HÍREK
A Rovatból

„Mi köze ennek a ki…tt vírusnak az újraválasztásomhoz?” – Donald Trump bukásának kulisszatitkai

Így látták a bennfentesek az amerikai elnökválasztási kampányt.


Donald Trump kampányemberei már februárban, amikor látszólag minden a hivatalban lévő elnök mellett szólt, érezték, hogy a koronavírus-járvány akár az újraválasztásába is kerülhet. Trumpot azonban öngerjesztő győzelmi mámorában elhagyta minden veszélyérzete.

A Politico a két jelölt bennfenteseinek segítségével idézte fel e nem mindennapi párharc hátterét.

Brad Parscale, Trump 2016-os kampányának sikerkovácsa, egyértelmű volt, hogy ő vezeti elnöke duplázási törekvéseit. Február közepén minden nagyon szépnek tűnt, szárnyaltak a közvéleménykutatási eredmények még a hagyományosan demokrata államokban is, amikor megjelent a koronavírus. A kampányfőnök figyelmeztette a Fehér Ház urát ennek veszélyére, aki egy fültanú szerint e kérdést tette fel Parscale-nek: „Mi köze van ennek a ki…tt vírusnak az én újraválasztásomhoz?”

Joe Biden éppen ezt várta Trumptól, és tudta, hogy neki ellenkezőleg kell cselekednie. Elkezdett maszkot viselni, lemondta a nagy nyilvános eseményeket, és úgy igazította kampányát, hogy azzal ne ártson az embereknek.

Anita Dunn, Biden főtanácsadója elmondta, hogy Trumpnak a pandémia kellős közepén tartott látványos nagygyűlései kapcsán az újságírók, de még saját szövetségesei is értetlenkedtek. Attól féltek, hogy a politikai normáknak fittyet hányó celebelnöknek másodszor is bejönnek botrányos húzásai éppen ellenfele visszafogottsága miatt.

Csakhogy Trump propagandagépezete korántsem működött olyan olajozottan, mint négy évvel korábban. Jellemző például, hogy az elnök kampánycsapata és a republikánus párt országos bizottsága (RNC) között olyannyira megromlott a viszony, hogy a végén ez utóbbi már saját reklámokat készített az általa rendkívül alacsony színvonalúnak tartott Trump-hirdetések helyett.

Ezúttal túl későn indult el a Trumpot támogató Politikai Akció Bizottság (PAC) kampánypénzt gyűjtő akciója. Republikánus körök szerint az elnök pénzügyi csapata, amelyet fiának, az ifjabb Donaldnak barátnője, Kimberly Guilfoyle, a volt Fox TV-s vezetett, végtelen dilettantizmusról tett tanúságot. Még az is előfordult, hogy a szexuális életével gyakran dicsekvő hölgy rúdtáncot kínált egy pénzgyűjtő esten a felajánló donornak. Nem csoda, hogy nem tudtak vetélkedni Bidenék sok kis adományra épített stratégiájával, miközben a demokraták lemondtak arról, hogy házról házra járva győzzék meg a híveket.

Ez a döntés nem váltott ki kezdetben osztatlan lelkesedést, de végül őket igazolta, hogy jelöltjük egészséges maradt, miközben a vírus szélsebesen terjedt a Fehér Házban. Igaz, hogy Biden beindulásához kellett, hogy a dél-karolinai előválasztás előtt előlépett támogatóként az állam legbefolyásosabb politikusa, a képviselőház demokrata többségének frakcióvezető-helyettese. Clyburn nemrégiben egy interjúban elmondta, hogy már egy évvel korábban tudta, hogy Biden mellé áll, csak nem akarta idő előtt nyilvánosságra hozni. A kampánystáb most meggyőzte őt, és bejött: Biden elsöprő győzelmet aratott Dél-Karolinában, majd a szuperkedden is, miután több korábbi riválisa visszalépett és hozzá csatlakozott.

Trump kampányát az elnök szeszélyei diktálták, míg Bidené rendet, fegyelmezettséget sugallt.

És bár rendkívüli óvatossága gúnyolódásokat is kiváltott – alagsori főhadiszállása elnökjelöltségének mintegy szimbóluma lett – az amerikai szavazók végül mégis elutasították Trump elnökségének káoszát, miután több mint 235 ezren haltak meg a pandémia során, amelyet képtelen volt és nem is akart kezelni. Inkább választottak egy mintadiákot, aki hónapokon át ki sem mozdult otthonából, még az elnökjelölő konvención sem vett részt személyesen. Végül több mint 74 millió szavazatot gyűjtött, többet, mint bármely korábbi amerikai elnökjelölt, köztük levélszavazók millióinak voksait, akik ugyanúgy visszahúzódtak otthonukba, mint ő.

Trump mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a vírus nem tartja őt vissza.

A járvány kitörése után Parscale a szabadtéri kampánygyűléseket javasolta az elnöknek, ő azonban ragaszkodott a zárt arénákhoz. Így vált a június 20-i tulsai, alig félházas esemény a kampány fordulópontjává és romlott meg végleg Trump és Parscale viszonya. Akkor próbálta kezébe venni az ügyek irányítását Jared Kushner, aki betekintést akart nyerni a kampány minden részletébe, bevonva a vezető republikánus képviselőket és szenátorokat.

Tony Fabrizio, Trump közvélemény-kutatója július 21-én egy 79 oldalas memorandumot írt, amelyben azt tanácsolta az elnöknek: előbb szorítsa vissza a koronavírust, mielőtt megnyitja a gazdaságot, követelje meg a maszkviselést, és a levélszavazásra biztassa híveit. Mindezt Fabrizio alátámasztotta azzal, hogy az elnök népszerűsége többhónapos mélypontot ért el. Parscale és Ronna McDaniel, a RNC elnöke azt javasolta Trumpnak, hogy hagyjon fel a napi koronavírus-sajtótájékoztatókkal. Az egyiken hangzott el ugyanis az a hírhedtté vált javaslata, hogy az emberek fertőtlenítőt injekciózzanak be maguknak a vírus ellen. Közben Kushner meggyőzte az elnököt, hogy rúgja ki Parscale-t.

Ezzel szemben Joe Biden március 11-én, egy héttel az elnökjelöltségét bebiztosító szuperkedd után kivonta magát a forgalomból. Politikai igazgatója, Stef Felman emlékszik arra, hogy folyamatosan figyelték a híreket, és világossá vált számukra, hogy a koronavírus veszélyes ütemben terjed.

Egyes demokraták attól féltek, hogy Trump a maga gőzhenger stílusával eltapossa Bident, ehelyett a kormány orvos tanácsadóit és a médiát söpörte félre. Néhány hét elteltével Biden már vezette a közvélemény-kutatásokat. Biden egy másik bizalmasa, Kate Bedingfield szerint az elnök napi tv-s tájékoztatói nemhogy megnyugtatták volna az embereket, hanem idegesebbé tették őket.

A demokrata csapat egyszerűen nem értette, hogy Trump miért nem állt elő egy átfogó stratégiával a járvány ellen, holott erre minden eszköz a rendelkezésére állt. Ehelyett szándékosan hazudott az amerikai közvéleménynek, és Biden „alagsorán” gúnyolódott. De májusban még Biden saját tábora is kételkedett a kihívó stratégiájának helyességében, és stábjának vissza kellett vernie a párt egyes vezető figuráinak követelését, amelyek több cselekvésre ösztönözték őt.

Még olyanok is osztották nekik az észt például a New York Timesban, akiknek korábbi támogatottjait Biden legyőzte az előválasztásokon. Közben azonban, nagyrészt Trumpék elhibázott pénzgyűjtő akcióinak köszönhetően Biden augusztusra már a tv-reklámok terén is előnyt élvezett. Ebben nem kis része volt annak, hogy az O’Malley Dillon vezette kampánystáb a Zoomon keresztül virtuálisan gyűjtötte össze a támogatókat. Ez nemcsak biztonságos volt a járvány miatt, hanem egyúttal idő- és költségkímélő módszer is.

De legalább ennyire fontos döntés volt, hogy Biden Kamala Harrist választotta alelnök-jelöltjének.

Bár kezdetben még bizonytalan volt, mert a volt kaliforniai főügyész egy vita során úgy tűnt, mintha rasszistának tartaná az egykori alelnököt. Biden azonban végül húgára, Valerie-re, és feleségére, Jillre hallgatott, akik emlékeztettek arra, hogy 2015-ben meghalt fia, Beau nemcsak jó barátja volt Harrisnak, de nagyra becsülte őt kollégaként is. Dick Harpootlian, Biden régi barátja és donorja szerint ez volt a döntő momentum a kampányban, mert a támogatók igazi nyerő párost láttak bennük.

Mire a republikánusoknak szeptemberre összejött a két fődonor üzletember, Sheldon Adelson és Bernard Marcus által összekovácsolt szuper-PAC, amelyből finanszírozták a Preserve America (Őrizd meg Amerikát) kampányt, addigra a közvélemény-kutatások szerint a szavazók több mint 70%-a eldöntötte, hogy kire adja voksát. Éppen ezért a Biden-csapat már ekkor hozott egy titkos döntést arról, hogy megkezdik a pénzgyűjtést Biden hivatalba lépésének, a leendő Fehér Ház stáb felállításának finanszírozásához.

Trump helyzetét nemcsak a koronavírus felelőtlen kezelése rontotta, hanem a fekete bőrű George Floyd május 25-i, rendőri erőszak általi halála és az azt követően országszerte kitört zavargások is.

Joe Biden néhány nap múlva nagy hatású üzenetben felszólított a rasszizmus elleni fellépésre, egyben olyan alapvető reformokat javasolt a rendőrségnél, amelyekkel vissza lehetne szorítani a túlkapásokat. Ugyanakkor a CBS-nek június elején adott interjúban határozottan elutasította azt a radikális követelést, hogy a rendőrség költségvetésének egy részét más, civil kormányszerveknek adják át. Ezzel semmissé tette Donald Trump vádját, mely szerint ellenfele el akarja lehetetleníteni a rendőrséget és a káoszt támogatja. Közben az elnök a hadsereg bevetésének fenyegetésével, a rendőrség dicséretével azt a látszatot keltette, hogy szítja a faji megosztottságot.

E viselkedésére a washingtoni Szent János templom előtti bibliás pózolása tette fel a koronát, miközben a rendőrök könnygázzal oszlatták fel a békésen tüntető tömeget. Bryan Lanza, Trump volt tanácsadója szerint az elnök ezt olyan gesztusnak szánta, mint annak idején George W. Bush, amikor megjelent az Ikertornyok romjainál, csak éppen fordítva sült el.

Ugyancsak fontos mérföldkő volt a küzdelemben a szeptember 29-i első elnökjelölti tv-vita. „Senki nem tudja, miért üvöltözött Trump Bidennel 90 percen keresztül” – mondta az elnök egyik tanácsadója az amerikai választások történetében példátlan eset után.

Ráadásul úgy tűnt: azt várja híveitől, hogy fegyveresen jelenjenek meg a szavazóhelyiségekben a választás napján, miközben nem volt hajlandó elítélni a Proud Boys nevű neofasiszta csoportot, amely számos utcai összetűzést provokált. Mi több: nem volt hajlandó megígérni, hogy elfogadja a választások eredményét. Bidenék azonban nem mentek bele az utcájába. Bob Bauer, Obama elnök volt Fehér Házi tanácsadója szerint tisztában voltak azzal, hogy Trump mindenkit bele akar hajszolni saját fantáziavilágába, ahol ő diktálhat, ezért úgy döntöttek: nem adnak lovat alá egyes botrányos kijelentéseinek túlreagálásával.

Trump azonban nem tágított, továbbra is megagyűléseket rendezett, aztán október 2-án robbant a romba: az elnök, a járványveszély megrögzött tagadója, elkapta a vírust. Biden tanácsadói szerint a volt alelnököt meglepte a hír, de nem érződött rajta káröröm riválisával szemben.

Dunn szerint ekkor igazolódott be, hogy Biden milyen jól döntött sokat gúnyolt alagsor-stratégiájával, mert megmutatta az amerikai népnek, hogyan kell egy elnöknek cselekednie.

Trump csapatát a pánik kerülgette, az elnök mélyrepülése tovább folytatódott a felmérések szerint, és a kampányemberek szerint rossz volt nézni Mark Meadows Fehér Házi stábfőnök válságkezelő szerencsétlenkedését.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Kutyából nem lesz szalonna! Még akkor sem, ha maga Orbán Viktor mondja!” – Felháborodások sora követi Erdélyben is a kormányfő tihanyi beszédét
Orbán Viktor beszéde után elszabadultak az indulatok a közösségi médiában. Többen is dühösen reagáltak arra, hogy a miniszterelnök George Simiont idézte a Tihanyi Apátságnál.


A május 9-i tihanyi beszéd heves reakciókat váltott ki Erdélyben is. Sokan párhuzamot vontak az őszödi beszéddel, másokat a helyszín szimbolikája és az elhangzott idézetek háborítottak fel. Kedei Pál Előd, RMDSZ-es tanácsnok Facebook-bejegyzésében azt írta:

„Úgy látszik, május hónap a híres/hírhedt beszédek hónapja: 2006. május 26. – őszödi beszéd, 2025. május 9. – tihanyi beszéd. Hát mindketten elk*rták! Nem kicsit, nagyon!”

A bejegyzés további részében az erdélyi magyar közösség önrendelkezésére hívja fel a figyelmet:

„Az pedig itt Erdélyben több mint 100 éve igaz, hogy mi tudjuk legjobban, mi jó nekünk, és mi nem. Mi itt csak magunkra számíthatunk. Akárcsak vasárnap, május 18-án, amikor még van esély megállítani a szélsőséges, Nyugat-ellenes, magyarellenes jelöltet és hatalomátvételre éhes és kész társaságát.”

„Van egy jó mondás arra, ami most történik: Kutyából nem lesz szalonna! Még akkor sem, ha maga Orbán Viktor mondja!”

– zárta posztját.

Tóth Szilárd történész posztjában az esemény szakrális helyszínét és az elhangzott idézeteket kritizálta:

„»Te is, fiam, Brutus?!« Méghozzá a Tihanyi Apátság szent földjén? A Tihanyi Apátságnál, ahová eddig minket a legrégibb eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék kötött? Szép magyar nyelvünk első írott szavai, az első leírt 58 magyar szó.” Hozzátette:

„És most, 970 évvel később Orbán Viktor innen üzen »Románia népének és jövendőbeli elnökének«, és idéz George Simiontól. Nem Szent Istvánt, az államalapítót idézi, nem I. András királyunkat, az apátság alapítóját, nem Kossuthot, nem Széchenyit, nem Rousseaut vagy Montesquieut, nem Immanuel Kantot, hanem Simiont, a focihuligánt!”

Majd szarkasztikusan megjegyezte: „Ja, elfelejtettem, Viktor szereti a focit…” Ugyanakkor kitért arra is, mit is idézett pontosan a magyar kormányfő a magyarellenes román elnökjelölttől:

„Mit idézett Orbán Viktor a focihuligántól? »Most a nemzetek Európájának, a keresztény Európának van itt az ideje, amelyben harcolni fogunk a jogunkért, hogy európai polgárok legyünk«, kihangsúlyozva, hogy »Teljesen egyetértünk«!”

„Hogy mennyire keresztény értékekért harcol Simion, azt megmutatta az úzvölgyi temető meggyalázásakor. A keresztényi értékekért küzdő AUR nyári egyetemén 2023. szeptember 16-án három AUR-os párttag (köztük egy képviselő) megerőszakoltak egy 17 éves lányt, én minden orvosi és térfigyelő kamerás bizonyíték ellenére 2 éve mismásolják az ügyet. Simion nem ítélte el társai tettét, nem határolódott el tőlük, nem zárták ki őket a pártból, az erőszaktevő képviselő továbbra is képviselő!”

– tette hozzá.

„Hát miért is ítélné el Simion párttársai tettét, ha ő is ilyent mond a parlamentben, hogy »Te agresez sexual, scroafo!« Köszönöm szépen, én ilyen harcostársakkal nem akarok küzdeni a »keresztényi Európáért«! És az álszentség csúcsa, amikor OV azt állítja, hogy »nem szólunk bele a most folyó román elnökválasztási küzdelembe«. Ezzel igenis beleszólt, méghozzá Simion javára! Ha annyira egyetért George Simionnal, honosítsa Magyarországra, de ne sugallja nekem, hogy Simionra szavazzak!”

– emelte ki bejegyzése végén.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Ideje lenne, hogy a magyar hatóságok véget vessenek az értelmetlen ukránellenes hisztériának” – reagáltak az ukránok arra, hogy a magyar fél lemondta a kárpátaljai egyeztetést
„Amikor elfogy a bizonyíték, kezdődik a boszorkányüldözés - nem vette jó néven Ukrajna, hogy az ígéretesen induló magyar-ukrán tárgyalások megakadni látszanak a kémbotrány miatt.


Vasárnap Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára megerősítette, hogy Magyarország bizonytalan időre elhalasztja a május 12-re tervezett ukrán–magyar kisebbségi konzultációt. A találkozót a magyar fél mondta le, az elmúlt napok eseményeire hivatkozva.

Az ukrán Interfax szerint a megbeszélést Ungváron tartották volna, ahol a felek a korábban Budapesten egyeztetett 11 magyar ajánlás első fordulós vitáját kezdték volna meg. Az ukrán delegáció már megérkezett a helyszínre, és előzetes eredményekre számított, amikor megtudta, hogy a magyar fél elhalasztotta a konzultációt.

A budapesti előkészítő tárgyalásokon a felek abban állapodtak meg, hogy szakértői munkacsoportokat hoznak létre, amelyek részletesen vizsgálják a kisebbségi kérdéseket.

Magyar Levente azt írta Facebook-oldalán, hogy április 29-én Budapesten Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettessel egyeztetett, hogy új lendületet adjanak a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvhasználati jogairól szóló, korábban megrekedt tárgyalássorozatnak. A megbeszélésen megállapodtak abban, hogy május 12-én szakértői szinten folytatják a munkát.

Az államtitkár közölte: szombat este úgy döntöttek, hogy a hétfői tárgyalást lemondják, mert „az elmúlt napok eseményei a magyar–ukrán kapcsolatokban nem teszik lehetővé a jóhiszemű, konstruktív egyeztetést olyan fontos és érzékeny tárgyban, mint a kisebbségi jogok”.

Azt is hozzátette, hogy „az a körülmény, hogy pénteken kémvádak alapján „elhárító akciót” hajtottak végre Kárpátalján, amit az ukrán fél egyből széles médianyilvánosság elé tárt, megkérdőjelezi a nyitott kérdések rendezésére irányuló szándék őszinteségét”. Bejegyzését azzal zárta: „Lássuk, mi történik a következő napokban. A magunk részéről mi továbbra is készen állunk a párbeszédre.”

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Tihij Georgij az X közösségi oldalon reagált a fejleményekre. Azt írta:

„Amikor elfogy a bizonyíték, kezdődik a boszorkányüldözés.” A magyar hatóságokhoz intézett üzenetében pedig azt írta: „Ideje lenne, hogy a magyar hatóságok véget vessenek az értelmetlen ukránellenes hisztériának.”

Az ukrán–magyar kapcsolatok az elmúlt években feszültté váltak, különösen a kárpátaljai magyar kisebbség nyelvhasználati és oktatási jogai körüli viták miatt. A most elhalasztott konzultáció célja éppen ezeknek a feszültségeknek a csökkentése lett volna.

Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint lelepleztek egy magyar katonai hírszerzés által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek feltérképezése volt. Az ügynökség szerint a hálózat két tagját őrizetbe vették, és azt állítják, hogy közvetlenül a magyar hírszerzés megbízásából dolgoztak.

Az SBU szerint nemcsak az S–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozícióira volt kíváncsi Budapest, hanem azt is vizsgálták, hogyan reagálna a lakosság, ha magyar katonák vonulnának be Kárpátaljára. A magyar kormány visszautasította az állításokat, lejáratókampányról beszél, és válaszként kiutasított két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgozó ukrán kémek voltak. Az ukránok erre szintén kiutasítottak két magyar diplomatát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kövér magyarázkodott Orbán helyett, és beszólt a Tiszának: Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt
Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása. Szerinte az újvidéki és felvidéki magyarság helyzete is jelentősen javult.


Romániában is a magyar közösség érdeke az első - jelentette ki az Országgyűlés elnöke a Mandinernek adott interjújában.

Kövér László a lapnak úgy fogalmazott: azt, hogy az erdélyi, illetve romániai magyaroknak ki a megfelelő államelnökjelölt, természetesen az erdélyi magyaroknak, jelesül politikai képviseletüknek, vagyis az RMDSZ-nek kell eldöntenie. Ezt a döntést teljes mértékben tiszteletben tartjuk és támogatjuk, ez mindig is így volt, tehát ebben semmi újdonság nincs - tette hozzá.

Kiemelte, hogy Magyarország mint állam, illetve a kormány semmilyen ország belső választásában nem kíván állást foglalni, nem támogatják sem az egyik, sem a másik elnökjelöltet.

Hangsúlyozta, ez a voksolás a romániai választók belügye, felidézve: arra már volt precedens, hogy az Európai Unió intézményei egy tagállam belső demokratikus döntését megkérdőjelezték, s például a kétezres évek elején megpróbálták elszigetelni az akkor Wolfgang Schüssel kancellár által vezetett osztrák néppárti és szabadságpárti koalíciót.

"A politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk"

- fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Mi akkor is, még EU-n kívüli országként is kiálltunk az emberek szabad döntése mellett. Nem gondoljuk ugyanis, hogy az unió arra jött volna létre, hogy bármely ország belső viszonyaiba beavatkozzon, különösen olyan durván, ahogy azt az utóbbi időben egyre gyakrabban teszi, vagy hogy hol verbálisan, hol pedig különböző szankciókkal, megpróbálja megfegyelmezni a választókat - mondta Kövér László.

Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök megnyilatkozása pusztán arról szólt, hogy Magyarország a választók döntése nyomán kormányzó erőkkel, akár a kétoldalú kapcsolatok, akár az adott országban élő nemzeti közösségek ügyeit tekintve, akár pedig a brüsszeli politikát, az európai uniós közös ügyeket illetően, hajlandó együttműködni.

Az Országgyűlés elnöke szerint a legfontosabb szempont minden esetben az ott élő magyar közösségek jogainak, méltóságának, érdekeinek tiszteletben tartása.

Kövér László arra is kitért, hogy az AUR elnöke "példátlanul messze ment" korábban a magyarellenes gesztusok és kijelentések megtételében, vagy akár akciók szervezésében, ezért teljes mértékben megértik és osztják az ebből fakadó aggodalmakat.

Ugyanakkor mi valamennyi potenciális partnerrel azzal a reménnyel kezdjük meg az esetleges együttműködést, hogy ha ezek a problémák nem is helyezhetők zárójelbe, vagy nem is szüntethetők meg, legalább olyan folyamatokat tudunk elindítani, amelyek révén ezek az időben egyre kisebb jelentőségre tesznek szert - mondta.

A házelnök pozitív példaként hívta fel a figyelmet arra, hogy az első Orbán-kormány idején, Szlovákiában, Robert Fico miniszterelnöksége időszakában durva incidensek érték az ottani magyarságot, ma mégis az látható, hogy az EU-n belül az ismét Robert Fico által vezetett Szlovákia álláspontja áll szinte minden kérdésben a legközelebb Magyarországéhoz.

Az ő támogatásukra számíthatunk, és ők is a miénkre és noha korántsincs a felvidéki magyarság helyzete ott, ahol lehetne, a kormányzati viszonyulás jelentős, pozitív irányú elmozdulást mutatott az elmúlt években a magyar közösség problémái iránt - fogalmazott Kövér László, hozzáfűzve, hogy Szerbia esetében talán még szembeötlőbb a helyzet.

Azon magyarverések után, amelyek az 1990-es éveket, illetve a 2000-es évek elejét jellemezték, ma azzal a Szerbiával van a legjobb viszony, s annak a Szerbiának a magyar nemzetiségű állampolgárai lesznek a legjobb jogi és politikai helyzetben, amelyet egyébként egy nacionalistának minősített párt, illetve annak a vezetője irányít - hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke.

Olyan gesztusokat tettek a korábbi államelnökök Szerbia és Magyarország részéről, amelyek elindítottak egy megbékélési folyamatot, amelyből mára stratégiai szövetség formálódott, az ottani magyarság helyzete is jelentős mértékben javult

- mondta, ugyanakkor hozzátette, szó nincs arról, hogy mind a Vajdaságban, mind a Felvidéken valamiféle Kánaán lenne a magyar közösség élete.

Kövér László úgy véli, a politikában a türelem és a kitartás, meg a bölcsesség az, ami meghozza azt az eredményt, amit mindannyian remélünk. Ez pedig szerinte az, hogy akár az erdélyi, akár a többi elszakított nemzetrész a saját, ezeréves szülőföldjén békében és háborítatlanul, sőt prosperitásban élhessen, s megtarthassa saját nyelvét, kultúráját, hitét és nemzeti önazonosságát.

A Mandinernek arra a kérdésére, hogy a Tisza Párt szerint Orbán Viktor elárulta a határon túli magyar közösségeket, Kövér László azt mondta: "mi mást várhattunk volna ettől a bandától, mint azt, hogy egy Brüsszel meg egy Kijev javára elkövetett hazaárulás között, a lehető legelső érzékeny pillanatban nekirontanak a határon túli magyarokkal is fennálló nemzeti együttműködésnek?".

"Ezek nem tudnak mást, csak rombolni és gyalázkodni, ócska, nyilas meg olykor komcsi propagandával operálni. Bármihez is nyúlnak, az bemocskolódik - így van ez a nemzetpolitikával is. Az bízzon bennük a nemzeti ügyek tekintetében, akinek két édesanyja volt"

- fogalmazott a Mandinernek Kövér László.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hiába a 4 éve meghozott bontási határozat, még mindig áll a Csipak-villa a Hármashatárhegyen, és már le sem bontják
4 évvel a bontási határozat után az RTL híradója megnézte az erdő mellett a milliárdos vállalkozó, Csipak Péter által épített, 1800 négyzetméteres, félkész villát. Amibe sosem költözött be, és még 2016-ban elárverezték.


A ház körül gaz és szemét, a burkolatok több helyen lepotyogtak. A ház egy része a védett erdőbe épült, amihez több száz fát is kivágtak. Most azonban úgy tűnik mégsem kell lebontani. A fővárosi kormányhivatal az RTL híradójának azt írta, a bontási határozatukat azóta a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette.

A hét elején csengetett be a híradó stábja egy siófoki nyaralóba. Akkor derült ki, hogy a házat már 3 éve vissza kellett volna bontani.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korrupcióval vádolt volt elnöke február óta itt van házi őrizetben, a csengetésre azonban aznap senki nem reagált.

A tulajdonost, Schadl Györgyöt csak telefonon értük el, de nem kívánt nyilatkozni, így nem tudtuk meg, mik a tervei a házzal, aminek a visszabontását még 3 éve rendelte el a Kormányhivatal, miután megállapította, hogy az üdülőépület bővítése jogszerűtlenül és szakszerűtlenül történt. És, mert a tulajdonos nem bontotta vissza magától, 2023-ban már a döntés végrehajtását is elrendelték.

Most a budapesti Hármashatárhegyre mentek körülnézni. Itt áll már 15 éve befejezetlenül ez az 1800 négyzetméteres villa az erdő mellett. Sőt, mint kiderült, egy része át is lóg az erdőbe, ahol az útban lévő fákat az építkezésnél egyszerűen kivágták. Pedig ez egy védett erdő - hangzott el a híradóban.

Erről a villáról végül 2021 áprilisában döntött a Fővárosi Kormányhivatal. Méghozzá úgy, hogy a házat is, a garázst is le kell bontani 90 napon belül.

Ez már több mint 4 éve volt, de a ház még mindig áll, és innen nem látszik nyoma, hogy bármilyen bontási munka elkezdődött volna. Igaz, ránézésre egyre rosszabb állapotban van a ház, a kerítésen például körben már több helyen lepotyogtak a burkolatelemek.

A kormányhivatal válaszából azonban kiderült, nem érdemes várni a munkagépeket. Azt írták, a Kormányhivatal 2021-ben meghozott bontási határozatát azóta a Fővárosi Törvényszék megsemmisítette. A bíróság ítélete szerint ugyanis egy olyan Kft. érintett, amit azóta jogutód nélkül felszámoltak. Így "a bontási kötelezettség már nem rendelhető el."

A háznak a másik oldalon is van egy bejárata, ami most le van zárva ráccsal és USB lappal is, de egyébként sem lehetne bejutni, mert mindent körbenőtt a gaz.

Csipak Péter végül soha nem költözött be a villába, amit még 2016-ban elárvereztek. Egy angol cég vette meg 225 millió forintért.


Link másolása
KÖVESS MINKET: