Izgalmas, és rövid idő alatt mémmé vált pillanatok játszódtak le az Európai Parlamentben hétfő délután. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, Nicklas Herbst egy keveset késett az ülésről, és ezzel lehetőséget adott Deutsch Tamásnak, hogy egy ideig ő vezesse az ülést.
A felvételek alapján azonban a magyar képviselő lehet, hogy szívesen hagyta volna ki a lehetőséget.
A videó tanúsága szerint Deutsch Tamásnak több mondattal is meggyűlt a baja: még azt sem tudta hibák nélkül elmagyarázni, hogy miért ő nyitja meg az ülést.
A fideszes EP-képviselőnek többször is segíteni kellett, ezt a mellette ülő képviselőnő tette meg, aki türelmesen javította-támogatta Deutschot.
Nem hagyta szó nélkül Deutsch produkcióját Magyar Péter sem. A TISZA Párt elnöke egy másik videót osztott meg, amelyben egymás mellé vágták a fideszes honatya és a TISZA EP-képviselője, Dávid Dóra felszólalásait. Magyar a felvétel mellé többek között azt írta, Deutsch Tamás láthatóan azt sem érti, mit próbál felolvasni, és az Európai Parlament ingyenes nyelvtanfolyamát ajánlotta a figyelmébe.
Később aztán maga az érintett is megszólalt az ügyben. Deutsch Tamás ezt írta a Facebook-oldalán Magyar Péternek címezve:
„Miszter Magyar. Máj inglis ekszent indíd iz from Kelenföld. Rili szori. Dec it”
Izgalmas, és rövid idő alatt mémmé vált pillanatok játszódtak le az Európai Parlamentben hétfő délután. A Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnöke, Nicklas Herbst egy keveset késett az ülésről, és ezzel lehetőséget adott Deutsch Tamásnak, hogy egy ideig ő vezesse az ülést.
A felvételek alapján azonban a magyar képviselő lehet, hogy szívesen hagyta volna ki a lehetőséget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mráz Ágoston Sámuel szerint az Orbán poloskázós kijelentése miatti tiltakozás csak műbalhé
Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a kormányfő szófordulatai uralták a közbeszédet. Az ATV által megkérdezett elemzők szerint Magyar nem tudott elég erőset mondani a versenyben.
Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a közéleti viták középpontjába a miniszterelnök „poloskázós” kijelentése került. Az ünnepi beszédeket Mráz Ágoston Sámuel és Nagy Attila Tibor elemezték, eltérő szempontokat hangsúlyozva, írta az atv.hu.
A Nézőpont Intézet vezetője,
Mráz Ágoston Sámuel szerint Orbán Viktor beszéde több fontos politikai üzenetet is megfogalmazott, és a tematizációs versenyben sikerült előnyét megtartania.
A miniszterelnök a szuverenitásvédelem és a családbarát adózás összekapcsolásával, valamint az Ukrajna EU-tagságáról szóló kampány elindításával is megerősítette pozícióját. Ezzel szemben Magyar Péter elsősorban az Orbán-ellenes szavazókhoz szólt, de nem tudott olyan hatásos üzenetet megfogalmazni, amely versenyre kelhetett volna a kormányfő kijelentéseivel. Az aláírásgyűjtési akcióját is kritizálta az elemző, mondván, hogy „inkább adatbázis-építésnek tűnik, mintsem egy új téma napirendre vételének”.
Nagy Attila Tibor az Ultrahang műsorában azt mondta, hogy Orbán Viktor beszéde „nem kicsit volt jobb” Magyar Péterénél, és külön kiemelte a „poloskázás” szófordulatot, amely szerinte jobban megragadta a figyelmet. Úgy véli, hogy
Magyar Péter beszéde túl hosszú volt, és kevésbé volt lényegretörő,
mint a miniszterelnöké. Szerinte az ellenzéki politikus által bejelentett „Nemzet hangja” kérdőív nem hozott érdemi újdonságot.
A „poloskázás” kijelentés nagy visszhangot váltott ki a közösségi médiában is. Horn Gábor, a Republikon Intézet vezetője a Facebookon azt írta, hogy Orbán Viktor beszéde „fertelmes” volt, és „minden morális szempont félresöprése” történt. Mráz Ágoston Sámuel szerint azonban a felháborodás „műbalhé”, és hozzátette, hogy „a magyar politika nyelvezete kemény”. Kiemelte, hogy
„a poloska szó akkor jelent meg a magyar közbeszédben, amikor Magyar Péterről kiderült, hogy titokban és illegálisan felvételt készített”.
A március 15-i beszédek után az is kérdés, hogy a Fidesz vagy a Tisza Párt tudja jobban mozgósítani támogatóit. A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása szerint a Tisza népszerűsége az év eleje óta csökken, és Mráz Ágoston Sámuel szerint Magyar Péter nem tudott új lendületet venni. A kormányzat témái – például a „húsvéti nagytakarítás” és a külföldi befolyás elleni intézkedések – várhatóan továbbra is napirenden maradnak.
Nagy Attila Tibor úgy látja, hogy bár a Tisza Párt továbbra is veszélyes ellenfél, a mostani beszédek nem változtatták meg jelentősen a politikai verseny állását. Hozzátette, hogy „a gyűlölködés, az egymásra fenekedés nem jó”, és március 15. sem hozta közelebb a politikai oldalak közötti közös pontokat.
Orbán Viktor és Magyar Péter is nagy tömeget vonzott március 15-én, de a közéleti viták középpontjába a miniszterelnök „poloskázós” kijelentése került. Az ünnepi beszédeket Mráz Ágoston Sámuel és Nagy Attila Tibor elemezték, eltérő szempontokat hangsúlyozva, írta az atv.hu.
A Nézőpont Intézet vezetője,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump már csak viccnek tekinti a megválasztása előtti 24 órás békeígéretét
Az amerikai elnök elismerte, hogy csak szarkasztikus volt, amikor arról beszélt, hogy egy nap alatt véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Ennek ellenére továbbra is biztos benne, hogy sikerrel járhat.
Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.
Trump az interjúban így reagált:
„Nos, egy kicsit szarkasztikus voltam, amikor ezt mondtam.”
Ugyanakkor hozzátette, hogy komolyan gondolja a konfliktus lezárását, és bízik benne, hogy sikerrel jár.
Az AP hírügynökség felidézte, hogy Trump korábban többször is kijelentette, hogy 24 órán belül rendezni tudja a háborút. Az interjúban arról is kérdezték Trumpot, mi történik, ha Vlagyimir Putyin nem járul hozzá a tűzszünethez. Trump erre azt válaszolta: „Rossz hír a világnak, mert nagyon sok ember hal meg.” Ugyanakkor hozzátette: „De azt hiszem, bele fog egyezni. Tényleg. Azt hiszem, elég jól ismerem őt, és úgy gondolom, hogy bele fog egyezni.”
Donald Trump pénteken egy interjúban arról beszélt, hogy „kicsit szarkasztikus volt”, amikor korábban azt mondta, hogy 24 órán belül véget vet az orosz-ukrán háborúnak. Az amerikai elnök a Full Measure című tévéműsornak adott interjút, amelyben szóba került, hogy korábbi ígérete ellenére közel két hónappal hivatalba lépése után sem sikerült még békét teremtenie.
Trump az interjúban így reagált:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt van a szavazólap, amivel a kormány Ukrajna EU-tagságáról kérdezi az embereket
A miniszterelnök eddig egyik szavazásnál sem mondott nemet Ukrajna EU-tagságára. A most indított konzultáció belpolitikai célokat is szolgálhat, a közbeszéd irányítása a tét.
A kormány vasárnap bemutatta a véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben arról kérdezik a választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról. Az eljárás azonban több szempontból is vitát váltott ki.
A magyar jogrendben nem létezik a „véleménynyilvánító szavazás” fogalma,
így ez egy új formába öntött nemzeti konzultációnak tekinthető.
A kormány vasárnapi posztjából kiderül, hogy a szavazólapot biztonsági papírra nyomtatják, ami megakadályozza, hogy visszaélés történhessen. A bejegyzés szerint a szavazólapokat nem lehet fénymásolni, sokszorosítani, és egy szigorú ellenőrzési folyamat keretében, közjegyző jelenlétében fogják összesíteni. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepel, amire igennel vagy nemmel lehet felelni: „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”
Az eddigi konzultációk során a kormány rendszeresen úgy kommunikálta az eredményeket, mintha azok a választók többségének akaratát tükröznék, miközben még a legsikeresebb esetekben is csupán a választók 28-29 százaléka küldte vissza a kérdőíveket, a többség nem vett részt bennük.
Ukrajna EU-csatlakozása valóban napirenden van, de a kérdés elsősorban a magyar kormány kommunikációjában kap kiemelt szerepet.
Orbán Viktor azt a képet erősíti, hogy a nyugati politikai elit a magyar emberek megkérdezése nélkül dönthet a csatlakozásról, ugyanakkor a magyar kormány eddig egyetlen lépést sem akadályozott meg a folyamat során, hívja fel rá a figyelmet a Telex cikke.
Amikor az uniós tagállamok vezetői arról döntöttek, hogy megkezdődhetnek-e a tárgyalások Ukrajna EU-tagságáról, Orbán Viktor távozott a teremből. Ha ellenezte volna a döntést, lehetősége lett volna megvétózni azt, azonban ehelyett nem akadályozta meg a szavazást. 2024 júniusában pedig a csatlakozási folyamat feltételeiről szóló megállapodás is megszületett, amelyet a magyar kormány nem vétózott meg.
A szakemberek szerint
a most meghirdetett „véleménynyilvánító szavazás” elsősorban belpolitikai jelentőséggel bírhat.
A kormány ezzel próbálhatja visszaszerezni a közbeszéd irányítását Magyar Pétertől, aki egy saját konzultációt is elindított. Az ő kezdeményezése több kérdést érint, nemcsak Ukrajna EU-tagságát.
A kormány vasárnap bemutatta a véleménynyilvánító szavazás szavazólapját, amelyben arról kérdezik a választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról. Az eljárás azonban több szempontból is vitát váltott ki.
A magyar jogrendben nem létezik a „véleménynyilvánító szavazás” fogalma,
így ez egy új formába öntött nemzeti konzultációnak tekinthető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ölébe borult a forró tea, 50 millió dolláros kártérítést fizethet Starbucks egy férfinek, aki súlyos égési sérüléseket szenvedett
Michael Garcia egy Starbucks autós kiszolgálójánál kapott forró teát, ami az ölébe ömlött, súlyos égési sérüléseket okozva. Az esküdtszék szerint a kávézólánc hibázott, ezért hatalmas kártérítést ítéltek meg.
Michael Garcia, egy kaliforniai futár egy Starbucks autós kiszolgálójában rendelte meg a forró teáját 2020 februárjában. Amikor az alkalmazott átadta neki az italt, az felborult, és az ölébe ömlött. A férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett a lágyékán, és több orvosi beavatkozásra, köztük bőrátültetésre volt szüksége, írta az unilad.com.
A Los Angeles megyei esküdtszék döntése szerint a Starbucks hibázott az eset során, mert az alkalmazott nem rögzítette megfelelően a poharat a tálcában.
A bíróság Garcia javára ítélt, és 50 millió dollár kártérítést állapított meg számára. Ügyvédje, Nick Rowley szerint az ítélet fontos lépés a vállalat felelősségre vonásában, mert „ez az esküdtszéki ítélet kritikus lépés a Starbucks felelősségre vonásában az ügyfélbiztonság iránti kirívó közömbösségük és a felelősségvállalás elutasítása miatt.”
A Starbucks nem ért egyet az ítélettel, és fellebbezést tervez.
A cég nem ért egyet az esküdtszék döntésével, miszerint felelős a történtekért, a megítélt kártérítést pedig túlzottnak tartják.
Mindig is elkötelezettek voltunk a legmagasabb szintű biztonsági előírások mellett üzleteinkben, beleértve a forró italok kezelését is.”
Garcia ügye nem az első hasonló eset. Az 1990-es években Stella Liebeck egy McDonald's-os kávé miatt szenvedett harmadfokú égési sérüléseket. Az esküdtszék akkor közel 3 millió dolláros kártérítést ítélt meg számára, amelyet később 480 ezer dollárra csökkentettek. Egy másik ügyben, 2023-ban egy négyéves kislány családja 800 ezer dolláros kártérítést kapott, miután a gyermek másodfokú égési sérüléseket szenvedett egy forró Chicken McNugget miatt - emlékeztet a cikk.
Michael Garcia, egy kaliforniai futár egy Starbucks autós kiszolgálójában rendelte meg a forró teáját 2020 februárjában. Amikor az alkalmazott átadta neki az italt, az felborult, és az ölébe ömlött. A férfi súlyos égési sérüléseket szenvedett a lágyékán, és több orvosi beavatkozásra, köztük bőrátültetésre volt szüksége, írta az unilad.com.
A Los Angeles megyei esküdtszék döntése szerint a Starbucks hibázott az eset során, mert az alkalmazott nem rögzítette megfelelően a poharat a tálcában.
A bíróság Garcia javára ítélt, és 50 millió dollár kártérítést állapított meg számára. Ügyvédje, Nick Rowley szerint az ítélet fontos lépés a vállalat felelősségre vonásában, mert „ez az esküdtszéki ítélet kritikus lépés a Starbucks felelősségre vonásában az ügyfélbiztonság iránti kirívó közömbösségük és a felelősségvállalás elutasítása miatt.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
