HÍREK
A Rovatból

Csökkennek a lakásárak, de csak a használt ingatlanoknál, a lakótelep még kivétel

Rég nem látott mélységbe zuhantak az ingatlanpiaci eladások, de az újépítésű lakások ára nem fog csökkenni, mert a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége ezt nem teszi lehetővé.


Május óta

erőteljes a visszaesés a lakáspiaci keresletben, ezért a vevők egyes kategóriákban komoly alkupozícióba kerülhetnek és olcsóbban juthatnak hozzá bizonyos ingatlanokhoz.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta, hogy az éves tranzakciószám látványosan visszaesett, miközben a bérleti díjakban egyre nagyobb lesz a szórás a fizetendő rezsitől függően. A szakember szerint

az újépítésű lakások ára viszont nem fog csökkenni, hiszen a munkaerő és az alapanyag emelkedő költsége ezt nem teszi lehetővé.

Ritka, hogy 1,1 millió forint alatt kínáljanak újépítésű lakást Budapesten, a jellemző ár inkább 1,3 millió forint körül mozog. Aki ilyen típusú ingatlan vásárlásában gondolkozik, annak felesleges kivárnia, mert anyagilag nem fog jobban járni.

Hónapról hónapra mintegy 20-50 százalékkal marad el az ingatlanpiaci kereslet az egy évvel korábbitól, ami az éves eladási számban is megmutatkozik. A tavalyi 175 ezer után idén várhatóan nem több, mint 135 ezer ingatlant értékesítenek.

Ez már a "túlfűtöttnek" tartott, tavalyihoz képest is jelentős elmaradás, de a piac fellendülésének időszakához képest megdöbbentően alacsony szám. Példaként említette a 2006-os esztendőt, amikor 225 ezer adás-vételt regisztráltak országszerte.

Ennek hosszabb távú következménye, hogy

elkezdődött egy csendes árcsökkenés, de kizárólag a használt lakások piacán.

„A lakáspiac jellegzetessége, hogy az árcsökkenés lassabban következik be, mint a drágulás. Legalább fél éves kereslethiány szokta megelőzni azt, hogy az eladók engedjenek az árból. Ha nem sürgős számukra az adás-vétel, akkor kötik az ebet a karóhoz, de idővel a legtöbben ráeszmélnek, hogy kénytelenek olcsóbban megválni az ingatlanuktól. Ehhez képest az élénkülő keresletre 2-3 hónap alatt mindenki reagál, mint ahogy történt az a koronavírus-járványt követően is” – mondta a szakember.

Pontosan ez zajlik most is, hiszen fél éve nő az ingatlanok értékesítési ideje, ezzel együtt nő az esélye az alkunak. Az árcsökkenésnek egyszerre kedvez a romló gazdasági környezet, a megélhetési félelmek és az emelkedő lakáshitel kamatok.

Gadanecz Zoltán úgy vélekedett, visszatérnek azok az idők, amikor meglehetősen szegmentált volt a kereslet. Most az adott ingatlan működtetése, a rezsi nagysága van a fókuszban, ennek mentén szelektálnak az érdeklődők minden korábbinál erőteljesebben.

„A panelek, mint a lakáspiac lakmuszpapírjai, most nem jeleznek, mert benne maradtak a rezsivédelemben. Egyelőre nem mozdult az áruk, noha tudható, hogy többségében korszerűtlen, drágán üzemelő ingatlanokról van szó. Bármilyen rezsinövelő fejlemény azonnal komoly árcsökkentő hatással lesz, vagy lehetne a panelekre, illetve a távfűtéses lakások többségére is.

Ezzel igazából a vevők többsége is tisztában van, hiszen mindenki jól emlékezhet még a 10-15 éve jellemző huszonezres távfűtés számlákra, amelyek mára felére olvadtak a támogatások révén” – jelentette ki.

A lakáspiaci kínálat bővülésére mind az eladó, mind a kiadó ingatlanok terén lehet számítani, mert a tulajdonosokat a növekvő költségek lépéskényszerbe hozzák. Sok üres, kihasználatlan ingatlan kerül eladósorba emiatt, elsőként azok, ahol nem lehet letekerni a fűtést például, vagy a közös költség megugrik az emelkedő kiadások miatt.

Az ingatlan bérbeadása is minden korábbinál több ingatlan esetében merülhet fel szükséges lépésként.

„A lakbéreken emelni már csak azok tudnak igazából, akik alacsony rezsijű lakást adnak ki, mert a bérlők az összköltséget nézik, mindenkinek van egy plafon, ameddig a rezsivel együtt el tud menni a lakhatási kiadásokban. Óriás lesz emiatt a nettó bérleti díjakban a szórás az egyes ingatlanok között a potenciális rezsi mentén” – vélekedett.

A szakember arra számít, hogy a lakáspiacot sem hagyja hidegen az inflációs nyomás, emiatt hamarosan nominális áremelkedés lesz csökkenő kereslet és bővülő kínálat mellett is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter keményen visszavágott a vendégmunkásokra vonatkozó szigorításokra panaszkodó Master Goodnak
A miniszterelnök a Master Good 2025-ös pénzügyi eredményeire hivatkozva utasította el a cég panaszát a vendégmunkás-szigorítások miatt. A 25,5 milliárd forintos adózott nyereség szerinte elegendő fedezetet nyújtana a béremelésre, amivel magyar dolgozókat is vonzhatnának.


A Master Good Csoport vezérigazgatója szerdán jelezte, hogy a Tisza-kormány vendégmunkásokra vonatkozó szigorításai miatt veszélybe kerülhet a cég 350 milliárd forintos beruházása. Erre Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón élesen reagált, és bírálta a vállalat álláspontját a Portfolio kérdésére válaszolva.

A kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég jelentős állami támogatásokat kapott magyar munkahelyek létrehozására, miközben szerinte az alacsony bérek miatt nem tud elegendő hazai munkavállalót vonzani.

A miniszterelnök a rendelkezésére álló adatokra hivatkozva elmondta, hogy a Master Good csoport 2025-ben 25,5 milliárd forintos adózott eredményt és 32 milliárd forintos EBITDA-t ért el.

Magyar Péter szerint a vállalatnak a nyereségéből kellene a bérfejlesztést finanszíroznia, amivel több magyar munkavállalót tudna megtartani, vagy hazacsábítani a külföldi munkából.

Hozzátette, Kelet-Magyarországon sokan nem a munkahelyek hiányát, hanem az alacsony béreket látják problémának, és számos panasz érkezik a Master Good által kínált fizetésekkel kapcsolatban, különösen a nehéz fizikai munkakörökben.

Bárány László, a vállalatcsoport ügyvezető igazgatója egy szerdai konferencián arról beszélt, hogy a beruházás megvalósításához mintegy 3000 új dolgozóra lenne szükség, azonban a csökkenő népességű Magyarországon nincs elegendő hazai munkaerő. A cégvezető szerint amennyiben a külföldi munkavállalók alkalmazását ellehetetlenítik, a tervezett, 120 milliárd forintos üzem megépítése is kérdésessé válhat.

A vállalat vezetője egyértelművé tette, mekkora a tét a cég számára.

„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak” – hangzott el a cégvezetőtől.

A kormány június elején lényegében leállította az új vendégmunkás-engedélyek kiadását, az országlista kiürítésével szigorítva a beáramlást. A kabinet érvelése szerint a harmadik országból érkező tömeges munkaerő lefelé nyomhatja a béreket, ezért a cél a hazai dolgozók foglalkoztatása és a bérfelzárkóztatás. A hivatalos rendelet kimondta: a már itt dolgozó külföldiek a papírjaik lejártáig maradhatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Aranykonvojügy: Terrorcselekményben való részesség merülhet fel Sulyok Tamásnál az ügyvéd szerint
Dr. Horváth Lóránt, az ukrán felet képviselő ügyvéd szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök büntetőjogi felelőssége is felvethető. Az államfő egy olyan törvényt hirdetett ki, amelyet a vád szerint külpolitikai nyomásgyakorlásra használt a kormány.


„Ha a köztársasági elnök felismerte a célzatot, akkor bűnrészes, ha nem, akkor pedig alkalmatlan” – ezzel a súlyos dilemmával foglalkozik az aranykonvojügyben érintett ukrán állampolgárokat és az Oscsadbankot képviselő ügyvédi iroda vezetője. Dr. Horváth Lóránt közleményében azt vezeti le, hogy Sulyok Tamás államfő esetében akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség gyanúja is felmerülhet. Az érvelés alapja, hogy a kormányzat részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint a lefoglalt vagyon visszatartása valójában külpolitikai nyomásgyakorlás eszköze volt Ukrajna felé.

Az ügyvéd szerint a 2026. évi II. törvény kihirdetése már nem egy vitatható büntetőeljárásról szólt, hanem arról, hogy egy állami kényszerítő intézkedést nyíltan külpolitikai célra használtak fel, összekapcsolva a pénz visszatartását a Barátság kőolajvezeték újranyitásának követelésével. Horváth szerint Sulyok Tamás szakmai múltja miatt különösen nagy a felelőssége.

„Egy volt alkotmánybírósági elnöktől különösen elvárható lett volna annak felismerése, hogy a folyamatban lévő büntetőeljárás, és a titkos információgyűjtést lehetővé tevő, rendkívüli vagyonvisszatartást legitimáló törvényi vizsgálat együttesen nem alkalmazható és nem használható fel külpolitikai nyomásgyakorlás eszközeként anélkül, hogy súlyos jogszabályi problémák ne merüljenek fel benne.”

A döntő kérdés az, bizonyítható-e, hogy az államfő a törvény kihirdetésekor tisztában volt annak valódi funkciójával. Ha ez igazolható, akkor az ügyvéd szerint a büntetőjogi felelősség is felvetődhet.

„Ha ez bizonyítható, akkor elméletileg már nemcsak hivatali visszaélés, hanem akár terrorcselekményhez kapcsolódó részesség kérdése is felmerülhetne, mint a terrorcselekményhez nyújtott bűnsegély, szélsőséges esetben társtettesség” – írta a 24.hu.

Az államfő és a kormányfő viszonya az elmúlt hetekben kiéleződött: Magyar Péter többször is az államfő távozását sürgette, mellette pedig szimpátiatüntetést tartottak a Sándor-palotánál. Sulyok Tamás a Velencei Bizottsághoz fordult az elmozdítására tett kísérletek miatt.

Az aranykonvojügyben a kormány a nemzetbiztonsági és bűnügyi kockázatokra hivatkozott, míg az ukrán fél jogszerű banki műveletre. A lefoglalt vagyont május elején a magyar hatóságok végül visszaadták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fontos döntést hozott a kormány a babaváróról: újabb haladékot kapott 24 ezer pár
A Tisza-kormány meghosszabbítja a babaváró hitelre vonatkozó moratóriumot. A 24 ezer érintett párnak így 2026. november 1-jéig van idejük a gyermekvállalásra, elkerülve a büntetést.


Meghosszabbította a kormány a babaváró hitel moratóriumát – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő csütörtökön a kormány sajtótájékoztatóján.

Ismertette, hogy a 2019-ben bevezetett 11 millió forintos babaváró hitelt az elmúlt hét év alatt 270 ezren vették igénybe, de a gyermekvállalási feltételt nem mindenki teljesítette. Közlése szerint a 2026-os határidőre a párok egyötöde nem vállalt gyermeket. Esetükben, mint mondta, a babaváró sima piaci hitellé alakul a kamattámogatást pedig egy összegben kellene visszafizetniük. A szóvivő emlékeztetett, hogy az Orbán-kormány moratóriumot hirdetett a visszafizetésre, amelynek határidejét többször meghosszabbították, legutóbb 2026 júniusának végéig.

A Tisza-kormány úgy döntött, hogy ők is meghosszabbítják a fizetési haladék határidejét egy újabb intervallummal, amíg a Pénzügyminisztérium ki nem dolgoz egy enyhébb, de jogkövető rendszert a rendezés érdekében.

Azt is közölte, hogy 24 ezer szerződést érint a probléma, összesen 182 milliárdos hitelállományról van szó. A kérdést pedig társadalmi egyeztetésre is bocsátják, a kormány célja egy méltányosabb eljárásrend kialakítása.

A sajtótájékoztatón szintén részt vevő Magyar Péter kormányfő a bejelentést azzal egészítette ki, hogy

a határidőt egészen 2026. november 1-jéig tolják ki.

Mint mondta, eddig van idő a gyermekáldás érdekében is tevékenykedni és abszolválni a feladatot. Az intézkedés szükségességét azzal indokolta, hogy a párokat meg kell védeni a hirtelen rájuk zúduló anyagi terhektől.

Kitért arra a problémára is, hogy sokan nem a meghatározott célra használják a támogatást, ezért hangsúlyozta, hogy a visszaéléseket meg kell akadályozni. Gazdaságpolitikai célként jelölte meg, hogy a kamatkörnyezet kedvezőbb legyen mind a cégeknek, mind a magánszemélyeknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
3,6 milliárdot költ a kormány a kórházak hűtésére: kiderült, mely intézmények kapnak a forrásból
A kormány célja az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. A hűtés-rekonstrukciós program kiterjed több fővárosi és vidéki nagyvárosi kórházra is.


Kórházi hűtés-rekonstrukciós programról döntött a kormány, amellyel több mint 3,6 milliárdból javítják és fejlesztik a kórházi hűtőberendezéseket – jelentette be Köböl Anita kormányszóvivő a csütörtöki kormányzati tájékoztatón.

A cél az elavult kórházi hűtőrendszerek ütemezett, teljeskörű megújítása. Konkrét intézkedések is elhangzottak:

  • megjavítják a budapesti Szent László Kórház hibás folyadékhűtőjét,
  • új hőcserélőket telepítenek a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézetben,
  • helyreállítják a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház hőszivattyúit,
  • javítják a budapesti Szent Imre Kórház hűtési és épületfelügyeleti rendszereit.

A program kiterjed a Heim Pál Gyermekkórház, az Országos Onkológiai Intézetre, a Honvédkórházra, Miskolc, Győr és Kaposvár kórházaira is.

Köböl Anita elmondása szerint országszerte olyan korszerű technológiákat vetnek be, amelyek a műtők, az intenzív osztályok, a szülészetek és az onkológiai részlegek biztonságos működését szolgálják.

Magyar Péter elmondta, hogy a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) főigazgatójától megtudták, hogy bőven alultervezték a költségvetést. Takács Péter, az Orbán-kormány egészségügyi államtitkára ugyan „nagy számokat durrogtatott”, amikor a költségvetés növeléséről beszélt, ám valójában 30-40-50 milliárdos hiány volt. A kormányfő szerint az előző vezetés nulla forintot szánt idén a klimatizálásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk