HÍREK
A Rovatból

„Mi köze ennek a ki…tt vírusnak az újraválasztásomhoz?” – Donald Trump bukásának kulisszatitkai

Így látták a bennfentesek az amerikai elnökválasztási kampányt.


Donald Trump kampányemberei már februárban, amikor látszólag minden a hivatalban lévő elnök mellett szólt, érezték, hogy a koronavírus-járvány akár az újraválasztásába is kerülhet. Trumpot azonban öngerjesztő győzelmi mámorában elhagyta minden veszélyérzete.

A Politico a két jelölt bennfenteseinek segítségével idézte fel e nem mindennapi párharc hátterét.

Brad Parscale, Trump 2016-os kampányának sikerkovácsa, egyértelmű volt, hogy ő vezeti elnöke duplázási törekvéseit. Február közepén minden nagyon szépnek tűnt, szárnyaltak a közvéleménykutatási eredmények még a hagyományosan demokrata államokban is, amikor megjelent a koronavírus. A kampányfőnök figyelmeztette a Fehér Ház urát ennek veszélyére, aki egy fültanú szerint e kérdést tette fel Parscale-nek: „Mi köze van ennek a ki…tt vírusnak az én újraválasztásomhoz?”

Joe Biden éppen ezt várta Trumptól, és tudta, hogy neki ellenkezőleg kell cselekednie. Elkezdett maszkot viselni, lemondta a nagy nyilvános eseményeket, és úgy igazította kampányát, hogy azzal ne ártson az embereknek.

Anita Dunn, Biden főtanácsadója elmondta, hogy Trumpnak a pandémia kellős közepén tartott látványos nagygyűlései kapcsán az újságírók, de még saját szövetségesei is értetlenkedtek. Attól féltek, hogy a politikai normáknak fittyet hányó celebelnöknek másodszor is bejönnek botrányos húzásai éppen ellenfele visszafogottsága miatt.

Csakhogy Trump propagandagépezete korántsem működött olyan olajozottan, mint négy évvel korábban. Jellemző például, hogy az elnök kampánycsapata és a republikánus párt országos bizottsága (RNC) között olyannyira megromlott a viszony, hogy a végén ez utóbbi már saját reklámokat készített az általa rendkívül alacsony színvonalúnak tartott Trump-hirdetések helyett.

Ezúttal túl későn indult el a Trumpot támogató Politikai Akció Bizottság (PAC) kampánypénzt gyűjtő akciója. Republikánus körök szerint az elnök pénzügyi csapata, amelyet fiának, az ifjabb Donaldnak barátnője, Kimberly Guilfoyle, a volt Fox TV-s vezetett, végtelen dilettantizmusról tett tanúságot. Még az is előfordult, hogy a szexuális életével gyakran dicsekvő hölgy rúdtáncot kínált egy pénzgyűjtő esten a felajánló donornak. Nem csoda, hogy nem tudtak vetélkedni Bidenék sok kis adományra épített stratégiájával, miközben a demokraták lemondtak arról, hogy házról házra járva győzzék meg a híveket.

Ez a döntés nem váltott ki kezdetben osztatlan lelkesedést, de végül őket igazolta, hogy jelöltjük egészséges maradt, miközben a vírus szélsebesen terjedt a Fehér Házban. Igaz, hogy Biden beindulásához kellett, hogy a dél-karolinai előválasztás előtt előlépett támogatóként az állam legbefolyásosabb politikusa, a képviselőház demokrata többségének frakcióvezető-helyettese. Clyburn nemrégiben egy interjúban elmondta, hogy már egy évvel korábban tudta, hogy Biden mellé áll, csak nem akarta idő előtt nyilvánosságra hozni. A kampánystáb most meggyőzte őt, és bejött: Biden elsöprő győzelmet aratott Dél-Karolinában, majd a szuperkedden is, miután több korábbi riválisa visszalépett és hozzá csatlakozott.

Trump kampányát az elnök szeszélyei diktálták, míg Bidené rendet, fegyelmezettséget sugallt.

És bár rendkívüli óvatossága gúnyolódásokat is kiváltott – alagsori főhadiszállása elnökjelöltségének mintegy szimbóluma lett – az amerikai szavazók végül mégis elutasították Trump elnökségének káoszát, miután több mint 235 ezren haltak meg a pandémia során, amelyet képtelen volt és nem is akart kezelni. Inkább választottak egy mintadiákot, aki hónapokon át ki sem mozdult otthonából, még az elnökjelölő konvención sem vett részt személyesen. Végül több mint 74 millió szavazatot gyűjtött, többet, mint bármely korábbi amerikai elnökjelölt, köztük levélszavazók millióinak voksait, akik ugyanúgy visszahúzódtak otthonukba, mint ő.

Trump mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a vírus nem tartja őt vissza.

A járvány kitörése után Parscale a szabadtéri kampánygyűléseket javasolta az elnöknek, ő azonban ragaszkodott a zárt arénákhoz. Így vált a június 20-i tulsai, alig félházas esemény a kampány fordulópontjává és romlott meg végleg Trump és Parscale viszonya. Akkor próbálta kezébe venni az ügyek irányítását Jared Kushner, aki betekintést akart nyerni a kampány minden részletébe, bevonva a vezető republikánus képviselőket és szenátorokat.

Tony Fabrizio, Trump közvélemény-kutatója július 21-én egy 79 oldalas memorandumot írt, amelyben azt tanácsolta az elnöknek: előbb szorítsa vissza a koronavírust, mielőtt megnyitja a gazdaságot, követelje meg a maszkviselést, és a levélszavazásra biztassa híveit. Mindezt Fabrizio alátámasztotta azzal, hogy az elnök népszerűsége többhónapos mélypontot ért el. Parscale és Ronna McDaniel, a RNC elnöke azt javasolta Trumpnak, hogy hagyjon fel a napi koronavírus-sajtótájékoztatókkal. Az egyiken hangzott el ugyanis az a hírhedtté vált javaslata, hogy az emberek fertőtlenítőt injekciózzanak be maguknak a vírus ellen. Közben Kushner meggyőzte az elnököt, hogy rúgja ki Parscale-t.

Ezzel szemben Joe Biden március 11-én, egy héttel az elnökjelöltségét bebiztosító szuperkedd után kivonta magát a forgalomból. Politikai igazgatója, Stef Felman emlékszik arra, hogy folyamatosan figyelték a híreket, és világossá vált számukra, hogy a koronavírus veszélyes ütemben terjed.

Egyes demokraták attól féltek, hogy Trump a maga gőzhenger stílusával eltapossa Bident, ehelyett a kormány orvos tanácsadóit és a médiát söpörte félre. Néhány hét elteltével Biden már vezette a közvélemény-kutatásokat. Biden egy másik bizalmasa, Kate Bedingfield szerint az elnök napi tv-s tájékoztatói nemhogy megnyugtatták volna az embereket, hanem idegesebbé tették őket.

A demokrata csapat egyszerűen nem értette, hogy Trump miért nem állt elő egy átfogó stratégiával a járvány ellen, holott erre minden eszköz a rendelkezésére állt. Ehelyett szándékosan hazudott az amerikai közvéleménynek, és Biden „alagsorán” gúnyolódott. De májusban még Biden saját tábora is kételkedett a kihívó stratégiájának helyességében, és stábjának vissza kellett vernie a párt egyes vezető figuráinak követelését, amelyek több cselekvésre ösztönözték őt.

Még olyanok is osztották nekik az észt például a New York Timesban, akiknek korábbi támogatottjait Biden legyőzte az előválasztásokon. Közben azonban, nagyrészt Trumpék elhibázott pénzgyűjtő akcióinak köszönhetően Biden augusztusra már a tv-reklámok terén is előnyt élvezett. Ebben nem kis része volt annak, hogy az O’Malley Dillon vezette kampánystáb a Zoomon keresztül virtuálisan gyűjtötte össze a támogatókat. Ez nemcsak biztonságos volt a járvány miatt, hanem egyúttal idő- és költségkímélő módszer is.

De legalább ennyire fontos döntés volt, hogy Biden Kamala Harrist választotta alelnök-jelöltjének.

Bár kezdetben még bizonytalan volt, mert a volt kaliforniai főügyész egy vita során úgy tűnt, mintha rasszistának tartaná az egykori alelnököt. Biden azonban végül húgára, Valerie-re, és feleségére, Jillre hallgatott, akik emlékeztettek arra, hogy 2015-ben meghalt fia, Beau nemcsak jó barátja volt Harrisnak, de nagyra becsülte őt kollégaként is. Dick Harpootlian, Biden régi barátja és donorja szerint ez volt a döntő momentum a kampányban, mert a támogatók igazi nyerő párost láttak bennük.

Mire a republikánusoknak szeptemberre összejött a két fődonor üzletember, Sheldon Adelson és Bernard Marcus által összekovácsolt szuper-PAC, amelyből finanszírozták a Preserve America (Őrizd meg Amerikát) kampányt, addigra a közvélemény-kutatások szerint a szavazók több mint 70%-a eldöntötte, hogy kire adja voksát. Éppen ezért a Biden-csapat már ekkor hozott egy titkos döntést arról, hogy megkezdik a pénzgyűjtést Biden hivatalba lépésének, a leendő Fehér Ház stáb felállításának finanszírozásához.

Trump helyzetét nemcsak a koronavírus felelőtlen kezelése rontotta, hanem a fekete bőrű George Floyd május 25-i, rendőri erőszak általi halála és az azt követően országszerte kitört zavargások is.

Joe Biden néhány nap múlva nagy hatású üzenetben felszólított a rasszizmus elleni fellépésre, egyben olyan alapvető reformokat javasolt a rendőrségnél, amelyekkel vissza lehetne szorítani a túlkapásokat. Ugyanakkor a CBS-nek június elején adott interjúban határozottan elutasította azt a radikális követelést, hogy a rendőrség költségvetésének egy részét más, civil kormányszerveknek adják át. Ezzel semmissé tette Donald Trump vádját, mely szerint ellenfele el akarja lehetetleníteni a rendőrséget és a káoszt támogatja. Közben az elnök a hadsereg bevetésének fenyegetésével, a rendőrség dicséretével azt a látszatot keltette, hogy szítja a faji megosztottságot.

E viselkedésére a washingtoni Szent János templom előtti bibliás pózolása tette fel a koronát, miközben a rendőrök könnygázzal oszlatták fel a békésen tüntető tömeget. Bryan Lanza, Trump volt tanácsadója szerint az elnök ezt olyan gesztusnak szánta, mint annak idején George W. Bush, amikor megjelent az Ikertornyok romjainál, csak éppen fordítva sült el.

Ugyancsak fontos mérföldkő volt a küzdelemben a szeptember 29-i első elnökjelölti tv-vita. „Senki nem tudja, miért üvöltözött Trump Bidennel 90 percen keresztül” – mondta az elnök egyik tanácsadója az amerikai választások történetében példátlan eset után.

Ráadásul úgy tűnt: azt várja híveitől, hogy fegyveresen jelenjenek meg a szavazóhelyiségekben a választás napján, miközben nem volt hajlandó elítélni a Proud Boys nevű neofasiszta csoportot, amely számos utcai összetűzést provokált. Mi több: nem volt hajlandó megígérni, hogy elfogadja a választások eredményét. Bidenék azonban nem mentek bele az utcájába. Bob Bauer, Obama elnök volt Fehér Házi tanácsadója szerint tisztában voltak azzal, hogy Trump mindenkit bele akar hajszolni saját fantáziavilágába, ahol ő diktálhat, ezért úgy döntöttek: nem adnak lovat alá egyes botrányos kijelentéseinek túlreagálásával.

Trump azonban nem tágított, továbbra is megagyűléseket rendezett, aztán október 2-án robbant a romba: az elnök, a járványveszély megrögzött tagadója, elkapta a vírust. Biden tanácsadói szerint a volt alelnököt meglepte a hír, de nem érződött rajta káröröm riválisával szemben.

Dunn szerint ekkor igazolódott be, hogy Biden milyen jól döntött sokat gúnyolt alagsor-stratégiájával, mert megmutatta az amerikai népnek, hogyan kell egy elnöknek cselekednie.

Trump csapatát a pánik kerülgette, az elnök mélyrepülése tovább folytatódott a felmérések szerint, és a kampányemberek szerint rossz volt nézni Mark Meadows Fehér Házi stábfőnök válságkezelő szerencsétlenkedését.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Magyarország Európa-párti utat választott” – Így fogadták az európai vezetők Magyar Pétert első EU-csúcsán
Christian Stocker osztrák kancellár nyilatkozott így Magyar Péter első brüsszeli EU-csúcsán. Az új magyar kormányfő érkezését több uniós vezető is bizakodva kommentálta.


„Magyarország egy Európa-párti utat választott” – ezzel az üzenettel fogadta az osztrák kancellár Magyar Péter miniszterelnököt, aki csütörtökön vesz részt élete első uniós csúcstalálkozóján Brüsszelben. A Telex tudósítása szerint több európai kormányfő is kifejezetten bizakodóan nyilatkozott az új magyar kormány várható uniós politikájáról, miután 16 év után először nem Orbán Viktor képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban.

Christian Stocker osztrák kancellár a korábbi bécsi találkozójukra utalva fejezte ki optimizmusát.

„Magyarország egy Európa-párti utat választott. Egy konzervatív, de Európa-párti utat. Már volt szerencsém egy találkozóhoz és eszmecseréhez Magyar Péter magyar miniszterelnökkel Bécsben, és nagyon optimista vagyok, hogy ennek a választási eredménynek pozitív hatása lesz az Európai Unión belül is” – fogalmazott Stocker.

A kancellár a csúcs egyik legfontosabb témájaként említette Ukrajnát, és üdvözölte, hogy a magyar kormány már nem akadályozza Kijev csatlakozási tárgyalásait. A tagállamok múlt pénteken állapodtak meg, hétfőn pedig egy luxembourgi kormányközi konferencián hivatalosan meg is nyitották a tárgyalások első fejezetcsoportját.

Hasonlóan nyilatkozott Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök is, aki most találkozott először személyesen magyar kollégájával.

„A vele folytatott első interakcióimból világosan látom, hogy sokkal Európa-pártibb, ez segíteni fog nekünk, hogy hátunk mögött hagyhassunk bizonyos problémákat” – mondta.

A szomszédos országok vezetői is a javuló kapcsolatokban bíznak. Andrej Plenković horvát miniszterelnök uniós ügyekben konstruktív hozzáállást, a kétoldalú kapcsolatokban pedig egy új szakasz kezdetét reméli. „Mi készen állunk erre” – jelentette ki.

Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szerint Orbán Viktor távozásával „észszerű esélye van jóval konstruktívabb megbeszéléseknek”.

A regionális együttműködés is új lendületet kaphat: Donald Tusk lengyel kormányfő is bejelentette, hogy két év szünet után jövő kedden, június 23-án Gödöllőn újra összeülnek a visegrádi négyek miniszterelnökei, hogy megpróbálják újraéleszteni a háború miatt meggyengült szövetséget.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hétfőn tárgyalja az Alkotmánybíróság, hogy elmozdítható-e Sulyok Tamás
Az Alkotmánybíróság hétfőn tárgyalja a köztársasági elnök indítványát, ami az Alaptörvény-módosítások korlátairól szól. Sulyok Tamás azután fordult a testülethez, hogy Magyar Péter május 31-ig adott neki határidőt a lemondásra.


Hétfőre tűzte ki az Alkotmánybíróság a Sulyok Tamás elmozdításával kapcsolatos ülését – írta a 444.hu. A testület a köztársasági elnök indítványát tárgyalja, amelyben Sulyok Tamás az Alaptörvény-módosítás fogalmának és terjedelmének értelmezését kéri.

A kormányoldal által tervezett, a közjogi vezetők leváltását célzó módosítás szövege egyelőre nem ismert, egy tiszás képviselő arra számít, jövő hét végéig nyújtják majd be.

A hétfői ülésen az dőlhet el, hogy az Alkotmánybíróság ad-e bármilyen jogi kapaszkodót az elmozdítási folyamat fékezéséhez az elnöknek.

Közben az államfő asztalán van a parlament által múlt hétfőn elfogadott, többek között a miniszterelnöki ciklusok korlátozásáról szóló 16. Alaptörvény-módosítás is, amelyet még nem írt alá. A köztársasági elnöknek a kézhezvételtől számítva öt napja van dönteni, és bár tartalmi vétóval nem élhet, eljárási hibára hivatkozva az Alkotmánybírósághoz küldheti a szöveget.

Ma több tucat jogtudós tett közzé nyílt levelet, amelyben a közjogi vezetők leváltása mellett érvelnek, legitimitást adva a kormányoldal törekvéseinek.

Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok Tamás lépését, amellyel az Alkotmánybírósághoz fordult, „szánalom kategóriának” nevezte.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter az EU-csúcson: Nem fogok kimenni kávézni, bármilyen hosszú lesz az éjszaka
Magyar Péter az első brüsszeli EU-csúcsa előtt rövid sajtótájékoztatót tartott, ahol megígérte, hogy vége van az indokolatlan vétók korszakának. Arról is beszélt, hogy aktívabban kíván részt venni az Európai Tanács ügyeiben, mint elődje, Orbán Viktor.


„Más metódussal fogjuk képviselni Magyarországot” – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön Brüsszelben, az Európai Tanács ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján. A kormányfő szerint bár nem valószínű, hogy mindenben egyetértenek majd a többi tagállammal, a magyar érdekeket fogja képviselni.

Orbán Viktor korábbi kormányának hozzáállására utalva hozzátette: „Nem fogunk csak azért harcolni, hogy harcoljunk, nem belpolitikai, pártpolitikai okokból fogunk itt akár egyetérteni, akár vétózni, hanem kizárólag a magyar érdek alapján”

A miniszterelnök bejelentette, hogy a visegrádi együttműködés újraindítására törekszik, és mind a négy kormányfő elfogadta a meghívását egy jövő keddi találkozóra Budapestre és Gödöllőre. „Örömömre szolgál, hogy mindenki elfogadta a meghívásomat” – mondta, hozzátéve, egyetértettek abban, kár, hogy a V4-ek koordinációja évek óta nem működik.

Magyar Péter beszélt arról is, hogy kormánya politikai megoldást kötött az Európai Bizottsággal a 6000 milliárd forintnyi uniós forrás hazahozataláról, amihez a szükséges jogszabály-módosítások már folyamatban vannak.

Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, a kárpátaljai magyar kisebbség jogairól szóló megállapodás után szerinte megnyílt az első tárgyalási klaszter, de a magyar kormány nem ért egyet a többi klaszter gyors megnyitásával.

A kabinet az érdemalapú folyamatot támogatja, és nem tartaná pragmatikusnak, ha az EU megkerülné a évek óta tárgyaló nyugat-balkáni országokat.

A kormányfő kitért az Európai Unió Bíróságának napi egymillió eurós büntetésére is, amellyel kapcsolatban közölte, dolgoznak a megoldáson. Pénteken Brüsszelben egyeztetés lesz a szigorú bevándorláspolitikát képviselő tagállamok között.

A kormány céljairól úgy fogalmazott, hogy azon kell dolgozniuk, hogy olyan megoldást találjanak, amellyel az előző kabinet céljait elérik, de a büntetés megfizetése nélkül.

A miniszterelnök kijelentette, nem fogja engedni illegális migránsok bejövetelét, és a legális bevándorlást is szigorítani tervezik.

A sajtótájékoztató előtt több megbeszélést is folytatott: találkozott Roberta Metsola európai parlamenti elnökkel, akitől ígéretet kapott a 7. cikk szerinti eljárás lezárásához szükséges segítségre, valamint részt vett az Európai Néppárt és a „kohézió barátai” csoport gyűlésén is. Továbbá találkozott a korábban említett V4-es országok vezetőivel.

A tanácsi ülés várhatóan hosszú lesz, de mint mondta, a „régi motorosok” tanácsára, hogy ő „nem fog kimenni kávézni”, legyen bármilyen hosszú az éjszaka, „inkább az asztalhoz kéri” - utalva Orbán Viktor 2023-as távolmaradására egy fontos döntésről.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter beavatkozott Brüsszelben, megváltozott az Ukrajnáról szóló uniós nyilatkozat
A miniszterelnök egy négyórás vita után elérte, hogy módosítsák az Európai Tanács Ukrajnával kapcsolatos záródokumentumát. A kormányfő kezdeményezésére az utolsó pillanatban került ki a szövegből az ukrán uniós csatlakozás gyorsítására utaló kitétel.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. június 19.



Magyar Péter a közösségi oldalán arról számolt be, hogy egy négyórás intenzív vita után sikerült lezárni az Európai Tanács ülésének első napirendi pontját. Azt írta, a csúcs záródokumentumába Ukrajna kapcsán csak már évekkel ezelőtt konszenzussal elfogadott szöveg került, a nyilatkozat pedig a többhetes egyeztetés alatt a magyar javaslatokra sokat finomodott.

A kormányfő a bejegyzésében kiemelte a magyar diplomácia egyik eredményét.

„Ukrajna uniós csatlakozási folyamata kapcsán kezdeményezésemre utolsó pillanatban kikerült a szövegből a csatlakozás gyorsítására utaló kitétel.”

Magyar szerint ez komoly eredmény, hiszen

„másfél év után először lehet minden tagállam által elfogadott zárónyilatkozat”.

A bejegyzést azzal a gondolattal zárta, hogy „így is lehet, ha valaki nemcsak asztalt borogatni és félelmet kelteni jön, hanem igyekszik kompromisszumot találni”.

Múlt pénteken az uniós tagállamok megállapodtak az ukrán és moldáv csatlakozási tárgyalások első, úgynevezett Alapvetések klaszterének megnyitásáról. A hivatalos kommunikáció szerint a folyamat nem gyorsított pályán, hanem érdemalapon halad, ami összhangban van a magyar kormány által is képviselt állásponttal.

Magyar Péter az első brüsszeli útja során jelezte, hogy elődjétől eltérő, konstruktív tárgyalási stílust kíván folytatni, elkerülve az indokolatlan vétókat és az olyan helyzeteket, mint amikor Orbán Viktornak a szavazás idejére el kellett hagynia a termet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk