Az Európai Bizottság (EB) nyílt törvénysértést elkövetve, az idevonatkozó uniós szabályokkal ellentétes módon, politikai, ideológiai szempontot érvényesítve nem folyósítja a Magyarországnak járó helyreállítási forrásokat - mondta a Fidesz európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Deutsch Tamás kifejtette, Paulo Gentiloni, az EB gazdaságpolitikai biztosa azt mondta, arra hivatkozva nem folyósítják a Magyarországnak járó helyreállítási alap forrásait, mert a bizottságnak kifogásai vannak a magyar oktatási szabályozás diszkriminációmentességével.

"Ez a kijelentés egy hihetetlenül durva lelepleződés" - fogalmazott a kormánypárti politikus.

Kiemelte, az olasz biztos korábban azt mondta, a magyar gyermekvédelmi törvény nem játszik szerepet az Európai Bizottság halogató magatartásában.

- mondta Deutsch Tamás.

Hangsúlyozta, az EB egy olyan kérdésben emel kifogást, amely tisztán tagállami hatáskör, de még, ha ez nem is lenne így, akkor sem lehetne semmilyen politikai szempontot érvényesíteni a források folyósításában.

A történtek után a magyar kormány megkettőzött erővel fog ez ellen a törvénytelen eljárás ellen fellépni - jelentette ki a Fidesz EP-képviselője.

"Nyilvánvaló módon nem maradhat következmények nélkül az Európai Bizottság beismerése, a szabotázs elismerése, a nyílt törvénysértés elismerése" - fogalmazott Deutsch Tamás, majd hozzátette, jogi eljárás megindítása is lehetséges a kormány részéről, a Fidesz pedig az Európai Parlament összes jogi fórumán felveti a kérdést.

Előbbire példaként említette, hogy a francia elnök nem használta a "jogállamisági hisztéria nyelvezetét" az EP-ben tett felszólalásában, míg aggodalomra okot adónak nevezte, hogy Macron az erős nemzetállamok együttműködésére épülő unió helyett egy olyan közösség kialakításáról beszélt, amelyben a 27 nemzet szuverenitását egyetlen európai szuverenitás váltaná fel. Ez nem elfogadható - jelentette ki Deutsch Tamás.

A Fidesz EP-képviselője aláhúzta, folytatódik az uniós kettős mérce a közép-európai, azon belül is a jobboldali, nemzeti elkötelezettségű, patrióta politikát folytató, konzervatív, kereszténydemokrata kormányokkal szemben.

Példaként említette, hogy a holland miniszterelnök megállapítása szerint intézményesített rasszizmus uralkodik országa rendőrségén belül, amire azonban a "füle botját sem mozdítja egyetlen uniós intézmény sem".

Ezzel szemben, amikor a "rasszizmus, vagy a diszkrimináció hazug vádjait, politikai rágalmait kell megfogalmazni közép-európai országokkal szemben", akkor ezen uniós intézmények vezetői "előszeretettel állnak be a vádaskodók sorába" - fejtette ki Deutsch Tamás.

A magyar parlamenti választás lebonyolításával kapcsolatban kijelentette, ahogy 2014-ben és 2018-ban, úgy most is "olyan szervezet jön ide Magyarországra, amilyen nemzetközi szervezet csak akar". "Ha valaki választási megfigyelősdit akar játszani, nyugodtan jöhet, nincs semmi takargatnivalónk" - fogalmazott.

Kiemelte, Magyarország normálisan működő jogállam és demokrácia, ahol ezúttal is szabad és tisztességes választások lesznek.

Deutsch Tamás elmondta, "szörnyű lehet azoknak a nyugat-európai politikusoknak az élete", akik saját személyes meggyőződésükkel szemben kénytelenek ismételni a "hazugságokra építő Magyarországgal szembeni mantrát" a "Soros-szerveztek által uralt NGO-világ támadásától" való félelmükben.

Ezek a politikusok tudják, hogy amit mondanak az nem igaz, és néha - párthovatartozástól függetlenül - a folyosókon elismerő mondatokat is képesek mondani a Fidesz és a KDNP politikusainak - tette hozzá Deutsch Tamás.

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor videón jelentette be a kormány ülésén hozott döntésüket. Úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit. "Kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be" - mondta el Orbán.

A bejelentésre a forint is reagált, pár perc alatt nagyot esett az árfolyama - írja a Portfolio.

- írja a portál.

A szerdai jelentős leértékelődésnek több oka is volt - írja az RTL.hu.

• Virág Barnabás jegybanki alelnök kedden jelezte, 50 bázispontos lépésekkel haladhat tovább az MNB a kamatemelések útján.

• A kormány kedd éjjel kihirdette az újabb veszélyhelyzetet a háború miatt.

• A hazai költségvetési helyzet kezelésével kapcsolatban aggódnak a piacok.

• Orbán Viktor bejelentette: bizonyos szektorok extraprofitját a kormány elvonja.

Mint azt megírtuk, Orbán Viktor szerdán közölte, hogy a kormányülésen döntöttek arról, hogy létrehoznak egy rezsivédelmi és egy honvédelmi alapot. Ebből fizetik majd e két terület költségeit. Az alapba pedig úgy kerül pénz, hogy "kötelezzük a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, hogy extraprofitjuk nagy részét részét ebbe az alapba fizessék be" - mondta.

A Demokratikus Koalíció (DK) bírálja, az LMP és a Mi Hazánk kiterjesztené a kormánynak azt a szerdai döntését, amely szerint bizonyos nagy cégeknek a rezsivédelmi és a honvédelmi alapba kell befizetniük extraprofitjuk egy részét - írja az MTI.

A DK szerint a kormány a magyar emberekkel fizetteti meg "elhibázott politikájának és féktelen korrupciójának árát".

Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy ezek a cégek a rendkívüli adójukat a szolgáltatásaik árának emelésével fogják előteremteni. Orbán új adóit a tisztességes magyar emberek fogják kifizetni - tartalmazza a Kálmán Olga frakciószóvivő által jegyzett közlemény.

A DK ügyvezető alelnöke így reagált:

Egy másik ellenzéki párt, az

és amelyből épületszigetelési és megújulóenergia-fejlesztéseket lehetne finanszírozni. Az energiaválságra az energiafüggetlenség a megoldás, arra pedig csak a zöldenergián és az energiahatékonyságon keresztül vezet az út - közölték.

Az Ungár Péter frakcióvezető által jegyzett közleményben arra is kitértek: annak kimondását is hiányolták a kormányfőtől, hogy a közszférában mielőbbi béremelésre van szükség. Erre láthatóan továbbra sincs szándék, ezért újba bebizonyosodott, hogy ez a kormány a saját munkavállalóit nem megvédi, hanem cserbenhagyja - közölte az LMP.

"Orbán Viktor bejelentésével, hogy két éven keresztül megadóztatják az extraprofitot termelő nagy cégeket; a bankokat, a biztosítókat, a nagykereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat, a kormány tulajdonképpen végrehajtja a Mi Hazánk járványszolidaritási adóról szóló korábbi javaslatát" - tartalmazza a közlemény.

Felidézték, a Mi Hazánk már több mint két évvel ezelőtt követelte, hogy vessenek ki különadót az extraprofitot termelő multikra, például a tech óriáscégekre, a kereskedelmi láncokra, a gyógyszeripari vállalatokra és a kaszinókra. A kormány azonban a multik adóztatása helyett éveken át a jövő nemzedék eladósítását választotta, évtizedek óta nem látott mértékűre növelve az államadósságot - írták.

"A kormány mostani döntéséből is kihagyta a gyógyszeripari cégeket és a Fidesz oligarcháinak érdekeltségeibe tartozó kaszinókat, amelyek pedig sokmilliárdos extraprofitra tettek szert az elmúlt években is. Követeljük, hogy ezekre is vonatkozzon a különadó és az oligarchák hatalmának megtörése érdekében javasoljuk a gazdasági közszereplő fogalmának bevezetését, hogy a milliárdos közbeszerzések nyerteseire is vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség vonatkozzon" - olvasható a Toroczkai László pártelnök által jegyzett közleményben.

Az MSZP egy képviselő bejegyzését osztotta meg:

Hadházy Ákos egy képpel reagált:

Jámbor András képviselő szerint az "extraprofit megadóztatása jó döntésnek tűnik. Kérdés, hogy éri el a kormány, hogy ezt ránk, fogyasztókra ne hárítsák át a nagycégek" - teszi fel a kérdést.

A Jobbik szerint semmiféle probléma nem lenne azzal, hogy a közteherviselés felé mozdulva egy válságidőszakban mindenki vállalja a szükséges terheket. Úgy vélik, a gond azzal van, hogy a kormány a korábbi hasonló esetekben, a bankadó és a tranzakciós illeték kivetésekor hagyta, hogy a pénzintézetek ezeket áthárítsák az ügyfelekre.

- közölte Facebook-bejegyzésében Z. Kárpát Dániel, a párt alelnöke, aki arra szólított fel: a családok védelmének indokával ne lehessen a családokra újabb terheket hárítani.

A Fidesz a kereskedőktől is hozzájárulást vár, de a "saját" zsebébe nem nyúl, pedig megtehetné a magyarok érdekében, például az alapvető élelmiszerek áfájának 0 százalékosra történő leszállításával - tette hozzá a Jobbik politikusa.

Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan bejegyzésében úgy fogalmazott:

A párt azt javasolja továbbá, hogy a bevételből az energiaárak és a honvédelem finanszírozása mellett a szakmunkás minimálbérig csökkentsék a fizetéseket terhelő adókat, hogy ki tudják fizetni az emberek a brutálisan megdrágult élelmiszereket, az alapvető élelmiszerek áfakulcsát vigyék le 5 százalékra, a leginkább rászorulók részére pedig vezessék be az élelmiszerkupont.

"Azt akarjuk, hogy azon gyermeket nevelő családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a létminimum szintjét, az egyszülős családok, az alacsony nyugdíjban részesülő nyugdíjasok, a súlyos fogyatékossággal élők, a szociális segélyből élő munkanélküliek, a hajléktalanok, a szociális ösztöndíjban részesülő felsőfokú tanulmányokat végzők kapjanak olyan, havonta 20 ezer forint értékű támogatást, amit csak alapvető élelmiszerekre lehet elkölteni!" - tette hozzá Tóth Bertalan.

Mi is beszámoltunk róla, hogy délután elérte a front az ország nyugati részét, ahol hatalmas jegek estek özönvízzel kísérve.

A vihar folytatva útját, számos helyen okozott komoly gondokat. Országszerte mintegy száz alkalommal riasztották a tűzoltókat a heves szél és a jégeső okozta károk miatt - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A legsúlyosabb károkat Somogy megyében okozta a vihar: a heves jégeső 80 épület tetőszerkezetét rongálta meg Kaposváron, Kaposmérőn, Kaposkeresztúron és Jákón.

További tíz riasztást kaptak a tűzoltók Baranya megyében, a többi káresemény pedig más nyugat-magyarországi megyékben történt - tette hozzá.

Főleg Somogy megyében fákat döntött ki, gallyakat sodort az úttestre a viharos szél - mondta Mukics Dániel.

A katasztrófavédelem összegzése szerint Somogy megyében a legtöbb bejelentés Kaposvárról érkezett, de Segesdre, Mikére is várják a szakembereket. Kaposváron az Iszák utcában leszakadt egy lakóépület teteje. Segesd és Böhönye között fák dőltek a 68-as főútra, mint ahogy fákat döntött ki a szél Mike és Kadarkút között is.

Baranyában kidőlt fák eltávolításához és a házakba befolyt esővíz szivattyúzásához kérnek segítséget a bejelentők. Komlón a mentőállomás épületére dőlt egy fa, egy másik fa pedig elektromos vezetéket szakított le. Mecseknádasdon és Zengővárkonyban fa dőlt az úttestre, akadályozva a 6-os főút forgalmát. Baranyajenőn szétverte a vihar egy ház tetejét, az esővíz befolyik az épületbe.

Megjelent a 100 Leggazdagabb magyar idei listája, akiknek összvagyonát 6223,5 milliárd forintra becsülték - ez közel 637 milliárddal több, mint az előző évben - írja a hvg.hu.

A harmadik helyen Felcsuti Zsolt áll 345 milliárddal, aki 99 milliárd forinttal tudta gyarapítani a vagyonát egy év alatt. Jellinek Dánielnek 70 milliárd forinttal van több, mint tavaly, így három helyet előreugorva már a hatodik, megelőzve például a tavalyhoz hasonlóan 201 milliárddal rendelkező Bige Lászlót és a 193 milliárddal a nyolcadik helyen álló Szíjj Lászlót.

Így néz ki a top 10-es lista (zárójelben a vagyon összegének változása):

1. Mészáros Lőrinc: 480 milliárd forint (+35 milliárd forint)

2. Csányi Sándor: 420 milliárd forint (nem változott)

3. Felcsuti Zsolt: 345 milliárd forint (+99 milliárd forint)

4. Gattyán György: 317 milliárd forint (+12 milliárd forint)

5. Veres Tibor: 254 milliárd forint (+24 milliárd forint)

6. Jellinek Dániel: 240 milliárd forint (+70 milliárd forint)

7. Bige László: 201 milliárd forint (nem változott)

8. Szíjj László: 193 milliárd forint (+16 milliárd forint)

9. Széles Gábor: 191 milliárd forint(+10 milliárd forint)

10. Kasza Lajos: 136,5 milliárd forint (+15,5 milliárd forint)

Idén négyen kerültek fel új szereplőként a listára.

• Hermann Kamilla közgazdász, Jellinek Dániel cége, az Indotek Group partnere, kisebbségi tulajdonosa és menedzsmentjének is tagja 36,5 milliárd forintos becsült vagyonnal rendelkezik, egyből a 46. helyre került.

• Kis-Szölgyémi Ferenc, a létesítménygazdálkodással foglalkozó B+N Referencia Zrt. tulajdonosa 23,7 milliárd forintos vagyonával a 71. helyen kezdett.

• Ács Balázs az építő-, főként szigetelőanyagokat gyártó Masterplast Nyrt. révén került fel a listára, 18,1 milliárd forintosra becsült vagyonával a 90.

• A napelemes energetikában utazó Lugos Roland pedig 16,8 milliárdos vagyonával a 92. helyre került.

Annyi derült ki róla, hogy kommunikációs területen érdekelt, cége bevételi rekordot döntött, a tulajdonos több milliárd forint osztalékot vehetett ki cégéből, és állami megrendeléseket is elnyert. A hvg.hu arra tippel, hogy Balásy Gyuláról lehet szó, akinek kommunikációs cégei csak az idei év első 33 napjában 20 milliárd forintnyi megbízást kaptak aMiniszterelnöki Kabinetirodától, de ők feleltek 3,2 milliárdért a vadászati kiállítás kommunikációját, emellett 12 milliárdért turisztikai kampányokat és kutatásokat, 5,7 milliárdért a kormány gazdaság újrainditásáról szóló kampányát csinálták, közel egymilliárdért pedig világkiállítási rendezvényeket szervezhettek Dubaiban.

A lap megjegyzi, hogy a leggazdagabb magyarok jelentős része ingatlanfejlesztésben utazik, de előretörőben van az energetika, ezen belül is a napelemes technológia.