Csárdi Antal körbenézett Paks 2 építkezésén: Patakként ömlött a víz a munkagödör falából
Kiderült, hogy beomlott az egyik munkagödör fala, az Atomenergia Hivatal leállította a munkát az érintett területen. Csárdi Antal csütörtökön járt a területen, de fényképezni nem engedték.
Csütörtökön Hadházy Ákos egyik munkatársával elmentünk Paksra, hogy elsőkézből szerezzünk információkat az építkezésen kialakult állapotokról – számolt be róla Csárdi Antal a Facebook-oldalán. Az országgyűlési képviselő szerint azonban a kételyeikre nem kaptak megnyugtató, kielégítő válaszokat.
„Miután hetekig hazudoztak, hogy minden rendben van, be is omlott a Paks2 munkagödör fala.”
A politikus az Atomenergia Hivatal határozatát is megosztotta, amelyben felszólították a Paks II. Zrt.-t, hogy „az 5. blokk munkagödre déli falának beomlással érintett szakasza, valamint a munkagödör ezen kockázattal érintett valamennyi területe tekintetében haladéktalanul állítsa le a munkavégzést, és tegye meg a szükséges óvintézkedéseket”.
Csárdi és Hadházy Ákos egyik munkatársa még csütörtökön napközben tett látogatást az építkezésen. Fényképezni azonban nem engedték őket.
„A látogatást ugyan végigfotózta a vállalat hivatalos fotósa és megígérték, hogy az összes képet elküldik, de ebből végül összesen hat darab kép lett, amelyeken ugyan nagyszerűen látszik a képviselő úr, de alig-alig látszik valami magából az építkezésről, ami látszik, az is elmosódottan” – írta Hadházy szombati bejegyzésében.
Csárdi Antal arról számolt be, hogy
a látogatás során „kísérletet sem tettek arra, hogy hihetően elmondják, miért normális a munkagödör falából patakként ömlő víz, mint ahogy a gödör alján felgyűlt vizet is letudták azzal, hogy ez a beruházással járó, természetes állapot”.
Csárdi szerint hiába mentek el a Paks 2 beruházás helyszínére személyesen, csak elméleti információkat kaptak, „a tényleges állapotokról a Paks 2 Zrt munkatársai mélyen hallgattak”.
„Ezzel szemben a személyes megtekintés során rendkívül ügyeltek arra, hogy a problémás területnek még a közelébe se jussunk. Az 5. blokk munkagödör bemutatásakor kizárólag a gödör északi végét mutatták meg, a repedésekkel, állékonysági gondokkal teli déli szakaszról nem számoltak be,
és ottlétünk alatt különösen vigyáztak arra, hogy észrevehetetlen maradjon minden olyan elváltozás, deformáció, ami a problémára utalt volna”
– irta a bejegyzésében Csárdi Antal.
Csütörtökön Hadházy Ákos egyik munkatársával elmentünk Paksra, hogy elsőkézből szerezzünk információkat az építkezésen kialakult állapotokról – számolt be róla Csárdi Antal a Facebook-oldalán. Az országgyűlési képviselő szerint azonban a kételyeikre nem kaptak megnyugtató, kielégítő válaszokat.
Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.
A portál azt is megtudta:
az elhunyt férfi Haraszti Péter volt, az egri TritonLife cégcsoport alapítója, vezérigazgatója és a legnagyobb részvénycsomaggal rendelkező tulajdonosa.
A hírt dr. Katona Róbert, a TritonLife egri operatív vezetője erősítette meg.
A TritonLife Csoport Magyarország egyik vezető, járó-, és fekvőbeteg ellátással, valamint képalkotó-, és laboratóriumi diagnosztikával foglalkozó magánegészségügyi szolgáltatója. A Heol megjegyzi: Haraszti Péter célja az volt, hogy egy magas szakmai színvonalú, országos lefedettségű magánegészségügyi rendszert hozzon létre.
Az üzletember aktívan részt vett az egri közösségi életben is. Tagja volt az Egri Vízilabda Klub elnökségének, emellett a Rotary Club tiszteletbeli tagjaként is ismerték.
Szerdán a mentők az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Leányka úti sportpályájára vonultak ki, miután tragikus esemény történt. Egy 43 éves férfi sportolás közben rosszul lett, az életét már nem tudták megmenteni – írta meg a Heol.hu.
A portál azt is megtudta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk szerint: „Nem hatotta meg Majka szponzorait a Campus Fesztiválon történt botrány: a Hell, az OTP és a One Magyarország hallgatásba burkolózott az ügyben”.
Most Menczer Tamás is nekiment a cégeknek – igaz, ő csak kettőnek, a kormányközeli One-t kihagyta. A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán azt írta:
„Azt állítjátok, hogy »jelenleg« nincs szerződésetek a kivégzést imitáló Majkával. És korábban mennyit fizettetek neki? Azért nincs most szerződésetek, mert az idei évet már korábban kifizettétek. És azért hallgattok a fejbe lövéssel kapcsolatban, mert egyetértetek.”
Ahogy arról korábban írtunk, Majka a debreceni fesztiválon a kormánykritikus élű Csurran, cseppen című szám közben Bindzsisztán miniszterelnökeként „meghalt” egy fejlövéstől a színpadon. Azóta a kormányoldal teljes letámadást indított ellene, ő pedig versben válaszolt nekik.
Ahogy arról korábban írtunk, a Magyar Nemzetben megjelent véleménycikk szerint: „Nem hatotta meg Majka szponzorait a Campus Fesztiválon történt botrány: a Hell, az OTP és a One Magyarország hallgatásba burkolózott az ügyben”.
Most Menczer Tamás is nekiment a cégeknek – igaz, ő csak kettőnek, a kormányközeli One-t kihagyta. A Fidesz kommunikációs igazgatója Facebook-oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ELTE jogi karára volt a legnehezebb bejutni – emelkedtek a felvételi ponthatárok, mutatjuk, hogy hova mennyi kellett
A Felvi.hu szerda este tette közzé a felvételi ponthatárokat. Az ELTE-re több mint 12 ezren jutottak be, a Corvinusra pedig 478 pont kellett a legnépszerűbb szakra.
Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.
Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).
A legtöbb összehasonlított szakra magasabb pontszám kellett a bejutáshoz, mint tavaly. Az ELTE politikatudományok képzésére például a tavalyi 376 helyett idén már 421 pont kellett. A BGE angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás és a turizmus-vendéglátás szakjára is egyaránt 400 pont volt a bejutási küszöb.
A jogászképzésekre nagyjából ugyanannyi pont kellett, mint tavaly, viszont az ELTE jogászképzésére volt a legmagasabb a ponthatár: 479 pont. Az általános orvosi szakok esetében nem volt jelentős változás, de például a Pécsi Tudományegyetemen 397-ről 406-ra emelkedett a ponthatár.
A Corvinus Egyetem idén is a legmagasabb pontszámot követelte meg a nemzetközi gazdálkodás angol nyelvű alapszakján: ide 478 pont kellett, ugyanúgy, mint tavaly. Az alkalmazott közgazdaságtanra és a nemzetközi tanulmányokra 455 ponttal lehetett bejutni. A gazdálkodási és menedzsment szakra magyar nyelven 443, angol nyelven 440 pont volt a ponthatár, míg a kommunikáció és médiatudomány alapképzéshez 433 pont kellett.
A Corvinus térítésmentes alapszakjaira 433 pont alatt nem lehetett bekerülni, önköltséges helyre pedig 400 pont alatt nem volt esély.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) szakjain is emelkedtek a ponthatárok. Az átlagpontszám a képzések több mint 70 százalékán 400 pont fölött volt, sokszor 430 vagy 440 felett. A felvettek átlagos pontszáma is magasabb lett, és az intézmény az alapképzési és osztatlan szakokon 4,3 százalékkal több hallgatót vett fel, mint tavaly. A műszaki képzésekre bekerülők száma több mint 10 százalékkal nőtt.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szeptembertől összesen 12 583 új hallgató kezdheti meg a tanulmányait. Alapszakra 7823-an, mesterszakra 3209-en, osztatlan képzésre 1460-an, felsőoktatási szakképzésre pedig 91-en kerültek be. A gólyák 82 százaléka állami ösztöndíjas formában tanulhat, közülük 10 054-en nappali, 2421-en levelező, 108-an pedig esti munkarendben.
A pontszámítást a középiskolai jegyekből, az érettségi eredményekből, egyes esetekben szakmai vizsgákból vagy már meglévő felsőfokú végzettségből állították össze. A felvételin legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni: ebből 200 pont a tanulmányi eredményekből, 200 pont az érettségi vizsgákból, 100 pont pedig az intézményi pontokból jött össze. Az intézményi pontokat a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg, az országosan egységes többletpontok rendszerét tavaly szüntették meg.
2023-tól a jogszabályban rögzített minimumponthatárokat is eltörölték. Mostantól az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e minimumot, és ha igen, melyik szakra és milyen szinten.
Szerda este 8 órakor végre kiderült, hogy kit hova vettek fel: a Felvi.hu oldalán ekkor tették közzé a 2025-ös felvételi ponthatárokat.
Az idei számok alapján 129 730-an jelentkeztek valamilyen szeptemberben induló alap-, osztatlan vagy mesterképzésre. A legnépszerűbbek a gazdasági, a műszaki és az informatikai területek voltak. Az Eduline összesítése szerint a legtöbb első helyes jelentkezőt a gazdálkodási és menedzsment szak vonzotta (4484 fő), ezt követte a pszichológia (2849), a kereskedelem és marketing (2677), a jogász (2655) és az általános orvos szak (2625).
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Vágjátok le a magyarokat” – Munkácson is magyarellenes feliratok jelentek meg Ukrajnában
Kocsis Máté szerint ismét a kárpátaljai magyarokat támadták. A feliratok között egy „Orbán, szopjál!” is szerepel – erről szerkesztőségünk is kapott képeket.
Kocsis Máté szerdán a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy újabb magyarellenes támadás történt Kárpátalján. Azt írta, Munkácson egy épület ajtajára és falára festettek feliratokat, amelyek magyarok megölésére buzdítanak.
A posztban fotókat is megosztott az esetről.
Kocsis szerint a feliratok azt jelentik, hogy „a magyarok nem emberek” és hogy „vágjátok le a magyarokat”.
A bejegyzésében azt is írta: „Elég volt a gyűlöletkeltésből! Minden magyarellenes akciót elítélünk, és kiállunk a kárpátaljai magyarokért!”
A fotókat szerkesztőségünk is megkapta azzal a következő kommentárral: Mai fotók Munkács városából. Arról Kocsis Máté nem posztolt, hogy az egyik felirat jelentése: „Orbán, szopjál!”
Másfél hete Orbán Viktor arról számolt be, hogy felgyújtottak egy templomot Kárpátalján. Az üggyel kapcsolatban még mindig vannak tisztázatlan részletek. A 444 beszámolója szerint pedig néhány napja közös magyar és ukrán nyelvű szentmisével szentelték újjá a részben renovált épületet, ahol a részt vevők azt mondták: nem érdekük a gyűlölködés.
Kocsis Máté szerdán a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy újabb magyarellenes támadás történt Kárpátalján. Azt írta, Munkácson egy épület ajtajára és falára festettek feliratokat, amelyek magyarok megölésére buzdítanak.
A posztban fotókat is megosztott az esetről.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
