HÍREK
A Rovatból

Brutális összegbe, félmilliárdba került a Lázár batidai kastályához vezető út kilométere

A batidai útszakaszra több pénz ment el, mint bármely más vidéki felújításra. Ágh Péter államtitkár szerint a Szegedi Fegyház és Börtön már többször kérte az útszakasz felújítását, és most került sor a munkálatokra.


Kilométerenként több mint 500 millió forintot költött a Magyar Közút a batidai kastélyhoz vezető útszakasz felújítására.

A 6 kilométeres út összesen bruttó 3,3 milliárd forintba került. Az útszakaszon alig van forgalom, de a Magyar Közút szerint stratégiai szerepe lehet, ha elindul az algyői Tisza-híd bővítése.

A híd tervezésére a kormány nettó 1,2 milliárd forintot szán, a kivitelezést az UNITEF’83 Műszaki Tervező és Fejlesztő Zrt. végzi. A tervezés során a jelenlegi 2×1 sávos főúti szakasz 2×2 sávossá fejlesztését tervezik, valamint biztonságos gyalogos- és kerékpáros átvezetést is kialakítanak. A minisztérium honlapja szerint a tervezők feladata lesz a két híd ütemezett megvalósításához szükséges ideiglenes forgalmi rend és átterelés engedélyezése is.

Egy 2007-es tanulmányterv szerint, ha a batidai utat használnák terelőútként a hídépítés idején, akkor egy aluljáróra is szükség lesz, hogy a 47-es főút forgalmát biztonságosan átvezessék rajta.

A felújított 4413-as utat jelenleg több kilométernyi rossz minőségű szakasz választja el a 47-es főúttól. A burkolat még a 2000-es rekordárvíz idején rongálódott meg, és azóta nem újították fel. A Magyar Közút az Átlátszónak azt írta:

„a felújítási munkák a jövőben tovább folytatódhatnak a 4413-as jelű úton, a 47-es főút és a Nagyfai Országos Büntetés-végrehajtási Intézethez vezető bekötőút közötti szakasz felújítására is már kiviteli tervvel rendelkezünk”.

Vadai Ágnes (DK) korábban írásban kérdezte meg a Parlamentben: „Az ön személyes hasznán kívül mi indokolja, hogy a batidai kastélyhoz vezető útra 3,3 milliárd forintot költsenek?” A kérdésre Ágh Péter államtitkár válaszolt, aki azt írta, hogy

a Szegedi Fegyház és Börtön már többször kérte az útszakasz felújítását, és most került sor a munkálatokra.

Az Átlátszó ezt követően közérdekű adatigénylésben kérte ki azokat a levelezéseket az Építési és Közlekedési Minisztériumtól, amelyek igazolják a büntetés-végrehajtási intézet kérését, de választ nem kaptak.

A Magyar Közút az Átlátszó kérdésére nem nevezett meg egyetlen olyan utat sem, amely a Magyar Falu programban hasonló műszaki tartalommal újult volna meg, mint a batidai szakasz. Azt közölték: „az országban a dél-alföldi területen, Csongrád-Csanád és Békés vármegyében vannak olyan kötött, térfogatváltozó altalajú területek, ahol olyan útszakaszok találhatóak, mint a 4413-as jelű út. Az egyes projektek műszaki tartalma mindig az adott útszakasz egyedi felújítási igényeihez igazodnak”.

A Magyar Falu program első ütemében országszerte 250 kilométernyi útfelújításra került sor, 50 milliárd forintos keretből. Ez kilométerenként átlagosan 200 millió forintos költséget jelentett 2019-ben. A Magyar Közút mostani TOP-programjában a költségek kilométerenként 300 millió forint körül alakulnak.

A batidai felújítás ezzel szemben jóval többe került, és a műszaki tartalma is eltér.

Az Átlátszó szerint a Magyar Falu program táblázatában elvétve szerepel pályaszerkezet-csere, Batidán viszont még a földműszerkezetet is kicserélték. A XXIV. Közlekedésfejlesztési és beruházási Konferencián bemutatott prezentáció szerint az „útpályaszerkezet” burkolatalapot és burkolatot jelent több rétegben, míg ami ez alatt van, az a földműszerkezet.

A Magyar Közút honlapján azt írja: „A Magyar Falu Program keretében éves szinten, országosan 50 milliárd forint értékben 89 szakaszon, mintegy 250 kilométeren valósulhatnak meg teljes körű útfelújítási projektek. Társaságunk által üzemeltetett országos közúthálózaton ütemezetten elindultak a program első ütemében szereplő beruházások”.

A felújításoknál a szakemberek új alapréteget építenek be, ahol szükséges, a rossz burkolatot elbontják, új teherbíró pályaszerkezetet építenek be, majd kiegyenlítő réteget és új kopóréteget terítenek a meglévő burkolatra.

Forrás: 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Török Gábor: A választók elsöprő többsége már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban
A politológus szerint a pártok nem a másik oldal meggyőzésére, hanem a saját szavazóik megerősítésére koncentrálnak. A kampánytól mégsem lehet eltekinteni.


A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.

„Egy dologgal érdemes tisztában lenni: bármilyen ügyek jönnek elő a kampányban és bármekkora hangerővel is szólnak, a választók elsöprő többsége (ha közben megkapja a számára befogadható értelmezéseket, gondolatmankókat) már nem fog változtatni azon a döntésén, hogy kire szavaz jövő áprilisban”

– írta Török.

Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”

A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”

Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.

„Az esetek többségében már hajlanak erre vagy arra, és csak arra várnak, hogy erősebb érveket kapjanak ahhoz a döntéshez, ami már többé-kevésbé bennük van”

– teszi hozzá.

Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”

„A pártoknak persze tövig kell nyomniuk az utolsó percig a gázt, de nekünk azért érdemes észben tartanunk, hogy a választás a fejek többségében már régen eldőlt”

– fogalmazott Török Gábor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
ATV: Visszavonták Ruszin-Szendi fegyverviselési engedélyét
A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált: szerinte „fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk”.


Visszavonta a rendőrség Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselési engedélyét – írja az atv.hu rendőrségi forrásokra hivatkozva.

Ahogy már írtuk róla, csütörtök reggel rendőrök jelentek meg a Tisza Párt szakértőjének otthonánál, és lefoglalták az engedéllyel tartott fegyverét.

A volt vezérkari főnök azzal indokolta a fegyverviselést, hogy több halálos fenyegetést is kapott, és rendelkezik fegyverviselési engedéllyel.

A rendőrség közölte: a május 8-án Szeghalmon tartott fórummal kapcsolatban több feljelentés is érkezett hozzájuk. Ruszin-Szendi Romulusz fegyverrel az oldalán jelent meg, és erről képek is nyilvánosságra kerültek. Emiatt szabálysértési előkészítő eljárást indítottak, amelynek keretében vizsgálják az eset körülményeit.

A történtekre Orbán Viktor miniszterelnök is reagált. A közösségi oldalán azt írta:

„Fegyvernek semmi helye a gyűléseken. Ha valakinek magától nincs ennyi esze, akkor a hatóságoknak kell eljárniuk. El is jártak.”

A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is megszólalt.

„Egy normálisan működő országban a volt vezérkari főnököktől nem elveszik az engedéllyel tartott önvédelmi fegyvert, hanem hosszú évekig állandó védelmet biztosítanak nekik. Hogy miért? Azért, mert rengeteg nemzetbiztonsági szempontból kiemelt fontosságú és érzékenységű információval rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem kerülhetnek ellenséges kézbe.

Orbánék magasról tesznek a nemzetbiztonságra. Nem védik a volt vezérkari főnököt,

hanem inkább aljas politikai számításból hazug vádakkal próbálják lejáratni”- írta Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Magyar Péter: Politikai okokból váltották le az OMSZ regionális igazgatóját
Egy szalonnasütésen készült kép miatt bukhatta el állását az észak-magyarországi mentős vezető. Magyar Péter szerint a döntés mögött politikai bosszú áll.


„Tisztogatás a mentőknél. Egészen elképesztő, hová süllyedt az orbáni maffia! Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója nyilvánvalóan politikai okokból azonnali hatállyal leváltotta dr. Kádár Balázst az OMSZ észak-magyarországi regionális igazgatói pozíciójából” – írta Facebook-posztjában Magyar Péter.

A politikus szerint „Balázs bűne annyi volt, hogy egy baráti szalonnasütésen – a hatalom szerint – politikai véleményt kifejező pólót viselt és arról posztolt a privát Facebook oldalára”.

A bejegyzésben Magyar részletesen ismertette Kádár Balázs szakmai életútját. Azt írta róla, hogy gyerekkora óta mentőorvosnak készült, egyetemi évei alatt mentőápolóként, majd mentőtisztként dolgozott, később pedig mentőorvos lett. Több vezetői pozíciót is betöltött, két szakvizsgája van, PhD és MSc diplomával rendelkezik, és négy különböző mentéssel foglalkozó tankönyvet szerkesztett. Májusban a mentők napján főigazgatói kitüntetésben részesült.

„Szeptember 6-án szombaton, két mentésügyért elkötelezett barátjával szalonnát sütött a nyaralójában. Erről fotót készítettek, melyet ’Földön, vízen, levegőben, újra!’ címmel kiposztolt. Ezt követő héten keddre berendelték Csató Gábor főigazgatóhoz, aki azonnali hatállyal visszavonta a vezetői megbízását” – fogalmazott Magyar.

Posztjában azt is írta, hogy Kádár 2019 óta vezette az észak-magyarországi régiót, ahol a munkát példásan végezték, soha nem érkezett rá panasz, fegyelmi ügye sem volt. A felmentése után Miskolcon folytatja munkáját kivonuló mentőorvosként.

„Kedves Balázs, az egész ország nevében köszönjük az eddigi szolgálatodat! Ígérem, hogy a hazánk áprilistól újra vezetőként számít Rád!”

– zárta bejegyzését Magyar Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kihallgatták a gyermekvédelmi visszaélésekről beszélő volt intézményvezetőt, aki szerint magas rangú politikusokig érnek a szálak
A volt igazgató szerint évekkel ezelőtt is jelentették a visszaéléseket, mégis hallgattak. Most három és fél órán át faggatták a nyomozók.


Tanúként hallgatta meg csütörtökön a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája Kuslits Gábort, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi igazgatóját – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A civil szervezet szerint Kuslits a múlt héten egy interjúban megrázó részleteket osztott meg a gyermekvédelmi szakellátásban tapasztalt súlyos problémákról, és az állami gondozásban élő gyerekek kizsákmányolásáról. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság erre reagálva feljelentést tett ellene rágalmazás és a gyermekvédelmi jelzési kötelezettség elmulasztása miatt.

A TASZ szerint Kuslits Gábor erről az eljárásról eddig semmilyen hivatalos értesítést nem kapott. A mostani, három és fél órás meghallgatás sem erről szólt, hanem egy másik ügy miatt idézték be.

A meghallgatás középpontjában a Szőlő utcai javítóintézet korábbi vezetője, Juhász Péter Pál állt, akinek emberkereskedelmi ügyéről Kuslits az interjúban szintén beszélt. A Válasz Online-nak elmondta, hogy már tíz évvel ezelőtt, majd 2020-ban újra jelezték a rendőrség felé: egy gyermekotthon elől autóval vitték el a kizsákmányolt gyerekeket.

2020-ban a helyszínre érkező, rendőrként fellépő férfi azt közölte velük, hogy tisztában vannak Juhászék tevékenységével, és fedett nyomozás zajlik az ügyben. Ezután titoktartási nyilatkozatot írattak alá vele.

Kuslits ezt a nyilatkozatot csütörtökön bemutatta a nyomozóknak, akik a TASZ szerint meglepődtek rajta. A meghallgatást ettől függetlenül folytatták.

„Kuslits Gábor ügye azért különösen fontos, hogy végre ne a gyermekvédelmi rendszerben bántalmazott gyermekekért kiálló szakembereket fenyegessék az állami szervek, hanem a kiszolgáltatott, államra bízott gyermekeket védjék meg, és az ellenük szörnyű bűncselekményeket elkövetőket vonják büntetőeljárás alá”

– mondta Boros Ilona, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának vezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET: