Az Unilever megszünteti a gyártást röszkei üzemében, az ott dolgozó 190 munkavállaló 80 százalékát érinti a tervezett csoportos létszámleépítés, 20 százalékukat pedig átveszi a gyár új tulajdonosa, a Mezőker Kft. – közölte az Unilever pénteken.

December elejéig minden dolgozónak garantálják a munkát, a felmondási idő az alkalmazottak egy részének december elején kezdődik, másik részüknek pedig 2023 március végén – tájékoztattak az MTI kérdésére. Az Unilever a jelenleg Röszkén gyártott termékpalettájának közel harmadát a Mezőker Kft.-nek adja át bérgyártásba, a termékek nagyobb részének gyártását pedig saját romániai és német üzemeibe, illetve egy európai bérgyártó partneréhez telepítené át a tervek szerint 2023 március végéig.

Az Unilever kitért arra, hogy a fogyasztói trendek az elmúlt években megváltoztak, a vásárlók az előrecsomagolt termékek helyett a friss élelmiszereket preferálják, a vállalatnak pedig alkalmazkodnia kell a megváltozott piaci körülményekhez, át kell szerveznie gyártókapacitásait, a termelést nagyobb üzemeibe koncentrálva.

„Míg a jövőbeli együttműködés a Mezőkerrel fenntarthatóbb jövőt biztosítana márkáinknak, tudjuk, hogy a bejelentésünk nehezen érinti a röszkei gyárunkban dolgozó 190 kollégánkat és 18 kölcsönzött munkavállalónkat is. Kollégáinkat tájékoztatjuk terveinkről és együttműködünk a munkavállalói érdekképviseletekkel azért, hogy olyan megoldásokat dolgozzunk ki, amelyek segítséget jelentenek dolgozóink számára” – mondta a közlemény szerint Alberto di Leo, az Unilever Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

A vállalat haladéktalanul megkezdi a munkavállalókat érintő kérdések egyeztetését a röszkei gyár üzemi tanácsával és szakszervezetével – jelezték.

Az Unilever a világ egyik vezető fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó vállalata, amely közel 400 márka termékeit értékesíti több mint 190 országban. A vállalatcsoport, amely 69 ország több mint 300 gyárában állít elő késztermékeket, 52,4 milliárd euró értékű forgalmat bonyolított le 2021-ben.

Érd-elágazásban délnyugat helyett dél felé kanyarodott a Miskolcról Fonyódra tartó 15607-es Ezüstpart expressz, kerülővel folytatta az útját – írta az Iho.hu szakportál.

Az eset kedd délelőtt történt. A lap szerint Érd után Tárnok felé kellett volna a vonatnak továbbhaladnia, de a 40a számú vonalon ment tovább egész Százhalombattáig. A MÁV-nál az a döntés született, hogy a Fonyódi vonat kerülővel megy tovább: Pusztaszabolcson és Börgöndön át jut el Székesfehérvárra, ahonnan már újra a 30-as vonalon folytathatja útját célállomása felé.

A helyzetet bonyolította, hogy a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár vonalszakasz nem villamosított, így a Mol Dunai Finomítójától kölcsönzött dízelmozdony, egy 316-os Szergej húzta el a szerelvényt a megyeszlkhelyig.

A portál információi szerint az okozhatta a gondot, hogy a késett fürdővonat az elsődleges tervekkel ellentétben mégis a Százhalombatta felé közlekedő személyvonat előtt közlekedett, az irányítás azonban nem változtatott a vágányutakon.

[sz]Fotó:

A Független Benzinkutak Szövetségének rendkívüli közgyűlése többségi szavazással úgy foglalt állást, hogy a szövetséget alkotó tagvállalatok, vállalkozások

– közölte az FBSZ kedden az MTI-vel.

A szövetség múlt pénteken jelezte, hogy a 48 órás leállási lehetőséggel élve 500-600 benzinkút zárva marad. Az üzemszünetet tiltakozásként hirdették meg, amiért a Mol 50 százalékra csökkentette az FBSZ-hez tartozó vállalkozások benzinkútjainak kiszolgálási volumenét, és nem kapták meg a nekik járó állami támogatást sem.

Kedden az Agrárminisztérium (AM) élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára bejelentette, hogy a kormány 18,5 milliárd forintot különített el a kis benzinkutak támogatására. Nobilis Márton hozzátette, hogy a támogatási programjuk már a héten fogadja az igényléseket, az újabb támogatásokhoz a pályázók augusztusban hozzá is juthatnak. A kis benzinkutak literenként 20 forint vissza nem térítendő állami támogatásra jogosultak.

Keddi közleményében az FBSZ jelezte azt is, hogy a vidéki üzemanyag-ellátás javítása érdekében kezdeményezik a kapcsolatfelvételt a Mol vezetésével.

A ferencvárosi önkormányzat számára továbbra is fontos ügy a Fudan Egyetem, de a Demokratikus Koalíció nélkül nem menne át a képviselőtestületen a népszavazási kezdeményezés – írta a Népszava.

Korábban az Alkotmánybíróság elkaszálta az országos referendum ügyét, de májusban még Karácsony Gergely főpolgármester és Baranyi Krisztina, a IX. kerület vezetője is teljes mellszélességgel kiállt a helyi (azaz fővárosi és kerületi) szavazás mellett.

Júniusban az Alkotmánybíróság döntése után még Baranyi úgy gondolta, hogy egy napra lehetne kiírni a népszavazást a fővárosban és Ferencvárosban.

Baranyi Krisztina úgy fogalmazott: akik korábban politikai kampánytémaként használták a Fudan-ügyét, a választások után is bele kellene, hogy álljanak. Ráadásul nem az egész országban, csupán Budapesten kellene mozgósítani a választókat egy jól körülhatárolt, korábban erős ellenszenvet kiváltó ügyben.

A főváros kissé ködösen csak annyit írt a Népszavának, hogy továbbra sem szeretnék a Fudan Egyetemet, a népszavazást is a főpolgármester kezdeményezte, de hiába gyűltek össze az aláírások, „a kormányzat nem akarja, hogy ebben a kérdésben az emberek döntsenek”. Később az ATV Híradója megkereste az üggyel kapcsolatban a fővárost, ahonnan azt a választ kapták, ahol megismételték ezt az állítást, és hozzátették:

Az egyes médiumokban kedden megjelent állításokkal szemben semmiféle döntés, "parancs", "utasítás" vagy új jogszabály nem született az iskolák fűtésével kapcsolatban – közölte a Belügyminisztérium.

Miként arról a sajtóban nyilvánosságot kapó közadatkérőt is tájékoztatták, évtizedes, tehát nem új szabályozás, hogy

– írták a közleményben.

Hangsúlyozták, hogy az oktatási intézmények fűtése mindenhol megoldott. A kormány a háború és a brüsszeli szankciók okozta európai energiaválság ellenére is normális tanévre készül, az iskolákat az eddig megszokottaknak megfelelően tervezik fűteni, ha azt az európai energiahelyzet azt megengedi.

- tették hozzá.

A gázfűtés hiánya akár a magyar lakosságot – így az iskolákat is – elérheti, a kormány ezért rendelt el energia-veszélyhelyzetet, további gázvásárlást, a gázkitermelés fokozását és az iskolák egyéb lehetséges fűtési módjának felmérését. A Belügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a nemzetközi és a hazai energiahelyzetet.