Buda Péter: A magyar kormánynak rég ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket
Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök 2013-ban arról írt, hogy a 21. században a háborúkat nem jelentik be, és nem hagyományos módon zajlanak. A politikai és stratégiai célokat sokszor nem katonai eszközökkel érik el, hanem például információs konfliktusokkal és különleges műveletekkel. A nyílt katonai beavatkozás csak egy bizonyos szakaszban történik, gyakran békefenntartásra vagy válságrendezésre hivatkozva.
Buda Péter nemzetbiztonsági és biztonságpolitikai szakértő a hvg.hu-nak írt cikkében úgy fogalmazott: az orosz vezérkari főnök szavai alapján
Ilyen volt az Ukrajna elleni háború is, amit orosz kisebbségek védelmére hivatkozva indítottak, „békefenntartásként” tálalva. A szakértő szerint Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban is utalt erre.
Az interjúban Lavrov az orosz és magyar nemzeti kisebbségek védelme érdekében együttműködésre szólította fel Magyarországot. A TASZSZ külön hírt is készített erről. Kilenc nappal Lavrov felszólítása után felgyújtották a palágykomoróci templom ajtaját, és magyarellenes feliratot festettek. A magyar kormány azonnal reagált, Ukrajna ellen fordult, pedig ismernie kellett az oroszok módszereit, köztük a hamis zászlós műveleteket. A kárpátaljai eseményeket mégsem helyezték ebbe a szakmai kontextusba - jegyzi meg Buda.
A szakértő szerint Lavrov felhívása ugyanakkor nem új dolog. 2018-ban felgyújtották a KMKSZ ungvári irodáját, amit oroszbarát lengyel szélsőségesek követtek el. Az egyik elkövető szerint egy oroszpárti német újságíró finanszírozta őket, aki az AfD tanácsadójaként is dolgozott. Őt Alexander Dugin az „ideológiai fiának” tartotta. Később három ukrán állampolgár követett el újabb támadást, vezetőjük transznyisztriai útlevéllel rendelkezett. A transznyisztriai régiót Moszkva etnikai feszültségek gerjesztésével tartja ellenőrzés alatt. Az orosz média mindkét támadásról gyorsan beszámolt. Dmitro Tuzsanszkij szerint már 200 dollárért is lehet embereket találni propagandaakciókra, amiket az orosz média használ fel. A cél az ukrán-magyar viszony rombolása volt, hogy akadályozzák Ukrajna nyugati közeledését.
A szakértő szerint a magyar politikai vezetés tudhatott erről, mégis tovább fokozta a feszültséget. Orbán Viktor 2008-ban még felismerte, hogyan használja Oroszország a nemzetiségi feszültségeket háborús célokra. Akkoriban támadták meg Grúziát is, hasonló módszerekkel. Orbán akkor azt mondta, hogy Oroszország fenyegetést jelent minden volt szovjet országra, amely a Nyugathoz akar közeledni. Akkoriban még a NATO-bővítés gyorsítását és az EU-orosz stratégiai megállapodás felfüggesztését is javasolta. Azt is tudta, hogy Oroszország energetikai monopóliumra törekszik.
„A grúziai beavatkozás sikerén – és a hervatag nyugati reakciókon – felbátorodva, Moszkva 2014-ben már a Krímnek esett neki, ugyancsak az etnikai kisebbségek közti feszültségszítás hamis zászlós trükkjéhez folyamodva, hogy aztán 2022-ben szintén a nemzetiségi kártyát kijátszva elinduljon az Ukrajnával szembeni »speciális katonai művelet«.
- fogalmazott a szakértő.
Megjegyezte, hogy a US Army War College online folyóiratának írása szerint
„A fenyegető párhuzamra az USA grúziai nagykövetsége is külön figyelmeztetett az Ukrajna ellen 2022. februárjában indított orosz agresszió előtt egy hónappal. A nagykövetségi közlemény a 2008-as grúziai események hasonlóságára utalva tette közzé a Fehér Ház szóvivőjének nyilatkozatát, hogy információik szerint »Oroszország már előre elhelyezett egy operatív csoportot, hogy hamis zászlós műveletet hajtson végre Kelet-Ukrajnában«”.
Ukrajna emlékszik ezekre, és tudja, hogy Oroszország hogyan próbált feszültséget szítani a magyar kisebbséggel kapcsolatban is. Buda Péter szerint így „nem csoda, hogy nem kerülte el figyelmét azon magyar kormánypárti sajtómunkások kárpátaljai tevékenysége sem, akik nyilvánvalóan nem magyar kormányzati háttér nélkül szaglásznak háborús helyzetben minden országban szenzitívnek számító információk (mint például az elesettek tényleges száma) után Kárpátalján”.
Ebbe a háttérbe illeszkedik az a kémbotrány is, amely során magyar hírszerzőket lepleztek le Kárpátalján. Ők egy lehetséges magyar katonai akció előkészítéséhez gyűjtöttek információkat. Geraszimov írásából tudható, hogy az ilyen békefenntartó műveletek mögött más szándékok is lehetnek. Az ukránok ezzel tisztában vannak - jegyzi meg a szekértő.
- fogalmaz Buda Péter.
A szakértő azt is megjegyzi, hogy mindeközben a Magyar Nemzetben rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, amelyek Ukrajnát hibáztatják a háború eszkalálásáért.
- fogalmazott Buda.