HÍREK
A Rovatból

Csúcson a babaváró, mélyben a lakáshitel: a feje tetejére állt a lakossági hitelpiac

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2023. február 01.


Link másolása

Sokan hitték, hogy itt a vége: úgy vették fel a fiatal házaspárok a babaváró hitelt decemberben, mintha ez lett volna az utolsó lehetőségük erre. Míg a támogatás minden idők negyedik legerősebb hónapját zárta, addig a lakáshitelek piaca tovább zuhant, és hatéves mélyponttal zárta az évet - írja a Bank360.hu. A lekötött betéti kamatok még tovább emelkedtek.

Sokan nem bíztak a kormány tavalyi ígéretében, amit a babaváró hitel meghosszabbításáról nyáron tett. Legalábbis ezt mutatja, hogy a korábbi hónapokhoz képest több mint a duplájára ugrott a folyósított hitelösszeg az év utolsó hónapjában. Míg novemberben 32 milliárd forintot vettek fel a párok, decemberben több, mint a kétszeresét, 70 milliárd forintot, amire a támogatás első néhány hónapja óta nem volt példa - derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss adataiból. Az aggodalom alaptalannak bizonyult, hiszen az év végén a kormány még két évre meghosszabbította a babavárót, és a feltételeken sem módosított. Az majd a 2023 eleji adatokból derül ki, hogy az előrehozott hitelfelvételek okoznak-e nagy visszaesést a keresletben.

Ami miatt bosszankodhatnak a decemberi igénylők, az az éppen év végén tetőző referenciakamat, ami a támogatás elvesztése esetén a büntetés mértékét határozza meg. Ez a támogatás indulásához képest tavaly év végére közel az ötszörösére emelkedett, több millió forinttal megtoldva a visszafizetendő büntetést. Januárban ráadásul már csökkent is a kamat.

A babaváró hitelből 2022-ben összesen 457 milliárd forint fogyott, ami még az év végi hajrával együtt sem tudta megközelíteni a 2021-es 550 milliárd forintot. A támogatás indulása óta összesen 2097,55 milliárd forintot vettek fel a fiatal házaspárok a kamattámogatott kölcsönből.

Hatéves mélyponton a lakáshitel folyósítás, csúcson a kamatok

A novemberi mélypont után ismét csökkent a lakáshitelek szerződéses összege, decemberben már csak 41 milliárd forint volt, ez a tavaly év végi eredménynek mindössze a 39 százaléka. Ennél alacsonyabb volumen utoljára 2017. februárban fordult elő.

A felvett kölcsönök jelentős részét, közel a kétharmadát használt lakás vásárlására használták fel az igénylők, 12 százalékát pedig újépítésű lakások vásárlására. A fennmaradó összeget bővítésre, felújításra, korszerűsítésre vagy egyéb célra fordították.

A folyamatosan csökkenő hitelkereslettel fordítottan arányosan a kamatok még tovább emelkedtek, az átlagos hitelköltség mutató 2022. decemberben már 11,29 százalék volt a lakáscélú kölcsönöknél.

A kamatfixálás átlagos hossza az év utolsó hónapjában 137,4 hónap volt, öt hónappal rövidebb, mint novemberben.

A támogatott és a piaci kamatozású lakáshitelek arányát tekintve az utóbbiak volumene csökkent látványosabban, ami a rekord magas kamatok miatt nem meglepetés. A támogatott hiteleknél kisebb mértékű csökkenés volt jellemző decemberben. A felvett lakáshitelek 28 százaléka volt támogatott, ami egy százalékkal magasabb, mint az előző hónapban. A fennmaradó 72 százalék, ami közel 30 milliárd forintnak felel meg, piaci kamatozású lakáshitel volt.

Éves szinten 1195 milliárd forint lakáshitelre kötöttek szerződést az igénylők, ami elmarad a 2021-es, 1300 milliárd feletti eredménytől. A visszaesés 8 százalékot meghaladó, melyet főként az év második felére jellemző nagy csökkenés okozott.

A személyi kölcsönöknél is csökkenés volt

Személyi kölcsönből mindössze 26,49 milliárd forint fogyott tavaly decemberben, ami a novemberhez képest 20 százalékos, 2021 decemberéhez képest pedig közel 26 százalékos visszaesés.

Bár a személyi hiteleket sem kímélték a jegybanki kamatemelések, itt láthatóak leginkább a szezonális változások. A személyi kölcsönök átlagos hitelköltség mutatója decemberben 19,33 százalék volt. Ilyen magas átlagos thm-re 2015 októbere óta nem volt példa.

Éves szinten személyi kölcsönből közel 492 milliárd fogyott, ami meghaladja a 2021-es 468 milliárd forintot. Ezzel a jelentős lakossági hitelek közül a személyi kölcsön volt az egyetlen, ami idén javítani tudott.

A betétesek örülhetnek, a lakossági adatok viszont árnyalják a képet

Decemberben a jegybank adatai szerint a forintbetétek átlagos kamata 11,60 százalék volt, ami meghaladja az előző havi 10,97 százalékot. Ezen belül viszont a lakossági lekötött betétek kamata csökkent decemberre, 7,58 százalékról 7,06 százalékra. Továbbra is az éven belül lekötött betétekre kínálják a bankok a magasabb hozamot, az éven túli betéteknél a decemberi átlag mindössze 2,91 százalék volt.

Az emelkedő betéti kamatoknak köszönhetően a lekötött pénzösszeg is jelentősen emelkedett, decemberben meghaladta az 1000 milliárd forintot.

Ezen belül, ha csak a lakossági betéteket nézzük, kevésbé pozitív a kép, inkább az olvasható ki az adatokból, hogy a lakosságnak decemberben kevesebb pénze maradt, amit leköthet, mint az elmúlt hónapokban. Az elmúlt évben az MNB adatai szerint a lakossági betétek adták a lekötött betétek szerződéses összegének a felét (vagy akár többet is), decemberre ez az arány jelentősen csökkent. Az 1000 milliárd forint feletti szerződéses összegből a lakossági betétek mindössze 378,5 milliárd forintot tettek ki, és az előző hónaphoz képest is jelentős visszaesés volt tapasztalható. Az eredmény a szezonalitással sem magyarázható: 2021-ben éppen december volt a csúcspont, ekkor kötötte le a legnagyobb összeget a lakosság - emlékeztet a Bank360.hu.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Másodszor is kirúgták Orbánék brüsszeli konferenciáját a választott helyszínről
Nem talál helyet az MCC annak a konferenciának, ahol Orbán Viktor és az európai szélsőjobb más ismert alakjai is felszólalnának. A második helyszín egy nappal a rendezvény előtt tette ki a szervezőket.

Link másolása

Másodszor is lemondták Brüsszelben azt a rendezvényt, amelyen Orbán Viktor és különböző, az európai szélsőjobboldalhoz tartozó politikusok szólaltak volna fel kedden és szerdán – írja a hvg.hu. A Nemzeti Konzervatív Konferencia (NATCON) szervezője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) brüsszeli irodája.

A NATCON eredeti helyszíne a Concert Noble lett volna, ám múlt hét végén visszaléptek, állítólag azért, mert a szélsőjobboildali rendezvény befogadása miatt nagyon komoly nyomás nehezedett rájuk. Az MCC hétfőre talált új helyszínt a hvg.hu szerint, ez a Sofitel Hotel lett volna. Csakhogy most ez is visszamondta a megállapodást.

„Figyelmeztetést kaptam a sajtótól az esemény természetéről és az érkező emberekről. Erről tájékoztattam a helyi rendőrséget, akik felvették a kapcsolatot a Sofitellel, és a vezetőség úgy döntött, hogy lemondja az eseményt”

– idézi a lap Vincent de Wolf, az érintett brüsszeli kerület, Etterbeek polgármesterét. A Brussel Times nyomán azt írják: a szervezők már a szállodában voltak és amikor tájékoztatták őket, hogy a szerződés érvényét veszíti, nem akartak elmenni. Végül a kiérkező rendőröknek kellett elmagyarázniuk, hogy ez nem a szállodán múlott, ekkor a szervezők távoztak.

Újabb helyszínről egyelőre nincs hír. Orbán Viktor mellett egyébként a brexitet elindító Nigel Farage, a francia szélsőjobboldali Eric Zemmour és a volt lengyel miniszterelnök, Mateusz Moravieczki is felszólalna, ha lenne hol. A helyszínkeresést nehezíti, hogy akárhová mennének, a brüsszeli antifasiszta szervezetek is követik a rendezvényt, demonstrációt szervezve annak helyszínéhez – vagy egy ünnepséget, ha végül elmarad a NATCON.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Alakul a FIDESZ-DK-Mi Hazánk nagykoalíció
A Talpra Magyarok alapítója szerint erre utal, hogy közösen támadja őt és pártját a három nagy párt. Szerinte ők azonban napról napra erősebbek lesznek.

Link másolása

Pártja népszerűségéről írt a Facebookon kedd reggel Magyar Péter. A Tisza Párt alelnöke szerint: „Ahogy napról napra egyre többen vagyunk, ahogy nő a TISZA Párt támogatottsága minden korcsoportban és az ország minden településén, úgy a hatalmi elit is egyre inkább pánik üzemmódba kapcsol.”

Hozzáteszi: „Közösen gyalázkodik, rágalmaz és hazudik a kormánypropaganda, és az ellenzéki szatelit pártok vezetői.”

„Alakul a FIDESZ-DK-Mi Hazánk nagykoalíció. Izlelgessük. Végül csak összenő, ami összetartozik”

– vonja le a végkövetkeztetést a nemrégiben politikussá avanzsáló Magyar.

Szerinte ugyanakkor 2024. június 9. sorsdöntő nap lesz. „Üzenjük meg, hogy eddig és ne tovább! Vegyük vissza a hazánkat!” – írja posztjában a NER-t otthagyó politikus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Döntött a Fidesz: őt indítják Pikó András ellen a VIII. kerületben a polgármesteri címért
Kipróbált emberre bízzák a józsefvárosi választást, aki volt már polgármester és budapesti főispán is.

Link másolása

Budapest főispánja, Sára Botond lesz a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje a VIII. kerületben a június 9-i önkormányzati választáson – tudatta Facebook-oldalán a Fidesz.

Sára Botond 2018-ban lett Józsefváros polgármestere, amikor elődje, Kocsis Máté lemondott a posztról országgyűlési mandátuma miatt. 2019-ben azonban csekély szavazatkülönbséggel alulmaradt a sajtó és média világából érkező Pikó Andrással szemben. Az eredmény nagyon szoros volt, mindösszesen 269 szavazat döntött, Pikó 49,6, Sára pedig 48,42 százalékot kapott. Sára képviselőjelöltként is indult ezen a választáson, de a 12. számú egyéni választókerületben kikapott Szarvas Koppány Bendegúztól.

A 2022-es országgyűlési választáson is elindult, ő volt a Fidesz-KDNP jelöltje Budapest 6. számú, a VIII. és a IX. kerületet lefedő választókerületében. Itt Jámbor Andrással szemben maradt alul, az ellenzék által támogatott Jámbor a szavazatok 48,31 százalékával nyert, míg Sára a szavazatok 41,78 százalékát kapta.

Közben azonban Orbán Viktor 2020 januárjában kinevezte a fővárosi kormányhivatal vezetőjének. 2022-ben tisztségét főispánra keresztelték át.

A bejelentés híre alatt a választókerület országgyűlési képviselője, Jámbor András úgy kommentálta a hírt: „55 nappal a valasztások előtt 0 kampánnyal, 2 vereség után jön a harmadikért. Hát welcome”. De Pikó András is megjegyezte, hogy a választók már kétszer döntöttek úgy, hogy nem kérnek helyben a Fideszből, sem Sára Botondból.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Még több önkormányzattól von el pénzt a kormány szolidaritási hozzájárulásként, az összeg egyből az állami költségvetésbe landol
Idén ez 310 milliárd forint bevételt jelent. A pénz nem is közvetlenül a szegényebb településeknek megy.

Link másolása

2023-ban összesen 724 települési önkormányzatnak kellett összesen 237 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetnie. Idén 848 önkormányzattól szednék be a hozzájárulást, amiből összesen 310,6 milliárd forint bevételre számítanak – foglalta össze a Népszava. 2024-ben már 848 önkormányzattól várják a hozzájárulást, ami 310,6 milliárd forint bevételt jelent.

Mindez onnan derült ki, hogy Niedermüller Péter az illetékes minisztériumhoz fordult közérdekű adatigényléssel.

A Pénzügyminisztérium (PM) válaszából az is kiderült, hogy

az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást nem osztják vissza közvetlenül a szegény településeknek, hanem az egyenest az állami költségvetésbe kerül – igaz, ott az önkormányzatoknak szánt pénzek közé.

A PM indoklása szerint a „szolidaritási hozzájárulással a kiemelkedően kedvező anyagi helyzetben lévő önkormányzatok támogatják a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben lévőket”. Azt viszont a kormány dönti el, hogy melyik önkormányzatot tartja tehetősebbnek. Az adó mértékét az egy lakosra jutó adóerő-képesség alapján határozzák meg, amit az éves központi költségvetésről szóló törvényben rögzítenek. Az összeg azért emelkedik, mert „az érintett települések adóbevétele nagyobb mértékben növekedett”.

A Népszava arról is ír, hogy 2020 óta harmadszor kerülnek az önkormányzatok mínuszba. A szektor hiánya 108 milliárd forintra rúg az Eurostatnak megküldött hiányjelentés (EDP) szerint.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk