Bojkottálta a Fidesz-KDNP az ellenzék által összehívott rendkívüli ülést a járványkezelésről

Az ellenzéki frakciók a szerintük elégtelen kormányzati intézkedéseket vitatták volna meg. A kormánypártok azonban jelezték, hogy szerintük az ülés „politikai blöff”, ezért nem mennek el.

MTI, fotó: Szigetváry Zsolt - szmo.hu
2021. február 01.

Határozatképtelen volt hétfőn az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülése.

Az ellenzéki frakciók a koronavírus-járvány kezelését célzó, szerintük elégtelen kormányzati intézkedéseket vitatták volna meg, a Fidesz-KDNP azonban előre jelezte, nem vesz részt az ülésen, mert azt "politikai blöffnek" tartja. Az ülésen a kormány sem képviseltette magát.

Az ülésen több ellenzéki képviselő is felszólalt.

Párbeszéd: a kormány magasról tesz az emberek problémáira

Szabó Tímea (Párbeszéd) elmondta, azért kezdeményezték a rendkívüli ülést, hogy a kormány számot adjon a járványkezelésről, arról a "káoszról", amit okozott. Úgy értékelt: a Fidesz-KDNP-s képviselők távolmaradása azt jelenti, a kormány "magasról tesz" emberek millióinak problémáira.

Kitért a tavalyi halálozási statisztikákra is. Elmondta, hogy év végén 3300-zal többen haltak meg az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy a kormány vagy csalt a statisztikákban, vagy ezek az emberek azért haltak meg, mert összeomlott az egészségügy, és nem kapták meg a megfelelő ellátást

- mondta.

Szerinte a 3600 milliárd forint gazdaságvédelemre fordított összeg 76 százalékát "ellopta a kormány", ez a Fidesz oligarcháihoz vándorolt. Az Orbán-kormány egy bűnbanda, ahol a fékezhetetlen lopás az úr - vélekedett.

LMP: a kormány saját haverjainak oszt támogatást

Csárdi Antal (LMP) szerint Magyarország megállíthatatlanul sodródik a katasztrófa felé, és a kormány nem tesz ez ellen semmit. A kormány a válság közepén sem csinál mást, mint a saját haverjainak és a hozzá közel álló érdekcsoportoknak oszt támogatásokat, míg a valóban rászorulók nem kapnak támogatást - mondta. Hozzátette:

az érdemi segítségre lenne lehetőség és forrás, rendes bértámogatás kellene, amelyet nem utólag fizetnek ki. Sürgette a munkanélküli segély időtartamának és összegének emelését is.

Szerinte a kormány eddig alig néhány milliárdot szánt bértámogatásra, annak elérhetősége pedig minimális. Volt pénz a Groupama Aréna korszerűsítésére, a sportlétesítmények fejlesztésére, Mészáros Lőrinc hoteljeinek támogatására - sorolta. Úgy vélekedett, hogy a kivéreztetett turisztikai vállalkozásokat fel fogják vásárolni közpénzből a kormányhoz közel álló üzleti körök.

DK: Orbán Viktor eladósította az országot és nem volt válságkezelés

Vadai Ágnes (DK ) közölte: a magyar kormány nem felelős a járvány kitöréséért, de felelős azért, ami az országban történik. A vendéglátás és a turizmus területén dolgozók abban reménykednek, hogy kinyithatnak, mert "ez a teszetosza, életképtelen" kormány 2020 márciusa óta nem segít nekik - mondta.

Ő is azon a véleményen volt, hogy a most tönkremenő vendéglátóhelyeket majd "a saját lábon álló királyi család" szerzi meg nyomott áron.

Szerinte Orbán Viktor hétezer milliárd forinttal eladósította az országot és nem volt közben válságkezelés. Oda kell állni az emberek elé és azt mondani: Orbán Viktor egy bukott miniszterelnök, akit maga alá temetett a járvány és a válság

- mondta. Hozzátette: a kormánynak azt is be kell ismernie, hogy amikor története során először valós kihívással szembesült, akkor úgy omlott össze, mint "a magyar konzervatív kereszténydemokrácia Szájer József brüsszeli ereszcsatornáján".

MSZP: a vírus ellen kell harcolni, nem a vendéglátósok ellen!

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője arról beszélt: a Fidesz szájából "ordas hazugság" a kormányzati plakátkampány szövege, miszerint "minden élet számít", mert valójában nem számítanak az idősek, a munkanélküliek, a minimálbérből élők, a vendéglátósok, a szociális ágazatban és a turizmusban dolgozók, de a fővárosban és a nem fideszes vezetésű településeken élők sem.

Úgy vélte: ha a Fidesz-rezsimnek minden élet számítana, akkor nem hagyták volna ősszel berobbanni a járványt. Bírálta a kormányt, amiért űrkutatásra, vadászkiállításra és stadionépítésre adott pénzt, de az álláskeresési támogatás növelésére, a 100 százalékos táppénzre, a családi pótlék megduplázására és a nyugdíjak felzárkóztatására nem.

Arra szólította fel a kormányt, hogy fizesse ki a túléléshez szükséges támogatást a vendéglátó szektornak. "A vírus ellen kell harcolni, nem a kocsmáros, a pincér, meg a szakács ellen - fogalmazott.

Jobbik: most még megúszhatják a vizsgálóbizottságokat, de 2022-ben választ kell adni

Lukács László György (Jobbik) a kormánypárti képviselőket bírálta, amiért nem vesznek részt az ülésen. Hangsúlyozta: az ellenzék három fontos témakörben akart vizsgálóbizottságot létrehozni, hogy a kormánynak feltehessék azokat a gazdasági és járványügyi a kérdéseket, amelyekre nem válaszol. Miért nincsen 80 százalékos bérkompenzáció, mennyit költöttek a kis- és közepes vállalkozások megsegítésére, hogy lehet, hogy arab milliárdosnak is jutott kormányzati támogatás? - sorolta.

Szerinte a kormánynak nyilvánosságra kellene hoznia az oltás költségeit és járványügyi kérdéseket is tisztáznia kellene, hiszen 2020 az elmúlt 20 év legsúlyosabb halálozási mutatóját hozta.

A kormánypártiak most még megúszhatják a vizsgálóbizottságokat, de 2022-ben eljön az idő, amikor választ kell adni - hangsúlyozta.

Az elnöklő Latorcai János bejelentette, hogy Szabó Tímea (Párbeszéd) mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló megkeresés érkezett a bíróságtól becsületsértés miatt indított magánvádas ügyben, Simonka György (Fidesz) esetében pedig a legfőbb ügyésztől érkezett ilyen kérés vesztegetési közvádas ügyben, ezeket a mentelmi bizottság vizsgálja.

Az elnök a napirendről történő szavazáskor megállapította, hogy a parlament határozatképtelen, majd - miután a képviselők Balczó Zoltán (Jobbik) ügyrendi javaslatára felállással emlékeztek meg Pánczél Gyula elhunyt MDF-es országgyűlési képviselőről - bezárta az ülést.

KÖVESS MINKET:

Nem tudta eltartani a családját, feladta hivatását az egyik legelismertebb kémiatanár

14 év tanítás után tanulságos volt visszatérnie a munkaerőpiacra.

Fotó: Deepakrit / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. március 22.

A Válaszonline interjút készített Szakmány Csabával, a ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának volt kémiatanárával. A pedagógust a kémiaoktatás fejlesztéséért és tehetséggondozó tevékenységéért a Richter a Magyar Kémiaoktatásért Díjjal tüntették ki korábban, ám tavaly év végén felmondott. Ahogy a lap fogalmaz:

„Nem feladta, nem kiégett, nem vált közömbössé mindaz iránt, amiért addig küzdött. Egyszerűen nem tudta eltartani többé a családját.”

A volt tanár már tizedikes gimnazista korában eldöntötte, hogy tanár lesz. Először Gödöllőn, majd az "elitiskolának" számító Trefortban oktatott. Itt osztályfőnök is volt, és vezetőtanárként az osztályaiban gyakorló utolsó éves kémia szakos hallgatókat segítette a tanárrá válásban. Ezen kívül az ELTE Természettudományi Karán három éven át fizika szakos tanárjelölteknek is tanított módszertani tárgyakat.

A hosszú interjúban mesélt arról, milyen volt az illetékeseket szembesíteni az oktatásügy valódi helyzetével.

„Személyes és megdöbbentő tapasztalatom, hogyan kerekedett el az általunk felkeresett, pozícióban lévő ember szeme, amikor meglátta a tanári fizetéseket. Amikor elmondtuk, mennyi tanár hiányzik a rendszerből, akkor is nagyot nézett”

– fogalmazott Szakmány.

Szerinte önmagában a fizetésemelés kevés lenne ahhoz, hogy a tanárokat a pályán tartsák, illetve sikeresen toborozzanak új pedagógusokat, kezelve ezzel a súlyos hiányt, de szerinte látható emelések idején érezhető volt a pályára jelentkezők számának növekedése is.

Mesélt arról, mennyire tanulságos volt közel másfél évtized után kikerülni a munkaerőpiacra, és arról is, hogy „belénk, tanárokba mennyire mélyen el lett ültetve a kishitűség”. „Hogy amikor egy állásajánlatban nem végzettségeket, hanem képességeket kérnek, milyen nehéz kategorizálni azt a rengeteg tudást és tapasztalatot, amit a tanári pályán szereztünk. Pedig osztályfőnökként az embernek bizony nagyon komoly helyzeteket kell tudni megoldania. Szállást, étkezést, programokat szervezni, egy kollégával ketten harminc ivarérett fiúra, lányra vigyázni 5-6 napon át, konfliktusokat kezelni, jól kommunikálni, közösséget szervezni: ezek mind komolyan beárazható képességek, amiket mi csak járulékosan alkalmazunk a munkánk mellett” – fogalmazott.

Kapcsolódó

„Ezzel csak azt lehet elérni, hogy az uniós források ne érkezzenek meg” – így értékelik a pedagógus-státustörvény tervezetét a szakszervezeti vezetők

A pedagógus szakszervezetek úgy látják, a kormány a tanárok jogainak korlátozásával állna bosszút az eddigi tiltakozásokért, és bár nagy béremelést ígér, abból szerintük semmi sem lesz, mert ezek a tervek szembemennek az uniós elvárásokkal.

KÖVESS MINKET: