December 8-tól 20-ig sztrájkolnak a tanárok egy budapesti általános iskolában

Ahogy arról korábban írtunk, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterről készült hangfelvételt hozott nyilvánosságra a Tisza Párt. A felvételen a miniszter arról beszélt, hogy az ötödik Orbán-kormány eldöntötte: valóban ütőképes magyar haderőt épít. Azt mondta, szakítanak a béketevékenységekkel és a békementalitással, ehhez pedig a nyilvánosságban fiatalításként ismert lépés a legegyszerűbb mód. Azt is kijelentette: „át kell állni a háború felé vezető út 0. fázisára”, a feladat végrehajtásával pedig Böröndi Gábor új vezérkari főnököt bízta meg.

A Szabad Európa portál szerint a felvétel Böröndi Gábor vezérkari főnök első állománygyűlésén hangzott el 2023 májusának elején, így a videón szereplő 2023 áprilisi dátum a lap szerint téves.

A portál úgy tudja: az állománygyűlésen több tucat főtiszt vett részt. Mivel nem terveztek érzékeny információk megosztását, biztonsági intézkedések sem voltak, így akár egy zsebben elrejtett mobiltelefonnal is rögzíthető volt az esemény.

A lap információi szerint, nemcsak Szalay-Bobrovniczkyról, hanem Böröndiről is készült felvétel. A vezérkari főnök a honvédség „pletykás sofőrjeiről” beszélt, és elrendelte az azonnali kiképzésüket. Emiatt később feljelentés is érkezett ellene, de a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette az eljárást.

A Szabad Európa forrásai szerint Szalay-Bobrovniczky beszédét ugyanaz a tiszt rögzítette, aki más alkalmakkor is adott át információkat a médiának. A minisztériumi belső vizsgálat során kiderült, kiről van szó, és az illető ezt el is ismerte. A lap nem tudja, hogy az érintett továbbra is a honvédség állományában van-e.

Szalay-Bobrovniczky a Facebookon reagált a hangfelvételre, ahol azt írta: egy Magyarország fegyveres védelmére kész és alkalmas hadsereget épít, mert „a békéhez erő kell”. Másnap a Honvédelmi Minisztérium közölte, hogy készek nyilvánosságra hozni a jelentést Ruszin-Szendi Romulusz „ukránpárti és háborúpárti megnyilvánulásairól”.

A történet ezzel nem ért véget. Vasárnap Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy „van egy ukránbarát egykori altábornagy, ahogy egyébként a szakzsargon hívja, fennáll a gyanúja annak is, hogy be van ütve az ukránokhoz, tehát hogy ukrán titkosszolgálati kapcsolatai lehetnek, ez az ő esetében külön vizsgálatot érdemelne”.

Ahogy már hírt adtunk róla, Várkonyi Andrea egy nyitható tetejű Bentley Continental GTC-vel érkezett a Whitedog Media reklámügynökséghez, amely az Andrássy út egyik patinás villaépületében működik. A Telex olvasója hétfőn készített képeket róla, ahogy kiszáll az autóból a cég udvarán.

A Jármű Szolgáltatási Platform alapján az autó egy 2023-as évjáratú, magyar rendszámú Bentley, V8 Azure kivitelben. A luxusautó 4,1 másodperc alatt gyorsul 100 km/órára, végsebessége pedig 318 km/óra. A hátsó kerekeket egy négyezer köbcentis, nyolchengeres, 550 lóerős turbós benzinmotor hajtja, amit egy nyolcfokozatú dupla kuplungos váltó egészít ki. A 2,3 tonnás Bentley motorja az Audi moduláris motorcsaládjába tartozik. Hasonló változatokat a Porsche Panamerában és a Lamborghini Urusban is használnak – írja a portál.

A Continental GTC újkori értéke körülbelül 300 ezer euró lehetett, ami több mint 120 millió forint, de ez az összeg az extráktól is függ.

Hadházy Ákos kedden reggel arról írt a Facebookon, hogy a 120 milliós Bentley-ből kiszálló Várkonyi Andrea egy körülbelül egymillió forintba kerülő nadrágot viselt.

A Tisza Párt elnöke a Tihanyi Apátság altemplomában meglátogatta I. András király sírját. „Efölött a sír felett, az Apátság csodálatos barokk oltára előtt állva árulta el a magyar miniszterelnök a külhoni magyarságot és ezzel a nemzetet” – fogalmazott Magyar Péter.

Az ellenzéki politikus ezután közzétette az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget nyílt levelét, amit abból az alkalomból írtak, hogy a politikus bejelentette: Budapestről Nagyváradig egymillió lépéses gyaloglást tervez, amihez bárhol, bárki csatlakozhat.

„Az Erdélyi Kossuth Tiszasziget közössége, valamint mindazon erdélyi magyar polgárok és közösségek, akik bizalommal tekintenek a politikai kultúra megújulására, a nemzeti párbeszéd helyreállítására és az intézményi felelősség újjáépítésére, ezúton fejezik ki köszönetüket az Ön által kezdeményezett Egymillió lépés a békéért és a nemzeti összefogásért elnevezésű közéleti zarándoklatért” – idézett a levélből Magyar Péter.

„Közép- és Kelet-Európa modern történelme során a politikai közösség iránti felelős viszony sokszor nem a hatalmi pozíciókban, hanem a szimbolikus tettekben nyert igazolást. A reformkori magyar politikai gondolkodásban – Széchenyitől Kossuthig – a közérdek szolgálata elválaszthatatlan volt a személyes kockázatvállalástól és a közösséghez való hiteles odafordulástól.

– írták.

A választott útvonal – Budapesttől Nagyváradig – nem csupán egy konkrét térbeli távolságot jelöl ki, hanem kulturális és történelmi távlatokat is megnyit. Nagyvárad a dualizmus kori magyar szellemi élet egyik kiemelkedő városa volt: az Ady Endre által „magyar Újvárnak” nevezett központ nemcsak a modern magyar irodalom egyik bölcsője volt, hanem a transzilvanizmus és a regionális önazonosság fogalmának kialakulásában is kulcsszerepet játszott. A város gyalogos megközelítése ma is jelentéssel bír: annak jele, hogy a nemzeti közösség újraértelmezése nem deklarációkban, hanem emberi léptékű találkozásokban történhet.

A gyalogút emlékezeti és erkölcsi súlyát tovább erősíti, hogy Ön Nagyszalontára is ellátogat – Arany János szülőhelyére. Arany (1817–1882) a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusa, akinek költészete a nemzeti identitás, az erkölcsi tartás és a nyelvi forma tökéletességének példája. Szülőháza ma emlékmúzeumként működik, és egyúttal jelképe annak az erkölcsi következetességnek, amelyre a mai magyar közéletnek is égető szüksége volna.

Nem kevésbé jelentős, hogy Nagyszalontán született Zilahy Lajos (1891–1974) is, aki íróként, publicistaként és filmrendezőként a 20. századi magyar kultúra meghatározó alakja volt. Művei – köztük a Halálos tavasz – az érzelmi és társadalmi feszültségek ábrázolásával mutatják meg, hogyan fonódik össze a személyes és a történelmi sors. Életműve jól példázza, miként válhat a kultúra a nemzeti önreflexió egyik legfontosabb terévé.

– gyakran úgy, hogy bár a politikai diskurzus részévé vált, cselekvő, meghallgatott alanyként ritkán volt jelen. Az Ön gesztusa – hogy nemcsak szimbolikusan, hanem valóságosan is átlépi a trianoni határt – ebben hoz fordulatot. Ez nem „beszéd rólunk”, hanem eljövetel hozzánk. A Fidesz politikai nyomása, és az arra adott RMDSZ-es válaszok következményeként különösen világossá vált: a romániai magyar közösség saját céljait újra kell fogalmaznia – és a mindenkori magyar kormány feladata, hogy ezen célokhoz igazítsa támogatását, nem fordítva.

Széchenyi Lánchídja, Kossuth országjárása, Bibó István 1956-os kiállása nem pusztán politikai aktusok voltak, hanem a nemzeti közösség újraépítésének erkölcsi előfeltételei. A mostani, nyilvános és vállalt fizikai út nem pusztán szolidaritási gesztus, hanem annak elismerése, hogy a nemzeti közösség nem földrajzi egység, hanem történeti és erkölcsi szövetség.

A magyar demokrácia jelenlegi állapota – a bizalomhiány, a társadalmi atomizáció és a nyilvánosság beszűkülése – arra figyelmeztet, hogy

Ezért szeretnénk jelezni: amikor Ön eléri az országhatárt, mi várni fogjuk. Nemcsak jelképesen, hanem valóságosan is ott leszünk, hogy köszöntsük Önt – nem mint politikust, hanem mint embert, aki megtette az első valódi lépést felénk. Jelenléte számunkra reményt jelent: annak reményét, hogy a nemzeti szolidaritás nem központi parancs, hanem kölcsönös odafordulás kérdése.

Ahogyan Bibó István fogalmazott: „Magyarország akkor lesz szabad, ha nemcsak a félelmet, hanem a közönyt is levetkőzi.”

Mi úgy érezzük: az Ön útja ezt a közönyt töri meg – emberi, társadalmi és történelmi szinten egyaránt.

Köszönjük, hogy elindult.

Köszönjük, hogy nemcsak beszél rólunk, hanem el is jön közénk” – olvasható a levélben.

Korábban Orbán Viktor az apátságban tartott beszédet, amivel nagy port kavart, mert abban kiállt a romániai elnökválasztás esélyese, a magyargyűlölő és szélsőséges George Simion mellett.

Öt nappal ezelőtt Dobrev Klára jelentette be, hogy elválik Gyurcsány Ferenctől. A bejelentéssel egy időben az is kiderült, hogy Gyurcsány minden politikai tisztségéről lemond, beleértve az országgyűlési képviselői mandátumát is, és visszavonul a közélettől. A házaspár 31 év házasság után döntött a válás mellett.

A pár az elmúlt több mint két évtizedben jelentős vagyonra tett szert, ugyanakkor ez az elmúlt években látványosan megcsappant. Gyurcsány Ferenc 2003-ban még a 60. leggazdagabb magyarnak számított 3,6 milliárd forintos vagyonával. Mára viszont lekerült a leggazdagabb magyarokat rangsoroló listáról, amelyre 2025-ben legalább 17,2 milliárd forintos vagyon kellett volna, írta a Blikk.

Egy 50 négyzetméteres pápai lakás teljes egészében az ő nevén van, ezt 1995-ben szerezte. A hasonló lakások ára 22 és 42 millió forint között mozog. A somogyi Kötcsén egy 267 négyzetméteres családi házuk is van, amelyhez 3295 négyzetméteres telek tartozik. Az ingatlan tulajdonjoga megoszlik kettejük között. Hasonló házak 250–350 millió forintba kerülnek, így az ingatlan értéke alapján fejenként legalább 100 millió forintos tulajdonrészük lehet.

Budapesten, a II. kerületben található egy 161 négyzetméteres társasházi lakásuk is, amit ugyanekkora terasz egészít ki. Az ingatlan a Bimbó úton fekszik, és szintén 50-50 százalékos arányban osztoznak rajta. A lakás értéke az ingatlanpiaci árak alapján elérheti a 600 millió forintot. Korábbi budapesti otthonuk, a Szemlőhegy utcai ház is megmaradt, jelenleg Dobrev Klára lakik ott. A ház tulajdonjogát Dobrev és édesanyja birtokolja egyenlő arányban.

A vagyonnyilatkozatban ingóságok nem szerepelnek. Gyurcsány Ferenc 9 éves Skodáját eladta, a bevételt jótékony célra fordította. Jelenleg semmilyen gépjármű nincs a nevén. Legutóbbi országjárása során egy bérelt lakóautót használt. Pénzügyei alapján a számláján 46 millió forint található, 55 millió forint tartozása van pénzintézet felé, valamint 210 millió forintot adott kölcsön.

Korábban Gyurcsány több céget is vezetett, legnagyobb érdekeltségét, a Motim timföld- és kádkőgyárat 2016-ban másfél milliárd forintért adta el. Az Altus vagyonának értéke 350 millió forintról 55 millió forintra csökkent az elmúlt tíz évben. A legutóbbi elérhető adatok szerint a cég 9,4 millió forintos nyereséget termelt.

Horváth László jogász a Blikknek általánosságban beszélt a válás és a vagyonmegosztás jogi vonatkozásairól. Elmondta, hogy a két folyamat külön jogterülethez tartozik, és akkor is el lehet válni, ha nincs megegyezés a vagyonról. Hangsúlyozta, hogy ilyen esetben hosszabb vagyonmegosztási per is indulhat, ahol azt kell bizonyítani, ki milyen vagyont szerzett a házasság alatt.

Gyurcsány Ferenc tavaly decemberben arról beszélt, hogy vagyonát szétosztotta. Úgy fogalmazott: „valójában szinte mindenkinek adott, akinek szüksége volt rá”. Azt is hozzátette, hogy a támogatottak többségét nem is ismeri, mert szerinte „a jótékonykodás nem csak a pénzről szól, hanem arról is, hogy a gyerekek esélyt kapjanak a tanulásra és a jobb életre”.