HÍREK
A Rovatból

Csökkennek a lakásárak, de csak a használt ingatlanoknál, a lakótelep még kivétel

Rég nem látott mélységbe zuhantak az ingatlanpiaci eladások, de az újépítésű lakások ára nem fog csökkenni, mert a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége ezt nem teszi lehetővé.


Május óta

erőteljes a visszaesés a lakáspiaci keresletben, ezért a vevők egyes kategóriákban komoly alkupozícióba kerülhetnek és olcsóbban juthatnak hozzá bizonyos ingatlanokhoz.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, hogy az éves tranzakciószám látványosan visszaesett, miközben a bérleti díjakban egyre nagyobb lesz a szórás a fizetendő rezsitől függően. A szakember szerint

az újépítésű lakások ára viszont nem fog csökkenni, hiszen a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége ezt nem teszi lehetővé.

Ritka, hogy 1,1 millió forint alatt kínáljanak újépítésű lakást Budapesten, a jellemző ár inkább 1,3 millió forint körül mozog. Aki ilyen típusú ingatlan vásárlásában gondolkozik, annak felesleges kivárnia, mert anyagilag nem fog jobban járni.

Hónapról hónapra mintegy 20-50 százalékkal marad el az ingatlanpiaci kereslet az egy évvel korábbitól, ami az éves eladási számban is megmutatkozik. A tavalyi 175 ezer után idén várhatóan nem több, mint 135 ezer ingatlant értékesítenek.

Ez már a "túlfűtöttnek" tartott, tavalyihoz képest is jelentős elmaradás, de a piac fellendülésének időszakához képest megdöbbentően alacsony szám. Példaként említette a 2006-os esztendőt, amikor 225 ezer adás-vételt regisztráltak országszerte.

Ennek hosszabb távú következménye, hogy

elkezdődött egy csendes árcsökkenés, de kizárólag a használt lakások piacán.

„A lakáspiac jellegzetessége, hogy az árcsökkenés lassabban következik be, mint a drágulás. Legalább fél éves kereslethiány szokta megelőzni azt, hogy az eladók engedjenek az árból. Ha nem sürgős számukra az adás-vétel, akkor kötik az ebet a karóhoz, de idővel a legtöbben ráeszmélnek, hogy kénytelenek olcsóbban megválni az ingatlanuktól. Ehhez képest az élénkülő keresletre 2-3 hónap alatt mindenki reagál, mint ahogy történt az a koronavírus-járványt követően is” – mondta a szakember.

Pontosan ez zajlik most is, hiszen fél éve nő az ingatlanok értékesítési ideje, ezzel együtt nő az esélye az alkunak. Az árcsökkenésnek egyszerre kedvez a romló gazdasági környezet, a megélhetési félelmek és az emelkedő lakáshitel kamatok.

Gadanecz Zoltán úgy vélekedett, visszatérnek azok az idők, amikor meglehetősen szegmentált volt a kereslet. Most az adott ingatlan működtetése, a rezsi nagysága van a fókuszban, ennek mentén szelektálnak az érdeklődők minden korábbinál erőteljesebben.

„A panelek, mint a lakáspiac lakmuszpapírjai, most nem jeleznek, mert benne maradtak a rezsivédelemben. Egyelőre nem mozdult az áruk, noha tudható, hogy többségében korszerűtlen, drágán üzemelő ingatlanokról van szó. Bármilyen rezsinövelő fejlemény azonnal komoly árcsökkentő hatással lesz, vagy lehetne a panelekre, illetve a távfűtéses lakások többségére is.

Ezzel igazából a vevők többsége is tisztában van, hiszen mindenki jól emlékezhet még a 10-15 éve jellemző huszonezres távfűtés számlákra, amelyek mára felére olvadtak a támogatások révén” – jelentette ki.

A lakáspiaci kínálat bővülésére mind az eladó, mind a kiadó ingatlanok terén lehet számítani, mert a tulajdonosokat a növekvő költségek lépéskényszerbe hozzák. Sok üres, kihasználatlan ingatlan kerül eladósorba emiatt, elsőként azok, ahol nem lehet letekerni a fűtést például, vagy a közös költség megugrik az emelkedő kiadások miatt.

Az ingatlan bérbeadása is minden korábbinál több ingatlan esetében merülhet fel szükséges lépésként.

„A lakbéreken emelni már csak azok tudnak igazából, akik alacsony rezsijű lakást adnak ki, mert a bérlők az összköltséget nézik, mindenkinek van egy plafon, ameddig a rezsivel együtt el tud menni a lakhatási kiadásokban. Óriás lesz emiatt a nettó bérleti díjakban a szórás az egyes ingatlanok között a potenciális rezsi mentén” – vélekedett.

A szakember arra számít, hogy a lakáspiacot sem hagyja hidegen az inflációs nyomás, emiatt hamarosan nominális áremelkedés lesz csökkenő kereslet és bővülő kínálat mellett is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
HVG: A TISZA-jelöltek harmada nő, az átlagéletkor 40-50 év közötti és sok köztük az orvos, mérnök, pedagógus
A TISZA Párt bemutatja azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás előtt megmérkőznek az indulásért. Két körben, online szavazáson dől el, kik lesznek a befutók.


Ma este bemutatja a Tisza Párt azt a 315 jelölt-aspiránst, akik a 2026-os országgyűlési választás 105 egyéni választókerületében megmérkőznek a párt színeiben való indulásért. A 106. körzetben, Budapest 3-as számú választókerületében (Hegyvidék) nem tartanak előválasztást, ott a pártelnök, Magyar Péter lesz a jelölt. A többi körzetben kétfordulós online szavazás dönt: az első fordulóban, november 23–24. között a Tisza Párt regisztrált tagjai szűkítik a háromfős mezőnyt kettőre, majd a második körben, november 25–27. között már az adott választókerület bármely polgára szavazhat a versenyben maradt két jelöltre. A végeredményt november 30-án teszik közzé.

A hvg.hu információi szerint

a jelölt-aspiránsok mintegy harmada nő, az átlagéletkoruk pedig 40-50 év között van. Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, a jelöltjeik között lesznek „Orvosok, tanárok, ápolók, gyermekvédelmi szakembereket, vállalkozókat, gazdák, jogászok, művészek, mérnökök. Hús-vér emberek, bátor magyar hazafiak”.

A lap úgy tudja, a 315 fős mezőnyben valóban lesz húsznál több orvos vagy gyógyszerész, féltucatnál több ápoló vagy mentős, körülbelül tucatnyi pedagógus, több mint félszáz doktori fokozattal rendelkező, valamint 30-40 mérnök végzettségű jelölt is.

A hivatalos bejelentésig ugyanakkor már több lehetséges induló neve is napvilágot látott. A Telex szerint Bódis Kriszta író, dokumentumfilmes nem Zuglóban, hanem a VIII. kerület központú körzetben indulhat. Zuglóban Magyar Péter kabinetfőnöke, Velkey György László lehet a három jelölt egyike, míg a budapesti I. kerületben Tanács Zoltán programalkotási szakember, Óbudán pedig Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke mérettetheti meg magát.

Nagy Ervin színész megerősítette, hogy „több mint valószínű”, hogy ő is a jelöltek között lesz Dunaújvárosban.

A szavazást a párt nem az eredetileg tervezett Tisza Világ applikáción, hanem a Nemzet Hangja nevű felületen tartja meg, ahol kétlépcsős azonosítást alkalmaznak. A váltás oka az a korábbi adatvédelmi incidens, amely során a Tisza Világ appból kerültek ki adatok, és amit Magyar Péter „összehangolt titkosszolgálati akciónak” nevezett. Az ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda ismeretlen tettes ellen nyomoz, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) pedig a kiszivárgott adatok közlését jogellenesnek minősítette. A kormánypárti sajtó eközben listákat közölt az adatbázisban szereplőkről, a Tisza Párt felelősségét hangsúlyozva.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Először árult el részleteket a jelöltjeiről Magyar Péter
A pártelnök 18 óra után rántja le a leplet a nevekről, de a végső szót az online szavazók mondják ki. Magyar szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Magyar Péter a Facebook-oldalán közölte, hogy 18 óra után bejelentést tesz a TISZA Párt egyéni országgyűlési képviselőjelöltjeivel kapcsolatban. A politikus köszönetet mondott azoknak, akikkel közösen dolgozhatnak, és a több ezer jelentkezőnek is.

„Igyekeztünk minden körzetben a legjobb és legméltóbb jelölteket kiválasztani. Örülök, hogy a jelöltjeink több mint harmada hölgy és hogy majd minden szakma képviselteti magát.

A teljesség igénye nélkül el tudom mondani, hogy a jelöltek között húsznál több orvos és gyógyszerész, ápolók és mentőápolók, tucatnyi pedagógus, félszáznál több doktori fokozattal rendelkező és majd 40 mérnök végzettségű honfitársunk szerepel. Rajtuk kívül művészek, kétkezi munkások, jogászok, szociális munkások, vállalkozók és gazdák is erősítik a TISZA csapatát” – írta bejegyzésében.

Magyar Péter szerint a jelöltjeik a „politikai mocsáron kívülről” érkeznek, és olyan „tisztességes hús-vér magyar emberek, akiket összeköt a hazaszeretet és a tettvágy”. Posztját azzal zárta, hogy „itt az idő, most vagy soha”.

A TISZA Párt korábban azt ígérte, hogy minden egyéni választókerületben nyilvánosságra hozza a „jelölt-jelölteket”, akikről egy kétkörös online szavazás dönt majd. A szavazást a Tisza Világ applikációt ért támadás miatt a Nemzet Hangja oldalára helyezték át, biztonsági okokra és arra hivatkozva, hogy kevesebb időt hagyjanak az ellenoldali támadásokra. A menetrend szerint a jelöltek bemutatása november 17-én történik, a két szavazási kör november 23. és 27. között zajlik, a 106 egyéni jelölt nevét pedig november 30-án jelentik be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni” – Gáspár Győző bejelentkezett a romaügyi posztra
Szerényen nyilatkozott a fideszes celeb, aki szerint nem neki való a miniszterelnöki szék. Egy romaügyi pozícióval viszont beérné, hogy végre békét és bizalmat hozzon az emberek közé.
F. O. Fotó: - szmo.hu
2025. november 17.



Komoly politikai babérokra tör Gáspár Győző: a showman egy friss videóban jelentette be, hogy államtitkári pozíciót célozna meg a kormányban. A Polip Egyesület Instagram-oldalán közzétett felvételen arra a kérdésre, hogy mit tenne miniszterelnökként, meglepő választ adott – írta a 444.hu.

„Én miniszterelnök nem akarok lenni, én államtitkár akarok lenni”

– szögezte le a celeb, aki 2023 eleje óta a Fidesz tagja. Gáspár Győző azt is konkretizálta, milyen területen dolgozna: „Megmondom őszintén, hogyha államtitkár lehetnék, annak nagyon örülnék. A romákért felelős államtitkár, Gáspár Győző”.

Azt is elmondta, hogy a politikába „az egyetértést, a megértést, a bizalmat, a szeretetet” szeretné behozni, „hogy az emberek együtt tudjanak egy közösségben élni”.

Amikor belépett a kormánypártba, úgy fogalmazott: „Nagy öröm számomra, hogy átvettem a tagkártyámat… Hajrá Fidesz! Hajrá Magyarország!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Letakarították az ombudsmani hivatal honlapját: 12 évnyi, a kormányt bíráló kényes dokumentum tűnt el egyik napról a másikra
Alig ment nyugdíjba a nemzetiségi jogokért felelős biztoshelyettes, máris eltüntették a munkáit. A hivatal technikai hibára hivatkozik.


Tizenkét évnyi állásfoglalás, a nemzetiségi jogokért felelős korábbi biztoshelyettes, Szalayné Sándor Erzsébet munkái tűntek el egyik napról a másikra az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) honlapjáról. A Qubit vette észre, hogy a szombatról vasárnapra elérhetetlenné vált dokumentumok sok esetben az egyedüli nyilvános szakmai anyagok voltak a kisebbségeket, romákat és gyermekeket érintő diszkriminációs ügyekben.

Szalayné november 4-én vonult nyugdíjba, de távozása előtt még több kemény hangú állásfoglalást publikált. Egyik írása azt elemezte, milyen hatással van a romákra a településekre való beköltözést megnehezítő, úgynevezett önazonossági törvény, egy másik pedig az egyházi fenntartású iskolákban tapasztalható szegregáció mértékét tárta fel.

Miközben Szalayné anyagai eltűntek, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Bándi Gyula dokumentumai továbbra is fent vannak az oldalon.

A hivatal sajtófőnöke, Mikula Andrea a lapnak technikai okokkal magyarázta a történteket.

„Az új honlapra több technikai műveleten keresztül áll át a Hivatal, mely érintette a korábbi alapvető jogok biztosa, dr. Kozma Ákos és a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó korábbi biztoshelyettes, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet tevékenységével kapcsolatos tartalmat” – közölte, és hozzátette, hogy a Szalayné közreműködésével készült közös jelentések a „Jelentések” menüpont alatt továbbra is megtalálhatók. A sajtófőnök azt is kiemelte, hogy a biztoshelyettesek önállóan nem adhatnak ki jelentést, csupán elvi állásfoglalást, amelyre a címzetteknek nincs válaszadási kötelezettsége.

A magyar ombudsmani rendszer 2011-ig négy autonóm, egymástól független biztosból állt, akik külön feleltek az állampolgári, adatvédelmi, kisebbségi jogokért és a jövő nemzedékek érdekeiért.

Önálló vizsgálatokat folytathattak, és saját nevük alatt adhattak ki gyakran kormánykritikus jelentéseket, melyekre az állami szerveknek kötelező volt érdemben reagálniuk. A Fidesz-kormány azonban az Alaptörvény megalkotásával párhuzamosan átszervezte a rendszert, és létrehozta az egyetlen ombudsman vezette AJBH-t.

A korábbi biztosok autonómiájának elvesztését ellensúlyozandó, a biztoshelyettesek kényszermegoldásként hozták létre az „állásfoglalás” intézményét. Ezekhez nem kellett a főombudsman aláírása, így nem estek cenzúra áldozatául, és az elmúlt években a nemzetiségi jogok terén ezek a dokumentumok számítottak a legfontosabb szakmai anyagoknak, amelyekben kritikusan vizsgálták például a romákat érintő diszkriminációs gyakorlatokat. Az ombudsmani rendszer központosítása miatt a Velencei Bizottság már 2021-ben jelezte aggályait, mert szerintük az veszélyezteti az intézmény függetlenségét és hatékonyságát.

A hivatalt 2019-től 2025 májusáig Kozma Ákos vezette. Utódja Juhász Imre, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke lett, Szalayné Sándor Erzsébet helyét pedig Gyeney Laura vette át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk