Hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Ezt állapította meg a Pannon Egyetem egy nemzetközi konzorcium élén végzett kutatási eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban most megjelent tanulmánya. (A Levegő Munkacsoport magyar nyelvű összefoglalója ITT érhető el.)

Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és a legtöbb országban ezt szigorúan be is tartatják, ezért nem is végeztek komoly kutatásokat arról, hogy az ilyen égetések alkalmával milyen káros anyagok kerülnek a levegőbe.

Ezt a hiányt pótolta a magyar tudósoknak az Európai Unió által támogatott új kutatása, melynek során egy öntöttvas kályhában égettek olyan hulladékokat, amelyeket gyakran dobnak a tűzre a magyar lakosok, például PET palackot, gumiabroncsot, csomagolóanyagokat, PVC-padló darabját, textilt, forgácslemezt, valamint viszonyítási alapként tűzifát is. Az égés során a kutatók megmérték, hogy mennyi és mennyire mérgező légszennyező anyag jut a levegőbe.

A háztartási hulladékégetés veszélyeinek érzékeltetéséhez a kutatók ennek hatásait a fatüzeléshez viszonyították. (A fa égetése során ugyanis önmagában is jelentős mennyiségű káros anyag jut a levegőbe.)

Kimutatták, hogy amikor hulladékokat égetnek háztartási tüzelőberendezésekben, sokkal több egészségkárosító részecske (PM10), illetve sokkal mérgezőbb, rákkeltőbb kémiai anyagok jutnak a levegőbe, mint a tűzifa égetésekor.

Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100–700-szor annyi és akár több ezerszer mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest. A PAH-ok az egészségre legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, rákkeltőek, a sejtek örökítő anyagát is károsítják. A fajellegű hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez, bútorok) égetése is kerülendő, hiszen az általuk kibocsátott légszennyező anyagok is mintegy harmincszor rákkeltőbbek annál, mint amikor száraz tűzifát égetnek.

Gelencsér András, az MTA levelező tagja, az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoport vezetője a kutatás szakmai irányítójaként elmondta:

vizsgálataikat arra is kiterjesztik, hogy az egyes településeken mekkora a lakossági hulladékégetésből származó mérgező anyagok hozzájárulása a helyi levegőszennyezéshez, azonban az már az eddigi eredmények alapján is kijelenthető, hogy azonnali érdemi intézkedéseket kell hozni a lakossági hulladékégetések felszámolására.

Tarr Katalin, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője elmondta: irodájukhoz évente több ezer panasz érkezik olyan lakosoktól, akik hulladékégetés mérgező füstjétől szenvednek. „Minden esetben igyekszünk tanácsadással segíteni nekik, de ez messze nem elegendő. Ez a kutatás is megerősítette, mennyire fontos lenne a háztartási hulladékégetés felszámolása. Ehhez

a lakosság szemléletformálására, az energiaszegénységben élők megsegítésére, a háztartási hulladékok, lomok elhelyezésének felhasználóbarát biztosítására, és nem utolsósorban szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére van szükség.”

Az Északi Áramlat vezetékeinél történt robbanások után metán-gázfelhők borították be Norvégia és Svédország jelentős részeit – írja a norvég NRK portál.

Erről az Integrált Szénmegfigyelő Rendszer (ICOS) oldalán egy műholdas felvétel is elérhető, amely az elmúlt napokban észlelt gázfelhő-mozgást mutatja.

Szerda reggel a Norvég Levegőkutató Intézet vezető klímakutatója Stephen Matthew Platt kiszámolta, hogy az ICOS adatait felhasználva arra jutott, hogy 40 ezer tonna metán szabadult ki a szivárgások következtében, péntek reggelre azonban ez a szám már megkétszereződött.

A kutató kiemelte, hogy még ez a nagy mennyiségű metán sem jelent közvetlen veszélyt az emberekre. Tehát, nem válik gyúlékonnyá ebben a koncentrációban sem.

Egy másik klímakutató, Bjorn Samset arról beszélt a portálnak, hogy a metán valóban potensebb üvegházhatású gáz, mint a széndioxid és ezért mindent meg kell tenni a kibocsátás csökkentésére.

Samset szerint viszont az éghajlati változások szempontjából nem túl jelentős ez a mostani szivárgás, ugyanis

Pénteken megkezdték Alekszej Navalnij panaszainak tárgyalását a kirovszkiji bíróságon.

Navalnij távmeghallgatással vett részt a tárgyaláson és amikor szót kapott, a Zona tudósítása szerint a mozgósításra és a háborúra utalva a bírónak azt mondta:

A bíró ekkor félbeszakította őt. Amikor egy tudósító a szünetben megkérdezte a megszállt ukrán területek annektálásáról, Navalnij azt mondta:

Vlagyimir Putyin aláírta azt a szerződést, amellyel Oroszországhoz csatoltak négy ukrajnai régiót - írja a Guardian. A ceremóniára péntek délután a Kremlben került sor a teljes orosz politikai elit részvételével.

A csatlakozási szerződést az orosz elnök, illetve a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetői, valamint Herszon és Zaporizzsja orosz erők által megszállt részeinek politikai-közigazgatási vezetői írták alá. A dokumentumokat a jövő héten még az orosz törvényhozás két házának is szentesítenie kell.

Az aláírás előtt Putyin beszédében bejelentette, hogy négy új régiója van Oroszországnak.

Putyin azt is megígérte, hogy a „rendelkezésükre álló összes eszközzel” meg fogják védeni az újonnan elcsatolt területeket.

A Guardien cikkében megjegyzi, hogy ezzel Ukrajna területének körülbelül 15 százalékát - több mint 100 ezer négyzetkilométert - annektálta Oroszország.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az MTI beszámolója szerint azt mondta korábban, hogy Oroszország agressziónak fogja tekinteni az "új területeire" mért ukrán katonai csapásokat. Peszkov azt is közölt, hogy a donyecki és a luhanszki régiót a 2014-es határaik között csatolják Oroszországhoz.

Utóbbi megye fővárosa, Zaporizzsja például jelenleg ukrán ellenőrzés alatt áll.

Nem érinti Magyarországot az uniós energiaár-kompenzáció, mivel itthon már hoztak intézkedéseket az energiacégek extraprofitjának elvonására - erről beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Eurológus szerint.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken a vártnál lényegesen gyorsabban jutottak politikai megállapodásra az energiaügyi miniszterek Brüsszelben. Az elfogadott intézkedések között van az is, hogy

A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szedik be, melyek az előző három évben elért átlagos nyereséget 20% feletti mértékben haladják meg.

A bevételeket a tagállamok juttatásként átirányítják az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.

Az ülést követő tájékoztatón Szijjártó Péter azt mondta, hogy nem rontott és igazán nem is javított a jelenlegi helyzeten a mai tanácsülés. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hogy mivel nem szerepelt a gázársapka, ezért a kormány támogatta az előterjesztést.

Szijjártó szerint ugyanakkor

"A már Magyarországon működtetett adózási-pénzügyi mechanizmusok céljukban, hatásukban gyakorlatilag ugyanazt a célt és hatást érik el, mint amelyről most itt szó volt" - mondta Szijjártó, aki szerint így „ez a csomag alkalmatlan arra, hogy megoldást hozzon a jelenlegi energiaellátási válságra Európában”.

A miniszter azt üdvözölte, hogy az újabb intézkedések nem tartalmaznak gázársapkát, az ugyanis szerinte alapvetően lehetetlenítené el Magyarország ellátását. Szijjártó felidézte, hogyha az unió ársapkát vezetne be, akkor az oroszok „leállítják teljesen a gázszállítást Európa irányába”. Szerinte ez szankciós intézkedés, de az EU kereskedelmi köntösbe akarja öltöztetni, amelynek elfogadása esetén már nincs vétóra lehetőség.

A szerdán bemutatott csomagnak ugyanis része lenne az is, hogy egyes építőipari, mérnöki, informatikai szolgáltatások orosz vállalatoknak történő nyújtását megtiltaná az EU. Ez pedig problémát okozhat a paksi bővítésnél, hiszen a Roszatom amerikai, német és francia vállalatokkal kötött alvállalkozói szerződéseket.