News here
hirdetés

HÍREK

Brutális büntetésre számíthatnak a Babaváró hitelt igénylők, ha nem születik egy gyerekük sem

Ezért kell figyelni az alapkamat alakulását, ha CSOK-ot vagy Babavárót szeretnétek felvenni.

Link másolása

hirdetés

Az infláció elleni küzdelem jegyében legutóbb múlt hét kedden emelte a jegybank az alapkamatot, a vártnál is nagyobb mértékben 7,75 százalékra.

Az emeléseknek vélhetően ezzel nincs vége, de ha visszanézzük az elmúlt egy év adatait, akkor lesz látható az a brutális kamatvágta, amibe az MNB kezdett ez idő alatt.

2021. július 28-án az MNB 1,2 százalékra emelte az addig 0,9 százalékos alapkamatot. Az év végén december 15-én azonban már 2,4 százaléknál jártunk, idén februárban pedig már 3,4 százaléknál. A jegybank ekkor begyorsított és

márciusban 4,4 százalékra, áprilisban pedig 5,4 százalékra emelte a kamatot,

innen pedig már csak két döntésre volt a mostani 7,75 százalékos kamatszint.

hirdetés

Ez a drasztikus alapkamat-emelés egyben azt is jelenti, hogy drágában lehet piaci hitelhez jutni, de gondot okozhat olyan kedvezményes hitelek és támogatások esetében is, mint a Babaváró vagy CSOK.

Babaváró: ha nincs gyerek, akkor nő a törlesztő és büntetést is fizetni kell

A Babaváró esetében a piaci hiteleknél jellemző referenciakamatot határoznak meg a szerződés megkötésekor.

Ahogy Tóth Levente, a Bank360.hu szakértője fogalmazott: a Babaváró egy speciális eset, hiszen ezt az igénylő kedvezményes hitelként veszi fel, ez alakul át támogatássá. Persze csak akkor, ha a vállalt feltételek teljesülnek, és megszületnek a tervezett gyerekek. Ha öt éven belül legalább egy gyerek a világra jön, akkor az igénylő már a futamidő végéig megkapja a kamattámogatást.

„Ha azonban egyetlen gyerek sem születik öt éven belül, akkor ez átalakul piaci hitellé, ami a szerződéskötéskor meghatározott referencia kamathoz van kötve. Ezentúl ez alapján számolják a törlesztő részletét, emellett pedig az addig felvett kamattámogatást is egy összegben vissza kell fizetni” – mondta Tóth Levente.

A referenciakamatot pedig befolyásolja az alapkamat is.

Aki például tavaly júniusban vette fel a Babavárót, annál a referenciakamat még két százalék alatt volt, az idei júliusi igénylők azonban már 6,94 százalékos referenciakamattal számolhatnak, az augusztusi igénylők pedig már 7,47 százalékkal. A Bank360 számításai szerint így,

akik most veszik fel a Babavárót, és nem sikerül majd teljesíteniük a feltételeket, azoknak a körülbelül 45 ezer forintos törlesztőrészlete akár 100 ezer forintra is felmehet, emellett pedig mintegy 4,5 millió forintot kell egy összegben visszafizetniük

az addigi kamattámogatásként.

Brutális a CSOK-támogatás büntetése

A CSOK tízmillió forintos támogatása esetén még drámaibb az alapkamatemelés hatása. Abban az esetben, ha nem születik meg egyetlen gyerek sem, akkor a tízmillió forint után az alapkamat ötszörösét kell fizetni. Amikor azonban ezt a szabályt meghatározták, akkor nagyon alacsony volt az alapkamat, így a büntetés a kölcsön összegének körülbelül három százaléka volt.

Aki viszont most veszi fel a CSOK-támogatást, annak már a 7,75 százalékos alapkamat ötszörösét, tehát a kölcsönösszeg 38,75 százalékát kell visszafizetnie, ha nem teljesíti a feltételeket,

ez pedig már annyi, amennyit a közismerten legdrágább hitelkártya tartozásokra kénytelenek fizetni az ügyfelek.

„Ez az igénylőknek így már nem egy háromszázalékos, hanem egy 38,75 százalékos lehetséges problémát jelent” – mondta Tóth Levente, aki szerint itt már egy állami beavatkozásra is szükség lenne, hiszen az eredeti célnál már jóval nagyobb mértékű a büntetés az alapkamat emelése miatt.

A 15 millió forintig igényelhető CSOK kamattámogatott hitel esetében pedig, ha elveszítjük a jogosultságot, akkor itt is piacira változik a 3 százalékos kedvezményes kamat, ami szintén a szerződéskötéskor meghatározott referenciakamathoz kötött, és szintén egyösszegben vissza kell fizetni az addig felhazsnált kamattámogatást.

Lehet, hogy keveseknek fog fájni, de nekik nagyon

Ezek a problémák persze csak akkor jöhetnek elő, ha a vállalt gyerekek nem születnek meg.

A Babaváró programban az igénylőknek öt évük van arra, hogy legalább egy gyerek megszülessen. A program három éve indult, tehát akik elsőként éltek ezzel a lehetőséggel még azok is benne vannak a határidőben. Adatok így erről egyelőre nincsenek. Ahogy a CSOK esetében sem látjuk még, hány párnak nem sikerül majd teljesíteni a feltételeket.

Azt viszont lehet tudni, hogy 2015. július 1. és 2021. december vége között mintegy kétszázezer CSOK-kérelmet fogadott be az állam, összesen majdnem 660 milliárd forint értékben. Ebből a CSOK keretei között 152 ezer család szerződött 450 milliárd forintra, a falusi csokkal pedig további huszonhatezer család jutott hozzá több mint 140 milliárd forinthoz.

Tóth Levente szerint persze elképzelhető, hogy a probléma az összes igénylőhöz képest kevés embert fog érinteni, de

„akiket érinteni fog, azokat nagyon”.

A növekvő kockázatok azonban úgy tűnik egyelőre nem riasztják el az embereket. Az MNB adatai szerint például a Babaváró hitelből májusban 43,8 milliárd forint fogyott, ami az év eleji gyengülés után újabb emelkedést jelent az előző hónaphoz képest.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
A fideszes Pócs János szerint azért nem lehetnek magasabbak a bérek, mert akkor elmennének a nagy cégek Magyarországról
De a politikus kiosztotta az egyetemi professzorokat is, akik szerinte nem tudnak elég komplexen gondolkozni a gazdaságról.

Link másolása

hirdetés

Van egy műsor a jászsági térségi tévében Képviselő Infó címmel, amelyben minden hónapban egyszer a térség országgyűlési képviselőjét, Pócs Jánost hívják meg, akinek – bejátszott óraketyegés mellett – a nézők által feletett kérdésekre kell válaszolnia. Ő volt az, aki korábban – máig nem tisztázott komolysággal – arról értekezett, hogy Jézus jász volt, hiszen jászolban született.

Elhíresült egy korábbi adása is a műsornak, amelyben a politikus arra a kérdésre, hogy a térségben miért csak a forint gyengül a valuták közül, azt válaszolta: „az tud romlani, csökkenni, ami magas volt, ez lenne a forint, miközben a térség valutái eleve alacsonyan voltak, nem tudtak csökkenni”.

A legújabb adásban kifejezetten erős mondatai voltak Pócsnak – vette észre a 444. A műsorvezető az adás elején összefoglalta, mi mindent történt az előző egy hónapban: katatörvény, összeomló magyar forint, energiaválság, rezsiemelkedés, viták az EU-val, súlyos aszály, itt a háború félelme folyamatosan, miközben a covid-járvány is berobbanna újra. A képviselő szerint ez csak a rossz dolgok felsorolása, de emlékeztetett arra, hogy a lehetőségekhez képest mindig minden válságból a lehető legjobban jöttünk ki, most is ez lesz.

Később arra a kérdésre, hogy miért nem volt egyeztetés a katatörvényről, azt válaszolta, hogy volt, négy hónappal ezelőtt, úgy hívták: választás.

A jó bemondások itt nem álltak meg: Pócs ugyan a műsorvezető kérdésére sem nevezi narkósoknak a törvény ellen tüntetőket, de úgy fogalmaz: „józan ítélőképességgel rendelkezik az, aki úgy gondolja, hogy Putyint térdre kényszeríti, a gázárat leviszi, a Jóistent pedig megint térdre kényszeríti, hogy Magyarországon essen már eső, mert ők kimennek Pesten oszt hidat foglalnak, hát ott azért valami zár van”.

hirdetés

A műsorvezető később egyetemi professzorokra is hivatkozott, akik szerint elhibázott gazdaságpolitikai döntés volt a rezsicsökkentés. Pócs szerint „tisztelet a kivételnek, de az egyetemi professzorok mégiscsak egy nyomon látják a világot. Szokták mondani, hogy valaki, aki a disznóvágásra csak a vacsorára érkezik, de gőze sincs, hogy mennyi moslékot kellett adni a disznónak, mire abból hurka lett”.

Később meg is erősíti, hogy komplexen kell gondolkozni, és erre az egyetemi professzorok többsége nem alkalmas.

A katatörvényt egy meglehetősen bonyolult dinnyés példán keresztül magyarázta el: „Ha én minden évben adok magának egy dinnyét, akkor mindig örül neki. De ha idén adok egyet, és kiderül, hogy nagy volt az aszály, ezért visszakérem, akkor sokkal jobban megsértődik rám, hogy azt az egyet visszavettem, minthogy minden évben adtam.”

A beszélgetés egy pontján kitér arra is, miért nem tudnak Magyarországon magasabbak lenni a bérek:

szerinte ha európai bérek lennének Magyarországon, akkor az ide beruházó nagy cégek elmennének az országból, és nem lennének munkahelyek.

A teljes adást itt lehet megnézni:

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Brutális, 20 százalékos inflációt vár a Nemzeti Bank alelnöke a következő hónapokra
Virág Barnabás attól tart, akár globális recesszió is jöhet. Megfogalmazása szerint a nagy gazdasági válságok tényezője mind itt van körülöttünk.

Link másolása

hirdetés

Nagyon nagy egy globális recesszió kialakulásának veszélye. Speciális viharzóna felé halad a világ, Európában szupercella-jelenség várható – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Virág Barnabás.

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arról beszélt: júliusban egy hónap alatt 2 százalékkal nőttek az árak, ami kiugrónak számít.

Az infláció a jegybank várakozásai szerint még emelkedő pályán halad, őszig, vagy inkább az év végéig ez a folyamat tartani fog,

nemcsak Magyarországon, hanem Európában is – fogalmazott.

„Itt Európában még korai arról beszélni, hogy az inflációs hegymenetnek a végén járnánk” – tette hozzá a jegybank alelnöke.

Az élelmiszer- és energiaárak emelkedése mellett számolni kell az aszályhelyzettel, ami a kelet-közép-európai régióban ősztől újabb áremelkedési hullámot indíthat el épp azon termékeknél, amelyek már így is az egyik legnagyobb mértékben drágultak.

hirdetés
A rezsiárak emelkedése önmagában 3 százalékot ad hozzá az inflációhoz

– tette hozzá Virág. Ha ezt hozzáadják a legutóbbi 15-16 százalékos inflációs várakozáshoz, akkor augusztusra máris 18-19 százalékos drágulási ütem látszik. Kifejtette azt is: őszre nagyon komoly kockázata van egy globális recesszió kialakulásának.

A történelmi számokat említve felsorolta, hogy 70-es évek óta volt stagfláció, energiaválság, aztán tőzsdei válságok, feltörekvő piaci gondok a 90-es években, 2008-9-ben a globális gazdasági válság, majd adósságválság, 2020-21-ben a koronavírus-járvány okozta válság. „Most azonban minden jelenség, ami ezeket a válságokat jellemezte, itt van velünk” – vázolta a sötét képet Virág Barnabás.

„Magasak a világban az adósságszintek, itt van még a koronavírus, ami ráadásul Kínában még lezárásokat jelent, emelkednek az energiaárak. Olyan puskaporos levegő van, ahol ezek a faktorok nagyon könnyen össze tudnak adódni. Európa kitettebb, mint az Egyesült Államok vagy Kína”

– fogalmazott a szakértő.

(Infostart.hu)

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Újra jön az orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül
A Mol-csoport fizette ki az oroszok helyett Ukrajnának a fennálló tranzitdíjtartozást, így újraindulhatott az olajszállítás.

Link másolása

hirdetés

Újra megindult az orosz olaj áramlása a Barátság kőolajvezetéken, miután a Mol-csoport kifizette az Ukrajna felé esedékes tranzitdíjat – közölte a Reuters hírügynökség. Ezt az ukrán fél is megerősítette,

az olaj magyar idő szerint kettő óra után nem sokkal indult meg újra.

Korábban mi is írtunk róla, hogy a magyar olajvállalat tárgyalásokba kezdett az ukránokkal és az oroszokkal a Barátság mihamarabbi újraindításáról.

A vezetéken augusztus 4-e óta nem érkezett kőolaj Magyarországra, miután az orosz Transznyeft leállította a szállítást, mert nem tudta kifizetni a tranzitdíjat az ukrajnai szakaszon felelős Ukrtransznafta cégnek. Az orosz bankokat érintő szankciók miatt nem sikerült az utalás az oroszok állítása szerint, az elküldött pénz visszaérkezett a számlájukra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
A budapestiek harmada attól tart, hogy nem fogja tudni fizetni a rezsiszámlákat
A Medián kutatásából az is kiderül, hogy a rezsicsökkentés részleges megszüntetésével a fővárosiak közel 70 százaléka nem ért egyet.

Link másolása

hirdetés

A budapestiek úgy érzik, hogy erősen meg fogják szenvedni a megszorításokat: a Medián és a 21 Ku­­tatóközpont július végén készített 1000 fős telefonos felmérése szerint minden második fővárosi lakos (57 százalék) arra számít, hogy a következő időszakban kevesebbet engedhet majd meg magának.

A HVG360 által bemutatott kutatás szerint

a fővárosi lakosság harmada (34 százalék) attól is tart, hogy nem fogja tudni fizetni a rezsiszámlákat.

A kutatásból az is kiderült, hogy a fővárosiak 69 százaléka nem ért egyet azzal, hogy a kormány az átlag felett fogyasztók esetében növeli az áram- és gázárakat. Ezt gondolja az ellenzéki szavazók 87 százaléka és a fideszesek 49 százaléka is.

A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy „elviselhetetlen nehézséget” okoznak számára az új rezsiárak.

A kormányt az ellenzéki válaszadók 94 százaléka tartja inkább vagy teljes mértékben felelősnek, de még a fideszesek közül is minden negyedik így gondolja. Oroszországról a kormánypártiak 53 százaléka gondolja úgy, hogy inkább vagy teljes mértékben felelős a kialakult helyzetért. A válaszadók a magyar ellenzéket hibáztatják a legkevésbé.

A többség elégedetlen a kormány válságkezelésével, ötfokú skálán 43 százalék értékelte egyesre, 11 százalék pedig kettesre a teljesítményét az ország vezetésének. A válságkezeléssel leginkább a nők, a 18–39 év közöttiek, illetve a felsőfokú végzettségűek elégedetlenek. Érdekesség, hogy még a fővárosi fideszesek 22 százaléka is 1-est vagy 2-est adott a kormánynak.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: