SZEMPONT
A Rovatból

„Grönland kapcsán két dolog érdekli Trumpot: a ritkaföldfémek, és a kínai vagy az orosz befolyás megakadályozása” – mondja Csizmazia Gábor

Grönland szövetséges, az amerikaiak pedig már katonailag is jelen vannak a szigeten, Venezuela után azonban Trump mégis egyre gyakrabban beszél arról, hogy megszerezné. A szakértő szerint azonban a retorikát érdemes szétválasztani a tettektől.


Az amerikaiak venezuelai akciója után egyre nagyobb a feszültség Grönland körül. Donald Trump a New York Times-nak csütörtökön arról beszélt tulajdonosi jogviszony olyan lehetőségeket ad, amelyeket egy bérleti szerződés, vagy egyezmény nem. Közben J. D. Vance alelnök arra figyelmeztette az európai vezetőket a Fehér Ház sajtótájékoztatóján, hogy „komolyan kellene venniük az Egyesült Államok elnökét”.

Elképzelhető-e, hogy katonai lépésekre szánja el magát Amerika, és ha igen, milyen hatással lenne ez a NATO-ra? Hogyan illeszkednek a Grönlanddal kapcsolatos amerikai igények Trump szélesebb nemzetbiztonsági stratégiájába? Mit akar elérni, és hogyan hathat az, ami például Venezuelában történt, az oroszokra és a kínaiakra? Erről beszélgettünk Csizmazia Gáborral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársával.

– Sok elemző szerint a Trump által meghirdetett új doktrína, amiből ízelítőt kaphattunk Venezuelában, alapvetően forgatja fel a nemzetközi rendet és a bizalmat. Valóságos aggodalom ez?

— Általánosságban elmondható, hogy Donald Trump kijelentéseit, az új doktrínát és a külpolitikát is beleértve, komolyan kell venni, de nem szó szerint. Gyakran alkalmaz nagyon erős retorikát, amit nem érdemes szóról szóra értelmezni, már csak azért sem, mert az események hatására gyakran változtatja az álláspontja részleteit. A kiszámíthatatlanság is jellemző rá. Azonban, hogy bár nem szó szerint, de nagyon is komolyan kell venni a szándékait.

Például, hogy a nyugati féltekére mint érdekszférára igényt tart az Egyesült Államok, tényleg komolyan veendő.

Zárójelben jegyzem meg, ez igazság szerint mindig is amerikai érdekszféra volt. A híres Monroe-doktrínát 1823-ból az Obama-elnökség alatt 2013-ban megtagadták, de a történelmi tapasztalat mégis azt mutatja, hogy az Egyesült Államoknak az elmúlt kétszáz évben Közép- és Dél-Amerikában, és általában a nyugati féltekén, mindig is valós vagy vélt biztonsági veszélyekkel kellett számolnia. Tehát amit Trump csinál, az ilyen értelemben nem új, hanem visszanyúl egy 19. századi gondolathoz, aminek komoly történelmi és külpolitikai hagyománya van az Egyesült Államokban. Csak az elmúlt 30 évben ettől elszoktunk.

Ami Grönlandot illeti, ott alapvetően két dolog érdekli a Trump-adminisztrációt. Az egyik a ritkaföldfémek kiaknázása, a másik pedig a hajózási útvonalak ellenőrzése, illetve annak megakadályozása, hogy orosz vagy kifejezetten kínai befolyás jöjjön létre a térségben.

Venezuela esetében is főként ez érdekelte az Egyesült Államokat, csak ott mindennek a tetejébe még a kábítószer-kereskedelem is bejött a képbe. Az Egyesült Államok arra figyel, hogy a nyugati féltekén ne tudják más nagyhatalmak, például az oroszok vagy a kínaiak megvetni a lábukat. Érdekes azonban, hogy ebből egyáltalán nem következik az, hogy Grönlandot el kellene venni a dánoktól. Grönland szövetséges, az amerikaiak pedig már katonailag is jelen vannak a szigeten. Tehát ez egy kicsit más ügy, mint Venezuela, Panama, vagy akár Kuba kérdése.

– Készséggel elhiszem, hogy nem konkrét annexióról van szó Grönland esetében, de Trump tanácsadója, Stephen Miller pont ennek az ellenkezőjét mondta.

— Valóban Stephen Miller és az ő köre, a Trump-csapat egy része terjeszti ezt a nézetet. Ugyanakkor minden kormányzatra, de a Trump-adminisztrációra különösen jellemző, hogy nincs egységes álláspont. Különböző érdekcsoportok léteznek, és maga a Republikánus Párt sem egységes. A republikánusok többsége, és megkockáztatom, hogy az adminisztráción belüli szaktárcák és politikusok jelentős része is, fontosnak tartja az Egyesült Államok szövetségi rendszerét, beleértve a NATO-t is. Tudom, hogy ez európai füllel néha nem érződik, főleg, ha az elnöki vagy alelnöki nyilatkozatokat nézzük. De

az Egyesült Államok geopolitikai logikája szerint az egyik legnagyobb erőssége a szövetségi rendszerében rejlik.

Nincs még egy olyan ország, amelynek olyan szövetségi rendszere lenne, mint az övé. Emiatt lenne kontraproduktív, ha az Egyesült Államok úgy próbálná meg kiterjeszteni a befolyását, hogy közben a saját szövetségi rendszerét nyomasztaná. Persze, nyomasztja gyakran a retorikával, de ilyet láttunk már más adminisztrációk alatt is, csak más mértékben vagy más kérdésekben. De alapvetően az Egyesült Államoknak nem érdeke a transzatlanti kapcsolatok szétforgácsolása.

– De a szavaknak hatalmas erejük van. Amióta a Grönland-téma újra előkerült, sorra jelennek meg elemzések, melyek szerint egy ilyen amerikai törekvés a NATO végét jelentheti. Talán valóban nem áll érdekében az Egyesült Államoknak a szövetség rombolása, de a retorikája nem épp ezt teszi?

— A retorika valóban romboló tud lenni, ebben egyetértek. Eleinte még J.D. Vance alelnök próbálta mérsékelni vagy fékezni a Trump-nyilatkozatokat, egészen addig, amíg el nem utazott Grönlandra, illetve Európába a Müncheni Biztonsági Konferenciára. Ő volt az, aki januárban vagy február elején azt mondta, hogy

Kétségkívül a retorikának van negatív hatása, ezt jól látja, én mégis inkább a tettekre helyezném a hangsúlyt, tehát arra, hogy milyen intézkedések történnek, mert végső soron a retorika szavakból áll, amelyek elszállnak. Mondok egy másik példát: az első ciklusában mindenki azt figyelte, hogy Trump megemlíti-e a NATO ötödik cikkelyét, amikor 2017-ben először vett részt a NATO-csúcson. Ez a kérdés elsősorban a kelet-közép-európai államokat érintette, akik Oroszországtól fenyegetve érzik magukat, például a lengyeleket vagy a balti államokat. A csúcs után a lengyelek és a szlovákok is megszólaltak, és azt mondták: igazából nem érdekli őket, hogy Trump beszél-e az ötödik cikkelyről, amíg amerikai katonák állomásoznak Lengyelország területén. Ha a tetteket nézzük, nem a Trumpi retorikát, hanem az adminisztráció intézkedéseit, akkor azt látjuk, hogy valóban van egy súlyponteltolódás a nyugati félteke és Kína felé. De ezzel együtt Európában is jelen vannak, és fenntartják az európai szövetséget, mert ez az ő érdekük is. Zárójelben megjegyzem, hogy ha valaki tart Trumptól a retorikája miatt, és attól fél, hogy az adminisztrációja nem tudná őt féken tartani, akkor még mindig ott van a kongresszus. A tavaly kiadott Nemzeti Biztonsági Stratégiában például lesújtó képet festettek az európaiakról, civilizációs hanyatlást emlegetve. De miközben ez megjelent, a szenátus már elfogadta azt a védelmi költségvetési törvénytervezetet (ami azóta törvényerőre emelkedett), amely

megtiltja a mindenkori elnöknek, hogy 60 ezer fő alá csökkentse az Európában állomásozó amerikai katonák számát.

A törvény tehát előírja ezt az elnöknek. A kongresszus tényleges tettek szintjén védi a transzatlanti kapcsolatokat az elnöki hatalommal szemben.

– Maradjunk még a retorikánál. Ami itt zajlik, az zene Putyin fülének. Ha ezt az oroszok felerősítik a propagandájukban, az tovább erősíti az európai diszkomfortérzetet. Ilyen téren ennek mégiscsak lehet nagyon is valóságos bizalomromboló hatása.

— Lehet, de azt is tudni kell, hogy az európai fülek különösen érzékenyek. Amikor Obama volt az elnök, 2011-ben meghirdette a „pivot to Asia” (fordulat Ázsia felé) kezdeményezést. Ezt egy éven belül átnevezték „rebalance”-re (kiegyensúlyozás), állítólag azért, mert az európai diplomaták fülét bántotta, hogy Amerika „elfordul” tőlük. A Trump-adminisztráció is inkább a tettek, nem a szavak alapján értelmez. Amikor az európaiakat kritizálják, amögött az a logika van, hogy úgy gondolják, Európa nem tud vigyázni magára, és ezzel inkább terhet jelent, mintsem erős szövetségese lenne az Egyesült Államoknak. Ez egy régi amerikai kritika.

Természetesen az orosz diplomácia ezt ki tudja használni, ami olaj a tűzre.

De az amerikai kritikát érdemes higgadtan kezelni, mert sokszor konstruktív ötletek húzódnak meg mögötte.

– Végül is, az amerikai kommunikáció részben célt is ért, hiszen Európa sokkal inkább hajlandó lett a saját védelmét megszervezni, mint eddig bármikor. De vajon az oroszok jól elemzik ezt a helyzetet? Ez a fajta kommunikáció nem bátorítja őket arra, hogy fokozzák a provokatív lépéseiket Európával szemben?

— Orosz oldalról nézve ez a szándék amúgy is megvan. Ha lehetőséget látnak, élnek vele. Az amerikai és az európai gondolkodás különbözik. Mi, európaiak, történelmi távlatokban gondolkodunk, hozzászoktunk az elhúzódó konfliktusokhoz. Az amerikaiak kevésbé, ők gyors, látványos eredményeket várnak – gondoljunk csak a vietnámi háborúra. Amint egy konfliktus elhúzódik, az amerikai társadalom támogatása ingadozni kezd. Oroszország pontosan erre játszik: az amerikai türelmet próbálja kikezdeni.

– Ugorjunk egy kicsit távolabbra, Kína felé. Ha Amerikának van egy „hátsó udvara”, ahol rendet tesz, ez nem bátorítja fel Kínát, hogy ők is rendet tegyenek Tajvan körül?

— Az amerikai, főleg a republikánus olvasat szerint Kína tervei függetlenek az amerikai magatartástól. A kínaiak nem attól teszik függővé Tajvan újraegyesítését, hogy mit csinál Amerika Venezuelában.

Az amerikaiak épp azért nem tartották fontosnak a nemzetközi jog tiszteletben tartását Venezuelában, mert úgy látják, hogy a kihívóik, Oroszország vagy Kína sem tartják azt tiszteletben.

Szerintük pont azért kell erélyesnek és határozottnak lenniük a saját térségükben, hogy az elrettentő legyen Kína számára. A „béke erő által” (peace through strength) elve szerint, ha meghúznak egy vörös vonalat, azt be is kell tartaniuk, különben hiteltelenné válnak. Ha Venezuelában nem tartatják be, akkor Tajvan esetében miért vennék őket komolyan?

– Ha jól tudom, az Egyesült Államok és Tajvan között van védelmi megállapodás.

— Van egy, a hetvenes évekből származó törvényük Tajvanról, amelyben azt vállalták, hogy megőrzik a jelenlegi helyzetet. Hivatalosan „egy Kína” elvet vallják, de elleneznek minden erőszakos egyesítést. Szándékosan tartanak fenn egyfajta stratégiai bizonytalanságot: nem mondják ki egyértelműen, mi történne egy kínai támadás esetén, hogy Peking ne tudjon egyértelműen kalkulálni. Washington érdeke a status quo fenntartása.

– Mindezt összegezve, ön szerint is vége van az eddigi világrendnek?

— Ha az eddigi világrend alatt a liberális szabályokon alapuló világrendet értjük, akkor igen, annak leáldozóban van. A Trump-féle politika is ennek egy jele. De ez a folyamat már régóta tart, legalább a 2014-es vagy inkább a 2022-es orosz-ukrán háború óta. Az amerikaiak úgy látják, hogy nem ők kezdték ezt a rombolást, hanem a revizionista nagyhatalmak, mint Oroszország vagy Kína, amelyek kijátsszák vagy ellehetetlenítik a nemzetközi szervezeteket. A Trump-adminisztráció annyiban hozott újat, hogy már nem szégyellősködnek, hanem nyíltan kimondják, amit gondolnak: ők hinnének egy szabályalapú rendben, de úgy látják, mások visszaélnek vele. Ezért léptek ki például a Párizsi Klímamegállapodásból is, nemcsak a klímaváltozással kapcsolatos nézeteik miatt, hanem mert úgy vélték, az aránytalanul jobban kedvezett másoknak.

A liberális nemzetközi rend tehát leáldozóban van, de az amerikaiak úgy látják, hogy az már korábban elkezdett omladozni, és most már, legalábbis a republikánusok, nem szégyellik a saját érdekeiket előtérbe helyezni.

A demokraták Bidennel még próbálkoztak a régi rend fenntartásával, de a protekcionista gazdaságpolitika vagy a szankciók ott is megjelentek, csak a retorika nem volt ennyire markáns.

– Említette a „béke erő által” elvet. Mennyiben lehetett a reagani külpolitika az ihletője annak, amit most Trumpék csinálnak?

— Abszolút az volt az ihletője. A szakértők persze vitatkoznak, hogy a reagani időszak más volt, bipoláris világrenddel és eltérő erőviszonyokkal. A trumpi gondolat annyiban eredeti, hogy a reageni alapokra ráépül egyfajta „betelt a pohár” mentalitás. Gondoljunk csak a 2013-as szíriai esetre. Barack Obama vörös vonalat húzott a vegyi fegyverek bevetésénél, majd végül mégsem tett semmit. A republikánusok, köztük Trump is, ezt súlyos hibának tartották, és azt mondták: ha vörös vonalat húzunk, azt be is kell tartatni. Trump konfrontatív, agresszív retorikájának lényege, hogy komolyan vegyék. Ez a gondolat a reagani örökségből táplálkozik, de a 2010-es évek fájdalmas tapasztalataira épül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET: