Az Oktatási Hivatal adatai szerint múlt évben, november végéig körülbelül 77 ezren nyelvvizsgáztak, ezzel szemben 2019 egészében 124 ezren, írja a Világgazdaság.
"Körülbelül 40 százalékos a csökkenés" – mondta a lapnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Szerinte ez amiatt van, hogy kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, nyelvvizsga nélkül is át lehetett venni a diplomát, de jelentkezett a koronavírus-járvány hatása is.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2019-hez képes tavaly 20 százalékkal kevesebben jelentkeztek államilag finanszírozott helyekre. Emellett több, mint százezer hallgató jutott diplomához a nyelvvizsga-mentesítés révén.
Rozgonyi Zoltán szerint a nyelvvizsga alóli mentesítés célja a hangulatjavítás lehetett, hiszen az online nyelvvizsgák tavalyi bevezetésével megoldható lett volna a nyelvvizsgák lebonyolítása.
A nyelvtanár szerint a nyelviskolák is megsínylették a járványhelyzetet. "Voltak, amelyek bezártak, megszűntek, mások szüneteltették működésüket" - mondta erről. Az elmúlt időszak egyik tanulsága szerinte az, hogy a diákok többsége továbbra is ragaszkodik a személyes jelenléthez, hiába elérhető a távtanulás.
A szakember szerint a nyelviskolákban talán az ősszel térhet vissza a normál menetrend, de a tavalyinál is sokkal kevesebb vizsgázóval és tanulóval. Ennek a korosztálynak valószínűleg gyengébb lesz az idegennyelv-ismerete, mint a náluk idősebbeknek – véli Rozgonyi Zoltán.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint múlt évben, november végéig körülbelül 77 ezren nyelvvizsgáztak, ezzel szemben 2019 egészében 124 ezren, írja a Világgazdaság.
"Körülbelül 40 százalékos a csökkenés" – mondta a lapnak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. Szerinte ez amiatt van, hogy kevesebben felvételiztek a felsőoktatásba, nyelvvizsga nélkül is át lehetett venni a diplomát, de jelentkezett a koronavírus-járvány hatása is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.
Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.
A leállás közvetlen társadalmi következményei is drámaiak: amerikaiak milliói nem jutnak hozzá a családjuk élelmezéséhez szükséges élelmiszerjegy-juttatásokhoz. Emellett mintegy 1,4 millió szövetségi alkalmazott nem kap fizetést, noha sokan közülük továbbra is ellátják a munkájukat.
A Goldman Sachs becslése szerint a leállás 1,15 százalékponttal lassíthatja a negyedik negyedéves GDP-növekedést, ami így csupán 1%-os lehet. A pártatlan Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) 1–2 százalékpontos visszaesést és 7–14 milliárd dollár közötti, véglegesen elvesző gazdasági teljesítményt jósol. „A jelenlegi leállás várhatóan a valaha volt legnagyobb gazdasági hatással jár” – értékelte a helyzetet Alec Phillips, a Goldman Sachs vezető politikai közgazdásza.
A gazdaság újranyitás utáni visszapattanása most komoly feltételhez kötött. Bár a Goldman Sachs az első negyedévre 3,1%-os növekedést vár a visszatérő dolgozók és a bepótolt kormányzati költések miatt, ez csak akkor valósulhat meg, ha a szövetségi alkalmazottak megkapják visszamenőleges bérüket.
A helyzetet tovább rontja, hogy a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) a leállás alatt nem tudta elvégezni a kulcsfontosságú felméréseket, ami a jövőbeni adatok minőségét is rontja. Az októberi munkanélküliségi ráta várhatóan mesterségesen magasabb lesz, mivel a kényszerszabadságon lévőket jellemzően munkanélkülinek számítják.
A jelenlegi leállás azért is különösen káros, mert a költségvetési előirányzatok 100%-át érinti, szemben a korábbi rekordot tartó, 2018–2019-es leállással, amely csak a kiadások 10%-át blokkolta. Ráadásul a gazdaság már eleve lassulóban volt a magas vámok, az alacsony bevándorlás és a diákhitel-törlesztések újraindulása miatt. David Kelly, a JPMorgan Asset Management vezető stratégája szerint „megdöbbentő” látni, „milyen nagy társadalmi fájdalmat hajlandók (a demokraták és a republikánusok) okozni pusztán politikai haszonszerzésért.”
Az amerikai kormányzati leállás (government shutdown) akkor következik be, amikor a Kongresszus nem tudja időben elfogadni a szövetségi kormány működéséhez szükséges finanszírozási törvényeket. Ilyenkor a kormányzatnak le kell állítania minden nem létfontosságú funkcióját.
Az alapvető szolgáltatások, mint a nemzetbiztonság, a légiforgalmi irányítás vagy a rendvédelem, általában tovább működnek, de a nemzeti parkok, az útlevélirodák és számos szövetségi hivatal bezár, az ott dolgozókat pedig fizetés nélküli kényszerszabadságra küldik.
A leállások jellemzően mély politikai megosztottság eredményei, ahol a pártok a költségvetést használják politikai zsarolásra olyan vitás kérdésekben, mint a bevándorlás, az egészségügy vagy az államadósság-plafon. A 2025-ös leállás hátterében Donald Trump második elnöki ciklusa alatti, a demokraták és a republikánusok közötti éles költségvetési vita áll, amely a cikkben említett, már eleve törékeny gazdasági környezetben okoz súlyos fennakadásokat.
A legfrissebb fejlemények szerint a Fehér Ház nem kötelezte el magát amellett, hogy a leállás végén kifizeti a kényszerszabadságra küldött szövetségi alkalmazottak elmaradt bérét. Ez a bizonytalanság a tartós gazdasági károk kockázatát növeli, és aláássa a remélt gyors gazdasági visszapattanást. A 2025. október 1-jén kezdődött kormányzati leállás 36 napja tart, ezzel az amerikai történelem leghosszabbja, a hatásai pedig egyre súlyosabbak – írja a CNN.
Az információs sötétség szinte teljes: a kormányzati adatközlések nagy része leállt, így a befektetők és a döntéshozók is vakon repülnek. Ennek következtében a Federal Reserve a múlt héten története során először volt kénytelen a havi munkaerőpiaci jelentés ismerete nélkül dönteni a kamatlábakról. A bizonytalanság a jegybank decemberi kamatcsökkentési terveit is veszélyeztetheti. „Mit csinál az ember, ha ködben vezet? Lassít” – magyarázta a helyzetet Jerome Powell, a Fed elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Részegen balhézott egy szórakozóhelyen, lemondott és kilépett a Fidesz-frakcióból a nagykőrösi képviselő
A helyi Facebook-csoportban robbant ki a botrány Sohajda Márk viselt dolgairól. A politikus azonnal reagált, bocsánatot kért, de nem tudni, képviselői mandátumát is visszaadja-e.
Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.
Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.
„Tisztában vagyok vele, hogy viselkedésem nem egyeztethető össze a közösség bizalmával és a nagykőrösi frakciótársaim értékvállalásával, emiatt azonnali hatállyal lemondok tanácsnoki pozíciómról, és kilépek az önkormányzati Fidesz frakcióból”
– fogalmazott a képviselő. Hozzátette, hogy cselekedetei elfogadhatatlanok voltak, és súlyosan megsértették a szórakozóhely munkatársait, valamint minden jelenlévő méltóságát.
Sohajda Márk a lemondásáig kulturális és sporttanácsnoki tisztséget töltött be Nagykőrösön. A politikus neve a helyi sportéletből is ismert lehet, korábban a Nagykőrösi Kinizsi SE elnökeként tevékenykedett. A sportklub neve a sajtóban korábban a tao-támogatások elszámolása körüli viták kapcsán is felmerült.
Azonnali hatállyal lemondott tanácsnoki pozíciójáról és kilépett az önkormányzati Fidesz-frakcióból Sohajda Márk nagykőrösi képviselő, miután november 1-jén egy helyi szórakozóhelyen vállalhatatlanul viselkedett. A politikus a döntését a Facebook-oldalán jelentette be, de arról nem írt, hogy képviselői mandátumát is visszaadná, így vélhetően a testület tagja marad.
Az ügyre azután derült fény, hogy a városi Facebook-csoportban egy korábbi települési képviselő felháborodott posztot tett közzé arról, hogy egy fideszes politikus „alkohol vagy egyéb ajzó szerek” hatása alatt botrányosan viselkedett – írta a 444.hu. Sohajda Márk nem sokkal később egy közleményben reagált, amelyben nyilvánosan bocsánatot kért minden érintettől.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Gerendai Károly hivatalosan is átvette a Sziget Zrt.-t, miután a Superstruct Entertainment/KKR befektetési alap 5,8 millió fontért adja vissza neki a céget – mondta a Forbes-nak adott interjúban. A megállapodás szerint a „Sziget” brand jogai az amerikai cégnél maradnak, az új tulajdonosok pedig 15 éven keresztül licencdíjat fizetnek az éves bevételek százalékában.
Az eddigi befektetők kétmilliárd forint biztosítékot is kértek Gerendaitól az esetleges veszteségek fedezésére, amit a Budapest Park vállalkozásán keresztül teljesít, de továbbra is keres befektetőtársat. A fesztivál szervezői a bizonytalanságok után bejelentették a 2026-os dátumokat is: a következő Szigetet augusztus 11. és 15. között tartják, a jegyértékesítés pedig november 7-én indul.
A fesztivál jövője október közepén vált bizonytalanná, miután a külföldi tulajdonos úgy döntött, nem vállal több kockázatot Magyarországon. Gerendai Károly alapító ekkor lépett be a képbe, de a visszavételhez szüksége volt a főváros segítségére egy új, kedvezőbb területhasználati szerződés formájában. A Fővárosi Közgyűlésben azonban a Fidesz és a Tisza Párt tartózkodása miatt többször sem szavazták meg a javaslatot. A fordulat az utolsó elbukott szavazás éjjelén jött el, amikor Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke találkozót kezdeményezett Gerendaival. A megbeszélésen két pontban állapodtak meg: a Sziget Zrt. a fővárostól kapott kedvezményt hét helyett három év alatt fizeti vissza, a diákkedvezményt pedig minden magyar diákra kiterjesztik. „Gerendai Károllyal abban maradtunk, hogy jövőre találkozunk a Sziget Fesztiválon” – jelentette be akkor a megegyezést Magyar Péter.
A külföldi tulajdonos kivonulása mögött az állhat, hogy sajtóhírek szerint a Sziget az elmúlt években komoly veszteségeket termelt. A Superstruct Entertainment portfóliójából az utóbbi időben a Volt Fesztivál és a Balaton Sound is kikerült, ami a cég magyarországi érdekeltségeinek leépítését mutatja. Gerendai szerint az eddigi tulajdonos ott hibázott, hogy uniformizálni próbálta a Szigetet, és a költségek átcsoportosításával egyre többet költött a lineupra, ahelyett, hogy az egyediségére épített volna. Szerinte a tulajdonos nem értette meg, „hogy a Sziget mitől Sziget”.
Gerendai a felelősségvállalásról úgy nyilatkozott:
„Elég váratlanul ért, hogy az én nyakamba zuhant a felelősség, hogy lesz-e továbbra is Sziget. Nyomasztó érzés volt.”
Hozzátette, sokat hezitált, mire eldöntötte, hogy belevág, de végül a kihívás és a fesztivál iránti elkötelezettsége győzött. „Nyilván valahol a gyerekemről van szó, és mégiscsak érdekes kihívás, hogy képes lennék-e megmenteni és új pályára állítani” – fogalmazott.
Gerendai Károly hivatalosan is átvette a Sziget Zrt.-t, miután a Superstruct Entertainment/KKR befektetési alap 5,8 millió fontért adja vissza neki a céget – mondta a Forbes-nak adott interjúban. A megállapodás szerint a „Sziget” brand jogai az amerikai cégnél maradnak, az új tulajdonosok pedig 15 éven keresztül licencdíjat fizetnek az éves bevételek százalékában.
Az eddigi befektetők kétmilliárd forint biztosítékot is kértek Gerendaitól az esetleges veszteségek fedezésére, amit a Budapest Park vállalkozásán keresztül teljesít, de továbbra is keres befektetőtársat. A fesztivál szervezői a bizonytalanságok után bejelentették a 2026-os dátumokat is: a következő Szigetet augusztus 11. és 15. között tartják, a jegyértékesítés pedig november 7-én indul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
