HÍREK
A Rovatból

Brüsszeltől várnak segítséget a külföldi kereskedelmi láncok, szerintük a kormány ki akarja őket szorítani a magyar piacról

A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni - mondta az egyik nagy lánc képviselője.


Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról – erről beszélt egy Magyarországon működő külföldi hátterű kiskereskedelmi áruházlánc egyik vezetője a Politiconak. A neve elhallgatását késő informátor azt mondta, hogy félelmeit osztja a többi iparági szereplő is, akik az Európai Bizottságtól várnak segítséget.

„A magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”

– mondta a lapnak az illetékes, aki szerint a szabályozás „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”. Ezért az várják az Európai Bizottságtól, hogy lépjen közbe. A lap megkereste az érintett láncokat, de sehol nem akartak névvel nyilatkozni az ügyről.

A kiskereskedelemi láncoknak a napokban már nyolc termékre kiterjesztett ársapka mellett két szabályozás fáj nagyon.

  • Egy tavaly decemberben elfogadott törvény értelmében a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak 48 órával a lejárati dátum előtt az élelmiszereket ellentételezés nélkül be kell szolgáltatniuk az államnak. A Politicio megjegyzi, hogy az összes érintett lánc külföldi tulajdonú, míg a magyar cégek megkerülhetik a szabályzást, mert franchise-rendszerben működnek. A törvény pedig megtiltotta a szerkezetváltást a többi szereplőnek.
  • A másik fájó döntés pedig az volt, hogy idén tavasszal a különadó mértékét a legnagyobb szereplők számára 2,7 százalékról 4,1 százalékra emelték, a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva.

    Ezen intézkedéseket a kabinet az infláció elleni küzdelemmel indokolja. A külföldi láncok vezetőinek aggodalmai azonban talán nem alaptalanok, tekintve, hogy

    a kormány azt sem rejti véka alá, hogy szeretné növelni a magyar tulajdonsok arányát az élelmiszer-kiskereskedelemben.

    Legutóbb például Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt erről májusban.

    A Politicio azonban arra is emlékeztet, hogy a brit tulajdonú Tesco 2020 májusában már elvesztett egy pert a magyar kormánnyal szemben, amit akkor a különadó miatt indított. A Szecskay ügyvédi iroda szakértője, Sam Baldwin pedig a lapnak azt mondta: most sem biztos, hogy jobb helyzetben vannak az érintett külföldi láncok.

    Baldwin szerint ugyanakkor az árak befagyasztása valóban korlátozhatja a belső piaci szabadságjogokat, például az áruk szabad mozgását.

    „Bár a magyar kormány kétségtelenül a fogyasztói jólétet fogja felhozni jogos védekezésként, mégis meg kell mutatnia, hogy az intézkedés nem torzítja szükségtelenül a versenyt”

    – mondta a szakértő.

    A Politico szerint ugyanakkor vélhetően nem fogják a közvélemény szimpátiáját elnyerni ezek a cégek, főleg ha az emberek azt gondolják, hogy jelentős nyereségre tesznek szert az elszálló infláció közepette.

    A Bizottsági beavatkozás pedig azt látszatot erősítheti, hogy az EU a nagy kereskedelmi láncok oldalára állt, miközben az emberek megélhetési válsággal küszködnek. Ráadásul az Orbán-kormány most is gyakran hangoztatja, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetért is az elhibázott brüsszeli politika felelős.

    A Politicónak megszólaló informátor szerint ugyanakkor, ha Magyarország megússza ezeket az intézkedéseket, az negatív példaként szolgálhat más EU-tagországok számára.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Húsz év után lemond egy fideszes képviselő – ezt üzente Orbán Viktornak
    Riz Gábor húsz év után adta át az ózdi választókerület vezetését. Utódjának már sok sikert kívánt, de képviselőként még folytatja a munkát a 2026-os választásokig.


    Riz Gábor húsz év után jelentette be, hogy lemond az ózdi központú borsodi választókerület elnöki tisztségéről – szúrta ki az ATV. A hírt a Facebook-oldalán tette közzé, ahol azzal kezdte bejegyzését: „Ne kergesd az időt, ha kell, úgyis eljön.”

    A politikus arról írt, hogy húsz évvel ezelőtt Orbán Viktortól, a Fidesz elnökétől vette át a választókerület vezetésére szóló megbízólevelet, amely azóta már 71 települést foglal magába Nyugat-Borsodban.

    „Benyújtottam Elnök úrnak – akitől húsz éve azt átvettem – lemondásom a választókerületi elnökségi kinevezésemről”

    – közölte, hozzátéve, hogy utódjának, Dr. Csuzda Gábornak sok sikert kíván a feladathoz.

    Riz Gábor köszönetet mondott azoknak, akikkel együtt dolgozott az elmúlt években: a helyi szervezeti tagoknak, polgármestereknek és aktivistáknak. Mint írta, velük együtt építették a keresztény-konzervatív értékközösséget, és közös munkájuknak köszönhetően kiváló eredményeket értek el az országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti választásokon.

    A bejegyzésben utódjának is üzent:

    „Őrizze meg a közbizalmat értékeink iránt, tartsa egyben azt a sikeres csapatot, akikre mindenben számíthattam és akik segítsége nélkül nincs eredményes politikai munka.”

    A képviselő arról is beszámolt, hogy parlamenti munkáját a 2026-os választásokig tovább folytatja. Kiemelte, hogy választói támogatása nélkül nem sikerült volna közel 60 százalékos eredményt elérnie a legutóbbi választáson.

    Riz Gábor jelezte, hogy amikor kijelölik utódját az országgyűlési munkára is, minden segítséget megad majd neki. Bejegyzését azzal zárta:

    „Elnök úr! Köszönöm a húszévi bizalmat!”

    A Szabad Európa közben arról számolt be, hogy Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy korábbi fórumon jelezte: várhatóan a képviselőjelöltek harmadát lecserélik 2026-ra. A lap szerint több ismert politikus, köztük Németh Zsolt, Lázár János, Simicskó István és Fürjes Balázs sem indul újra egyéniben. Budapesten pedig Dunai Mónika kivételével minden választókerületi elnök személye megváltozott.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Gulyás Gergely: Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond
    A Mandínernek adott interjúban az MNB-alapítványok ügyéről és a feljelentésről is szó volt. Gulyás szerint, ha a vádak igaznak bizonyulnak, felelősségre kell vonni az érintetteket.
    Maier Vilmos - szmo.hu
    2025. május 02.



    Gulyás Gergely videós interjút adott a Mandiner Reakció című műsorában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban több témát is érintett, köztük Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét is, vette észre a Telex.

    A beszélgetés során Gulyás azt mondta, hogy szerinte Magyar Péter pszichés állapota miatt sem alkalmas arra, hogy közhatalmat gyakoroljon. Hozzátette:

    „Amikor még beszéltem Magyar Péterrel, akkor sok mindenben volt vele vitám, de abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy ő bolond.”

    A miniszter kitért arra a hangfelvételre is, amelyen Varga Judit hallható. A felvételen az akkor még igazságügyi miniszterként dolgozó politikus 2023-ban beszélgetett volt férjével, Magyar Péterrel a Völner–Schadl-ügyről. A hanganyagot Magyar Péter hozta nyilvánosságra, majd az ügyészségnek is átadta. Gulyás ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: ilyet „a náci házmesterek és a kommunista besúgók csináltak.”

    Az interjúban szóba került az Állami Számvevőszék feljelentése is, amely az MNB-alapítványokat érinti. Gulyás Gergely szerint a kormánynak nem volt, és nem is lehet köze a jegybank működéséhez. Úgy fogalmazott, hogy amikor ezek az állítólagos cselekmények történtek, a balliberális sajtó úgy mutatta be a jegybank vezetését, mint amely a kormánnyal szemben állva alternatív gazdaságpolitikát képvisel. Hozzátette: az ügyet ki kell vizsgálni, és ha a vádak egy büntetőper során beigazolódnak, a felelősöket felelősségre kell vonni.

    A teljes interjút itt lehet megnézni:


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Trump bepöccent: az Egyesült Államok nem közvetít tovább Oroszország és Ukrajna között
    Tammy Bruce szerint Trump csalódott, mert a háborús felek nem tesznek valódi lépéseket a béke irányába.


    Az Egyesült Államok a jövőben nem vállal közvetítő szerepet az orosz–ukrán béketárgyalásokban – erről május 1-jén beszélt Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Azt mondta:

    „Nem fogjuk körbe repkedni a világot, hogy közvetítsünk a felek között”.

    A szóvivő kijelentette, hogy Washington „nem lesz közvetítő”, és hozzátette, Donald Trump elnök csalódott amiatt, hogy sem Ukrajna, sem Oroszország nem tesz olyan lépéseket, amelyek a megoldás irányába mutatnának. Szerinte eljött az ideje annak, hogy a felek nyíltan elmondják, milyen elképzeléseik vannak a háború lezárásáról.

    Tammy Bruce hangsúlyozta, hogy

    az Egyesült Államok nem oldja fel a jelenleg is érvényben lévő szankciókat Oroszországgal szemben.

    A szóvivő Marco Rubio külügyminiszter álláspontját is ismertette: a miniszter úgy döntött, hogy az Egyesült Államok változtat a hozzáállásán és szerepvállalásán. Bár a jövőben is támogatják majd a békefolyamatot, közvetíteni nem fognak Ukrajna és Oroszország között.

    Korábban J.D. Vance amerikai alelnök egy interjúban úgy fogalmazott, hogy szerinte a konfliktus nem ér véget egyhamar.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    HÍREK
    A Rovatból
    Drámai döntés: alkotmányellenesnek nyilvánították Németország legnagyobb ellenzéki pártját
    A német titkosszolgálat szerint az AfD veszélyt jelent a demokratikus rendre. Már lehallgatásokra és besúgók beépítésére is joguk van a hatóságoknak.


    A német Alkotmányvédelmi Hivatal mostantól hivatalosan is alkotmányellenes pártnak minősítette az Alternatíva Németországért pártot, vagyis az AfD-t – számolt be róla a Spiegel.

    Ez a döntés azt jelenti, hogy a titkosszolgálatok könnyebben kérhetnek engedélyt a párt és tagjai megfigyelésére, például telefonlehallgatásra, lehallgatók telepítésére vagy informátorok beépítésére.

    Korábban csak három tartományi szervezetet – a türingiai, a szászországi és a szász-anhalti szervezetet – minősítették alkotmányellenesnek. Az országos pártot eddig csak „gyanúsan” szélsőségesként kezelték. A hivatal most „bizonyítottan szélsőséges” minősítést adott a pártnak.

    A döntést egy több mint ezer oldalas jelentéssel támasztották alá, amelyet a hivatal a szövetségi belügyminisztériumnak nyújtott be.

    A dokumentumban számos példával és bizonyítékkal mutatják be, hogy az AfD nézetei szembemennek a német alkotmányos renddel.

    A Spiegel cikke szerint a jelentés kiemeli, hogy a párt „etnikai alapon” értelmezi a nép fogalmát, és nem tekinti németnek azokat az állampolgárokat, akik muszlim többségű országokból származnak. A jelentés szerint ez „nem összeegyeztethető a szabad demokratikus renddel”.

    Az Alkotmányvédelmi Hivatal eredetileg már tavaly év végén le akarta adni a jelentést, ám a kormánykoalíció felbomlása és az előrehozott választások miatt ezt elhalasztotta.

    A 2025-ös szövetségi választáson az AfD 20 százalékos eredménnyel a CDU–CSU mögött a második helyen végzett, ami a párt történetének eddigi legjobb eredménye. A kampány során Elon Musk is kiállt a párt mellett, és interjút készített a párt kancellárjelöltjével, Alice Weidellel.

    (via Telex)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET: