Brüsszeltől várnak segítséget a külföldi kereskedelmi láncok, szerintük a kormány ki akarja őket szorítani a magyar piacról

A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni - mondta az egyik nagy lánc képviselője.

Címlapkép (illusztráció): Pixabay - szmo.hu
2022. november 14.

Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról – erről beszélt egy Magyarországon működő külföldi hátterű kiskereskedelmi áruházlánc egyik vezetője a Politiconak. A neve elhallgatását késő informátor azt mondta, hogy félelmeit osztja a többi iparági szereplő is, akik az Európai Bizottságtól várnak segítséget.

„A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”

– mondta a lapnak az illetékes, aki szerint a szabályozás „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”. Ezért az várják az Európai Bizottságtól, hogy lépjen közbe. A lap megkereste az érintett láncokat, de sehol nem akartak névvel nyilatkozni az ügyről.

A kiskereskedelemi láncoknak a napokban már nyolc termékre kiterjesztett ársapka mellett két szabályozás fáj nagyon.

Egy tavaly decemberben elfogadott törvény értelmében a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak 48 órával a lejárati dátum előtt az élelmiszereket ellentételezés nélkül be kell szolgáltatniuk az államnak. A Politicio megjegyzi, hogy az összes érintett lánc külföldi tulajdonú, míg a magyar cégek megkerülhetik a szabályzást, mert franchise-rendszerben működnek. A törvény pedig megtiltotta a szerkezetváltást a többi szereplőnek.

A másik fájó döntés pedig az volt, hogy idén tavasszal a különadó mértékét a legnagyobb szereplők számára 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelték, a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva.

Ezen intézkedéseket a kabinet az infláció elleni küzdelemmel indokolja. A külföldi láncok vezetőinek aggodalmai azonban talán nem alaptalanok, tekintve, hogy

a kormány azt sem rejti véka alá, hogy szeretné növelni a magyar tulajdonsok arányát az élelmiszer-kiskereskedelemben.

Legutóbb például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt erről májusban.

A Politicio azonban arra is emlékeztet, hogy a brit tulajdonú Tesco 2020 májusában már elvesztett egy pert a magyar kormánnyal szemben, amit akkor a különadó miatt indított. A Szecskay ügyvédi iroda szakértője, Sam Baldwin pedig a lapnak azt mondta: most sem biztos, hogy jobb helyzetben vannak az érintett külföldi láncok.

Baldwin szerint ugyanakkor az árak befagyasztása valóban korlátozhatja a belső piaci szabadságjogokat, például az áruk szabad mozgását.

„Bár a magyar kormány kétségtelenül a fogyasztói jólétet fogja felhozni jogos védekezésként, mégis meg kell mutatnia, hogy az intézkedés nem torzítja szükségtelenül a versenyt”

– mondta a szakértő.

A Politico szerint ugyanakkor vélhetően nem fogják a közvélemény szimpátiáját elnyerni ezek a cégek, főleg ha az emberek azt gondolják, hogy jelentős nyereségre tesznek szert az elszálló infláció közepette.

A Bizottsági beavatkozás pedig azt látszatot erősítheti, hogy az EU a nagy kereskedelmi láncok oldalára állt, miközben az emberek megélhetési válsággal küszködnek. Ráadásul az Orbán-kormány most is gyakran hangoztatja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetért is az elhibázott brüsszeli politika felelős.

A Politicónak megszólaló informátor szerint ugyanakkor, ha Magyarország megússza ezeket az intézkedéseket, az negatív példaként szolgálhat más EU-tagországok számára.

Kapcsolódó

„És ez csak az áramszámlánk...” – hihetetlenül magas rezsiszámlát osztott meg egy vidéki étterem

A bánki pizzéria egy évre visszamenőleg megosztotta az áramszámláit. Már januárban a duplájára nőtt, most pedig egészen elszállt.

KÖVESS MINKET:

Orbán szerint tovább fog mélyülni a feszültség az EU és Magyarország között

Újabb beszámoló jelent meg a miniszterelnök újságírókkal folytatott háttérbeszélgetéséről. Egy német újságíró szerint Orbán azt mondta, hogy három dologban tér el az EU és az általa képviselt vélemény.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2023. január 30.

Újabb beszámoló jelent meg arról a beszélgetésről, amit Orbán Viktor folytatott a Mathias Corvinus Collegium médiakonferenciáján résztvevő újságírókkal még múlt héten. Ezúttal Ralf Schuler írt egy beszámolót a német pleiteticker.de oldalon, a cikket a Telex szúrta ki.

Ahogy arról mi is beszámoltunk: múlt hét csütörtökön a Karmelita kolostorban személyesen fogadta Orbán Viktor az MCC médiakonferenciájának vendégeit. A beszélgetésről Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője írt elsőként beszámolót. Orbán eszerint beszélt többek között az orosz-ukrán háborúról, és egy kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „egyértelműen nem” szeretné, ha Magyarország az EU-ban maradna. Ezt részt azonban a szerző később pontosította, és helyette ez jelent meg:

„Orbán Viktor azt mondta, személy szerint fájdalmas számára, hogy Magyarország az EU-ban van, és ki van szolgáltatva a zaklatásnak, de nem kérdés, hogy Magyarország az EU-ban marad, mert a gazdasági jólét függ tőle.”

Emellett nagy port kavart az az állítólagos kijelentése is, miszerint Ukrajna jelenleg a „senki földje”.

Kapcsolódó

Az amerikai újságíró szerint Orbán Viktor csak viccelt azzal, hogy kiléptetné Magyarországot az EU-ból

Tökéletesen érti, hogy a magyar emberek az EU-ban akarnak lenni, ezért az ő akaratuk szerint fog cselekedni, bármennyire is frusztráló ez számára személy szerint – írta Rod Dreher.

Schuler beszámolója már nem említi meg Orbán EU-val kapcsolatos kijelentését. Azt viszont rögzíti,

a magyar miniszterelnök „arra számít, hogy a következő években elmélyül a feszültség Magyarország és az Európai Unió többi része között”.

A német újságíró tudósítása szerint Orbán úgy fogalmazott, hogy három dologban tér el az általa és az unió többi tagországa által képviselt vélemény. Ezek a migráció és az LMBTQ+ mozgalmak kérdései, valamint az Európai Egyesült Államok terve.

„A migráció kérdésében Németország és Franciaország például azt szeretné, hogy a migránsok és az őslakosok együtt éljenek. Én viszont el akarom kerülni az együttélést, és eleve nem is akarom, hogy legyen”

- fejtette ki a magyar kormányfő Schuler szerint.

A német újságíró arra következtetésre jutott, hogy Orbán Ukrajna megítélésében is egyértelműen elhatárolódik az uniós vonaltól. Mint írta, Orbán szerint „az idő nem a NATO oldalán áll” és hogy nem lát olyan pontot, „amiért győztes pályán lennénk”. A magyar miniszterelnök úgy látta, hogy a Nyugat csak fegyverkészletekről beszél, azzal viszont nem néz szembe, hogy Ukrajna legkorábban tavasszal katonahiánnyal fog szembenézni, miközben Oroszország továbbra is sokkal nagyobb számú csapatokat tud mozgósítani.

A nyugat stratégiáját Orbán átláthatatlannak nevezte, és azt is hozzátette, hogy a 27 uniós kormányfő közül senki sem volt képes még elmagyarázni neki, hogy mi a francia, német vagy európai stratégia a konfliktusban.

„Kezdetben a német stratégia a konfliktusban az volt, hogy 5000 sisakot szállítottak. Ezután hangsúlyozták, hogy csak nem halálos fegyvereket fognak biztosítani. Ma harckocsikról beszélünk, és már a vadászgépekről is szó van. Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor valamikor saját csapatokat kell küldenünk”

- fejtette ki Orbán Schuler beszámolója szerint.

A kormányfő azt is elmondta, hogy Oroszország nem ijed meg az elszigetelődéstől, ahogy azt a Nyugat képzeli, mert történelme során sokszor volt már ilyen helyzetben.

A Telex kereste az ügyben Havasi Bertalant, a miniszterelnök sajtófőnökét is, hogy megtudják, miről beszélt pontosan Orbán a találkozón, de választ egyelőre nem kaptak.

Kapcsolódó

Vlagyimir Putyin rakétatámadással fenyegette meg Nagy-Britanniát – állítja Boris Johnson

Az eset néhány héttel az orosz-ukrán háború megindítása előtt történt, amikor telefonon egyeztetett a két országvezető.

KÖVESS MINKET: