KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Csodát tett az iskolában az ácsi igazgató

Lakatos Béla, Ács polgármestere annak idején valóságos iskolai reformot hajtott végre. Az Abcúg riportja.
Albert Ákos cikke az Abcúgról, Fotó: Magócsi Márton - szmo.hu
2015. június 03.



"A minisztériumi állását cserélte iskolaigazgatóira, majd pár év alatt megszüntette az iskolai szegregációt a kisvárosban" -írja az Albert Ákos az Abcúgon. A cikket változtatás nélkül, teljes terjedelmében közöljük.

A romaságát felvállaló ácsi polgármester, Lakatos Béla egy beszélgetésen mondta el, hogyan kell felzárkóztatni a hátrányos helyzetű gyerekeket az iskolában, és mi a baja a mai közoktatási rendszerrel.

“A 90-es években még volt olyan, hogy cigányiskola és -óvoda” – nosztalgiázott Lakatos Béla, aki jelenleg Ács város polgármestere, de húsz évvel ezelőtt még tanfelügyelőként járta a déli országrészt. Szerinte akkor teljesen általános volt, hogy a városi, szuperül felszerelt óvodában az óvónéni felügyelte, ahogy a gyerekek alszanak, nem sokkal arrébb viszont, az óvodában, ahová a cigány gyerekek is jártak, nem is volt óvónő, csak két dajka. Az iskolában pedig külön cigányosztály volt, ahová azok kerültek, akikkel a tanítók nem tudtak mit kezdeni.

A tanár végzettségű Lakatos szerint azóta változtak az idők, ma már az egyetemen sem lepődnek meg az emberek, ha cigány hallgatót látnak. A változás azonban szerinte nagyon lassú, például neki is sokáig kellett a minisztériumban lobbiznia, hogy tegyenek a szegregált osztályok ellen.“Nem jutottak el a kisemberig, megvoltak azok a politikai vonalak, amik elsőbbséget élveztek, és ez most is megvan” – mondta az akkoriban regnáló MSZP-SZDSZ kormányról Lakatos, aki máig a Fidesz tagja.

A minisztériumi pályafutását még az első Orbán-kormány alatt kezdte, a romák felzárkózására érkező uniós támogatásokkal foglalkozott, és az állást a kormányváltás után is megőrizhette. Végül maga mondott fel, és ment vissza a szülőfalujába, Ácsra iskolaigazgatónak.

A szülőkre figyelni kellett

“Benne volt a kinevezésemben, hogy teljes integrációt hajtok végre” – mondta. Nem úgy csinálta, mint a szomszéd falu, ahol összedobták az összes fogyatékos gyereket egy osztályba a nagy iskolába, hogy meglegyen az integráció.

Figyelt az arányokra, kéttanáros rendszert vezetett be az alsóbb osztályokban. Gyógypedagógusokat vett fel, akik akár a tanórák alatt, külön foglalkoztak az azt igénylő gyerekekkel. Azoknak a tanároknak pedig, akik integrált osztályt vállaltak, 15 ezer forinttal megemelte a fizetését.

lakatosbela1

“A szülőkre figyelni kellett, mert ha beteszem a roma gyereket az osztályba, akkor a szülők háborodnak fel a legjobban” – mondta. Szerinte ez jogos félelem, azt ugyanis nem szabad engedni, hogy a felzárkóztatás a tehetséggondozás rovására menjen.

Ő ezt úgy kezelte, hogy már a kezdésnél összehívta a szülőket, és elmondta nekik, milyen változásokat készül bevezetni az iskolában. Azt a gyakorlatot viszont nem tűrte, ami szerinte elterjedt a vidéki iskolában: éspedig, hogy a tehetősebb szülők előre megbeszélték, hogy az ő gyerekük osztályát melyik, jobb képességű pedagógus fogja oktatni, majd ezt lebeszélték az iskola vezetésével is. Az eredmény az lett, hogy a gyerekek átlaga nem romlott, és a szülők sem voltak felháborodva.

A tanárok közül azonban “volt, aki szívta a fogát”. Lakatos szerint a negyven százalékuk azt mondta, hogy ez ökörség, a többségük azonban támogatta.

"
Nem szabad megijedni, nem lehet mindenkinek a kedvére tenni, mert akkor nem lesz semmi.

A gyerekek már a vonaton elkallódtak

“Megcsináltam azt is, amit most kitalált a kormányzat: a duális képzést” – mondta Lakatos. Észrevette ugyanis, hogy a szakiskolába járó hátrányos helyzetű gyerekek folyamatosan kihullanak a rendszerből. Szerinte ez érthető volt, a szakiskola 30 kilométerrel arrébb volt, “a gyerek már a vonaton elkallódott, vagy csak a tatai tóig jutott”.

Lakatos fogta magát, és elment a környéken lévő cégekhez, hogy megkérdezze, milyen szakemberekre van szükségük, akiknek legalább 5-6 évre munkát tudnak biztosítani.

Meglepetésére a körútja azt az eredményt hozta, hogy nyomdászokra van szükség. “A Nokia gyárban például nyomdai technológiával gyártottak a soron” – tette hozzá.

Végül összeszedett évente húsz főt, akiknek a nagy része le is tudott vizsgázni. “A mai napig csomó gyerekem dolgozik nyomdában, öt osztály ment ki” mondta. Hozzátette, hogy az ott szerzett tapasztalatai miatt nem híve a tankötelezettség 16 évre történő leszállításának. A képzésen résztvevő fiatalok nagy része ugyanis 16 év fölötti volt.

Végül 2010-ben felhagyott az iskolavezetéssel, és elindult a polgármesterségért. Azt mondta, azért, mert így több lehetősége volt pénzt hozni a városba. Végül 2010-ben és 2014-ben is a szavazatok több mint felével nyert. “A nagypolitikában csak az tud érvényesülni roma ügyben, akit a többségi társadalom is elfogad. Ezt én azért tudom, mert egy olyan várost vezetek, ahol többségében nem romák élnek” – mondta.

Több pénzt adna a borsodi iskoláknak

“Mik a magyar közoktatás legfőbb problémái” – hangzott az első hallgatói kérdés Lakatoshoz. Azt mondta, hogy a tankötelezettség korhatárát újra fel kéne vinni, a finanszírozásában pedig a francia modellt vezetné be. Ez szerinte azt jelentené, hogy az ország egyes régiónak iskoláiba az alapján menne több vagy kevesebb pénz, hogy mennyire elmaradott a régió. A hátrányos helyzetű régióknak ugyanis más elbírálás alá kell esniük.

”Ha egy frissen végzett pedagógusnak felajánlanak egy Borsod megyei és egy budapesti állást, akkor a budapesti állást fogja választani” – magyarázta. Szerinte emiatt motivációt kell biztosítani:

vagy a vidéki iskolákat kell jobban felszerelni, vagy az ott tanító tanároknak kell magasabb bért adni.

lakatosbela2

Beszélt az országban egyre több iskolát működtető egyházakról is. “Az egyházi és alapítványi oktatás ma sokkal példamutatóbb Magyarországon, mint az állami” – mondta. Szerinte ez azért baj, mert alapvetően nem az egyházak feladata az oktatás biztosítása, hanem az államé, amely most úgy látszik, hogy inkább megpróbálja eltolni magától ezt a feladatot, például azzal, hogy átadja az iskolákat az egyházaknak.

Példaként hozta a Nyíregyházán működő Huszár-telepi iskolát, amelynek ügyében a közelmúltban született bírósági ítélet. A cigányok lakta telepen lévő iskolának az üzemeltetését még korábban átvette az egyház. Ez jogvédők szerint szegregációt jelent, a Kúra szerint azonban nincs szó szegregációról, a szülők ugyanis a saját maguk döntése alapján viszik oda a gyerekeket, nem kényszerűségből.

Lakatos szerint a Huszár-telepi iskola egy szép kezdeményezés, neki inkább azzal van problémája, hogy ez a módszer azt az üzenetet közvetíti a Nyíregyházán működő többi, állami fenntartású iskolának, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek problémáját nem nekik kell megoldaniuk, így fellélegezhetnek.”Én nem azért nem támogatom a Huszár-telepi iskolát, mert nem hiszem, hogy az egy jó iskola, hanem azért, mert leveszi a megoldási kényszert a többi iskoláról” – mondta.

Ha érdekes volt a cikk, ajánld másoknak is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
900 ezres kórházi számlát kapott a Miskolcon szült nigériai anyuka, napok alatt egymilliót dobtak neki össze az adakozók
A geológusnak készülő Mary ösztöndíjjal érkezett, de egy veszélyeztetett terhesség mindent felborított. A császármetszés utáni komplikációk miatt most a hazajutásuk is a magyarok jó szívén múlik.


Pillanatok alatt összedobtak egymillió forintot az adakozók annak a nigériai egyetemista lánynak, akinek egy miskolci kórházban kellett világra hoznia a kisfiát. A szülés utáni komplikációk miatt az anyának 900 ezer forintos számlát kellene kifizetnie, a gyűjtésből azonban már nemcsak erre, de a hazaútra is futhatja – számolt be róla hétfő esti adásában az RTL Híradó.

Arukwe Chinazaekpere Mary tavaly érkezett ösztöndíjjal a Miskolci Egyetemre. A geológus végzettségű nő már várandós volt, de úgy tervezte, időben hazautazik Nigériába a szülésre. A drámai fordulat akkor következett be, amikor kiderült, hogy veszélyeztetett terhes, így nem szállhatott repülőre.

„Szeptember közepén megvettem a jegyet a hazaútra, de kiderült, hogy veszélyeztetett terhes vagyok, így nem utazhattam” – mesélte a kismama, akit ezt követően egy egyházi szervezet, a Miskolc–Selyemrét Római Katolikus Plébánia fogadott be.

Kisfia, Jason végül január 28-án, császármetszéssel született meg a miskolci megyei kórházban. A beavatkozás után azonban komplikációk léptek fel, Mary többször is vérátömlesztést kapott. A baba jól van, de az anya még gyenge. A kórházi ellátásért – a kórház méltányossága mellett is – közel 900 ezer forintot kellene fizetnie, mivel nem volt magyar társadalombiztosítása. A helyi sajtó szerint a császármetszés díja önmagában 482 500 forint, a baba ellátása pedig további 150 ezer forintba került, ehhez jönnek még a gyógyszerek és a kezelések költségei.

A horribilis összeg miatt a miskolci Supersum Alapítvány gyűjtést indított. Az alapítvány elnöke szerint egy külföldi diáknak szinte lehetetlen küldetés a magyar TB-rendszerbe való bekerülés.

„A nemzetközi hallgatóknak a TAJ-kártya igényléséhez visszamenőleg 25 hónap társadalombiztosítást kellene megfizetniük. Ez egyszeri 3 millió 750 ezer forintos összeg, és havonta is 150 ezer forint lenne a TB-költségük. Ez olyan tetemes teher, amit egy nigériai hallgató, akinek nincs gazdag családi háttere, nem tud kifizetni”

– magyarázta Bernasconi-Bús Katalin, a Supersum Alapítvány elnöke.

A civil összefogás azonban rendkívül sikeresnek bizonyult: a gyűjtés néhány nap alatt elérte az egymillió forintot.

„Csodálatos ez a támogatás. Nem számítottam rá, hogy ennyien segítenek, ezért különösen hálás vagyok” – mondta meghatottan a kismama.

Az alapítvány most abban bízik, hogy a kórházi számla kifizetése után az adományokból Mary és a kis Jason hazautazására is jut majd pénz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Húsz éve találkoztak a Szigeten, most felforgatja az internetet a szőke lány után a francia férfi
Ludo a Redditen vallotta be, mekkora hibát vétett, amikor nem kérte el a Szigeten megismert lány elérhetőségét. Most egyetlen városnév, Pozsony maradt a reménye.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Húsz évvel egy romantikus Sziget-éjszaka után az interneten keresi egy francia férfi azt a titokzatos szőke lányt, akivel egyetlen koncert erejéig hozta össze a sors. A Ludo nevű férfi történetét a Blikk szúrta ki, aki egy online felhívásban kéri a közösség segítségét, de hangsúlyozza: nem a múltat akarja újraéleszteni, csupán szeretné tudni, hogy a lány jól van-e.

„2005 augusztusában, a budapesti Sziget fesztivál első napján, pont a Ska-P koncert elején találkoztunk”

– idézte fel Ludo a húsz évvel ezelőtti pillanatot.

A férfi leírása szerint a lány különleges jelenség volt a tömegben. „Egy gyönyörű szőke lány voltál, akkoriban 16-18 év közötti, világos (valószínűleg kék) szemekkel. Azon kevés lány egyike voltál, akik elég őrültek voltak ahhoz, hogy tömegben maradjanak, és hirtelen a karjaimba borultál... Tali volt a neved, vagy valami nagyon hasonló, talán a Natália beceneve?” – írta. Az együtt töltött este alatt nevettek, táncoltak, még egy tányér tésztán is megosztoztak. Ludo azt is felidézte, hogy a lány nem tudta rendesen kiejteni a nevét, és Youdónak szólította, amit ő kifejezetten elbűvölőnek talált.

Azonban a reggel elhozta a búcsút, és egy olyan döntést, amit a férfi azóta is bán. Amikor a lánynak indulnia kellett, megkérdezte Ludót, vele tart-e, de ő nemet mondott.

„Mire rájöttem, mekkora ostoba hibát követtem el, te már elmentél... és esélyünk sem volt megosztani egymással az elérhetőségeinket. Megbántam, hogy nem kérdeztem meg az e-mail-címedet, a címedet, vagy akár a vezetékneved”

– vallotta be.

Ludo húsz év távlatából is tisztában van vele, hogy az élet mindenkit megváltoztatott, és a célja nem egy régi románc felmelegítése. „20 év után mindannyian más emberek vagyunk, más élettel. A legtöbb esetben én is kerülöm a nosztalgiát. Ebben az esetben azonban nem arról van szó, hogy bármit is újraélesszek, vagy reménykedjek. Csak őszintén örülnék, ha azt hallanám, jól van, talán férjnél van, gyerekekkel, egyedülálló, bármi – feltéve, hogy boldog és egészséges. Szó szerint csak így tudna csalódást okozni: ha valami rossz történt volna vele.”

A keresésben egyetlen halvány nyom segíthet: a férfi úgy emlékszik, a beszélgetéseik során egyetlen városnév merült fel, mégpedig Pozsony, ezért elképzelhető, hogy a lány Szlovákiából érkezett. A 2005-ös Sziget Fesztiválon egyébként olyan nevek vonzották a tömeget, mint Natalia Imbruglia, a Tankcsapda, a Kispál és a borz, illetve a Korn, de Ludo számára az este a Ska-P koncertjén megismert lánnyal vált felejthetetlenné, akit most égen-földön keres.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad” – egyre többeknek tetszik Rónai Egon ötlete
Rónai Egont láthatóan megrázta Fenyő Miklós halála, akivel még közös terveik voltak. A riporter egyetlen mondata lavinát indított el, amire a rajongók egy még merészebb ötlettel tromfoltak rá.


„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban!” – Rónai Egon, Prima Primissima díjas riporter és műsorvezető felvetése vasárnap lavinát indított: a rajongók sorra állnak az ötlet mellé, miután Fenyő Miklós tegnap hajnalban, január 31-én, 78 évesen elhunyt.

A felvetés személyes gyászból és közös munkákból táplálkozik, a riportert láthatóan megrázta a magyar rock and roll királyának halála. Rónai Egon vasárnap délutáni bejegyzésében arról írt, még nem tért magához.

„Úgy volt, hogy folytatjuk a beszélgetéseket. Hogy folytatja a könyvet, legalább négy, de lehet, hogy öt kötetben. Meg persze úgy volt, hogy lesz még új zene, koncert, hogy még van idő. Most írják az okosok, hogy “csak” rock and roll. Az minden popzene alapja, abból bújt elő a sok jó és a sok vacak, amit az elmúlt 70 évben hallgattunk! Úgy tudta, ismerte, értette, mint itthon senki más. Ezeket az alapokat díszítette remek (helyenként zseniálisan szellemes) szövegekkel, sodró lendülettel, rengeteg romantikával.” Bejegyzését azzal zárta:

„Lesz még Fenyő Miklós sétány a Szent István parkban! De a mi két székünk már üres marad.”

A személyes sorok közösségi visszhangra találtak, valóságos hozzászólásözön indult el a poszt alatt. „A legszebb megemlékezés lenne Mikiről, ha valóban létre jönne a Fenyő Miklós-sétány a Szent István parkban!” – írta egy hölgy. Mások még tovább is mentek: „A Szent István parkban a Fenyő Miklós sétányon egy padon ülő Fenyő Miklós szobor is megilletné őt így bárki mellé ülhetne. Remélem, hogy az is meglesz!”

A helyszínválasztás nem véletlen, Fenyő kötődése a környékhez közismert. A Hungária együttes legendás frontembere ízig-vérig angyalföldi volt, és több dalában is megénekelte a XIII. kerületet, így nem csoda, hogy Rónai Egon riporter ötlete nyomán éppen a Szent István parkban neveznének el róla sétányt - írta a Blikk.

Az utolsó nyilvános beszélgetést éppen Rónai Egon készítette vele még decemberben a budapesti Akvárium Klubban, ahol Fenyő Miklós telt ház előtt, a könyvbemutatóján még tele volt tervekkel: az életrajzán dolgozott, és fürdött a szeretetben. A decemberi tervek azonban Fenyő Miklós halálával örökre tervek maradtak, a kezdeményezés viszont most közösségi és intézményi döntések elé kerülhet.

Egy közterület elnevezéséhez önkormányzati kezdeményezés és jóváhagyás szükséges, a rajongók támogatása pedig erős jelzés lehet a döntéshozók felé. A kommentelők által felvetett szoborjavaslat külön eljárást, tervezést és finanszírozást igényelne. A közösségi emlékezet formálása mindenesetre megkezdődött. Egy esetleges sétány és szobor a rajongók gyászát közös térben alakíthatná emlékezéssé, Rónai Egon mondata pedig – „Lesz még Fenyő Miklós sétány…” – a közösségi akarat mottójává válhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Szívszorító posztban búcsúzott Egressy Mátyástól az egyik tanára: Együtt lehetett vele tanulni az életet
A megható sorokban a pedagógus felidézi a fiú humorát, segítőkészségét és azt is, milyen volt a kapcsolatuk. Elárulta azt is, mit mondott volna neki búcsúzóul a kitűnő érettségije után.


Megható posztban emlékezett meg a napok óta eltűntként keresett Egressy Mátyásról az irodalomtanára. Szerette volna leírni, ki volt „a mi, sokunk Matyija”, mert szerinte akik találkozhattak vele, mind mind kincseket őriznek belőle.

A bejegyzést Kosztolányi Dezső Halotti beszédének soraival kezdte:

„Látjátok feleim, egyszerre meghalt

és itt hagyott minket magunkra. Megcsalt.

Ismertük őt. Nem volt nagy és kiváló,

csak szív, a mi szívünkhöz közel álló.

De nincs már.

Akár a föld.

Jaj, összedőlt

a kincstár.”

A tanár mutatott egy fotót Mátyás utolsó, irodalomból beadott házi dolgozatáról, amit egy héttel korábban, határidő előtt hozott be, még mielőtt befejezték volna az anyagot. Hozzáteszi, innentől Kafka Átváltozása is örökre rá fogja emlékeztetni.

Bár a diák a hátsó padban ült, ami a tanár szerint látszólag passzív hely, Mátyás mégis mindig követte az órákat.

„Láttam, tudtam, éppen lelkisegélyszolgálatot tart (mikor nem azt tartott?!), de minden kérdésemre tudta a választ... gondolkodva, megértve. Szerettem a gondolkodását, hogy tudott felfedezni, elmélyülni minden kérdésben... legyen az biológia, kémia vagy történelem”

– fogalmazott a pedagógus, aki a fiú humorát is méltatta, mondván, szerényen és érdek nélkül viszonyult mindenhez, ezért sokat lehetett vele együtt nevetni.

A tanár a sors legdrámaibb fintorának nevezi, hogy Mátyás sosem volt egyedül.

„Mindig barátok, évfolyamtársak, testvérek, edzőtársak vették körül. Szerettem figyelni a kapcsolódásait, annyira látszott, hogy mindenkinek tud adni, mindenki hozzá fordul... tanulmányilag, emberileg...”

A bejegyzésből kiderül, hogy több személyes kapcsolatuk is volt: a fiú élsportolóként, a sok edzés mellett is eljárt színházba, a testvére pedig az ő lányának lett iskolatársa. Miután Mátyás megszerezte a jogosítványát, a pedagógus hozzá fordult tanácsért, hogy kinél kezdjen el felnőtt fejjel vezetni tanulni. Úgy gondolta, az a tanító, aki a fiúnál bevált, neki is jó lesz, és így is lett.

„Együtt lehetett vele tanulni... az életet. A kapcsolódást. Az odafigyelést. A szorgalmat. A becsületet. Elmondtam volna ezt a kitűnő érettségije után, zsebében az olasz egyetemi felvételivel... de már nem tudom”

– írta a pedagógus.

Búcsúzó posztját szintén Kosztolányi-idézetekkel és személyes üzenettel zárta:

„Nem kelti föl se könny, se szó, se vegyszer.

Hol volt, hol nem volt a világon, egyszer.”

„ Megtiszteltetés volt Veled! Csak remélni tudom, hogy tudod!”

A rendőrség továbbra is eltűnt személyként keresi a 18 éves Egressy Mátyást, aki január 17-én hajnalban távozott a belvárosi Ötkert szórakozóhelyről, de otthonába nem érkezett meg. A nyomozás közben felmerült egy dunai hajó kamerájának felvétele, amelyen az látszik, hogy vasárnap reggel egy ember a Lánchídról a vízbe esik. Szerdán már azt közölte a rendőrség, hogy a Dunán is kutatnak Mátyás után. Később pedig a család az MTK Park Teniszklubon keresztül kiadott közleményében azt közölte, „nagy valószínűséggel” a fiú lehetett az, aki a Dunába zuhant a Lánchídról, de a rendőrségi eljárás lezárultáig eltűntként tartják nyilván.

A Vörösmarty Mihály Gimnáziumban, ahová a fiú járt, gyertyagyújtással emlékeztek, és fekete zászlót tűztek ki az épület homlokzatára. Az intézmény és sportklub, ahová Egressy Mátyás teniszezni járt, pszichológiai támogatást szervezett az érintetteknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk