditált körülmények között végzik.

A munkát Göd Város Önkormányzata rendelte meg, tehát saját adatok állnak rendelkezésünkre – így nem a másoktól kapott értékek alapján hozzuk meg a szükséges döntéseket” – áll a bejegyzésben.

Kammerer Zoltán szerint a hat kútból álló városi talajvízmonitoring-hálózat kiépítése során 25 helyen végeztek próbafúrásokat, és vettek talaj-, valamint talajvízmintákat.

Állítása szerint a levegőminőséget évszakonként, heteken át ellenőriztették, és az országban először tavaly ősszel Gödön mértek akkreditált módon a levegőből NMP-koncentrációt.

„Összefoglalva: az elvégzett vizsgálatok során

a megbízott szakemberek egyszer sem találtak a gyár működéséhez köthető szennyeződést sem a gödi talajban és talajvízben, sem a város levegőjében”

– közölte a polgármester.

Hozzátette, a levegőben kizárólag olyan enyhébb egészségügyi határérték-túllépés fordult elő, amit szerinte télen elsősorban az ingatlanok fűtése okoz. A polgármester arról is írt, hogy ígéretüknek megfelelően

Göd idei költségvetése biztosítja a forrást egy állandó, a nap 24 órájában működő mérőállás kiépítésére, ami valós időben továbbítja majd az adatokat a szakhatóságoknak.

Közölte azt is, hogy a levegő minőségét utoljára idén január 14-től 24-ig ellenőriztették, a talajvizet felügyelő kutakból pedig február 9-én vettek mintát, a friss eredményeket a god.hu oldalon teszik majd közzé. Kammerer Zoltán a poszt végén megjegyezte, polgármesteri hatásköre nem terjed ki a gyáron belüli munkaügyi szabályok ellenőrzésére, de számára a Gödön élők és a gödi környezet biztonsága az első.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A fia kapta a párizsi álomállást a nagykövetségen gyakornokként: bocsánatot kellett kérnie a norvég külügyminiszternek
Espen Barth Eide norvég külügyminiszter nem jelezte a minisztériumnak, hogy fia a párizsi nagykövetségre pályázik. A botrány kirobbanása után a fia lemondott, a miniszterelnök pedig hibának nevezte a mulasztást.


Bírálatok kereszttüzébe került Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, miután kiderült, hogy fia gyakornoki állást kapott Norvégia párizsi nagykövetségén. A miniszter elmulasztotta bejelenteni a minisztériumnak fia pályázatát, noha ez kötelessége lett volna.

„Hibát követtem el, amit mélyen sajnálok. Nyilvánvalóan elfogult vagyok a fiammal szemben, így az egész külügyi szolgálat is elfogult. Ezért a nagykövet is elfogult volt, amikor a fiamat választotta gyakornoknak”

mondta a külügyminiszter szerdán a norvég NRK közszolgálati műsorszolgáltatónak. Eide elismerte, hogy hibásan mérte fel a helyzetet, és nem nézte át elég alaposan a vonatkozó szabályokat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy fia megfelelt a pályázati feltételeknek, a pozícióról azonban időközben saját elhatározásából lemondott.

Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök az ügy kapcsán úgy fogalmazott, Eidének tudnia kellett volna, hogyan kell eljárni egy ilyen esetben.

A hiba ellenére azonban továbbra is bizalmáról biztosította külügyminiszterét. Az ellenzék szerint ugyanakkor az eset tovább rombolja a politika iránti bizalmat, és egy tapasztalt politikustól elvárható lenne a szabályok pontos ismerete.

Norvégiában miniszteri összeférhetetlenség esetén egy helyettesítő minisztert kell kijelölni az adott ügyre, ami Eide bevallása szerint most elmaradt.

A párizsi nagykövetség gyakornoki helyei rendkívül keresettek, a februárban induló félévre meghirdetett posztra harmincan pályáztak. A kiválasztásról a külképviselet dönt előre rögzített szempontok alapján. Az ügyben Vegar Sundsbø Brynildsen párizsi nagykövet is elismerte, hogy neki is fel kellett volna ismernie a saját összeférhetetlenségét, és sajnálatát fejezte ki a hiba miatt. A teljes átláthatóság érdekében Eide azt is közölte, hogy egy másik fia 2024-ben szintén pályázott egy gyakornoki helyre, de azt nem nyerte el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Döntött az EP a 90 milliárd eurós ukrán hitelről, a Fidesz és a Tisza is nemmel szavazott
Az Európai Parlament megszavazta a Kijevnek szánt pénzügyi csomagot, amely költségvetési és védelmi célokat szolgál. A pénzt már tavasszal folyósíthatják, miután a Tanács is jóváhagyja.


Szerdán az Európai Parlament képviselői három jogszabályt fogadtak el sürgősségi eljárásban, amivel egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomagot tettek elérhetővé Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakra – olvasható az Európai Parlament közleményében.

A hitel Ukrajna sürgős finanszírozási szükségleteit hivatott fedezni az Oroszország által indított háború közepette. Az Ukrajnát támogató hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem szavazattal és 44 tartózkodás mellett fogadták el.

Az elsősorban az újjáépítést célzó Ukrajna-Eszköz módosításáról szóló javaslat 473 igen, 140 nem szavazatot és 32 tartózkodást kapott, míg az uniós hosszú távú költségvetés módosítását 490 igen, 130 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

A 90 milliárd eurós keretösszeget két fő célra fordítják: 30 milliárd eurót makroszintű pénzügyi és költségvetési támogatásra, 60 milliárd eurót pedig Ukrajna védelmi képességeinek megerősítésére és katonai felszerelések beszerzésére különítenek el.

Utóbbiakat főszabály szerint ukrán, uniós, illetve az Európai Gazdasági Térség és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás védelmi iparából kell beszerezni.

A finanszírozás szigorú feltételekhez kötött, beleértve Ukrajna folyamatos elkötelezettségét a demokratikus kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok – köztük a kisebbségek jogainak – védelme mellett.

A hitelt az Unió közös tőkepiaci forrásbevonásból fedezi, a kamatköltségeket pedig az EU éves költségvetései állják.

A Bizottság becslése szerint ez 2027-ben mintegy 1 milliárd euró, 2028-tól pedig évente körülbelül 3 milliárd euró lesz. A tőkeösszeg visszafizetéséért Ukrajna akkor válik felelőssé, amikor háborús jóvátételt kap Oroszországtól.

A magyar pártok képviselői közül egyedül a DK szavazott igennel a háromelemű csomagra, a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk képviselői nem támogatták a javaslatokat.

Az uniós támogatási hitelről az Európai Tanács még 2025. december 18-án állapodott meg, a Bizottság pedig 2026. január 14-én terjesztette elő. Mivel Csehország, Magyarország és Szlovákia nem kívánt részt venni a hitelprogramban, a megállapodást a tagállamok úgynevezett megerősített együttműködési eljárás keretében fogadták el. Ez lehetővé teszi, hogy az együttműködni kívánó uniós tagállamok egyhangúság hiányában is közösen lépjenek. A magyar kimaradást korábban méltatta Orbán Viktor miniszterelnök is, aki szerint „megmenekültünk attól, hogy belesodródjunk a háborúba”.

A folyósítás feltétele, hogy Ukrajna kidolgozzon egy finanszírozási stratégiát, amit az Európai Bizottság értékel, majd az Európai Tanács is jóváhagy. Ha ez megtörtént, a Bizottság 2026 második negyedévének elején utalhatja az első részletet.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk