HÍREK
A Rovatból

Donald Trump bejelentette: egy héten belül megállapodhatnak Iránnal a Hormuzi-szorosról

Donald Trump amerikai elnök szerint egy héten belül megállapodás születhet Iránnal a Hormuzi-szoros újranyitásáról és a tűzszünet meghosszabbításáról. A bejelentés azután érkezett, hogy a hétvégén ismét kiújultak a harcok a Perzsa-öbölben.


Donald Trump várakozásai szerint egy héten belül megköthetik a megállapodást Iránnal a Hormuzi-szoros újbóli megnyitásáról és a tűzszünet meghosszabbításáról – erről beszélt az amerikai elnök hétfőn az ABC Newsnak. Trump szerint a diplomáciai megoldás továbbra is terítéken van, de „még néhány pontot” el kell érnie ahhoz, hogy aláírhassa a megállapodást. Úgy látja, egy esetleges egyezség „egy katonai győzelemnél is jobb” lenne, ugyanakkor elismerte, hogy nem könnyű elérni a megegyezést.

Az elnök az interjúban egy hétfői incidensre is kitért, amikor Izrael csapásokat mért a Bejrút déli külvárosában található Hezbollah-célpontokra.

„Ma volt egy kis baki, de azt nagyon gyorsan megoldottam, ahogy valószínűleg már észrevették” – mondta Trump.

Az elnök hétfőn este közösségi oldalán azt írta, Izrael és a Hezbollah megállapodott a harcok beszüntetéséről. Azt állította, egyeztetett az izraeli miniszterelnökkel a csapatok bevetésének leállításáról.

„Nagyon eredményes telefonbeszélgetést folytattam Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, nem vetik be a csapatokat Bejrútban, az úton lévő csapatokat pedig már visszafordították” – írta akkor Trump, hozzátéve, a Hezbollahhal is megegyezett a támadások leállításáról.

A libanoni eseményekkel párhuzamosan az utóbbi napokban a Hormuzi-szoros környékén is eszkalálódott a helyzet. A hétvégén Kuvait rakéta- és dróntámadást jelzett, amire az Egyesült Államok iráni katonai célpontok elleni támadásokkal válaszolt. A tűzszünet óta ez már a harmadik komolyabb alkalom volt, hogy a felek támadásokat indítottak egymás ellen, miközben hivatalosan még él az április elején megkötött fegyvernyugvás.

Donald Trump már korábban is egy küszöbön álló bejelentésről beszélt. A katonai nyomásgyakorlás fenntartása érdekében az elnök egy jogi manőverrel igyekezett megkerülni a Kongresszust, és az 1973-as Háborús Felhatalmazási Törvény korlátozásait azzal próbálta kijátszani, hogy az iráni háború ellenségeskedéseit „megszűntnek” nyilvánította. A Hormuzi-szoros blokádjának gazdasági hatásai Európát is elérték, elsősorban a légi közlekedésben kialakult kerozinhiány miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Fideszes fiúk, van egy rossz hírem” – Molnár Áront kihallgatta a NAV
A színész-aktivistát tanúként hallgatták meg az NKA-ügyben Kecskeméten. A kihallgatás után azt írta, a nyomozás komolyságát látva úgy érezte, a visszaéléseknek valódi következményei lehetnek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 03.



Molnár Áron színész-aktivista egy Facebook-posztban számolt be arról szerdán, hogy tanúként hallgatta ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

„Ma 9 órakor Kecskeméten kezdtem a napot, mert a NAV megkeresett, hogy meghallgatnak tanúként az NKA-s ügyben.

Őszinte leszek, nagyon zavarba ejtő kihallgatás volt. Ugyanis a NAV munkatársai, nyomozói mindenről, mindent tudni akartak, folyamatosan kérdeztek, rendesen bele kellett menni a részletekbe” – írta.

A zavart az okozta számára, hogy valós nyomozásnak érezte az eljárást, és úgy tűnt, az a munka, amit civilként végeztek, lekerül a vállukról.

Molnár azt írta, a kezdeti bizalmatlansága hamar elmúlt, látva a szándékot, hogy a visszaéléseknek valódi következményei lehetnek.

Szerinte ekkor értette meg, „hogy miért mosolyog még a mai napig a parlamentben Hankó Balázs a kulturális pénzek Houdini-je, a Tuzson Bence, a Szőlő utcai botrány eltussolója és a többi fehérgalléros fideszes bűnöző.” Hozzátette, „pont amiatt, mert én sem hittem el sokáig, hogy lesznek valódi következmények, így ők is azt gondolják, hogy most is majd mindent megúsznak”.

„Fideszes fiúk, van egy rossz hírem... nagyon úgy tűnik, hogy nálatok is kopogtatni fognak azok a fránya következmények és felelnetek kell majd azért, amit ezzel az országgal és a népével tettetek a 16 év Fidesz kormányzás alatt.”

„Valahogy így képzeltem el a rendszerváltást, de még nem merem elhinni...” – zárta a posztot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tanács Zoltán lecserélte három állami digitális cég vezetőjét
A miniszter bejelentette, hogy új vezetők veszik át a Digitális Magyarország Ügynökség, a NISZ és a DKÜ irányítását. Első feladatuk a cégek teljes körű átvilágítása lesz, ami már meg is kezdődött.


Tanács Zoltán miniszter bejelentette, hogy új vezetők kerültek a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok élére. A cél egy modern, átlátható és hatékony digitális állam építése, és egy olyan közigazgatás felépítése, „amely valóban a közjót és a magyar embereket szolgálja”.

„Az a célunk, hogy olyan legyen az állami szolgáltatásokat használni, mint mobiltelefonon bankolni vagy ételt rendelni. Egyszerű. Gyors. Olcsó. Élményszerű” – fogalmazott.

A miniszter közölte, olyan rendszert szeretnének, ahol „az állam szolgál, szolgáltat és az emberekért van. Ahol minden informatikára költött adóforint megfelelően hasznosul”.

„Mesterségesen létrehozott, elavult technológiákon alapuló monopóliumok helyett modern, egymással nyílt szabványok mentén összekapcsolható rendszereket építünk, amiket mindenki biztonságosan, kényelmesen használhat”.

Célként jelölte meg azoknak a fejlesztéseknek és átalakulásoknak a felgyorsítását, amelyek hosszú évek óta váratnak magukra, egyszerűbbé, gyorsabbá és ügyfélközpontúbbá téve az állami szolgáltatásokat.

„A megújult szemlélethez új vezetésre van szükség” – szögezte le, hozzátéve, hogy a digitális fejlesztésekért felelős állami társaságok működésének áttekintését követően döntöttek a vezetői struktúra megújításáról. Ennek keretében új vezetők kerültek a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ), a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ), és a Digitális Kormányzati Ügynökség (DKÜ) élére.

A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. vezérigazgatói feladatait Both András helyett Néz Péter látja el, aki többek között a General Electric globális kiberbiztonsági központját vezette az Egyesült Államokban, majd a MOL-csoport informatikai és digitalizációs területeit irányította.

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. élén Vetési Ivánt Simon Lajos váltja, aki korábban a Richter Gedeon Nyrt. informatikai igazgatója volt. A Digitális Kormányzati Ügynökség élén Lenkei Mirtillt Kovács Miklós megbízott vezérigazgató váltja, aki eddig a társaság gazdasági vezérigazgató-helyettese volt.

Az új vezetők első feladata a cégek teljes körű átvilágítása, amelyet már el is kezdtek.

Tanács Zoltán közölte, hogy az átadás-átvétel mindegyik cégben zökkenőmentesen lezajlott, és bízik abban, hogy az új vezetők szakmai tapasztalata hozzájárul a kormány technológiai és innovációs célkitűzéseinek sikeres megvalósításához.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Iráni drónok szétbombázták a kuvaiti repülőteret: egy ember meghalt, több mint hatvanan megsérültek
Szerdára virradó éjszaka bombázta Irán a kuvaiti nemzetközi repülőteret és más épületeket. Az amerikai haderő válaszul egy iráni katonai irányítóközpontot támadott a Hormuzi-szorosban.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 03.



Éjszaka iráni drónok csapódtak a kuvaiti nemzetközi repülőtérbe és más épületekbe, a támadásban egy ember meghalt és több mint hatvanan megsérültek. Az amerikai hadsereg órákon belül válaszolt: „önvédelmi” csapásokat hajtott végre Irán ellen a Hormuzi-szorosban fekvő Qeshm-szigeten, ahol egy katonai földi irányítóállomást céloztak.

Az amerikai Középső Parancsnokság szerint a lépés „válasz volt Irán közel-keleti támadási kísérleteire” – írja a BBC. A támadások idején a tűzszüneti tárgyalások megfeneklettek, a háború lezárásáról szóló megállapodás a hétvégén nem jutott előrébb.

Kuvait védelmi minisztériumának szóvivője, Saud Abdulaziz Al-Otaibi dandártábornok a repteret ért csapást „bűnös iráni agressziónak” nevezte.

A parancsnokság közölte azt is, hogy Irán két ballisztikus rakétát lőtt ki Kuvait, hármat pedig Bahrein felé, de ezeket vagy elfogták, vagy még a levegőben szétestek. Az amerikai erők lelőttek három olyan iráni támadó drónt is, amelyeket „olyan civil hajósok ellen indítottak, akik jogszerűen haladtak át a térség vizein”.

Az eseményekkel párhuzamosan az Egyesült Államok folytatta a Hormuzi-szoros áprilisban bevezetett tengeri blokádjának érvényesítését. Egy amerikai repülőgép Hellfire rakétát lőtt egy üresen hajózó, botswanai zászló alatt közlekedő olajtanker gépterébe, miután a legénység figyelmen kívül hagyta az ismételt figyelmeztetéseket. A hajó Irán felé tartott, a csapás harcképtelenné tette.

Irán Forradalmi Gárdája közleményben reagált, amely szerint „a Hormuzi-szoros biztonságának megzavarása súlyos árat fog követelni az agresszív amerikai hadseregtől”.

A teheráni külügyminisztérium Kuvait és Bahrein vezetőit tette közvetlenül felelőssé az „agressziós cselekményekért”, miközben elítélte az amerikai csapásokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leváltották az Origo főszerkesztőjét
A Mediaworks leváltotta Pósa Árpádot, az Origo új megbízott főszerkesztője Végh László lett. A portál olvasottsága pünkösd után jelentősen csökkent, ez indokolhatta a vezetőváltást.


Szerdán leváltották Pósa Árpádot az Origo főszerkesztőjét, helyét a Bors Online eddigi főszerkesztője, Végh László vette át megbízott főszerkesztőként – értesült a HVG. 2024 novembere óta ez már a harmadik vezetőcsere a portál élén.

Pósa Árpád alig több mint egy évet töltött a pozícióban.

Őt 2025 áprilisában azzal a feladattal nevezték ki, hogy állítsa meg az olvasottság csökkenését, ami nem sikerült. Pósa elődje, Leitner Attila mindössze fél évet bírt a lap élén, ő 2024 novemberében váltotta a portált évekig vezető Gábor Lászlót.

Az Origo olvasottsága pünkösd után jelentősen csökkent: a HVG által közölt Gemius-adatok szerint míg május 19-én még 467 ezer napi olvasója volt az Origónak, május 24-ére ez a szám 170 ezerre esett vissza.

A múlt keddi, 253 ezres adat is messze elmaradt a korábbi átlagtól. A mostani mélypont egy hosszabb negatív trend része: a portál havi valós felhasználóinak száma 2023 májusa és 2025 májusa között 3,3 millióról 2,18 millióra olvadt, ami 33 százalékos visszaesést jelent. A Telex korábbi elemzése szerint a jelenség nemcsak az Origót, hanem a Mandinert és a Magyar Nemzetet is érintette.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk