HÍREK

Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.


Link másolása

Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
„Üdv a klubban” - üzente a cseh külügyminiszter, miután Magyarországot is a barátságtalan országok közé sorolták az oroszok
Jan Lipavský azt is felajánlotta, hogy megosztják a tapasztalataikat.

Link másolása

Üdv a klubban - írta kárörvendően a Twitteren Jan Lipavský cseh külügyminiszter. A diplomata arra reagált, hogy Oroszország már Magyarországot is a barátságtalan országok közé sorolta.

Jevgenyij Sztanyiszlavov, Oroszország magyarországi nagykövete arról beszélt az orosz állam hírügynökségnek, hogy „Budapest pragmatikus álláspontról tesz tanúbizonyságot, amelyet még az uniós és NATO-szövetségesek nyomására sem fog feladni”. Ennek ellenére a nagykövet szerint nem tudtak elmenni amellett, hogy hazánk eddig minden uniós szankciót megszavazott, és ezeket keményen be is tartja.

Így hazánk is felkerült az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára.

A hírre reagálva a cseh külügyminiszter azt írta a Twitter-oldalán:

„Üdv a klubban, drága barátaim!”

Lipavský a bejegyzésben még azt is felajánlotta, hogy szívesen megosztják az eddig szerzett tudásukat, mivel „mi vagyunk az egyikek a két leghosszabb ideje szolgálatban lévő tagállamból”. Ezzel a a cseh külügyi tárca vezetője arra utalt, hogy országa elsőként került fel az Oroszországgal szemben barátságtalan országok listájára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Nem lehet tovább titkolni, mekkorát kaszálnak Mészáros Lőrincék az autópálya-koncesszión
A Szabad Európa perelt az adatokért, miután pont azokat a mellékleteket nem akarták megmutatni nekik, amelyek a konkrét összegeket tartalmaztak.

Link másolása

Ki kell adnia a Nemzeti Koncessziós Irodának az autópálya-koncessziós szerződés mellékletet a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete szerint - írja a Szabad Európa. A lap szerint ebből derül majd ki, hogy pontosan milyen feltételekkel adták koncesszióba a hazai gyorsforgalmiút-hálózat nagy részét a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cégcsoportoknak.

2021 júniusában jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben egy pályázati felhívás a magyarországi gyorsforgalmiút-hálózat legfeljebb 35 éves időtartamra történő koncesszióba adására. A tenderre három vállalatcsoport jelentkezett, de

végül a Mészáros Lőrinc–Szíjj László céges érdekeltségeihez tartozó, magántőkealapok alkotta Themis konzorcium nyerte el a kiírást.

A Transparency International Magyarország szakértője szerint ez azt jelenti, hogy a következő 35 évben úgy lehet majd autópályát építeni, hogy nem kell többé közbeszerzést kiírni.

Az NKI és a Themis között létrejött koncessziós szerződés ugyan nyilvános, annak mellékleteit azonban nem tették közzé. A Szabad Európa ezért közérdekű adatigényléssel fordult az NKI-hoz, amely januárban fel is ajánlotta, hogy az irodájukban betekinthetnek a kért dokumentumokba.

Az iratbetekintés során azonban üzleti titokra hivatkozva

pont azokat a dokumentumokat zárták el, amelyek a konkrét összegeket és a szerződés alapján fontos információkat tartalmaztak.

A Szabad Európa ezért februárban bírósághoz fordult.

A bíróság szerint az NKI-nek és Themisnek sem sikerült bizonyítani az üzleti titok fennállását bizonyítani, ezért a kért tizenegy darab mellékletet ki kell adniuk.

A Szabad Európa szerint ebből derül majd ki, hogy milyen feltételekkel kapta meg majdnem az összes hazai autópálya- és autóút üzemeltetésének, új utak építésének és a régiek felújításának jogát 35 évre a Themis magántőkealap. A mellékletek tartalmazzák a konkrét összegeket, hogy milyen feltételekkel lehet a szerződést felmondani, de azt is, hogy mi volt a nyertes ajánlat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Szili Katalin belépett a KDNP-be
– Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem – mondta.

Link másolása

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó Kereszténydemokrata Néppártba (KDNP) történő belépését jelentette be a kisebbik kormánypárt elnöke pénteken Budapesten.

Semjén Zsolt a Parlamentben a közmédiának elmondta: öröm és megtiszteltetés Szili Katalin csatlakozása a KDNP-hez.

Mint mondta, Szili Katalin nemzeti elkötelezettsége, az egyházak iránti szimpátiája, hozzájuk kötődő szolgálata mindig ismert volt. Felidézte, hogy Szili Katalin a gyurcsányi időkben, amikor a Magyar Állandó Értekezletet megszüntetve megakadályozták az összmagyar együttműködést, házelnökként létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amivel átmentette a magyar-magyar párbeszédet.

Szili Katalin azt mondta:

az elmúlt 12 év senki földjén tartózkodásához képest a Kereszténydemokrata Néppárt közössége áll hozzá legközelebb. A belépéssel formálisan is csatlakozik ahhoz a közösséghez, ahová eddig is tartozott.

" Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem" - fogalmazott a politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Az OLAF-hoz fordul a lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna
Szerinte a tarra vágott erdőben épült ösvény esetében „a napnál is világosabb”, hogy nem arra használták az uniós pénzt, amire kellett volna.

Link másolása

Az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordul a nyírmártonfalvai lombkoronaösvény ügyében Donáth Anna és Hadházy Ákos - ezt a Momentum európai parlamenti képviselője jelentette be pénteken a Facebook-oldalán.

Mi is beszámoltunk arról a világszenzációnak számító lombkoronaösvényről, ami a Debrecen közelében lévő Nyírmártonfalván épült 60 millió forintos uniós támogatásból.

A támogatási kérelmet még 2018-ban adta le Filemon Mihály, aki 2019 óta polgármester a településen fideszes színekben. A támogatást végül 2021-ben ítélték meg, a kifizetés az uniós finanszírozású Vidékfejlesztési Program pályázatából történt.

Tavaly nyáron azonban az 50 méter hosszú sétány építése közben az összes fát kivágták körülötte.

Donáth Anna hétfői bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „a napnál is világosabb, hogy ebben a projektben az EU-s pénzt nem arra használták, amire kellett volna”.

„Az OLAF nemcsak azt deríti majd fel, hogy milyen szabálytalanság vezetett ehhez az abszurditáshoz, hanem azt is, hogy vajon pontosan mire használták fel az erre elnyert 60 millió forintot” - írta a momnetmos politikus.

Donáth azt is hozzátette:

„nem véletlenül fagyasztották be az EU-s támogatások kifizetését, hogy rákényszerítsék a magyar kormányt a csalások visszaszorítására”.

Szerinte azonban ezt a kormányt „lehetetlennek tűnő feladat” törvényes működésre bírni.

„Ennél mi a Momentumban egyszerűbb megoldásnak látnánk, ha az Unió a kormány kikerülésével, közvetlenül adná oda az EU-s pénzeket a magyar embereknek, vállalkozásoknak, civil szervezeteknek” - írta az ügy kapcsán az EP-képviselő.


Link másolása
KÖVESS MINKET: