HÍREK
A Rovatból

Daganatos és autoimmun betegségekre találhattak megoldást - Ezért járt idén az orvosi Nobel-díj

Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi megfejtették, hogyan védekezik a testünk az ellen, hogy megtámadja önmagát. A felfedezés új utakat nyithat az autoimmun és a rákbetegségek kezelésében.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. október 06.



Mivel szabályozás nélkül a saját szerveinket is megtámadhatja, az immunrendszer kutatása létfontosságú terület, amelyen Mary E. Brunkow, Fred Ramsdell és Shimon Sakaguchi kutatásának köszönhetően fontos tudományos áttörés született. A három tudós Nobel-díjat kapott a perifériás immunológiai toleranciával kapcsolatos felfedezéseiért:

rájöttek, hogyan lehet megakadályozni, hogy az immunrendszer kárt tegyen a testünkben.

Mindennap több ezer különböző kórokozó próbál bejutni a szervezetbe - az immunrendszer éppen ezek ellen dolgozik. Sok mikrobafaj megjelenése eltérő, és több közülük az emberi sejtekhez hasonlóvá alakult, hogy elrejtőzzön. Az immunrendszernek ezért pontosan meg kell különböztetnie, mit támadjon és mit védjen.

A három kutató a perifériás immunológiai tolerancia területén tett alapvető felfedezései miatt kapta meg a Karolinska Intézet által odaítélt elismerést.

Brunkow, Ramsdell és Sakaguchi azonosította az immunrendszer „biztonsági őreit”, a szabályozó T-sejteket, amelyek megakadályozzák, hogy az immunsejtek a szervezet saját sejtjeit támadják - áll a Nobel-díj bizottság közleményében.

„A felfedezéseik döntő fontosságúak voltak annak megértésében, hogyan működik az immunrendszer, és miért nem alakul ki minden embernél súlyos autoimmun betegség” – mondta Olle Kämpe, a Nobel-bizottság elnöke.

Shimon Sakaguchi 1995-ben tette meg az első kulcsfontosságú lépést. Akkor sok kutató úgy gondolta, hogy az immunológiai tolerancia csak a csecsemőmirigyben, a központi tolerancia során alakul ki, amikor a potenciálisan káros immunsejtek eltűnnek. Sakaguchi kimutatta, hogy az immunrendszer összetettebb, és felfedezett egy addig ismeretlen immunsejt-típust, amely megvédi a szervezetet az autoimmun betegségektől.

Mary Brunkow és Fred Ramsdell 2001-ben tette meg a másik fontos felfedezést. Megmagyarázták, miért hajlamos egy bizonyos egértörzs az autoimmun betegségekre: ezeknél az egereknél egy Foxp3 nevű gén mutációját azonosították. Azt is kimutatták, hogy az emberi megfelelő gén mutációja IPEX nevű súlyos autoimmun betegséget okoz.

Két évvel később Shimon Sakaguchi összekapcsolta a megállapításokat. Bizonyította, hogy a Foxp3 gén irányítja a 1995-ben azonosított sejtek fejlődését. Ezeket a sejteket ma szabályozó T-sejteknek hívják; felügyelik a többi immunsejtet, és biztosítják, hogy az immunrendszer tolerálja a saját szöveteket.

A díjazottak munkája elindította a perifériás tolerancia kutatását, és ösztönözte a rák, illetve az autoimmun betegségek kezelésének fejlesztését. Ez sikeresebb szervátültetésekhez vezethet. Több ilyen kezelés jelenleg is a klinikai vizsgálatok fázisánál tart.

Mary E. Brunkow 1961-ben született. PhD-fokozatát a Princeton Egyetemen szerezte, a seattle-i Institute for Systems Biology vezető programmenedzsere.

Fred Ramsdell 1960-ban született. 1987-ben szerzett PhD-t a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetemen, tudományos tanácsadó a San Franciscó-i Sonoma Biotherapeuticsnél.

Shimon Sakaguchi 1951-ben született. 1976-ban orvosi diplomát, 1983-ban PhD-t szerzett a Kiotói Egyetemen, az Oszakai Egyetem Immunology Frontier Research Center kiemelt professzora.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk