SZEMPONT

Bod Péter Ákos: Senki sem gondolta volna, hogy idáig fajulnak a dolgok

Bár uniós források cáfolták, hogy Brüsszel valóban totális forrásmegvonásra készülne Magyarországgal szemben, a volt jegybankelnök szerint már az is megrázó, hogy ennek a lehetősége egyáltalán felmerült.

Fischer Gábor, fotó: Komka Péter/MTI - szmo.hu
2024. január 30.

Hétfőn bombaként robbant a hír, hogy a világ egyik legjelentősebb és legjobban informált üzleti lapja a Financial Times szerint egy, az Európai Tanács főtitkárságán készült dokumentum szerint Brüsszel a totális támogatásmegvonás felvetésével szabotálná a magyar gazdaságot, ha a magyar kormány egyedüliként az uniós tagországok közül nem járulna hozzá, hogy az Európai Unió egy közös megoldás keretében pénzügyileg támogassa Ukrajnát. A lap szerint az általuk megismert dokumentumban felvázolt startégia azon alapul, hogy a magyar gazdaság gyenge lábakon áll, magas az államháztartási hiány, az infláció, és az egész EU-ban a legmagasabb adósságszolgálati kifizetésekre fordított összeg. Amennyiben „az állam- és kormányfők nyilvánosan bejelentenék, hogy a magyar miniszterelnök destruktív hozzáállására való tekintettelelképzelhetetlennek tartják, hogy az EU pénzügyi forrásokat folyósítson Budapestnek”, az megingathatná a befektetői bizalmat, gyengítené a forintot és még nehezebb helyzetbe hozná a költségvetést.

Estére kiderült, hogy a Financial Times egy belső használatra szánt elemzésből dolgozhatott, amiben azonban nincs semmilyen konkrét terv Magyarországgal szemben. Bod Péter Ákossal arról beszélgettünk, mennyi a realitása, hogy egy ilyen totális támadás valóban bekövetkezzen.

– Szerintem a felröppent hír inkább része annak a szellemi és taktikai küzdelemnek, amelyet a magyar kormány és az uniós intézmények egymással játszanak, mert azt gondolom, anélkül, hogy pontosan ismerném a jogi szabályozást, hogy az a fajta fenyegetés, amit megszellőztetett egyik vagy másik orgánum, az nem valósítható meg a szokásos úton,

csak ha teljes támogatást élvez a magyar kormányon kívül az összes többi kormánynál, és ezt az Európai Bizottság is úgy gondolja.

A Bizottság technikai apparátusa elég sok okot találna arra, hogy megfogja a Magyarországnak szánt pénzeket, hiszen most is csak előleget tudnak folyósítani a viták miatt, de végül is mindig politikai döntés születik, és ahhoz pedig az kellene, hogy az összes rajtunk kívüli kormány támoassa ezt a döntést Akivel én beszéltem erről, szintén azt mondja, hogy ez valószínűleg inkább csak egy csetepé egy hosszú, elnyúló lökdösődésben.

– Ha mégis megszületne egy ilyen terv, annak milyen gazdasági következményei lennének? Tegnap a forint nem tért magához, a főbb részvények is lefelé indultak. Tehát már egy ilyen szivárogtatásnak is van egy azonnali hatása.

– Már az a tény megrázó, hogy ilyesmi felmerülhet Magyarország esetében, három évtizeddel a rendszerváltozás után, mert senki sem gondolta volna, hogy idáig fajulnak a dolgok. Valóban, ahogy ez felröppent, az amúgy is gyengülőben levő forint még tovább gyengült, holott igazából még nem történt semmi. Ha tényleg megszületne egy ilyen döntés, akkor is lennének a magyar kormány előtt korrekciós lehetőségek. Például olyan törvényeket kellene meghoznia, betartania és hitelesen gyakorolnia, amelyek ezeket az aggályokat legalábbis visszaszorítják. Ezen kívül

vannak olyan politikai kérdések, amelyekkel kapcsolatban a magyar kormánynak el kell döntenie, hogy pontosan melyik oldalon van.

Ide tartozik az Ukrajnának címzett európai uniós támogatás megszavazása, és több más ehhez kapcsolódó ügy is. Elképzelhető, hogy a magyar kormány oszt és szoroz, és végül a taktikai játékából enged, mert például ami a svéd NATO-csatlakozást illeti, eddig semmi nyomós észérvet nem hallottunk, ami a magyar álláspontot alátámasztaná. De ha a magyar kormány nem képes engedni a taktikai játékából, és végül mégis születne egy jelentős döntés, akkor a pénzek tartósan megállnak. Nem tűnnek el, ezek félre vannak téve, de tartósan befagynak. Ez nyilván igen kellemetlen hír lenne, és erre kénytelenek lennének a hitelminősítő intézetek is reagálni. Akkor biztosan nem lehetne elkerülni a leértékelődést. Pedig

a magyar állam besorolása már így is elég közel áll a bóvlihoz, csak egy, illetve két lépcsőfok választja el. Így feltételezhető, hogy ilyen esetben a hitelminősítők bólintanának, és át is sorolnák.

Ez azt is jelenti, hogy onnantól kezdve bizonyos befektetők, például a biztosítók nem vehetnének a saját szabályaik szerint magyar állampapírt. Ez azt jelentené, hogy még feljebb mennének a magyar hozamok. Amúgy is nagyon sokba kerül az államadósság finanszírozása, ez jelentősen tovább növelné a költségeket. Nem is mondom tovább, mert ez olyan kellemetlen szcenárió, amit persze fejben kell tartani, de a legjobb volna mindenképpen elkerülni, mert a magyar kamatfizetés egész Európában a legnagyobb arányú. Nagyobb hányada megy kamatfizetésre a nemzeti jövedelemből, mint a nagyon eladósodott görögök, vagy a meglehetősen eladósodott az olaszok vagy belgák estetében, és ez a teher csak tovább nőne egy ilyen kedvezőtlen fordulat esetén.

– Azt már láttuk az Európai Unió történetében, hogy adott esetben nagyon kemény nyomást tud helyezni egy tagállamára. Igaz, hogy az Görögország tagja volt már az eurózónának, amikor ez megtörtént, de nem lehet, hogy ehhez hasonló szcenárión gondolkoznak az Európai Unió vezetői?

– Valóban a görögök esete az érdekes, mert ott nyilvánvaló volt, hogy az uniós támogatás és a világbanki támogatás nélkül Görögország nem tudott volna talpon maradni pénzügyileg, és a támogatás fejében nagyon kemény intézkedéseket vártak el. A magyar kormányzat nem egészen ok nélkül, ismerve ezt a történetet, igyekezett mindig nagyon távol maradni a Valutaalaptól, és betartotta az úgynevezett 3 százalékos deficitkorlátot, mert ha nem tartja be, akkor uniós intézmények teljesen jogszerűen, közös felhatalmazásból, követelményeket fognak támasztani. A beszélgetésünk pillanatában az a furcsa helyzet van, hogy bele van írva a következő időszakra szóló törvényekbe, hogy idén be lesz tartva a 3 százalékos deficitkorlát. Persze a törvényt bármikor átírhatják, megváltoztathatják, nálunk rendeleti kormányzás van, tehát ez olyan sokat nem számít. Éppen a múlt héten a pénzügyminiszter már utalt is arra egy szakmai konferencián, hogy ahogy a dolgok kinéznek, lehet, hogy idén ez a vállalás mégsem sikerül. Ez rögtön azt is felveti, hogy egy ilyen esetben nem kell semmilyen politikai vita, semmilyen ideológiai tartalmú összeütközés, akár Ukrajna támogatásáról, akár másról, hanem egyszerűen az érvényes szabályok alapján a magyar kormány megsért egy közösen vállalt határértéket, nem egyedül, másokkal együtt nyilván. Ez önmagában is probléma. Ha azonban a kormány be akarja tartani ezt a három százalékot, akkor valószínűleg ebben az évben, de mivel választások lesznek, csak az év második felében, további kemény megszorítások szükségesek. Tehát akár blöff az a hír, amiről mi most beszélünk, akár nem, azt gondolom, hogy az év nagyon mozgalmas lesz gazdaságpolitikai értelemben, mert

a költségvetés igen gyenge pontja az egész magyar gazdaságpolitikának. Az elmúlt években, négy éven keresztül brutális mértékű hiányt tudott csak felmutatni a magyar kormányzat.

Részben okkal, mert volt Covid, részben ok nélkül, választás és egyéb okok miatt szórta a pénzt, és most is nagyon költséges terveket szövöget: külső cégeknek nagyvonalú támogatását, olyan állami eszközvásárlást, ami nem halaszthatatlan: repülőtér, telefontársaság, bank, biztosító, stb. A magyar költségvetés ezt nem bírja, és ez most pukkadt ki, ebben az évben, így aztán akár van politikai izgalom, akár nincs, a költségvetés ad elég fejfájást a kormánynak, meg az elemzőknek is.

– Hogyan tudja a kormány előfinanszírozni vállalásai szerint azokat az elvileg uniós projekteket, melyekre nem érkezik meg a pénz, ha ilyen pénzszűke van?

– Sajnos én sem gondolom azt, hogy azok a számok, amelyek most a papíron szerepelnek, azok a végsők.

A tavalyi évben még decemberben is változott az arra az évre szóló terv, és a tényleges adat, aztán még ettől a decemberre korrigált adattól is eltért, ami aztán igazán hungarikumnak számít.

Miután itt nincsen parlamenti törvényhozás, hanem rendkívüli jogrend alapján dönt a kormány, hozzá is szokott ahhoz, hogy különösebb latolgatás, tárgyalás és egyeztetés nélkül nagyon gyorsan változnak a dolgok. Ez egyébként nehezíti a magyar folyamatok kiszámíthatóságát, és mint ilyen, rontja az ország megítélését. A pénzügyi megítélését is. Az elemzők, pénztulajdonosok nem egészen tudják követni, hogy mi van nálunk. Az uniós kapcsolatrendszer azért is roppant kritikus, mert a magyar kormányzat, egyébként helyesen, arra számít, hogy ezek a pénzek előbb-utóbb csak megjönnek, így hát bizonyos kiadási folyamatokat elindított, uniós támogatásra számítva előleget fizetett, hogy ne álljanak le a folyamatok. Ha az a pénz, kiesne végleg és jogilag, az abban a pillanatban megjelenik a hiányban. Most még nem jelenik meg a hivatalos hiányban, hiszen a pénzt elköltötték, de van mögötte egy ígéret. Tehát cash-flow alapon, pénzáramlás alapján persze ott a hiány, de azt lehet mondani, hogy ha azzal szemben áll egy követelés, ami azzal szemben előbb-utóbb bejön. De ha nem jön, akkor hirtelen minden költségvetési adat tovább fog romlani. Nem is mondom tovább, mert ezek mind egy irányba mutatnak, és ez az irány az, hogy a magyar költségvetés körül óriási gondok lesznek, és a pénzügyminiszternek fájhat a feje emiatt.

– Ez terv, amit az Európai Unió lebegtet, nem bizonyulhat kétélű fegyvernek? Ha már semmi sem köti a kormányt az Unióhoz, mert úgysem kapunk egy huncut vasat sem, akkor egy nemzeti konzultációval, vagy sima parlamenti döntéssel, holnaputántól kívülről nézhetjük az Uniót?

– A legnagyobb félreértés, hogy az uniós tagság legfontosabb vonatkozása a pénz, amit a költségvetésből kapunk, hiszen a tagországok nagyobbik fele nettó befizető. Amikor belépett Ausztria vagy Svédország, vagy Finnország előttünk, akkor tudván tudták, hogy ők mindig nettó befizetők lesznek. Tehát az egy plusz, hogy tekintettel a fejletlenségi szintünkre kisebb összegben járulunk hozzá, mint ország az Unió fenntartásához, mint amilyen összeg onnan jön, különböző célokra. Hha itt kiesnének a pénzek, akkor attól még az alapértelme az uniónak természetesen megmarad, nevezetesen, hogy

egy 450 milliós nagy piacnak részese a magyar gazdaság, mindannyian polgárjoggal bírunk ebben az unióban.

De abban igaza van, hogy az elmúlt időszakban elterjedt az a hibás gondolatmenet, hogy az unióval való kapcsolatot szatócs módon teszik mérlegre, amiben csak ez a lényeg, hogy mennyi pénzhez jutunk hozzá a költségvetésből és mennyivel járulunk hozzá. Egyébként a miniszterelnöknek a múlt pénteken már el is hangzott egy olyan mondata, ami nem állja ki az igazság próbáját, hogy mi már 2020-ban a Covidra sem kaptunk pénzt az Uniótól, tavaly sem kaptunk, mégis talpon maradtunk. Ez azért nem igaz, mert az elmúlt négy évben évi 5 milliárd euró jött, éppen most is jön. Ezekben a napokban megjelentek az agrárpénzek. 1,5 milliárd euró nagyságrendű pénzhez jutnak a gazdák. Tehát nem igaz, amit a miniszterelnök mond, de kétségtelen, hogy el lehet úgy adni, hogy csak a kötelezettség hárul ránk, akkor ez a klub nekünk nem ér semmit.

A kilépés tragikus volna, és az valóban a gazdasági összeomlást idézné elő.

Szerencsére ez nem olyan egyszerű dolog. A Brexitnél lehetett látni, hogy egy kilépési eljárás nem olyan, hogy valaki azt mondja, hogy „na én elmentem”, az egy hosszú, több éves politikai és jogi folyamat, ami bizonyos ponton belül elindítható, megakasztható, leállítható. Tehát, ha valaki még el is kezdené, azt le lehet állítani. De az is tragédia, hogy erről nekünk beszélnünk kell, és minden ilyen latolgatás csak azt jelzi, hogy nagyon sok fölösleges kockázati rizikó tapad a magyar politikához, amely sokba kerül annak is, akik nem érdekel a politika, de csodálkozik, hogy miért gyenge a forint, és miért ilyen drága importáru, és miért van az, hogy az ő bére a harmada annak, mint amit a a szomszéd országban keresne.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Sorozatgyilkosból áldozat: az Ed Gein-sztori színésze visszatér a Szörnyeteg új évadában

A Netflix most egy baltás gyilkosnő történetét mutatja be, Charlie Hunnam az egyik áldozatot fogja játszani.

KULT

Nem egy árváról, hanem az egész elárvult országról szól Nemes Jeles László új filmje

Az Oscar-díjas rendező (ezúttal Nemes László néven) új filmjében saját családja történetén keresztül mutatja be, hogy próbált magára találni az ország 56' után. Az Árvában a nagyszerű főszereplők mellett Iványi Gábor is feltűnik egy kameo erejéig.

KÖZÖSSÉG

Nemrég halt meg az édesapja, most saját életéért küzd a 16 éves vízilabdázó – gyűjtést indítottak a család megsegítésére

A Budapesti Honvéd játékosát, Bihari Gábort leukémiával diagnosztizálták. Édesapja temetését követően felerősödtek a tünetei.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Ligeti Miklós: Most már a NER-ben nem vesződnek a színjátékkal, ez színtiszta pártpropaganda

Bár Magyar Péter cáfolta, hogy a Tiszának lennének adóemelési tervei, elindult az ezzel kapcsolatos plakátkampány, méghozzá adófizetői pénzből. A Transparency International szerint egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy a korábbi álcát fenntartsa maga körül.

Fischer Gábor, MTI/Bodnár Boglárka - szmo.hu
2025. október 08.

Elindult a 4 milliárdos plakátkampány a Tisza állítólagos adóemelési terveiről, amit Magyar Péter már többször megcáfolt. Az óriásplakátokon az Európai Bizottság elnöke látható, aki marionettbábukkal bábozik valakikkel, és azzal buzdítanak a nemzeti konzultációban való részvételre, hogy „Brüsszel bábjai adót akarnak emelni." Bár a plakátokon név szerint nem említik a Tiszát, ez az üzenet rímel a Fidesz és a kormány fő üzenetére Magyar Péterrel szemben, a kormány oldalán pedig már a címből kiderül, hogy adófizetői pénzből "Tisza adóemelési terveiről" konzultálnak.

Hogyan nevezheti ezt a kormány tájékoztató kampánynak, és miért nem lép közbe a Választási Bizottság? Erről beszélgettünk Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet jogi igazgatójával.

– A most az utcákat elárasztó plakátok hivatalosan nemzeti konzultációt hirdetnek, azaz a kormány működéséhez kapcsolódnak, de közben a kormány honlapján egyértelművé teszik, hogy mindez a Tisza párt elleni választási kampány része, azaz pártérdeket szolgál. Hogyan lehet ezt ilyen nyíltan felvállalni?

– Valójában, amit megvalósulni látunk, ami kibontakozik az elmúlt pár évben, az csak őszintévé teszi a NER-t. Ugyanis a NER, egymásra épülő hazugságok rendszere. Azt bábozzák el, hogy ez demokrácia meg jogállam. Hol tesznek hozzá jelzőket, hogy illiberális, vagy azt magyarázzák, hogy a jogállam az, mint olyan, az nem is megfogható jelenség, de azért ez itt demokrácia, meg jogállam, ahol nem is bajlódnak a különösebb részletezéssel. Valójában ez a rengeteg manőver mind azt hivatott elfedni, hogy Magyarországon nem jól működnek a dolgok. Viszont az elmúlt pár évben, amióta nem jönnek az uniós források, meg a szűk két évben, mióta a Tisza mozgalom és Magyar Péter színre lépett,

egyre kevesebb energiája van a NER-nek arra, hogy ezt az álcát fenntartsa maga körül.

Így aztán azok a jelenségek, amikre eleinte csak az olyan éber szemű kritikus civilek, mint amilyen a Transparency International Magyarország is, később meg már külső megfigyelők is, például az EBESZ mutatott rá, például, hogy összefolyik a párt és az állam működése, nem lehet elhatárolni a közkiadásokat, a közpénzeket, a párt kampánypénzeitől, a párt, a Fidesz érdekében álló propagandatevékenységtől, mára már nyíltan zajlanak. Most már a NER-ben vagy nem vesződnek a színjátékkal, vagy nem veszik észre már, hogy elfelejtették a kötelező tánclépéseket végigjárni, mindenesetre nincsen energia erre.

– Miért?

– Ez egyfajta posztkommunista pártállami működés. Nincsen ugyan beleírva az alkotmányba, ami 1989-ig benne volt, hogy a párt azaz az MSZMP a társadalom vezető ereje, és hogy nem is létezik olyan, hogy hatalommegosztás, mert ebből következően minden hatalmat gyakorol. Lényegében most is az van, hogy a NER, a rezsim fennmaradásának,

a Fidesz hatalomban tartásának az érdeke mindent felülír,

és kisebb-nagyobb módosításokkal, csiszolgatásokkal ehhez a gyakorlathoz idomították a jogszabályokat is. Például amit 2014-ben még színtiszta jogsértésként tudott megfogalmazni a Transparency International Magyarország, hogy a kormányzati szervek és önkormányzatok folytatnak a kormánypárt, a Fidesz érdekében kampánytevékenységet a választást megelőző időszakban, nem csak abban az 50 napban, ami a szavazás előtt van, hanem az azt megelőző fél évben, például plakátolnak, meg különféle rendezvényeket szerveznek, az mostanra bekerült a választási eljárási törvénybe, hogy a kampányszabályok, a tilalmak nem vonatkoznak a kormány által folytatott lakossági tájékoztató tevékenységre.

– Mennyiben kormányzati tájékoztatás a kampánytevékenység?

– Úgy, hogy a hatóságok, a választási bizottság, választási iroda, adatvédelmi hatóság egyáltalán nem vizsgálja, hogy ez az úgynevezett lakossági tájékoztatás, mindig konkrétan a Fidesz és a kormány üzeneteit közvetítő propagandatevékenységben nyilvánul meg plakátokon, vagy éppen olyan kéretlen email üzenetekben, amin keresztül például a kormány Ukrajnával, Oroszországgal kapcsolatos álláspontja ömlik a COVID vészhelyzeti információs csatornán is. Tehát elmosódik az a választóvonal, ami a kormányzó pártot és a kormányt, az államot és a pártot elválasztja egymástól.

– Perképesek ezek a határátlépések?

– Nem lehet mindent mindig bíróságon érvényesíteni. De még a jelenlegi szabályok szerint is, amikről határozottan lehet állítani, hogy kifejezetten annak a gyakorlatnak a jogi megtámogatásához vannak igazítva, amit a Fidesz folytat, ami a NER-nek a működési sajátossága, ezek mellett is lehetne észlelni és szankcionálni ezeket a rossz gyakorlatokat. Attól, mert a lakossági tájékoztató tevékenységre nem vonatkoznak a kampányszabályok, még

a Nemzeti Választási Iroda mondhatná azt, hogy az nem lakossági tájékoztató tevékenység, hogy tudta-e ön, hogy Soros György, von der Leyen, Manfred Weber meg Zelenszkij összeesküdtek arra, hogy átoperáltatják az összes óvodást fiúból lánnyá vagy lányból fiúvá, és elveszik a munkahelyeinket, megerőszakolják a feleségeinket.

Ez színtiszta pártpropaganda. Erre mondhatnák azt az arra hivatottak, hogy az a lakossági tájékoztatás, hogy tessék kezet mosni, mert fertőző betegségek vannak, vagy tessék felvenni az oltást, mert járványhelyzet van. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információs Hatóság is mondhatta volna azt, hogy az személyes adattal visszaélés, hogy kéretlen, kormánypropaganda üzenettel bombázza a COVID infóra feliratkozó polgárokat a hatalom. Azaz még ezek mellett a szabályok mellett is lehetne sokkal jobb működést elérni és szankcionálni ezeket a vadhajtásokat. Nyilván a tiszta helyzet az lenne, ha tilos lenne az, ami tilos. Azaz a jogszabályok meg is tiltanák azt, amit nem illik csinálni, és ezeknek a tilalmaknak érvényt szereznének azok a szervek, hivatalok, amelyeknek az a dolga, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák a gyakorlatban.

– Hoztak egy törvényt, hogy korlátlanul lehet kampánycélra pénzt költeni, ennek mi lehetett a célja?

– Ennek több oka is lehet. Azon, hogy korlátlan a kampányköltés, annyira nem kell meglepődni. Gyakorlatilag majdhogynem az volt a főszabály, hogy a kampányokra elkölthető pénzmennyiségnek nincs felső határa, mert kampányköltési plafon csak a nemzeti, azaz a hazai parlamenti választásra vonatkozott, az Európai Parlamentire soha, igaz, hogy annak a kampányfelhajtása is sokkal kisebb volt, de az önkormányzati választásokra se vonatkozott soha a kampányköltési limit, pedig a polgármester-választás, önkormányzati választás az nem kevésbé jelentős, mint a parlamenti választások. Ráadásul a parlamenti választási kampányok költési plafonját sem tartották soha tiszteletben. Ez 98-tól 2010-ig 1 millió forint volt, és már 98-ban sem 1 milliót költöttek jelöltenként, azóta meg az inflációval növelt 5 milliós plafon volt egészen mostanáig. Tehát

ennek inkább szimbolikus jelentősége volt.

Természetesen a Transparency International Magyarország ellenzi, hogy eltörölték ezt a szabályt, mert így már formai értelemben sem lehet számonkérni az érintett politikai szereplőkön, hogy túlköltik magukat.

– Korábban azt is megfigyeltük, hogy a kampányba a kormánypárti oldalon magukat civilnek mondó szervezetek is bekapcsolódtak, melyekre eleve nem vonatkoztak a kampánypénz költési szabályok.

– Azért tartja fenn a Fidesz ezt a háromosztatú kampányolást, azaz van egyrészt az állam, a kormányoldali kiadás, tehát amikor elmossa a párt és az állam közötti határokat, másrészt vannak az úgynevezett harmadik szervezetek, tehát a kampány kiszervezése, például a CÖF, és harmadrészt van a párt maga, mert ez bejött. Ez működött ‘14-ben, ‘18-ban, ‘22-ben, az ellenőrző hatóságok erre vannak szoktatva, tudják, hogy az Állami Számvevőszéknek, a Kincstárnak, a választási szerveknek hol kell becsukni a szemüket. Az emberek is hitelesebben fogadnak el egy üzenetet, ha az a magas autoritású kormánytól érkezik, és nem valamely párttól.

– Ezek szerint ez várható a mostani kampánynál is?

– Még valószínűleg a Fidesz maga sem tudja, mekkora öngólt rúgott a kampányplafon eltörlésével, mert így a Tiszától sem tudják majd kérdezni, miből van ez a nagy költés, meg hogy ki van a háttérben. Tehát ezzel a Tiszát is bátorítják arra, hogy bármilyen fundraising megengedett, tessék csak költeni, amennyi tetszik.

– Milyen hatása lehet az eddigi háromosztatú modellre, hogy megszűnt a politikai hirdetések lehetősége a Metánál és a Youtube-on is?

– Azt még nem tudjuk, hogy ezt pontosan hogyan fogja kezelni a Fidesz, tudomásul veszi-e, vagy megpróbálja trükökkel megkerülni a hirdetési tilalmat. Tény, hogy mintha tényleg kevesebbet látnék én is ezekből a megafonos, és hasonló hirdetésekből, de azért azt fontos látni, hogy a kampányfeladatok megosztása, a háromosztatúság nem csak a Facebookra meg a Youtube-ra terjed ki. A CÖF-nek is volt mindig nagyon masszív plakátolása, és nem csak funkcionális, hanem a kreatív tartalom szerint is megoszlottak a feladatok. A Fidesz és a kormány alapvetően a pozitív üzeneteket, vitte a korábbi választási kampányokban. Például, hogy megvédjük az országot, illetve a 22-es kampány során volt egy „népszavazás” az LMBTQ közösséggel szemben, akkor is a kormány népszavazási üzenetét egy gyermekét ölelő anya képe jelent meg. A CÖF-nél pedig volt a negatív mini Feri, és a bohóckampány, tehát a lejárató, a gegeskedő negatív kampány jutott a CÖF-re.

– Ezek szerint, amit elmondott, ez ellen nem is nagyon lehet mit tenni, mert papíron minden törvényes és szabályos?

– Meg vannak hajlítva a jogszabályok, azaz beütötték a jogszabályi szövetbe azokat a lyukakat, amiken keresztül a megengedő hatósági gyakorlat ezt a megoldást elfogadhatóvá teszi.

De nem igaz, hogy minden jogszerű, csak most azt játsszák az államhatalmi szervek, hogy a jog az olyan homályos, az olyan sokféle értelmezést tesz lehetővé, és az ő értelmezésük pedig az, hogy itt minden rendben van.

Tehát az Állami Számvevőszék mércéjével mérve a CÖF-jelenséget ugyanúgy meg kellett volna küldeni sok százmilliós, milliárdos fizetési kötelezettséget eredményező vizsgálatokkal, és szankciókkal, ahogy a Márki-Zay Péter vezette ellenzéki összefogást is megküldték, csak persze szelektív a látásuk, van egy látótérkiesés az esetükben, az MMM-et látják, a CÖF-öt meg nem. Persze az MMM-nél amatőrök voltak a szervezők, mert személyi szervezeti összefonódásokat tartottak fenn. A CÖF ügyesebb volt, mert a cöfös plakáton nem szerepelt kormánypolitikusnak a neve, meg nem ugyanazt a telefonszámot, e-mail címet, bejelentett székhelyeket használták. Tehát, ehhez azért kell egy masszív, vastag, szándékos, önmagában is jogsértő félrenézés, tudatos rossz jogalkalmazás.

– Ez mennyiben tekinthető választási csalásnak?

– Nem, nem az. A választási csalás, ezt el kell fogadni, az individuális magatartásokra van elképzelve, mint hogy a büntetőjog maga is individuális magatartásokra van méretezve alapvetően. Biztos vannak olyan mozzanatai, amelyek beleillenek a választás rendje elleni bűncselekménybe, vagy akár a hivatali visszaélésbe, vagy közfeladati helyzetben elkövetett visszaélésbe, de

amikor az állam tudatosan rosszul működik, azaz a közjó helyett a párt érdekeit, a nemzet helyett a rezsim céljait szolgálja, akkor arra nagyon nehéz büntetőjogi megoldást találni, büntetőjogi választ adni.

Tehát azt igazolni, hogy az a járási hivatalvezető, vagy polgármester, vagy számvevő tanácsos, vagy a választási irodának az az osztályvezetője, aki nem indított vizsgálatot a CÖF ellen, hogy az kifejezetten azért cselekedett vagy tartózkodott a cselekvéstől, hogy ezáltal a Fidesznek előnyt biztosítson, és az MSZP-nek, meg a Tiszának hátrányt okozzon. Szóval sajnos nagyon nehéz, elkötelezettebb, felkészültebb nyomozói, ügyészi munka mellett is igazolni, hogy egy-egy ilyen fogaskeréknek a magatartása minden mozzanatában fedi a büntetőtörvényi tényállást.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

„Nem látok jönni egy szebbik világot, itt ti loptátok el tőlünk a jövőt” – újabb rendszerkritikus dalt írt Mehringer Marci, Puzsér Róbert is szerepel a klipben

A kritikus egy közmédiás szerkesztőt alakít a klipben. A dalhoz Petőfi klasszikusa adta az ihletet a fiatal zenésznek.

KÉK HÍREK

Új nyomokra bukkantak a 19 évesen megölt magyar lány, Szabó Betty ügyében a holland rendőrök

A hatóságok 30 ezer eurót ajánlanak a használható információkért, és azt kérik, aki azon a napon a lánynál járt, jelentkezzen. Most a frissen azonosított DNS-maradványok adhatnak új irányt a nyomozásnak.

KÉK HÍREK

Kanállal szúrta szemen az ápolót, azt mondta, a fejében lévő hangok parancsolták neki

A férfi vallomásában hangokra hivatkozott, és az áldozatot árnynak látta. A kaposvári pszichiátrián kiszabadult a rögzítésből, egy kanál nyelével az ápoló szemébe szúrt; a sérültet azonnal megoperálták.

SZEMPONT

Pottyondy Edina: Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?

A humorista szerint „az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől”.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2025. október 07.

Pottyondy Edina újabb YouTube-videóban mondta el véleményét a magyar közélet aktuális eseményeiről. Szerinte „a kormánynak nem a kutatás-fejlesztés, az informatika-oktatás a fontos, inkább a forradalmi technológiát igénytelenül »összemekkmesterkedett«, általános iskolás színvonalú bullying-videók készítésére használják” a mesterséges intelligenicát.

Felhívta a figyelmet arra, hogy „már az utca emberét is digitálisan tenyésztik” azokban a klipekben, amelyekben a "Tisza-adó" lehetséges következményeit vetíti előre a kormánypárt. Ebben például elhangzik, hogy a "Vera" nevű tanárnő 33 ezer forinttal kevesebbet keresne havonta.

„Az AI-magyarok rettegnek a Tisza-adó terveitől. Vera nagyon rémült, vajon attól fél, hogy plusz adót kell fizetnie, vagy hogy kiderül, nem is létezik?”

– tette fel a kérdést Pottyondy Edina.

A humorista beszélt a most megjelent 1242 - A Nyugat kapujában című történelmi filmről is.

„Bizonyos szempontból ez a film zseniális alkotás. Van egy alaphelyzet, amin nehéz változtatni, hiszen a tatárok kiirtották az ország felét. És van egy másik alaphelyzet, amin szintén nehéz változtatni:

az Orbán-kormány olyan szolgaian dörgölőzik a keleti nagyhatalmakhoz, mint Mari néni vádlija a kanos kutyához.

Tehát egyszerre kell szeretni keleti testvéreinket és valahogy elsunyulni, hogy kardélre hányták a fél országot.”

Pottyondy szerint ez a lehetetlennek tűnő feladat teljesült is a filmben: a magyar sorstragédia miatti kesergés helyett „egy kifejezetten pozitív, optimista üzenetre fókuszál és a középpontba egy karizmatikus vezetőt állít. Nem IV. Bélát, hanem Batu kánt”.

„A »Batu kán a mi hősünk« olyan csavar, amire magyar ember nem tud felkészülni. Mintha egy izraeli iskoláscsoport megnézne egy holokauszt-filmet, ahol Hitler megmenti a zsidókat”

– mondja.

Végül szót ejt K. Endre, a kegyelmi ügy egyik főszereplőjének könyvéről is, majd így zárja a videóját: „Ha van rokon a családban, aki még mindig fideszes, vidd már el a tatárjárást romantizáló filmre, vagy vedd meg neki K. Endre romantikus regényét, hátha feléled benne a magyar virtus!”

Kapcsolódó

Pottyondy Edina: A Fidesz úgy tanult a kegyelmi ügyből, ahogy kezdő zsebtolvaj az első tettenérésből

A humorista arra is reagált legújabb bejegyzésében, hogy Rogán Antal egy rossz influenszernek tartja őt.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Krasznahorkai László: Ez életem első napja, amikor Nobel-díjat nyertem

Csütörtökön délután derült ki, hogy idén a magyar író kapja az irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai a svéd közszolgálati rádiónak nyilatkozott elsőként.

KULT

Tarr Béla Krasznahorkai Nobel-díjáról: A Sátántangót egy éjszaka alatt olvastam el, és rögtön tudtam, hogy ez egy remekmű

Az író és a filmrendező sokáig dolgozott együtt. Tarr Béla nagyon örül, hogy Krasznahorkai László megkapta a Nobel-díjat.

SIKERSZTORIK

100 nap alatt több mint 63 ezer megmentett termék – így működik Magyarország első élelmiszer-outletje

A Récsei Centerben működő PRÍMA OUTLET-ben a közeli lejáratú vagy csomagolássérült termékek akár 70 százalékkal olcsóbban is megvásárolhatók, miközben több tonnányi élelmiszer menekül meg a kidobástól.

SZEMPONT

„15 éves teljhatalom után ők torolnak meg? Mit?” – Tüntetőket kérdeztünk a Zsolt bácsi-ügy kezeléséről

A legtöbbek szerint nincs mit megtorolnia a kormánynak az ellenzéken, inkább a felderített ügyekkel kellene foglalkozniuk. Van, aki szerint a tüntetések is kezdenek túl egyformák lenni.

Malinovszki András / Fotó: Nagy Bogi/SZMO - szmo.hu
2025. október 06.

Ahogy arról tegnap beszámoltunk, tüntetést tartott a budapesti Kossuth téren Puzsér Róbert és a Polgári Ellenállás. Az eredetileg Megbékélésmenetnek szervezett megmozdulás időközben, Juhász Péter kihallgatása miatt a volt politikus melletti kiállássá alakult, ahol 21 felszólaló és előadó lépett a színpadra.

A helyszínen járt a Szeretlek Magyarország stábja is, hogy megkérdezze a jelenlévőket, mi a véleményük a Szőlő utcai helyzet és Zsolt bácsi körül kialakult turbulens közéleti levegőről, és mit várnak a tüntetéstől.

A színpadon felszólalók közül végül senki nem fedte fel, ki a Juhász videójában elhangzó "Zsolt bácsi", aminek az egyik tüntető örült, mert szerinte ha ott kiderült volna a személye, könnyen lincseléssé fokozódhatott volna a hangulat.

A megtorlásról a megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy nincs mit megtorolnia a kormánynak. Egy fiatal tüntető azt kérdezte:

„15 éves tejhatalom után ők torolnak meg? Mit? Hol?”

Szerinte az egész csak egy blöff, amit immár havonta bedobnak. Volt olyan is, aki radikálisabban fogalmazott: „Náci tempó, náci szöveg, a Gestapo szokott megtorolni, nem a demokratikus állam.” Megint más az ötvenes évek kommunista rendszeréhez hasonlította a megtorlás emlegetését.

Jámbor András országgyűlési képviselő kameránknak is elmondta: szerinte hiba volt, amit Arató Gergely a Parlamentben tett, vagyis hogy megnevezte és felkérdezte Semjén Zsoltot. Ugyanakkor hozzátette: ennél százszor nagyobb bűnöket látni a politikai túloldalon.

Volt, aki stábunknak mesélte el, hogy személyes ismerőse az Alföldi utcai gyerekotthonban 12 évesen úgynevezett "welcome-verést kapott" – erről koldulás közben számolt be neki.

Juhász Péter szerint 20 éve tudni hasonló ügyekről, de a hatóságok általában többet zaklatják azokat, akik az ügyeket felderítik, mint akik elkövetik.

Ugyanakkor néhány fiatal arról is beszélt, hogy kicsit már repetatív, hogy mindig ugyanazon koerográfia szerint zajlanak a megmozdulások. Ennek ellenére szerinte kinn lenni „hazafias kötelesség”. Arról, hogy milyen módszerekkel leváltani a Fideszt, azt mondták: a politikát „a Fidesz züllesztette le idáig, de akkor a saját játékukban kell megverni őket – ilyen egyszerű”.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Újabb túrázó tűnt el a Pilisben: hat napja nem találnak egy 55 éves matektanárt

Mikovicz András október 3-án még az édesanyjával ebédelt, majd ígérete ellenére sem tért vissza hozzá. A férfi a Pilis felé vett buszjegyet a telefonjával.

SIKERSZTORIK

Soha nem látott díjeső: 42 magyar hotel került be a Michelin első hazai szállodai válogatásába

Két budapesti ikon, a Four Seasons és a Matild Palace két kulcsot is kapott, de számos vidéki szálláshely is bizonyította, hogy a magyar vendéglátás ma már a nemzetközi élvonalban játszik.

KULT

„Igazán meglepődnék, ha megkapnám, nagyon érdekes lenne” – mondta Krasznahorkai László a Nobel-díjról januárban

A 71 éves magyar író még januárban mondta ezt egy svéd lapnak. Hosszú évek óta az egyik legnagyobb esélyesként tartották számon.

SZEMPONT

„Nagy eredmény, hogy a hatalom megint meghátrálásra kényszerült” – ilyen volt a Pécsi Pride

Vannak, akik bírságra számítanak, mások szerint a hatalom csak ijesztget. De minden megkérdezett teljes sikernek tartja a Pécsi Pride-ot. Az esemény azért nem múlt el attrocitások nélkül. A Szeretlek Magyarország videóriportja.

Fotó: Nagy Bogi, Videó: Fischer Gábor, Szitás Attila - szmo.hu
2025. október 05.

Szombatra hirdették meg az ötödik Pécs Pride-ot, amely Magyarország egyetlen vidéki szívárványos megmozdulását. A szervezők egyeztettek ugyan a hatóságokkal, de végül a rendőrség nem engedélyezte előzetesen a felvonulást. A szervezők azonban úgy döntöttek, hogy mégis megtartják a rendezvényt. Az útvonalat azonban módosították, és a Tettyén felállított színpadhoz vonultak. A felvonulás idején több ellentüntetést is tartottak. A két felvonulás ugyan keresztezte egymás útját, de a rendőrség fenntartotta a rendet.

„Szelfizetm is egyet az arcfelismerővel, hogy mostmár a barátom”

- mondta a betiltott felvonulás egyik résztvevője.

Vannak, akik bírságra számítanak, mások szerint a hatalom csak ijesztget. De minden megkérdezett teljes sikernek tartja a Pécsi Pride-ot.

Az esemény azért nem múlt el attrocitások nélkül: egy férfi ütögetni kezdte a menet tagjait, őt rendőrök teperték le, és ellentüntetők próbálták megállítani a menetet, de hiába mondták, hogy őket védi a törvény, a rendőrök arrébb terelték őket.

A Szeretlek Magyarország videóriportja.