Beszakadt a magyar ipar, az NGM szerint a húsvét és a németek a felelősek
10,4 százalékkal csökkent az ipari termelés idén márciusban az egy évvel korábbihoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatójából. A munkanaphatástól megtisztított zsugorodás is 2,8 százalékos volt a KSH szerda reggeli beszámolója alapján.
A statisztikai hivatal szerint az ipari termelés az év első három hónapjában 4,1 százalékkal kisebb volt, mint 2023 azonos időszakában.
A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) már ki is adott egy kommentárt a KSH tájékoztatójával kapcsolatban. A minisztérium szerint az ipar teljesítményét jelentősen befolyásolta az ünnepek miatti leállás, valamint a továbbra is meghatározó a gyenge európai külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Ennek hatására az exportaktivitás jelentősen csökkent.
A közleményben azt is írják, hogy a kormány 2024-ben újraindítja, 2025-ben pedig tovább emeli a gazdasági növekedés ütemét, ennek elérése érdekében elengedhetetlen az ipar teljesítményének további bővítése. A hazai ipar teljesítményének tartós helyreállását egyfelől az élénkülő belső kereslet, a reálbérek érdemi növekedési pályára állása, a visszaeső infláció miatt a háztartások óvatosságának fokozatos oldása, így a fogyasztás növekedése támogatja, másfelől pedig a kormány beruházásokat támogató intézkedései segítik, mint például a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Széchenyi Kártya Program, az Élelmiszeripari Beszállító-fejlesztési Program és az önkéntes kamatplafon. Az ipari termelés volumenének növekedéshez mindezek mellett a júniusban induló otthonfelújítási program hozzájárul.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint a most bejelentett adatok alapján „lényegében le is nullázódott a februári felpattanás”. Az ING közleményéből kiderül, hogy „a legpozitívabb mondat, hogy az élelmiszeripar kevésbé csökkent. Emellett pedig a legnagyobb súlyú alágak, a jármű- és villamos berendezés gyártása mélyrepülésben van. Aligha lepődünk meg ezen, látva a globális gazdasági ciklust, az ipari termékek iránti kereslet hiányát a rekordmagas készletek következtében és a 20 százalék körüli rendelésállomány-visszaesést”.
Az Erste kommentárja szerint „a hazai ipar kibocsátása lényegében 2022 közepe óta stagnál. A termelési kilátások rövid távon továbbra is meglehetősen zavarosak”.