Újabb komoly szigorítást vezetnek be Olaszországban a koronavírus-járvány megfékezésére: október 15-től csak azok mehetnek dolgozni, akiknek van Covid-igazolványuk - írja a BBC.
Az uniós zöld útlevelet digitális és papír formában is elfogadják. Azok igényelhetik, akik megkapták a koronavírus elleni oltást, igazoltan átestek a fertőzésen, vagy rendelkeznek friss, negatív eredményű PCR-teszttel.
Az országban már eddig is számos helyen kérték a védettségi igazolványt. Például mozikban, éttermekben, edzőtermekben, uszodákban, sőt a vasúti pályaudvarokra is csak ezzel lehet belépni. Először az iskolákban tették kötelezővé a dolgozók számára, több igazolvánnyal nem rendelkező tanárt nem is engedtek be dolgozni.
Az olasz kormány csütörtökön döntött arról, hogy minden más munkahelyen kötelező lesz a Covid-igazolvány a dolgozóknak, még az önfoglalkoztatottaknak is.
A cégeket akár 1500 euróra (több mint félmillió forint) is megbüntethetik, ha olyan alkalmazottat foglalkoztatnak, akinek nincs igazolványa. A dolgozókat ilyen esetben felfüggesztik, öt nap múlva pedig a fizetésüket is megvonhatják tőlük.
Az új intézkedéssel (amely egyedülálló Európában és a világ legszigorúbb koronavírus-korlátozásai közé tartozik) a kormány célja az, hogy erősebbé tegye az oltási kampányát, vagyis még több ember adassa be magának a vakcinát. Eddig a lakosság közel 65 százaléka oltatta be magát teljesen, az utóbbi időben viszont megnőtt a fertőzések száma a delta variáns terjedése miatt.
Újabb komoly szigorítást vezetnek be Olaszországban a koronavírus-járvány megfékezésére: október 15-től csak azok mehetnek dolgozni, akiknek van Covid-igazolványuk - írja a BBC.
Az uniós zöld útlevelet digitális és papír formában is elfogadják. Azok igényelhetik, akik megkapták a koronavírus elleni oltást, igazoltan átestek a fertőzésen, vagy rendelkeznek friss, negatív eredményű PCR-teszttel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Bűnözők oldalára áll az RTL, az RTL szégyellje magát!” – ezt ismételgette Lázár János, amikor megkérdezték, honnan tudott a romák bűnügyi adatairól
A miniszter azután kezdte el ezzel vádolni az RTL-t, hogy a csatorna riportere megkérdezte, nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat. Ezután a pusztaszabolcsi sajtótájékoztatóból káosz lett.
Lázár János kedden Pusztaszabolcson tartott Lázárinfót, a fórum után pedig újságíróknak nyilatkozott. Az RTL Híradó riportere azt szerette volna megtudni a minisztertől, hogy honnan, illetve hogyan szerzett információt arról, hogy a gyöngyösi Lázárinfón megjelent tüntetők milyen bűnöket követtek már el. Lázár erre úgy válaszolt, hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.
Amikor a riporter megkérdezte, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat, a miniszter közbevágva azt mondta:
„Azt tartom visszásnak, hogy az erőszak oldalára áll az RTL. Szégyelljék magukat!” Hiába folytatta volna az RTL munkatársa, Lázár azt ismételgette: „Bűnözők oldalára áll az RTL. Az RTL szégyellje el magát, hogy a bűnözők és az erőszak oldalára áll! Az RTL szégyellje el magát, és kérjen bocsánatot azoktól, akiket megfenyegettek, vagy attól a cigány embertől, akit megvertek. Menjen el az RTL, és kérjen bocsánatot!”
A miniszter ezután elfordult, majd még mielőtt egy másik riporter kérdésére válaszolhatott volna, a sajtófőnöke, Krakkó Ákos közbelépett, és még Lázárt is félretolva kijelentette, hogy „így nem lehet sajtótájékoztatót tartani”. Közölte azt is, hogy ezután két Lázárinfóra fog egy sajtótájékoztató jutni, mert „ennek az ég világon semmi értelme nincs”.
„Teljesen értelmetlen. Nem tudnak tisztességes kérdést feltenni. Idejönnek, vádaskodnak és az erőszak oldalára állnak. Ön és az RTL ma az erőszak és a bűnözők oldalára állt” – jelentette ki Lázár ismét az RTL-es riporterre nézve.
Ezután egy másik újságíróhoz fordult, aki pont ugyanarra volt kíváncsi: honnan szerezték meg a gyöngyösi fórumon tüntetők bűnügyi adatait. A miniszter megint azt válaszolta, hogy a rendőrség igazoltatta őket, majd az újabb kérdésekre reagálva kijelentette:
„Bocsánat, de a rendőrség egy állami szervezet. Én az állam egyik vezetője vagyok mint kormánytag. Amit a kormány tudhat, azt én is tudhatom”.
Arra a kérdésre, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kérte-e ki az adatokat, azt mondta, a belügyminiszter „nem kért ki semmit. Én arra a kérdésre tudok válaszolni, hogy ami a kormányra tartozik, az rám is tartozik”.
Az újságírók nem elégedtek meg ezzel a válasszal, de hiába próbáltak többet megtudni arról a folyamatról, hogyan jutottak el az adatok a rendőrségtől a kormányhoz, Lázár sajtófőnöke rövidesen véget vetett a „sajtószkandernek”.
Az erről szól jelenet:
Lázár János kedden Pusztaszabolcson tartott Lázárinfót, a fórum után pedig újságíróknak nyilatkozott. Az RTL Híradó riportere azt szerette volna megtudni a minisztertől, hogy honnan, illetve hogyan szerzett információt arról, hogy a gyöngyösi Lázárinfón megjelent tüntetők milyen bűnöket követtek már el. Lázár erre úgy válaszolt, hogy „a rendőrségnek hivatalból kell igazoltatnia azokat, akik megzavarják a gyülekezési törvény hatálya alá eső rendezvényt, erőszakosan lépnek fel, és bűncselekmény elkövetésével fenyegetnek”.
Amikor a riporter megkérdezte, hogy nem tartja-e visszásnak, hogy kampánycélra használtak fel érzékeny személyes adatokat, a miniszter közbevágva azt mondta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ráesett a lábára a tuskó” – darabokra hullhat Pócs János története a vascsővel megvert férfiról
A Lázár János ellen tüntetők szerint a sérülést egy munkahelyi baleset okozta, nem pedig a Tisza Párt tagjainak támadása. Az állítólagos áldozat később bocsánatot kért a tiszás politikustól.
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
Január végén roma aktivisták és más tiltakozók zavarták meg Lázár János miniszter fórumát a politikus korábbi kijelentései miatt. A Fidesz kommunikációja szerint a Tisza Párt büntetett előéletű tüntetőket küldött a helyszínre.
Pócs János fideszes országgyűlési képviselő ennél is tovább ment, amikor Tarnazsadányban kamerába mondatta egy helyi férfival, hogy 20 ezer forintot kaptak Csík Miklóstól, a Tisza Párt helyi emberétől, és a benzinpénzt is kifizették, hogy Gyöngyösre menjenek balhézni
– írta a 444.hu. A képviselő másnap már egy törött lábú férfiról posztolt, azt állítva, hogy a videóban megszólaló férfit támadás érte.
„Rátámadtak és megverték a tegnapi videómban nyilatkozó roma honfitársunkat. Az elkövetők a tiszás Csík Miklós és családtagjai voltak” – állította Pócs János.
Később egy újabb videót tett közzé, amelyben telefonon beszélget az informátorával, aki ekkor már azt mondta, vascsövekkel, fegyverekkel támadtak rá. Pócs a köztévében is elismételte a történetet, ahol arról beszélt, alvilági emberek mentek pénzért Gyöngyösre, és a családot, amit vascsövekkel akartak agyonverni, meg akarták félemlíteni. „Ott tartunk, hogy tiszás a tiszást veri”, és „este, sötétedés után agyba-főbe verték” – fogalmazott a műsorban. A rendőrség a Hevesi Rendőrkapitányságon garázdaság gyanúja miatt indított büntetőeljárást, de az eljárásra hivatkozva bővebb tájékoztatást nem adtak.
A Népszava helyszíni riportjában megszólalt az egyik Lázár ellen tüntető férfi, Besenyei György, aki egészen másképp emlékezett a történtekre.
„Innen a faluból két autóval mentünk, nyolcan-tízen, és egyikünk sem kapott azért pénzt, hogy ott legyünk. Főleg nem az unokaöcsém, aki nem tud vezetni se, így nem is értem, milyen benzinpénzről beszélt”
– mondta a lapnak. Szerinte a férfit szívességből vitték magukkal, de hozzátette:
„lehet, hogy eleve azért jelentkezett, mert be van építve a Fideszbe”.
A lábsérülésről Besenyei azt mondta:
„Fát pakoltak az önkormányzatnál, aztán ráesett a lábára a tuskó. Közmunkásként dolgozik, könnyű megzsarolni. Itt a falu nyolcvan százaléka fideszes, de most már vannak tiszások is, akik nem tűrik csendben, hogy Lázár János vécépucoló cigányoknak nevezze őket.”
A lap azt is megjegyezte, hogy a fotón mankóval látható férfi már a feltételezett támadás előtt is mankót használt, amikor Pócsnak nyilatkozott.
A történetben akkor következett be újabb fordulat, amikor Tarnazsadány alpolgármestere, a magát Fidesz-támogatónak valló Botos Zoltán egy videóban arról beszélt, hogy nem Csík Miklós, hanem ő áll a balhé mögött.
Elmondása szerint elszámolási viták miatt keresték meg a Pócs videójában szereplő informátort. Ezt követően maga az állítólagos áldozat is kamerába mondta, hogy semmi köze nincsen Csík Miklósnak a támadáshoz, a Botos család volt az, és bocsánatot kért Csík Miklóstól
Három különböző történet kering arról, hogy milyen körülmények között sérült meg a Pócs János által bemutatott, a Tiszát tüntetők utaztatásával megvádló férfi lába. A fideszes képviselő vascsöves támadásról beszél, a helyi alpolgármester egy elszámolási vitáról, a Tisza helyi embere pedig munkahelyi balesetről.
Január végén roma aktivisták és más tiltakozók zavarták meg Lázár János miniszter fórumát a politikus korábbi kijelentései miatt. A Fidesz kommunikációja szerint a Tisza Párt büntetett előéletű tüntetőket küldött a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotógaléria: Hatalmas csőtörés miatt elárasztotta a víz a pesterzsébeti Mézes utcát, az udvarokba, házakba is befolyt
Egy főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt vált folyóvá az utca. A vízügyeseknek már sikerült elzárni a csövet, a tűzoltók most végigjárják a házakat, hogy megnézzék, hol van szükség szivattyúzásra.
Csőtörés történt szerda délelőtt Budapest 20. kerületében: az utat és a járdát elöntötte a víz, hömpölygött az udvarokba, házakba is. Alábbi videónkon jól látszik, hogy az út szinte folyóvá változott.
Lapunk megtudta, hogy egy 600-as főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt zúdult a víz az utcára. A lakók gumicsizmában tudtak csak kilépni a járdára is, néhányan saját kezűleg, lapátokkal próbáltak segíteni a helyzeten.
A Fővárosi Vízművek munkatársai végül délután 1 óra körül tudták elzárni a csövet. Jelenleg tűzoltók járjak körbe a házakat, hogy hol van szükség szivattyúzásra.
A helyszínen készült fotókat alábbi galériánkban nézheted meg:
Csőtörés történt szerda délelőtt Budapest 20. kerületében: az utat és a járdát elöntötte a víz, hömpölygött az udvarokba, házakba is. Alábbi videónkon jól látszik, hogy az út szinte folyóvá változott.
Lapunk megtudta, hogy egy 600-as főnyomócső tört el délelőtt fél 12 körül, emiatt zúdult a víz az utcára. A lakók gumicsizmában tudtak csak kilépni a járdára is, néhányan saját kezűleg, lapátokkal próbáltak segíteni a helyzeten.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forrong Székelyföld: Adóemelés elleni tiltakozásnak indult, de hamar az RMDSZ került célkeresztbe
Az adóemelés nehéz helyzetbe hozta a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, Kelemen Hunoréknak ugyanis a legutóbbi választáson pont az volt a szlogenje, hogy „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”. Az egyik polgármesterük a Tiszá Pártot hibáztatja.
Az utóbbi hetekben tiltakozáshullám indult Székelyföldön, miután a januártól életbe lépett adóemelések hatására sokan a korábbi dupláját is meghaladó befizetési csekkeket kaptak. Sepsiszentgyörgy volt az első a sorban, de már tüntettek Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – írja a Transtelex.
A sepsiszentgyörgyi kezdeti, látszólagos siker – ahol a polgármester engedményeket ígért – más települések elégedetlen polgárait is arra bátorította, hogy utcára vonuljanak.
A tiltakozások hátterében az Ilie Bolojan vezette román kormány egyik szeptemberi deficitcsökkentő csomagja áll, amelynek adóügyi törvénytervezetét az ellenzék többször is megtámadta az alkotmánybíróságon. A testület végül december elején zöld utat adott a jogszabálynak, így az januártól hatályba is lépett. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a pénzügyminisztérium közölte: a már elfogadott adókat év közben nem lehet módosítani, mert az jogilag visszamenőleges hatályúnak számítana.
Az igazi arculcsapás akkor jött, amikor január elején fizetni kellett volna. Kiderült, hogy az ingatlanadó esetében a hírekben addig emlegetett 70 százalékos drágulás helyett olyan is előfordult, hogy a 100 százalékot is meghaladta az emelés.
Ennek oka, hogy nemcsak az ingatlanok négyzetméterenkénti adóköteles értékét emelte meg a kormány, hanem számos, korábban érvényben lévő kedvezményt is eltörölt, például a régi épületekre vagy a fogyatékossággal élőkre vonatkozókat.
A kormány a reformot a költségvetési hiány leszorításával és az önkormányzatok központi költségvetéstől való függőségének csökkentésével indokolta. Szerintük a romániai önkormányzatok költségvetésének 83,1 százaléka központi visszaosztásból származik, míg az uniós átlag 51,1 százalék. A miniszterelnök szerint a helyi önkormányzatok még a bérköltségeiket sem tudják saját forrásból fedezni. „Az EU-ban a helyi önkormányzatok bérköltségeit saját forrásokból fedezik. Romániában a helyi önkormányzatok bérköltségei több mint háromszor magasabbak a saját bevételeiknél” – írta Ilie Bolojan.
A tüntetések szervezői és résztvevői azonban aránytalannak tartják a terheket. „Felháborodtam a magas adók miatt, ezért szerveztem meg a tüntetést. Láttam, hogy Sepsiszentgyörgyön is volt megmozdulás, gondoltam, Csíkszereda se maradjon le” – mondta a Székelyhonnak a Hargita megye székhelyén tartott tüntetés főszervezője, Menyhárt János. A tiltakozások nyomán az ellenzéki pártok, mint az AUR és az Erdélyi Magyar Szövetség is hallatták a hangjukat, utóbbi Kelemen Hunor lemondását is követelte.
Az adóemelés különösen nehéz helyzetbe hozta a kormánykoalícióban részt vevő RMDSZ-t, amelynek legutóbbi parlamenti kampányában pont az volt a szlogenje: „Többet a polgárnak, kevesebbet az államnak!”
Kelemen Hunor, a szövetség elnöke elnézést kért a lakosságtól, és azzal indokolta a lépést, hogy az előző kormány akkora költségvetési deficitet hagyott hátra, ami még „a Holdról is látszott”.
Hozzátette, hogy komolyan gondolták a kampányígéretet, „de bennünket is félrevezettek az ország valós költségvetési állapotáról”.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-s polgármestere egy lakossági fórumon részben meg nem nevezett szereplőket, részben pedig a magyarországi Tisza Pártot tette felelőssé az elégedetlenségi hullámért, azt állítva, hogy ők szították a feszültséget.
A magyarázat már a helyszínen is hiteltelennek bizonyult: a fórum résztvevői jelezték, hogy nem értenek egyet vele, és a második sepsiszentgyörgyi tüntetésen megszólalók is határozottan cáfolták, hogy bármiféle pártpolitikai szervezés állna a tiltakozás mögött.
Csíkszeredában Korodi Attila polgármester a szombati tüntetés után az AUR helyi politikusát, Buruș Viorelt vádolta meg a megmozdulás megszervezésével és a feszültségkeltéssel, azt állítva, hogy George Simion pártja a jogos társadalmi felháborodást akarja kihasználni. A vádakat mind Buruș, mind a tüntetés szervezője, Menyhárt János visszautasította. Buruș szerint egyszerű elégedetlen állampolgárként vett részt az eseményen, ahol felszólalási lehetőséget kapott, ugyanakkor ultimátumot is intézett a polgármesterhez: ha két héten belül nem születik döntés a helyi adók és illetékek csökkentéséről, aláírásgyűjtést indít Korodi leváltásáért.
A tiltakozások időközben általános elégedetlenségbe csaptak át, és Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely mellett Székelyudvarhelyen is utcára vonultak az emberek – olyan településeken, ahol az elmúlt évtizedekben ritkán volt példa hasonlóra. A demonstrációkon az adóemeléseken túl egyre hangsúlyosabban jelent meg az RMDSZ elmúlt 35 évének kritikája, a fiatalok elvándorlása és a gazdasági kilátástalanság kérdése, Csíkszeredában pedig a polgármester lemondását is követelték.
A gyengülő RMDSZ-ből közben az Erdélyi Magyar Szövetség is igyekezett politikai tőkét kovácsolni: Kézdivásárhelyen Balázs Attila helyi tanácsos nyíltan hazugsággal vádolta a szövetséget, míg Csíkszeredában az EMSZ politikusai az infláció mértékéhez kötött adóemelés mellett álltak ki, miközben a belső kritikák már az RMDSZ egykori vezetői részéről is megjelentek.
Mivel a helyi adók csökkentésére jelenleg nincs törvényes út, a székelyföldi önkormányzatok kármentésre váltottak. Sepsiszentgyörgyön kompenzációs megoldásokat dolgoztak ki a leginkább érintett csoportoknak, elsősorban a fogyatékossággal élőknek, míg Székelyudvarhelyen aláírásokat gyűjtenek, és azt kérik a kormánytól, hogy még a következő évi költségvetés elfogadása előtt teremtsen lehetőséget a kedvezmények visszaállítására. Az adókulcsok tényleges csökkentésére legkorábban 2027-ben nyílhat tér.
Az utóbbi hetekben tiltakozáshullám indult Székelyföldön, miután a januártól életbe lépett adóemelések hatására sokan a korábbi dupláját is meghaladó befizetési csekkeket kaptak. Sepsiszentgyörgy volt az első a sorban, de már tüntettek Kézdivásárhelyen, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is – írja a Transtelex.
A sepsiszentgyörgyi kezdeti, látszólagos siker – ahol a polgármester engedményeket ígért – más települések elégedetlen polgárait is arra bátorította, hogy utcára vonuljanak.
A tiltakozások hátterében az Ilie Bolojan vezette román kormány egyik szeptemberi deficitcsökkentő csomagja áll, amelynek adóügyi törvénytervezetét az ellenzék többször is megtámadta az alkotmánybíróságon. A testület végül december elején zöld utat adott a jogszabálynak, így az januártól hatályba is lépett. A helyzetet tovább bonyolította, hogy a pénzügyminisztérium közölte: a már elfogadott adókat év közben nem lehet módosítani, mert az jogilag visszamenőleges hatályúnak számítana.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
