Bontás a Hős utcában: megkezdték a legendás gettó eltüntetését – eddig több mint hárommilliárd forintot költöttek rá
Hárommilliárd forint elköltése, évek várakozása, és még mindig csak az első épület bontásánál tartanak a Hős utcában.
A múlt hét elején aláírták a bontási szerződést a kőbányai Hős utca egyik szegregált tömbjére. A nagykőrösi VA-HÍD Kft. 294,3 millió forintért vállalta a B épület lebontását, amely négy szintet, pincét és padlásteret foglal magában. A keletkező hulladék elszállítása is benne van az árban. Az A épület bontására viszont még várni kell, bár a költségek már így is bőven túllépték a hárommilliárd forintot – számol be riportjában a Népszava.
A Hős utcai épületek története a két világháború közötti időszakra nyúlik vissza, amikor a főváros a lakhatási válság enyhítésére épített apró, gangos szükséglakásokat. A házakba a külvárosi nyomornegyedek lakóit költöztették be, de a nyomor csupán új helyszínre költözött. A rendszerváltás után a Hős utca úgynevezett krízisteleppé vált, ahol a vidékről érkezők és a máshonnan kiszorult szegények találtak menedéket – már amennyire menedéknek nevezhető egy penészes, közművek nélküli lakás.
A X. kerületi önkormányzat éveken át próbált megoldást találni a helyzetre, de pénz hiányában inkább kerítést húztak a házak köré. 2017-ben a kormány 2,1 milliárd forintos támogatást adott a probléma gyors rendezésére, de koncepció vagy hatástanulmány nélkül fogtak hozzá a telepfelszámoláshoz. Az önkormányzat 169 önkormányzati lakást vásárolt vissza, ám az épületek kiürítése elhúzódott. Két évvel ezelőtt még mindig ötven lakásban éltek emberek.
Az önkormányzat időközben a kiürített lakások ablakait és ajtajait is eltávolíttatta, hogy megakadályozza az önkényes lakásfoglalást. A lakók helyzete azonban tovább romlott: penészesedő falak, gázszivárgás és veszélyes vezetékek várták azokat, akik maradtak. Az épületekben egyre inkább eluralkodott a káosz.
A bontások felgyorsítása érdekében a kormány tavaly titkos határozatot hozott, hogy az MNV-n keresztül megszerezze a Hős utcai ingatlanokat. Az állami projekt célja, hogy a helyszínen a Terrorelhárítási Központ új műveleti központja épüljön meg. Az önkormányzat 2023-ban részben eladta, részben ingyen átadta az államnak a korábban megszerzett ingatlanokat, amit Kovács Róbert fideszes polgármester „történelmi döntésnek” nevezett. A Momentum szerint azonban az önkormányzat az ott élőkkel együtt szabadult meg a problémától.
A bontás alá kerülő B épületből már kiköltöztettek mindenkit, de a lakók közül sokan rendezetlen körülmények között, gyakorlatilag az utcára kerültek. A szomszédos A épületben viszont még mindig élnek emberek – köztük néhány tulajdonos is. Az ott lakók egy része azért maradt, mert még a Hős utca jelenlegi állapotában is jobb, mint az utcán vagy zsúfolt menhelyeken élni.
A Kontúr Egyesület elnöke, Molnár Zsuzsanna szerint a Hős utca története nemcsak a lakhatási válság drámáját, hanem a problémák kezelésében mutatkozó rendszerhibákat is jól tükrözi. Az épületek bontása és a lakók elhelyezése még hosszú ideig tartó, fájdalmas folyamat lesz.
