HÍREK
A Rovatból

Buda Péter: A magyar kormánynak rég ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket

Buda szerint a grúziai háború előkészítése volt a későbbi ukrajnai háborúnak. Kérdés, hogy a magyar kormány templomgyújtogatásra adott reakcióiban miért nem szerepel egyetlen szó utalás sem a korábbi orosz hamis zászlós műveletekre.


Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök 2013-ban arról írt, hogy a 21. században a háborúkat nem jelentik be, és nem hagyományos módon zajlanak. A politikai és stratégiai célokat sokszor nem katonai eszközökkel érik el, hanem például információs konfliktusokkal és különleges műveletekkel. A nyílt katonai beavatkozás csak egy bizonyos szakaszban történik, gyakran békefenntartásra vagy válságrendezésre hivatkozva.

Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak írt cikkében úgy fogalmazott: az orosz vezérkari főnök szavai alapján

Oroszország már régóta folytat háborút Európa ellen, nem katonai eszközökkel, hanem például információs eszközökkel és különleges műveletekkel.

Ilyen volt az Ukrajna elleni háború is, amit orosz kisebbségek védelmére hivatkozva indítottak, „békefenntartásként” tálalva. A szakértő szerint Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban is utalt erre.

Az interjúban Lavrov az orosz és magyar nemzeti kisebbségek védelme érdekében együttműködésre szólította fel Magyarországot. A TASZSZ külön hírt is készített erről. Kilenc nappal Lavrov felszólítása után felgyújtották a palágykomoróci templom ajtaját, és magyarellenes feliratot festettek. A magyar kormány azonnal reagált, Ukrajna ellen fordult, pedig ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket. A kárpátaljai eseményeket mégsem helyezték ebbe a szakmai kontextusba - jegyzi meg Buda.

A szakértő szerint Lavrov felhívása ugyanakkor nem új dolog. 2018-ban felgyújtották a KMKSZ ungvári irodáját, amit oroszbarát lengyel szélsőségesek követtek el. Az egyik elkövető szerint egy oroszpárti német újságíró finanszírozta őket, aki az AfD tanácsadójaként is dolgozott. Őt Alexander Dugin az „ideológiai fiának” tartotta. Később három ukrán állampolgár követett el újabb támadást, vezetőjük transznyisztriai útlevéllel rendelkezett. A transznyisztriai régiót Moszkva etnikai feszültségek gerjesztésével tartja ellenőrzés alatt. Az orosz média mindkét támadásról gyorsan beszámolt. Dmitro Tuzsanszkij szerint már 200 dollárért is lehet embereket találni propagandaakciókra, amiket az orosz média használ fel. A cél az ukrán-magyar viszony rombolása volt, hogy akadályozzák Ukrajna nyugati közeledését.

A szakértő szerint a magyar politikai vezetés tudhatott erről, mégis tovább fokozta a feszültséget. Orbán Viktor 2008-ban még felismerte, hogyan használja Oroszország a nemzetiségi feszültségeket háborús célokra. Akkoriban támadták meg Grúziát is, hasonló módszerekkel. Orbán akkor azt mondta, hogy Oroszország fenyegetést jelent minden volt szovjet országra, amely a Nyugathoz akar közeledni. Akkoriban még a NATO-bővítés gyorsítását és az EU-orosz stratégiai megállapodás felfüggesztését is javasolta. Azt is tudta, hogy Oroszország energetikai monopóliumra törekszik.

„A grúziai beavatkozás sikerén – és a hervatag nyugati reakciókon – felbátorodva, Moszkva 2014-ben már a Krímnek esett neki, ugyancsak az etnikai kisebbségek közti feszültségszítás hamis zászlós trükkjéhez folyamodva, hogy aztán 2022-ben szintén a nemzetiségi kártyát kijátszva elinduljon az Ukrajnával szembeni »speciális katonai művelet«.

A forgatókönyv olyannyira ugyanaz volt, mint az Orbán Viktor által még élesen elítélt grúziai beavatkozás esetében, hogy annak a hivatalos nyilatkozatnak a szövege, amellyel Moszkva 2022-ben elismerte az ukrajnai Donyeck és Luhanszk Ukrajnától való elszakadását, szó szerint ugyanaz volt, mint amellyel a 2008-ban Grúziától – szintén orosz hamis zászlós művelet keretében – elszakított grúziai területeket ismerte el”

- fogalmazott a szakértő.

Megjegyezte, hogy a US Army War College online folyóiratának írása szerint

a grúziai háború előkészítése volt a későbbi ukrajnai háborúnak.

„A fenyegető párhuzamra az USA grúziai nagykövetsége is külön figyelmeztetett az Ukrajna ellen 2022. februárjában indított orosz agresszió előtt egy hónappal. A nagykövetségi közlemény a 2008-as grúziai események hasonlóságára utalva tette közzé a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozatát, hogy információik szerint »Oroszország már előre elhelyezett egy operatív csoportot, hogy hamis zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában«”.

Ukrajna emlékszik ezekre, és tudja, hogy Oroszország hogyan próbált feszültséget szítani a magyar kisebbséggel kapcsolatban is. Buda Péter szerint így „nem csoda, hogy nem kerülte el figyelmét azon magyar kormánypárti sajtómunkások kárpátaljai tevékenysége sem, akik nyilvánvalóan nem magyar kormányzati háttér nélkül szaglásznak háborús helyzetben minden országban szenzitívnek számító információk (mint például az elesettek tényleges száma) után Kárpátalján”.

Ebbe a háttérbe illeszkedik az a kémbotrány is, amely során magyar hírszerzőket lepleztek le Kárpátalján. Ők egy lehetséges magyar katonai akció előkészítéséhez gyűjtöttek információkat. Geraszimov írásából tudható, hogy az ilyen békefenntartó műveletek mögött más szándékok is lehetnek. Az ukránok ezzel tisztában vannak - jegyzi meg a szekértő.

„Mindezeknek a figyelembevételével sajnos egyre inkább szűkül a lehetséges magyarázatok lehetősége annak kapcsán, hogy a magyar kormány templomgyújtogatásra adott reakcióiban miért nem szerepel egyetlen szó utalás sem a fentebb említett orosz hamis zászlós műveletekre és arra, hogy érdemes legalábbis erős fenntartásokkal viszonyulni a magyarokkal szembeni állítólagos ukrán nacionalista támadásokról szóló hírekhez”

- fogalmaz Buda Péter.

A szakértő azt is megjegyzi, hogy mindeközben a Magyar Nemzetben rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, amelyek Ukrajnát hibáztatják a háború eszkalálásáért.

„Amíg így kommunikál a kormánypárti lap, addig sajnos még kevésbé hihető, hogy a magyar kormány elfogulatlan kívülálló ebben a háborúban”

- fogalmazott Buda.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Fegyveres katonák állítják meg a túrázókat Tokajban – lezárták a Kopasz-hegyet
Tokajba özönlenek a turisták, de a Kopasz-hegy csúcsa egy ideje teljesen elérhetetlen számukra, illetve a helyieknek is. A honvédség katonái fegyverrel őrzik a területet, amely hadműveleti területté vált.


Tokaj egyik legnépszerűbb látnivalója, a Kopasz-hegy csúcsa jelenleg nem látogatható. A hegyre vezető utakat fegyveres katonák zárták le, akik géppisztollyal állítják meg a turistákat. A látogatók legfeljebb csak a sílift mellől készíthetnek fotót, majd vissza kell fordulniuk – derítette ki a helyszínen a Blikk. Az újság munkatársainak egy egyenruhás azt mondta,

„Sajnáljuk, a teljes felső rész hadműveleti terület, le van zárva.”

Egy túrázó arról számolt be, hogy korábban autóval fel lehetett hajtani a hegytetőig, de ma már gyalogosan sem engedik őket egy pontnál tovább. Teljes az útlezárás, és állig felfegyverzett katonák őrzik a területet. A városban egy vendégház tulajdonosa azt mondta, nem tudják pontosan, mi épült a hegyen. A helyiek úgy tudják, légvédelmi lokátorállomás lehet, mivel közel van az ukrán határ, és a Kopasz-hegy az egyik legmagasabb pont a környéken.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) közleményben reagált a Blikk kérdéseire. Azt írták, a Kopasz-hegyen lévő eszköz működtetése nem jelent veszélyt, de a műveleti biztonság érdekében fegyveres őrzést igényel. Hozzátették, hogy egyeztettek a térség polgármestereivel, a turistautakat módosították, és a lezárás csak a parkolót érinti.

„Kérünk mindenkit, hogy legyenek partnereink, türelmükkel és megértésükkel segítsék katonáink szolgálatát Magyarország és a magyar emberek védelmében, hiszen hazánk és a magyar emberek békéje és biztonsága az első!” – fűzték hozzá.

Tokaj polgármestere, Posta György pedig – nem sokkal azután, hogy Kárpátalját tavaly orosz rakétatámadás érte – közleményben tudatta: katonák állomásoznak a Kopasz-hegyen, és addig maradnak, amíg szükség van a jelenlétükre. A városvezető azt írta, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „újonnan beszerzett légtérellenőrzési és légtérvédelmi eszközök” telepítését rendelte el az északkeleti országrészben. Az egyik ilyen rendszer kerülhetett a Kopasz-hegyre, ám a helyiek a jelek szerint nem számítottak rá, hogy a lezárás hosszabb ideig, a turistaszezonig is elhúzódhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor kegyetlenül visszaszúrt Orbánnak: nincs olyan hiteles közvélemény-kutatás, amely alapján a Fidesz 80 egyéni kerületet nyerne
A miniszterelnök a Harcosok órája műsorban is beszélt a Fidesz választási esélyeiről, és hangsúlyozta, csak a saját méréseikre hagyatkozik. Török Gábor szerint ezek politikai üzenetek.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. július 28.



Orbán Viktor miniszterelnök hétfő reggel a Harcosok órája műsorban arról beszélt, hogy nem foglalkozik Török Gábor politológus véleményével. A kormányfő a Fidesz választási esélyeivel kapcsolatban úgy fogalmazott,

„az, amit Török Gábor beszél, az engem egyáltalán nem érdekel. Csak abból tudok kiindulni, amit mi mérünk, magunknak. (…) És nekünk kijön a matek.”

Török Gábor a Facebook-oldalán reagált a kijelentésre. A politológus szerint nem az a politikus feladata, hogy elemzőként értékelje a folyamatokat, ezért egyértelműnek látja a helyzetet: szerinte „minden ilyen bemondás – azt mértük, hogy most nagyon nyernénk, de én ezzel is elégedetlen vagyok – a dolgok logikája alapján politikai termék, és nem érdemes vele ‘vitatkozni’, mert

politikussal csak politikai vitát lehet folytatni, az pedig nem az elemző dolga.”

Török hozzátette, hogy a politikusok tisztában vannak a valós helyzettel.

„Mindez persze nem jelenti azt, hogy a politikust ne érdekelné a valós helyzet, és ne tudná – talán még az elemzőknél is jobban –, hogy ma nem lehet olyan hiteles közvélemény-kutatást készíteni, amely alapján a Fidesz 80 egyéni kerületet nyerne egy ‘most vasárnapi’ választáson.”

Végül arról is írt, hogy bár a mostani számok szerinte nem reálisak, a jövőben még sok minden változhat.

„Ettől persze még lehet, hogy így lesz jövő áprilisban, hiszen sok minden történhet addig, de a mai helyzetben ez a szám tényleg nem szolgál másra, csak arra, hogy egy ilyen is legyen az asztalon” - vezeti le a politológus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fideszes polgármester Mészáros Lőrincről: engem is irritál az életmódja
A XVI. kerület vezetője a Telexnek adott interjúban fogalmazott meg kritikákat a Fidesz és a NER-elit leggazdagabb tagja felé. Kovács Péter szerint akár az összes budapesti mandátumot is elveszíthetik jövőre.


Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere a Telexnek adott interjúban több kritikus kijelentést tett a kormánypárt működéséről és a gazdasági helyzetről. Úgy fogalmazott, „ha nem lesz semmi változás a gazdaságban, akkor egyet sem fogunk megnyerni” a budapesti egyéni mandátumokból 2026-ban.

Szerinte a tavalyi választási eredmények hatására a pártban elindultak változások. „Megérezte a pofont a Fidesz (…) jobb irányba mennek a dolgok. Például a csepeli választókerületben jövőre nem Németh Szilárd lesz a jelöltünk.” A gazdaság kapcsán azt mondta,

„senki nem él rosszabbul, mint egy vagy négy éve, de sokan úgy gondolják, hogy élhetnének sokkal jobban is.”

Kovács arról is beszélt, hogy a miniszterelnök igyekszik első kézből származó információkat szerezni. „Mint minden vezető, Orbán Viktor is el van zárva az információk egy jelentős részétől, de (…) törekszik arra, hogy ne csak a hozzá eljutó, megszűrt információkból tájékozódjon, hanem veszi a fáradságot, és például eljön egy ilyen kültelki polgármesterhez, és megkérdezi, mi a helyzet.”

A polgármester Mészáros Lőrinc életmódjával kapcsolatban sem rejtette véka alá a véleményét.

„Nem azt mondom, hogy ez jó, és feltétlenül így kell élni, de hát van rá pénze, megteheti. Hozzáteszem, én is irritálónak tartom.” Ettől függetlenül Kovács azt gondolja, a vállalkozó gyors gazdagodása mögött igenis van munka. „A rosszindulatú feltételezések szerint nincs, és csak azért lett gazdag, mert régóta ismeri a miniszterelnököt. Én más információk birtokában vagyok.”

A polgármester arról is beszélt, hogy az elmúlt 15 évben az emberek jobban el voltak kényeztetve, és most nehezen viselik, ha rosszabbul megy a gazdaságnak.

A fiatalok fesztiválokon hallható kormánykritikájáról pedig úgy nyilatkozott, „a népszerű előadók támadták be a kormányt.”

A gazdasági helyzet kapcsán azt sulykolta, az Orbán-kormány nem hazudik az embereknek arról, hogy milyen állapotban van a gazdaság. „Az év elején szó volt repülőrajtról, de ez annak a függvénye, hogy véget ér-e a szomszédban zajló háború.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Háromért vette, harmincért adta el az alapítványnak” – A volt MNB-alkalmazott szerint így játszottak Matolcsyék az ingatlanvagyonnal
Deme Zoltán szerint az MNB-botrány csak akkor derülhet ki teljesen, ha többen tanúskodnak. A szakértő úgy véli, rendszerszintű visszaélések történtek a jegybanki alapítványok körül.


Deme Zoltán közbeszerzési szakértő, egykori jegybanki dolgozó a Szabad Európának nyilatkozott arról, hogy szerinte rendszerszintű visszaélések történtek a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) Matolcsy György elnöksége alatt. Úgy látja, a jegybanki alapítványok ügyét csak akkor lehet valódi bűncselekményként feltárni, ha minél több érintett tanúskodik, és ha bukna a kormány, sokaknak megeredne a nyelve.

A szakértő 2013-ban dolgozott fél évig az MNB-nél. Azt állítja, belülről látta, hogyan alakította át Matolcsy és köre a bank működését.

Az új vezetés azonnal leváltotta a rendszereket, elvette a jogosultságokat, és olyan új modellt épített fel, amelyben sokan elhagyták a jegybankot. Deme úgy véli, a botrány teljes feltárásához olyan részletes bizonyítékokra lenne szükség, mint amilyenek az Elios-ügy kapcsán gyűltek össze, illetve Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke is felelősséggel tartozik az alapítványi ügyekért.

A szakértő az interjúban hangsúlyozta: a közpénz tényleg „elvesztette közpénzjellegét” az MNB-nél, és túlárazásokon keresztül magánvagyonná alakult. „Háromért vette, harmincért adta el az alapítványnak” - szemléltette a mértéktelenséget.

Hozzátette: csak egy politikai fordulat indíthat el valódi elszámoltatást, amelynek hatására az érintettek beszélni és vallani kezdenek. Az elszámoltatás és a kicsurgatott több százmilliárdos vagyon visszaszerzése pedig reális lehetőség, hiszen a pénz nem tűnt el, csak átcsoportosították vállalatokba, műkincsekbe és ingatlanokba.

A szakértő arra figyelmeztet, hogy az igazság feltárásához a rendőrségnek és az ügyészségnek kellene összeraknia a mozaikot, mert az oknyomozó újságírók eszközei korlátozottak. De a rendszer olyan, hogy „ha levágják a fejét, összeomlik, mint egy szétrúgott hangyaboly” – jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk