Budapest arcai mesélnek a városról
Újra kinyitottuk a Budapest katalógust, hogy bemutassunk nektek olyan embereket, akiket valamilyen szempontból a város megérintett. Nem biztos, hogy az otthonuknak tekintik, de mindenképpen hatással van az életükre Budapest.
A Budapest katalógust két fiatalember hozta létre és a benne szereplő emberek életén keresztül mutatják be a várost. A csapat tagja Szöllősi Mátyás, aki a képeket és a rövid interjúkat készíti, illetve Tóth Gábor, aki az arculatért felelős.
Gergely | Kazinczy utca
Több, mint 10 éve már, hogy nem élek Budapesten: igaz, Pesten akkor sem voltam soha otthon. Hat lakásban laktam, mindegyik Budán volt. Ha bejövök a Dunakanyarból, gyanakodva szimatolok: Pesten még mindig ugyanolyan szag van, mint régen, gyerekkoromban, amikor esős, novemberi estéken zongoraórára menet erre botorkáltunk a nyálkás járdákon anyámmal, az ötvenhatos belövések és az omladozó homlokzatok alatt.
Szeretem ezeket a szagokat, a régi szenespincék, az öreg parketták, a ruhásszekrények szagát, ahol ezek a furcsa városlakók a jelmezeiket tartják. Ez a szag figyelmeztet, hogy mindig idegen maradok.
Dóra | Ilka utca
- Mi az, amit a leginkább szeretsz Pestben és mi az, amit azonnal megváltoztatnál?
- Szenvedélyesen szeretem a várost, nagyon nehéz néhány leg-re szűkíteni. Azért megpróbálom: szeretem a Ligetet, a szecessziós homlokzatokat, a lepusztult zuglói villákat, a tavaszi délutánokat az Andrássyn, átvillamosozni a Margit hídon, és azt, hogy újabban nagyon jókat lehet enni a romkocsmákban. Amit nem: a tömegközlekedés szabályainak és büntetéseinek átláthatatlanságát, illetve ahogy az emberek a külföldiekkel kommunikálnak. Ilyenkor mindig én szégyellem magam.
- Ki vagy mi inspirál legjobban és mivel?
- Budapest, mindenestől. Nélküle nem született volna meg a Csomótündér, a könyvem. Ha személyt kell mondani, akkor Osztovits Levente, egykori dramaturgia tanárom. Nélküle soha nem írtam volna egy sort se."
- Ha már írás-olvasás, akkor milyen olvasmányélmény volt rád nagy hatással mostanában?
- Egész nyáron verseket olvastam, és újra felfedeztem például Adyt. Magam se gondoltam volna, de felkavaró élmény volt.
- Ezen a gangon eléggé otthon vagy, mi a legjobb vagy legviccesebb élmény, ami ide köt?
- Ez a ház úgy mesebeli, ahogy van. Az elsőn például lakik egy autista kisfiú, aki madárnyelven kommunikál. Velem szemben él egy 94 éves néni, aki egész nap kint ül, és mindenkinek integet. Van itt kínai, bolgár, amerikai család, na meg a macskák, fák és madarak. Elég, ha ide kiülök és máris ezernyi történet vesz körül. Amikor hat évvel ezelőtt lakást kerestem és beléptem a nagykapun, azonnal tudtam, hogy megtaláltam a helyem.
László | Oktogon
- Ha kívánhatna hármat, mi volna az a három kívánság?
- Jó kérdés, de azt hiszem, tudom. Elsőként egy kis lakás. Nincsenek nagy igényeim, egy szoba-konyha elég is volna. A második a nyugalom. Itt elsősorban arra gondolok, hogy legyen egy kis keresetem, ami állandó, és jól elvagyok belőle, s persze rendes munkám, mint amilyen volt is sokáig.
Esztergályosként dolgoztam, ez a végzettségem, és mindig becsületesen, tisztességesen csináltam a dolgom, én egy percet nem voltam börtönben. Sajnos a feleségem halála után, akivel 16 évig voltunk házasok, el szerettem volna cserélni a lakásomat, de átvertek. Túl jóhiszemű voltam, ami hiba volt. A harmadik pedig az, hogy láthassam a testvéremet. Ugyan csak két hete, hogy nem találkoztam vele, de nagyon hiányzik.
László | Pozsonyi Piknik
- Kedves László, fellép ma?
- Igen, de most még a Vígszínházban próbálunk épp, csak a feleségemnek van kint itt egy standja és szüksége volt rám, így kiugrottam hozzá. Sietnem kell, mert keresztben állok a Hollán Ernő utcában az autóval.
- Mit próbálnak a színházban?
- A Magyar Dal Napjára készülünk a Ha majd egyszer mindenki visszajön című dalösszeállítással, mely az első világháborús áldozatok emlékének szól majd.
- És itt a pikniken milyen előadás lesz?
- Ebből adunk elő részleteket, de valószínűleg a feleségem standjánál is eléneklünk egy-két kuplét a délután folyamán.
Az ötletgazda, Szöllősi Mátyás már régóta próbált megoldást találni arra, hogy a főváros éjszakai életét bemutassa, és kiderüljön, nem is olyan elrettentő, ahogy azt sok ember képzeli. Rövid interjúkat képzelt el, amik egy-egy fotóval ízelítőt adnak az éjszakai Budapestből.
Az alapötletet tovább bővítve elkezdték a Budapest, hogy budapesti arcokon keresztül mutassák be a várost. Van már ilyen külföldön - a Humans of New York – és ez alapján vetődött fel, hogy itthon is meg lehetne csinálni.
A csapat tagja Szöllősi Mátyás és Mohai Balázs fotósok és Tóth Gábor, aki az arculatért felelős.
Nándor | Andrássy út 83-85
Lassan két hónapja már, hogy a világörökség részét képező Andrássy út egyik legszebb épületének tetőszerkezete, padlástere, valamint a harmadik emelete teljes mértékben leégett, s ez által lakhatatlanná vált az egész épület. A második emelet is végzetes károkat szenvedett, szétázott az első emelet és a földszint egyaránt. Ma volt az egyik, azon kevés napok közül, amikor a lakók hosszabb időre bemehettek, hogy kimentsék, illetve kihordják értéktárgyaikat, felmérjék, hogy mi is az, ami még megmaradt, amit használni tudnak, amit meg lehet menteni és kidobják a szétázott, penészes ruhákat és mindent, ami használhatatlanná vált.
Mindenféle túlzás nélkül; az épület katasztrofális állapotban van. És a megígért veszélyelhárítás sem úgy zajlik, ahogy az elvárható lenne, számtalan, a tűz óta keletkező kár megelőzhető lett volna, de jelen pillanatban még ideiglenes tető sincs a házon, így az tovább ázik, amennyiben esik az eső. A lakókban teljes a bizonytalanság, a kommunikáció feléjük meglehetősen hiányos; a ház jövőjéről nem lehet tudni egyelőre semmit.
Joli néni | Nagyfuvaros utca
- 94 éves vagyok már és most épp imádkozni megyek, csütörtökönként és szombaton szoktunk. Egyébként özvegy vagyok már régóta.
- Mit csinál még szívesen az imádkozáson kívül?
- Dolgozom. Van egy hölgy, akinek a kertjét gondozzuk kint Csepelen. Csak este vagyok otthon, mert napközben általában ott vagyok. És olvasni szoktam még.
- Mit olvas szívesen?
- A Bibliát szoktam mindig, abban minden benne van.
- Van kedvenc része, története, passzusa?
- Jób történetét nagyon szeretem, igazán tanulságos.
- Unokák, esetleg dédunokák vannak?
- Van három fiam, mindegyiküknél született két-két unoka, és összesen kilenc dédunokám van már. Ők kint élnek külföldön, de most, nem is olyan régen jöttek meglátogatni.
Ha tetszettek a történetek, nyomj egy lájkot!
