10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából. A munkanaphatástól megtisztított zsugorodás is 2,8 százalékos volt a KSH szerda reggeli beszámolója alapján.
A statisztikai hivatal szerint az ipari termelés az év első három hónapjában 4,1 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már ki is adott egy kommentárt a KSH tájékoztatójával kapcsolatban. A minisztérium szerint az ipar teljesítményét jelentősen befolyásolta az ünnepek miatti leállás, valamint a továbbra is meghatározó a gyenge európai külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Ennek hatására az exportaktivitás jelentősen csökkent.
A közleményben azt is írják, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ennek elérése érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének további bővítése. A hazai ipar teljesítményének tartós helyreállását egyfelől az élénkülő belső kereslet, a reálbérek érdemi növekedési pályára állása, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása, így a fogyasztás növekedése támogatja, másfelől pedig a kormány beruházásokat támogató intézkedései segítik, mint például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program és az önkéntes kamatplafon. Az ipari termelés volumenének növekedéshez mindezek mellett a júniusban induló otthonfelújítási program hozzájárul.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a most bejelentett adatok alapján „lényegében le is nullázódott a februári felpattanás”. Az ING közleményéből kiderül, hogy „a legpozitívabb mondat, hogy az élelmiszeripar kevésbé csökkent. Emellett pedig a legnagyobb súlyú alágak, a jármű- és villamos berendezés gyártása mélyrepülésben van. Aligha lepődünk meg ezen, látva a globális gazdasági ciklust, az ipari termékek iránti kereslet hiányát a rekordmagas készletek következtében és a 20 százalék körüli rendelésállomány-visszaesést”.
Az Erste kommentárja szerint „a hazai ipar kibocsátása lényegében 2022 közepe óta stagnál. A termelési kilátások rövid távon továbbra is meglehetősen zavarosak”.
10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából. A munkanaphatástól megtisztított zsugorodás is 2,8 százalékos volt a KSH szerda reggeli beszámolója alapján.
A statisztikai hivatal szerint az ipari termelés az év első három hónapjában 4,1 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: „Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción”
A politikai elemző szerint innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia. Török Gábor reagált Orbán Viktor kijelentéseire.
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Török Gábor reagált minderre, szerinte
"Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción. Innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia"
A miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban Magyar Péterre utalva, hogy
"Mindannyian ismerünk ilyen agresszív stílusú embereket, munkahelyen, családban, nem lehet mit kezdeni velük, csak leállítani őket. A politikában ez a szóvivők feladata. Láttam, hogy a héten a szóvivőnk, Menczer Tamás odament és leállította ezt a kellemetlen politikát, jól tette!"
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olyat kommentelt Lázár János Magyar Péter posztja alá, hogy felrobbant tőle a Facebook
Magyar Péter Angliából üzent, Lázár a munkából válaszolt. Egymás kölcsönös beégetése és a többi kommentelők reakciója is kifejezetten szórakoztató volt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy-Britanniába látogatott Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke találkozott David Cameron volt miniszterelnökkel, és tervei szerint ellátogat egy helyi gyermekotthonba is.
Az ellenzéki politikus a helyi vasutat is igénybe vette, és nem tehette meg, hogy ne szúrjon odaLázár Jánosnak.
„A doveri gyorsra várva a hanyatló nyugaton. ui.: De hova tűnt Lázár János?”
Azonban az építésügyi és közlekedési miniszter válaszára sem kellett sokáig várni. Lázár kommentben azt írta:
„Én egy munkanap délelőtt nem iszom: dolgozom! UI: Remélem, nem retúrjegyed van.”
A riposztra is volt még tartaléka Magyarnak. A korábban a miniszterrel már szócsatákat vívó politikus válaszában úgy fogalmazott: „a pezsgőbár délelőtt zárva volt, miniszter úr. De hát ezt pont önnek nem kell mondanom. Lehet, ha kevesebbet dolgozna, akkor jobban menne a magyar vasútnak!? Ült már a Veszprém-Ajka vonalon, ahol néhol 10 km/h sebességgel száguld a vonat?”
Az átlagos mezei kommentelők sem voltak restek: a Lázár kommentjére érkezett több mint 220 válasz közül sok azt meséli el, milyen tortúrákat kellett nekik vagy családtagjaiknak elszenvedniük az utóbbi hetek-hónapok vasúti leállásai során.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy-Britanniába látogatott Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke találkozott David Cameron volt miniszterelnökkel, és tervei szerint ellátogat egy helyi gyermekotthonba is.
Az ellenzéki politikus a helyi vasutat is igénybe vette, és nem tehette meg, hogy ne szúrjon odaLázár Jánosnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Ahogy az IH vezetői elindultak a külügyminisztérium irányába, megjelent a hivatalnál egy harmincfős, más titkosszolgálatok embereiből álló különítmény, hogy házkutatást hajtsanak végre.
„Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben és minden nyilvántartásba belenézhettek”
– mondta a Direkt36-nak egy, a történtek részleteit ismerő forrás, aki szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. A vizsgálat idejére a belügyesek még külön szobákat is kaptak. Eközben az IH leváltott vezetői vissza sem mehettek az irodájukba, sőt volt olyan is, akinek a személyes dolgait is csak jóval később adták vissza.
A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni.
Egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán-család egyes tagjai – gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak.
Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.
Végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nem csak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és „nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni”.
A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha ezek a történések „valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.
Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt, és a tárca vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években.
A történteket ismerő több forrás szerint ugyanakkor az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.
A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Farkas szerint az elszabadult infláció konkrétan szétszedte a nyugdíjasok pénzének vásárlóerejét. A januári emelés? Hát, finoman szólva sem fogják tűzijátékkal ünnepelni. Bár egyes ellátások nőnek 3,2 százalékkal, vannak, amelyek kimaradnak – de erről bővebben máshol írtak már.
A 13. havi nyugdíj: szűkülő körök
És itt jön a feketeleves: a 13. havi nyugdíjnál is szigorítás jön. Azok az örökösök, akik eddig kérelmezhették a januárban elhunyt nyugdíjasok juttatását, jövőre már hoppon maradnak. Az új szabály szerint csak azok kapják meg a 13. havi nyugdíjat, akik tavaly és idén februárban is nyugdíjas státuszban voltak. Ezzel a kormány 1–2 milliárd forintot spórol, de számos család bukja a pénzt.
„Ennek van egy rossz mellékíze”
– jegyezte meg Farkas.
A méltányossági nyugdíjemelés terén van némi pozitívum: 2025-ben a jövedelmi határ 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedik. Ez szuper hír – lenne, ha a keretösszeg nem maradna ugyanúgy 1 milliárd forint. Ez általában már az év első felében elfogy, úgyhogy aki igénybe akarja venni, ne várjon sokáig.
„Én azt tanácsolom mindenkinek, akinek 140 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, az január legelső napjaiban adja be a kérelmet ilyen méltányossági emelés iránt”
– tanácsolta Farkas.
Az infláció, a szűkülő jogosultságok és a szűkös keretek miatt a következő évek sem ígérkeznek könnyűnek a nyugdíjasok számára. Farkas szerint az egész helyzet több sebből vérzik – és a változások hatásait valószínűleg sokan meg fogják érezni a bőrükön.
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
