SZEMPONT
A Rovatból

Brazília: a gazdasági csodától a katonai puccsveszélyig – beszélgetés Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel

Hogyan lett egy kiugrott katonatisztből, egy jelentéktelen párt képviselőjéből a legnagyobb dél-amerikai ország államfője? Mik a motivációi és milyen jövő várhat rá? Ezekről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel.


Napjaink világmédiájának Donald Trump mellett a másik negatív sztárja Jair Bolsonaro. A jobboldali populista brazil elnök az amazonasi erdőírtások felgyorsításával, klímaváltozás-tagadásával, majd a koronavírus-járvány felelőtlen kezelésével került a hírek középpontjába.

Hogyan lett egy kiugrott katonatisztből, egy jelentéktelen párt képviselőjéből a legnagyobb dél-amerikai ország államfője? Mik a motivációi és milyen jövő várhat rá? Ezekről beszélgettünk Vogel Dávid Latin-Amerika szakértővel.

- Ellentétben a korábbi diktatúrákat vezető tábornokokkal, Bolsonaro mindössze a századosi rendfokozatig jutott el, ez szerintem sok mindent elárul a személyiségéről is. Amikor úgy 30 évvel ezelőtt kilépett a hadseregből, a kicsiny Kereszténydemokrata Párt színeiben kezdett el politizálni és került be a törvényhozásba. Ha az interneten utánanézünk korábbi megnyilatkozásainak, Bolsonaro mindig ugyanezt a kicsit megbotránkoztató, a politikai korrektséget mellőző retorikát használta. A munkáspárti Lula és Dilma Rousseff elnöksége idején mindig a hangos ellenzékhez tartozott, de senki sem gondolta komolyan, hogy belőle bármikor is elnök lehetne. Jött azonban az alkotmányos válság: Lula két ciklusa után következett Dilma Rousseff kevésbé sikeres időszaka. Amikor őt másodszor megválasztották, már nem is volt olyan népszerű, és a korrupciós ügyek egyre jobban begyűrűztek. Az impeachment-eljárással egyfajta „alkotmányos puccs” keretében sikeresen el is mozdították őt. Azért használom ezt az erősebb kifejezést, mert a Rousseff ellen felhozott vádak, még ha be is bizonyosodnának – ítélet még nem született - olyanok, amelyeket bármelyik korábbi elnök ellen fel lehetett volna hozni. Támogatói közül sikerült kiemelni Michel Temer alelnököt, és így létrejött az akár „interregnumnak” is nevezhező, nem megválasztott elnök időszaka, amely alatt fel lehetett építeni valakit az ellenzék részéről. Temer ellen azonban, már amikor megkezdte mandátumát, volt egy bírói ítélet, hogy nem indulhat választott pozícióért.

Tehát a nagy politikai figurák leszerepeltek és ebben a helyzetben Bolsonaro ugyanazt használta ki, mint Donald Trump az Egyesült Államokban: az emberek megcsömörlöttek azoktól a politikusoktól, pártoktól, amelyek elárulták őket, akik nem tettek semmit a korrupció felszámolásáért. A baloldalnak sok pozitív eredménye volt, de a korrupció és a bürokrácia túlburjázása visszaütött rájuk. Bolsonaro jókor volt jó helyen: kimondta azt, amit az emberek hallani akartak. Ugyanazt a polgárpukkasztó, demagóg hangot használta, mint a parlamentben és bevált.

- A 2010-es évek első felében, amikor a futball világbajnokság és a riói olimpia kapcsán Brazília sokat szerepelt a hírekben, úgy beszéltek róla, mint „gazdasági csodáról”, amely akár a fenntartható fejlődés motorja is lehet.

- Amikor ezeket a világversenyeket elnyerték, és ezek a munkáspárti kormányzás fénykorára estek, valóban mindenki arról beszélt, hogy Brazília megállíthatatlan. Nyilván ezeket nagy lobbi-tevékenység előzte meg, de egyben az ország teljesítményének elismerését is jelentette. Lula (2003-2010) és kinevelt utóda, Dilma Rousseff (2010-2016) számos szociális, egészségügyi és oktatási programot indítottak be, és világviszonylatban is jelentős előrelépést értek el például a születéskor várható élettartam, vagy a csecsemőhalandóság visszaszorítása terén. Jó viszonyt ápoltak Kubával, amelynek köszönhetően rengeteg kubai orvos, tanár és szociális munkás dolgozott Brazíliában. Őket Bolsonaro küldte haza, most látható is a hiányuk.

Bevezettek olyan támogatásokat, amelyeket csak az oktatásban vagy az egészségügyi ellátásban való részvétel függvényében fizettek ki. És az emberek elkezdték a gyerekeiket orvoshoz vinni, iskolába járatni. Sikerült másfél évtized alatt visszaszorítani az írástudatlanságot, a mélyszegénységet, és a szegénységből is kiemeltek egy új középréteget. Azokban az években Brazília a világ 5.-6. gazdaságának számított, Nagy-Britanniát próbálta behozni.

Lula nagyon aktív külpolitikát folytatott, fő törekvése az ENSZ Biztonsági Tanácsának megreformálása volt, hogy Brazília bejuthasson a BT állandó tagjai közé. Az ország, Japánhoz hasonlóan már több mint 10 alkalommal volt a testület választott tagja, de Lula szerette volna elérni, ha vétójogot is szereznek. Erősíteni kívánta a Dél-Dél párbeszédet, erősítette a portugál nyelvű afrikai országokkal való kapcsolatokat. Mindezeket az egyszerű emberek is érezték Brazíliában.

[next

- Bolsonaróval kapcsolatban másfél éve tartó elnöksége alatt legtöbbször az amazonasi pusztításokat, majd az elmúlt hónapokban a koronavírus elbagatellizálását emlegették.

- Bolsonaro már a választási kampánya idején hangoztatta, hogy véleménye szerint túlságosan nagy terület van az Amazonas vidékét védett státusban. Ezt az általa sokat dicsért egykori katonai diktatúra által létrehozott FUNAI nevű kormányügynökség felügyeli. Célja nemcsak az Amazonas megóvásán keresztül az ott élő törzsek védelme, amelyek különböző szinten ugyan, de elzárva élnek a civilizációtól. Vannak köztük teljesen érintetlen közösségek is. Az elnök úgy gondolja, hogy túl nagy területet foglal el túl kevés ember, ebből semmi gazdasági haszna nincs az országnak, ezért ezt meg kell szüntetni. Bolsonaro hatalomra jutását nagyrészt azok a mezőgazdasági lobbik segítették, amelyek szarvasmarha-tenyésztésben, szójatermelésben vagy fakitermelésben érdekeltek, és ezért földterület kell nekik. Ezt már a kampány során megígérte nekik, és megválasztása után rögtön hozzá is látott. A környezetvédelmi tárcát egy kis ügynökséggé tervezte lefokozni a mezőgazdasági minisztériumon belül, végül miniszternek az agrárlobbi egyik ismert alakját nevezte ki. Tehát mindent megtett, hogy a szakembereket elüldözze és egy ellentétes irányú lobbitevékenységnek adjon teret. A fakitermelés olyan területekre is bejutott, ahol azelőtt legfeljebb illegálisan végezték. A brazil űrügynökség 2007 óta figyeli az amazonasi fakivágásokat.

Nemrégiben olvastam, hogy az elmúlt 13 hónapban folyamatosan nőtt a kitermelt terület nagysága, csak az elmúlt egy év alatt, áprilistól áprilisig 9400 km2-nyi területet famentesítettek, ez Magyarország egytizedének felel meg. Nyilván ez azzal jár, hogy az e területeken élő őslakosok sorsa is megpecsételődött, mert a fakitermelők elüldözik őket, sőt, az is elképzelhető, hogy beviszik közéjük a koronavírus-fertőzést, ami az elzártan élő, más immunrendszerrel rendelkező embereket még súlyosabban érintheti. Éppen a napokban halt meg koronavírusban Paulinho Paiakan, a kayapo törzs emblematikus vezetője, aki már az 1980-as évek óta küzdött az őslakosok jogaiért.

Ez természetesen a környezetvédelem ügyét fontosnak tartó államok és újabban már befektetői csoportok szemét is szúrja. Épp a napokban jelentette be hét európai befektetői csoport – akik összességében mintegy 2 billió (2×1012) dollárnyi tőkét kezelnek – hogy, ha nem látnak javuló tendenciát e téren, akkor ki fogják vonni több milliárd dolláros befektetéseiket az országból. Legyenek azok akár brazil nagyvállalatokban, akár brazil állampapírokban.

A koronavírus ügyében Bolsonaro mintha Trump forgatókönyvét használná némi lemaradással. Ugyanúgy „vacak kis influenzának” nevezte, ugyanúgy az először felkapott, majd a WHO által is elvetett hidroxiklorokint javasolta megoldásnak. Több interjúban is kifejtette, hogy az autóipar sem áll le, ha történik néhány baleset, és sokkal nagyobb baj, ha megbénul a gazdaság, minthogy emberek halnak meg. Brazíliában nem is igazán voltak megelőző intézkedések, amik vannak, azokról az egyes kormányzók, városi vezetők döntöttek.

A 26 szövetségi államból 22-ben vezettek be különböző rendszabályokat. Ma már egymillió felett van a megbetegedések száma, és bár a halottak száma még nem érte el az 50 ezret, a washingtoni egyetem tanulmánya szerint Brazília a nyár folyamán megelőzi az Egyesült Államokat az áldozatok terén. De a helyzetet az is jól jellemzi, hogy a járvány elleni védekezés körüli nézeteltérések miatt egy minisztert már leváltott az elnök, utódja pedig alig egy hónappal később magától állt fel, így jelen pillanatban nincs az országnak egészségügy-minisztere, jelenleg egy aktív, nem orvos képzettségű tábornok vezeti a tárcát. És mivel a katonai hierarchia szerint az elnök az elöljárója, vélhetően nem orvosi döntéseket fog hozni.

-Elképzelhető-e, hogy Brazíliában visszatér a katonai diktatúra, vagy Bolsonarót is ugyanúgy megbuktatják, mint elődeit?

- Felmerült már, hogy a hadsereg átveszi a hatalmat, de a korábbiakhoz képest ellentétes előjellel. Eduardo Bolsanaro, az elnök fia, parlamenti képviselő, nemrégiben azt nyilatkozta, hogy igazából nem is az a kérdés, hogy lesz-e katonai hatalomátvétel, hanem az, hogy mikor lesz, mert meg kell védeni az országot, a rendszert. Több bíróság ugyanis nyomozásokat indított a Bolsonaro-család ügyleteivel kapcsolatban. Ezenkívül a legfelsőbb választási bíróság is feltárhat olyan visszaéléseket, amelyek az elnök 2018-as megválasztásának érvényességét is megkérdőjelezik, és ebben az esetben megsemmisítheti az eredményt.

Más, meg nem nevezett források, de vélhetően az elnök köreiből, illetve a katonai vezetéstől származó információk szerint nem engedhetik, hogy Bolsonaróval együtt bukjon alelnöke, Hamilton Murao nyugállományú vezérezredes. Emellett az ország 22 minisztérium szintű szervezetéből tízet jelenleg is aktív vagy nyugalmazott tábornok vezet. Nem valószínű, hogy véres puccsra kerülne sor, még az is elképzelhető, hogy Bolsonaro egyfajta báb-államfőként megmaradna, de a hadsereg venné át az irányítást, a bírói testületnek kevésbé lenne jogosultsága bizonyos vizsgálatokhoz, feloszlathatják a parlamentet...

Ezek persze mind csak feltételezések, de benne vannak a levegőben Brazíliában úgy a politikai bennfentesek között, mint a közvéleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: Orbán szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást
Pottyondy Edina új videójában arról beszél, hogy Orbánék egy hónap alatt jutottak olyan mélyre, mint Gyurcsányék két év alatt. Szerinte az ország most olyan lelkes, mint „Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján”, de figyelmeztet, hogy az „orbáni zsírpárnák” könnyen visszatérhetnek.


Pottyondy azzal kezdi új videóját, hogy az új kormányzat három hét alatt megállapodott Ukrajnával a magyar kisebbségi jogok biztosításáról, amivel szerinte többet értek el, „mint Orbán Viktor az elmúlt tíz évben”. Két magyarázatot vázol fel: Magyar Péter már most befolyásosabb szereplő a nemzetközi politikában, vagy „Orbán Viktor mindig is köpött a kárpátaljai magyarokra”.

Szerinte

„Az ország most olyan lelkes, mint Gombóc Artúr a fogyókúrás tábor első napján. Megvan az elhatározás, ez volt a kormányváltás. És hogyha lesz elszámoltatás, meg arányos választási rendszer, akkor megszabadul a magyar társadalom a rá nehezedő kilóktól, vagy inkább tonnáktól.”

Pottyondy szerint a „jojó-effektus” és az „orbáni zsírpárnák” visszatérésének elkerüléséhez életmódváltás szükséges, egy olyan Magyarország, ahol a vállalkozók szótárából kikerülnek az „okosba”; és a „hasitasi nem kér számlát” kifejezések, és ahol nem a korrupt vezetőkre mondják elismerően, hogy

„ejj milyen ügyes ez a zsivány”.

A NER egyik „legsötétebb” rendelkezésének nevezi azt a szabályozást, amely megtiltotta a gyermekotthonoknak, hogy adományt fogadjanak el, és amit Magyar Péterék nemrég eltöröltek.

Az óbudai korrupciós botrányról, melyben az előző héten Fideszes, MSZP-s, DK-s és Momentumos politikusokat tartóztattak le, azt mondja:

Orbán Viktor távozott az ország éléről, „a rendőrség meg az ügyészség pedig eddig érinthetetlennek gondolt embereket talál meg. Milyen furcsa egybeesés. Biztos csak véletlen” - jegyzi meg szarkasztikusan.

Orbán egyébként szerinte „átváltott margitszigeti szatír üzemmódba, az ideje nagy részében rejtőzködik, de néha-néha felbukkan és a frászt hozza az emberre”, és

„szegény leeső farkú kis balfék, csacsi Németh Balázsra bízta az ellenállást” a migráns áradattal szemben.

Pottyondy emlékeztet: a Fidesz egy 2024-ben elfogadott uniós jogszabály ellen tiltakozott, és a négy hete hivatalban lévő Magyar Pétert támadta.

Kitér a „szívecske-gate” néven elhíresült esetre is. A Fidesz tüntetését pedig így értékeli:

„Hát úgy belehergelték magukat az ellenzéki létérzésbe, hogy a kormányalakítás után egy hónappal már ott tartanak, ahova Gyurcsány Ferenc körülbelül két év után jutott el. Vagy le. Volt itt terror, diktatúra, AVH, sztálinozás, nemzethalál, minden.”

Pottyondy szerint a Fidesz kommunikációja egy az egyben átvette a 16 évvel ezelőtti ellenzéki mondásokat, hirtelen fontos lett számukra a jogállam, a civil szervezetek és a demokrácia.

Szerinte „ezt az eszelősen görcsös identitászavart látva felértékelődik az ellenzék elmúlt 16 évének roncsderbije”.

A Fidesz ellenzéki szerepéhez képest az előző ellenzék „maga volt a Forma-1. Huth vergődő Gergőhöz képest az ajtónak rohanó Kunhalmi Ágnes egy Niki Lauda”.

Az Integritás Hatóság elnökének interjúját is kommentálja, aki arról beszélt, hogy az előző kormány miniszterei 2024 tavaszán arra kérték, ne végezze a dolgát, és miután ezt megtagadta, koncepciós ügyekkel, házkutatásokkal és a felesége fenyegetésével próbálták megtörni.

Felteszi a költői kérdést, hogy mennyire hihető, hogy hogy az állami vezetők száz- és ezermilliárdos vagyongyarapodása mellett egyedül a hatóság elnökénél „nem nézték el, hogy elbugázik néhány tízmilliót”.

Végül megemlíti Deák Dániel távozását a Megafontól

„Milyen izgalmas lenne kézbe venni a péniszszakértő őszinte önvallomását” aminek szerinte a „faszhegyező” remek cím lehetne.

Jókívánságát fejezte ki Tordai-Lejkó Gábor bajorországi magyar főkonzul házasságkötése alkalmából „hogy a Fidesz bukása után” egy hónappal végre összeköthette az életét a „jóképű bajor legénnyel”.

Pottyondy Edina új videója:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint ez volt a Fidesz egyik legnagyobb hibája Magyar Péterrel szemben a kampányban
A politikai elemző úgy véli, Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője megmutatta, hogy másfajta stratégiát is követhetett volna a Fidesz arra, hogy a Tisza Párt elnökét támadja. A korábbi kormánypárt azonban más taktikát választott, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.
DKA - szmo.hu
2026. június 09.



Török Gábor politikai elemző Facebook-posztban elemezte röviden a Fidesz–KDNP Magyar Péterrel szembeni kommunikációs stratégiáját. Ennek propóját az adta, hogy Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője a parlament keddi ülésén ismét arra emlékeztette Magyart, hogy korábban a Fidesz oldalán állt.

„16 évből 14 évig Ön velünk volt, Ön is fideszes volt – mondja most már nem először Rétvári Bence a parlamentben Magyar Péternek. Érdekes lett volna, ha ezt a stratégiát alkalmazza a Fidesz-KDNP 2024 után az új politikai szereplővel szemben” – jegyezte meg a politikai elemző.

A Fidesz ehelyett a folyamatos baloldalizást választotta, ami a kampány egyik legnagyobb hibája volt Török Gábor szerint.

Ugyanis ez a stratégia sokat segített abban, hogy Magyar Péter hiteles szereplővé, egyfajta „kalapáccsá” válhatott az ellenzéki szavazók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Már azt kiabálják, hogy mocskos Tisza” – fideszesek a hétvégi tüntetésekről és az Integritás Hatóság elnökének vádjairól
Pócs János szerint ő előre megmondta, mit kiabálnak majd a korábban Fidesz ellen tiltakozó emberek, és most ez bekövetkezett. Németh Balázs pedig azt mondta hétfőn stábunknak a parlamentben, hogy mindenki Magyar Péter filmszínházának az áldozatává vált.


Hétvégén két kisebb demonstráció is volt a Tisza ellen, pénteken a migrációs paktum ellen tiltakoztak, vasárnap pedig Sulyok Tamás mellett álltak ki. Bár egyik tüntetést sem a Fidesz szervezte, mindkettőn feltűntek fideszes politikusok. A migrációs paktum miatti vonulás útja egy olyan épület alatt vezetett el, aminek az erkélyén egyszer csak Magyar Péter miniszterelnök és Radnai Márk is feltűnt. Magyar Péter tapsolt, integetett és egy magyar zászlót lobogtatott, sőt, egy később általa közzétett videó szerint szívecskét is mutatott a tüntetők felé, akik válaszul folyamatosan hazaárulózták, és többször is bemutattak ki.

A vonulók között ott volt Németh Balázs fideszes képviselő is, aki hétfőn a parlamentben azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, a miniszterelenök szándékosan provokálta a tömeget. „Magyar Péter nem buta ember. Sok mindent mondhatunk róla, de nem buta ember”, és pontosan tudta, mi fog történni. „Ő előre megfontolt szándékkal ment ki arra az erkélyre, hogy hergelje és provokálja a magyar embereket, a migrációs paktum ellen tüntető több ezer embert” – fogalmazott Németh. „Ugyanaz történt mintha Újpest mezben valaki odaállna a Fradi tábor elé, és elkezdene szívecskét mutogatni, gúnyosan mutogatni, röhögcsélni, nevetgélni”

„Én ott voltam és próbáltam megnyugtatni az ott lévő embereket” – állította, majd úgy folytatta, a tüntetők „az abszolút filmszínháznak az áldozatai lettek, de ugyanígy mindenki Magyar Péter filmszínházának az áldozata”.

 

Pócs János, szintén fideszes képviselő azt mondta, amikor a tiszás aktivisták a kampányban feltűntek a Fidesz rendezvényein, ő megmondta, „el fog jönni hamarosan lesz az idő, amikor ugyanezek az emberek azt fogják ordibálni, hogy mocskos Tisza.” Szerinte ez „elérkezett.”

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint „Magyar Péter ott manipulált, hogy egy olyan videót tett közzé, ami úgy kezdődik, hogy ő szívecskét mutatta tüntetőknek, amire a pár tüntető teljesen bevadulva egyébként tényleg egy-kettő közülük nem vállalható módon reagált” – állította. Szerinte a valóság az, hogy Magyar Péter a gesztust a legvégén tette, előtte pedig a fülét mutogatta, amivel provokálta a tüntetőket.

Az ellenzéki pártelnök úgy fogalmazott: „ezek ilyen apró trükkök, manipulációk, de ebben nagyon profi a miniszterelnök.”

Arra a kérdésre, hogy a tiltakozók száma mindkét rendezvényen viszonylag csekély volt a korábbi fideszes demonstrációkhoz képest, Pócs János azt válaszolta, ezeket nem voltak szervezettek, nem a Fidesz rendezte őket. A Fidesz által korábban szerveztett Békemenetre például buszokat szerveztek. „Ha azt láttam, hogy egy településen szükség van egy buszra, akkor én, mint országgyűlési képviselő, választókerületi elnök, fogadtam egy buszt, és akkor busszal hoztam el őket”.

A parlamentben szóba kerültek a migrációs paktum esetleges veszélyei és az Integritás Hivatal elnökének vasárnapi interjúja is, amiben azt állította, hogy két fideszes miniszter megpróbálta őket rávenni, hogy ne folytassanak helyszíni vizsgálatokat. Egyikük, Tuzson Bence most reagált a vádakra.

A teljes riport

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem tudtam volna ilyen fordulatot kitalálni ennek a kerületnek” – Osvárt Andrea is megszólalt Őrsi Gergely ügyében
Osvárt Andrea színésznő egy hosszú, személyes posztban állt ki a letartóztatott Őrsi Gergely mellett. A II. kerület polgármesterét egy több mint kétmilliárd forintos vesztegetési ügyben gyanúsítják.


„Nemcsak ő, de mi is vele bűnhődünk” – írta közösségi oldalán Osvárt Andrea a II. kerület polgármesterének ügyéről. A színésznő, aki a kerületben él, egy hosszú, személyes hangvételű bejegyzésben reagált, miután a bíróság múlt csütörtökön elrendelte Őrsi Gergely 30 napos letartóztatását. Péntek este a Mechwart ligetben szimpátiatüntetést is tartottak a polgármester mellett.

Őrsi Gergelyt és a kerület korábbi fideszes polgármesterét, Láng Zsoltot egy több mint kétmilliárd forintos vesztegetési ügyben gyanúsítják. A Központi Nyomozó Főügyészség szerint egy 2011 és 2024 között működő, pártokon átívelő korrupciós hálózatról van szó.

Osvárt Andrea a bejegyzésében arról írt: "Ha forgatókönyvíró lennék sem tudtam volna ilyen fordulatot kitalálni ennek a kerületnek, országnak, világnak a történetében, minthogy imádott Polgármesterünket egyik percről a másikra beviszik a rendőrök. A világ a feje tetejére állt, mi pedig itt maradtunk tátott szájjal, hitetlenkedve, magunkra hagyva - polgármester nélkül".

Elismerte, hogy nem tudja, pontosan mi történt, de úgy érzi, a helyi közösség is áldozata a helyzetnek. "Azt viszont tudom, hogy különbség van bűn, bűnöző és bűnhődés között. Azt is tisztán látom, hogy ebben a világban jelenleg nincs igazság. És nem is lesz" - vélte.

Bejegyzésében arról ír, hogy nemcsak a polgármester, hanem ők is bűnhődnek:

"Egy olyan embert, akit feddhetetetlenségéről, emberségéről és jótetteiről ismertünk csak, most börtönben ül. Meddig? Nem tudjuk. Jogosan? Nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy nemcsak ő, de mi is vele bűnhődünk. Mi, II. kerületiek most hatalmas árat fizetünk. Elvették büszkeségünket, hitünket, reményünket abban, hogy - legalább mi - jó helyen vagyunk. A legjobb helyen".

Osvárt a jövőbeli veszteségek miatt is aggódik: „Kinek a számlájára írhatjuk majd, ha mostantól ennek a kerületnek, az itt élő 80.000 embernek, mókusnak, rókának, fűnek-fának rosszabb lesz?”

A színésznő egy személyes vallomást is tett: "6 éve ismerem személyesen Őrsi Gergelyt. Nem túl közelről, nem szorosan. De azt elmondhatom, hogy soha, egyetlen alkalommal sem - amikor volt szerencsém vele egy légtérben lenni - volt kételyem afelől, hogy nincs még egy ilyen ember. És nem is lesz".

A péntek esti, „Buda szolidáris – Kiállás a Polgármesterünkért, Őrsi Gergelyért” címmel tartott tüntetés szervezői a közösség összetartozását és szolidaritását kívánták megmutatni. A demonstráción többen is kifejezték támogatásukat a letartóztatott polgármester iránt.

Őrsi Gergely a letartóztatása után az ügyvédjén keresztül üzent, amelyben hangsúlyozta, hogy a II. kerületi önkormányzat működése zavartalan, minden feladatot ellátnak. A polgármester egyúttal bírálta az eljárást, mondván, „bedőltek a magyar igazságszolgáltatás szervei” sarokba szorított emberek vallomásainak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk