Szerdán Ópusztaszeren ülésezett a Tisza-kormány. Az első kormányülés után sajtótájékoztatót tartottak, melyet az új szóvivők nyitottak meg. Elmondták, hogy egy új módon szeretnének működni, hogy korrekt lehessen a kapcsolat a sajtóval. A kormányülés utáni napon tartanak tájékoztatót. Minisztert is meghívnak, ha a téma igényli.
Szerdán, az első kormányülés után Magyar Péter tartja a tájékoztatót. Még tart a kormányülés, ami a miniszterelnök szerint a késő éjszakába fog nyúlni.
Elsőként az ukrán dróntámadásról beszélt. Információjuk szerint véget ért a támadás. Ez volt az első nagyon súlyos támadás. Magyar kormány elítéli a támadást a magyarok lakta Kárpátalja ellen. Holnapra berendelte Orbán Anita az oroszországi magyar nagykövetet az ügy miatt.
A kormánynak ma sok mindenben kell dönteni: el kell fogadni a 16 minisztérium feladatait, jogait, ezt még ma kihirdetik.
Szerdán Ópusztaszeren ülésezett a Tisza-kormány. Az első kormányülés után sajtótájékoztatót tartottak, melyet az új szóvivők nyitottak meg. Elmondták, hogy egy új módon szeretnének működni, hogy korrekt lehessen a kapcsolat a sajtóval. A kormányülés utáni napon tartanak tájékoztatót. Minisztert is meghívnak, ha a téma igényli.
Szerdán, az első kormányülés után Magyar Péter tartja a tájékoztatót. Még tart a kormányülés, ami a miniszterelnök szerint a késő éjszakába fog nyúlni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.
Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.
A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.
Ezzel kezdeményezik majd Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszűnését.
Lehetővé teszik, hogy az alkotmánybírák saját maguk választhassanak elnököt. A 70 évet betöltő alkotmánybírák megbízatása megszűnik, köztük Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnökéé is.
Megerősítik a bírói önigazgatást: a bírók a módosítás értelmében visszahívhatják a Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetőjét, ha kétharmaduk így dönt.
Változik a Kúria elnökének megválasztásának szabálya is. Nem az Országgyűlés, hanem a bírók fogják jelölni a három legtöbb szavazatot kapó indulót, akit ezután a köztársasági elnök döntésével a parlament nevez ki.
A 17. módosításban javaslatot tesznek az országgyűlési képviselői mandátum 12 évben történő maximálására is.
A tervek szerint szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul, melynek végén az új alkotmányt a magyar nép népszavazással megerősíti. Az alkotmányozási folyamat lezárultáig a parlament új köztársasági elnököt választ.
A miniszterelnök szombati délután végül 12 pontos alkotmánymódosítást jelentett be:
„A mai napon a kormány nevében benyújtom az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását” – jelentette be Magyar Péter szombaton kora délután a Facebook-oldalán.
Azt is közölte, hogy 16 órakor bejelentést tesz a részletekről.
A miniszterelnök június végén ismertette részletesebben az 17. alkotmánymódosítás főbb elemeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiderült, kik kaptak volna Hankó Balázs 400 milliós NKA-támogatásából: Rúzsa Magdi és a Bagossy Brothers koncertjeire is jutott volna belőle
Nyilvánosságra került a lista arról a 393 millió forintról, amit Hankó Balázs exminiszter a választás előtt négy nappal osztott szét 30 kedvezményezettnek. Tarr Zoltán kultúráért felelős miniszter nemrég az összes döntést visszavonta.
Négy nappal az országgyűlési választás előtt, április 8-án Hankó Balázs volt kulturális miniszter egyedi döntéssel közel 400 millió forint (pontosan 393 898 580 forint) támogatásról határozott a Nemzeti Kulturális Alap keretéből. Most a 444.hu közérdekű adatigénylés útján megszerezte és nyilvánosságra hozta a teljes listát, amelyből kiderül, hogy a 30 kedvezményezett között voltak olyanok, akik írásos kérelem nélkül, vagy a kértnél magasabb összeget kaptak volna.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő által felülvizsgált iratokban két olyan esetet is találtak, ahol a pályázó vélhetően csak szóban jelezte igényét.
Kanalas Éva, az önmagát „a Tejútrendszer énekesének” nevező előadó 4 millió forintot kapott volna egy, a dél-szibériai tuva sámánokról szóló könyv megírására, a Pannon Cigányzenekar pedig 15 millió forintot a 2026-os programjaira, noha egyikükhöz sem tettek írásos kérelmet.
Emellett két olyan döntés is született, ahol a megítélt összeg meghaladta az eredetileg igényeltet: egy meg nem nevezett római katolikus egyházközség 990 ezer forint helyett 1,5 milliót kapott egy harmónium felújítására, a Pesti Srácok szerzőihez köthető filmeket gyártó Planet Studio Kft. pedig 5 millió 950 ezer forint helyett kereken 6 milliót kapott volna két dokumentumfilm elkészítésére.
A legnagyobb, egyenként 50 millió forintos támogatást a püspökhatvani Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a józsefvárosi fideszes önkormányzati képviselő, Juharos Róbert nevéhez köthető Dévai Szent Ferenc Alapítvány, valamint a Patr-Event Magyarország Kft. kapta volna.
A Roma Inkubátor Kulturális, Művészeti és Hit Egyesületnek 35 millió forintot ítéltek meg. Rúzsa Magdi vajdasági koncertsorozata 6 millió, a Bagossy Brothers Company két fellépése pedig 5-5 millió forintos támogatást kapott volna.
A négy legnagyobb kedvezményezett közül három – az Örökségünk Jövőjéért Alapítvány, a Patr-Event Kft. és a Roma Inkubátor Egyesület – még azelőtt lemondott a pénzről, hogy Tarr Zoltán kulturális miniszter június 15-én az összes, aznap hozott döntést visszavonta volna.
Tarr Zoltán a teljes támogatási csomag visszavonását azzal indokolta, hogy ez egy „újabb lépés az elmúlt 16 esztendő uram-bátyám világának felszámolása felé”. A miniszter döntése a már megítélt, de még ki nem utalt összegeket érintette.
A támogatási döntések teljes listáját a 444.hu cikkében lehet megnézni.
Négy nappal az országgyűlési választás előtt, április 8-án Hankó Balázs volt kulturális miniszter egyedi döntéssel közel 400 millió forint (pontosan 393 898 580 forint) támogatásról határozott a Nemzeti Kulturális Alap keretéből. Most a 444.hu közérdekű adatigénylés útján megszerezte és nyilvánosságra hozta a teljes listát, amelyből kiderül, hogy a 30 kedvezményezett között voltak olyanok, akik írásos kérelem nélkül, vagy a kértnél magasabb összeget kaptak volna.
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő által felülvizsgált iratokban két olyan esetet is találtak, ahol a pályázó vélhetően csak szóban jelezte igényét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A fizetésképtelenség közelébe került egy magyar település
A Magyar Államkincstár a 2025-ös zárszámadás elfogadásának hiánya miatt felfüggesztette Zebegény finanszírozását. A júniusi bérek kifizetése már meghiúsult, és a júliusi juttatások is veszélybe kerültek.
A fizetésképtelenség határára sodródott Zebegény, miután a Magyar Államkincstár június közepén felfüggesztette a település finanszírozását. A döntés oka, hogy a helyi képviselő-testület nem fogadta el a 2025-ös zárszámadást. Az önkormányzat mintegy harminc alkalmazottjának júniusi bérét már nem tudták kifizetni, és a júliusi juttatások is veszélybe kerültek – írja a Telex.
A testület többsége szerint Ferenczy Ernő polgármester „kreatívan kezelt” költségvetése 97 millió forinttal lépte túl a dologi kiadásokra eredetileg tervezett 145 milliós keretet.
Hajnal Péter képviselő szerint addig nem szavazhatják meg a dokumentumot, amíg egy független, kormányhivatali vagy állami számvevőszéki vizsgálat ki nem deríti, mire ment el a pénz, mert nem akarnak cinkosok lenni egy esetleges szabálytalanságban.
A béreket a testületi többség hitelfelvételből oldaná meg, a polgármester szerint azonban ez eladósítaná a települést. A helyzetet bonyolítja, hogy létezik egy előkészített OTP-hitel, amit viszont éppen a zárszámadás hiánya miatt nem lehet felvenni.
A képviselők állítása szerint a polgármester egyébként sem együttműködő: nem veszi napirendre a javaslataikat, nem mindig enged betekintést a számlákba, és blokkolja a testület önfeloszlatásának napirendre vételét is.
Ferenczy Ernő a közösségi oldalán politikai hangulatkeltésnek nevezte a történteket, a kritikus képviselőket pedig egy posztjában „itt maradt turistáknak” minősítette.
A polgármester szerint a vele szemben állók nem ismerik a helyi viszonyokat.
A polgármester tavaly ősszel azzal került a hírekbe, hogy betiltotta a halloweeni tökfaragást, mert „a halloween és a haláltökök idegenek Zebegény szellemiségétől.” A helyi konfliktus januárban lépett új szintre, amikor a képviselők – a polgármester távollétében – felfüggesztették állásából, majd másnap lelakatolták a hivatalt.
A fizetésképtelenség határára sodródott Zebegény, miután a Magyar Államkincstár június közepén felfüggesztette a település finanszírozását. A döntés oka, hogy a helyi képviselő-testület nem fogadta el a 2025-ös zárszámadást. Az önkormányzat mintegy harminc alkalmazottjának júniusi bérét már nem tudták kifizetni, és a júliusi juttatások is veszélybe kerültek – írja a Telex.
A testület többsége szerint Ferenczy Ernő polgármester „kreatívan kezelt” költségvetése 97 millió forinttal lépte túl a dologi kiadásokra eredetileg tervezett 145 milliós keretet.
Hajnal Péter képviselő szerint addig nem szavazhatják meg a dokumentumot, amíg egy független, kormányhivatali vagy állami számvevőszéki vizsgálat ki nem deríti, mire ment el a pénz, mert nem akarnak cinkosok lenni egy esetleges szabálytalanságban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter benyújtotta az alkotmánymódosítást - 12 pontból áll a javaslatcsomag
A miniszterelnök szombaton benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslatcsomag a köztársasági elnök menesztése mellett 12 éves korlátot vezetne be az országgyűlési képviselőknek is.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
12 éves (vagy három ciklusos) időkorlát az országgyűlési képviselőknek.
Az önálló szabályozó szervek alaptörvényi szabályainak felülvizsgálata.
Az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése. Egységes rendészeti igazgatás.
Magyar Péter mindezt egy videóüzenetben részletesen is ismertette, amit azzal a kéréssel kezdett, hogy mindenki ossza meg a videót, majd felidézte, hogy nem egészen két hete hirdette meg az országgyűlésben a Tisztítótűz-műveletet. Azt mondta, a magyar emberek felhatalmazását komolyan véve szabadítják meg Magyarországot attól a rendszertől, „amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársaság intézményeit”.
„Ezzel 36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmány módosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon” – tette hozzá.
A módosítással megszűnik a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása. A miniszterelnök szerint Magyarország újjáépítése nem kezdődhet úgy, hogy a legfontosabb közjogi méltóság ugyanaz marad, aki közreműködött a köztársaság lebontásában.
Úgy fogalmazott: „Sulyok Tamás alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság elnökeként, majd köztársasági elnökként végig részese, sőt, legnagyobb szurkolója volt annak a folyamatnak, amely lépésről lépése lebontotta Magyarországon a demokráciát és a jogállamot.”
Az új államfőt az alkotmányozási folyamat lezárultáig, de legfeljebb öt évre az Országgyűlés választja meg, várhatóan még a nyáron.
A javaslatcsomaggal helyreállítják az Alkotmánybíróság függetlenségét és visszaadják az Orbán-rendszer által elvett jogköreit, valamint szűkítik a sarkalatos törvények körét. Létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt is. Magyar szerint az Orbán-rendszer „janicsárjai” számára a közös vagyon hadizsákmány volt.
„Akik közülük ma még mindig azt hiszik, hogy elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem: tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt a magyar állam vissza fogja venni.”
A társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján bevezetik, hogy egy országgyűlési képviselő legfeljebb három cikluson keresztül szolgálhat. A képviselőség ugyanis nem hitbizomány, nem nemesi rang vagy életforma – mondta. Hozzátette, a konzultáció során több tízezer vélemény érkezett, mindezt nulla forint közpénzből, szemben az előző kormány „hazug közpénz 10 milliárdokat elégető konzultációival”.
A javaslatok alapján több ponton változtattak a tervezeten: az Alkotmánybíróság tagjainak megbízatása 12 helyett 9 év lesz újraválasztási lehetőség nélkül, az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnöke pedig 9 helyett 6 évre kap megbízatást, szintén újraválasztás nélkül. Pontosították a képviselői mandátumkorlátot is, amely a mostani országgyűlést nem érinti.
A javaslat megszünteti a Költségvetési Tanács vétójogát, és kivezeti az önálló szabályozó szervek alaptörvényi kiváltságait. „A köztársaságban a választott parlament dönt a költségvetésről, a kormány kormányoz, az intézmények pedig szolgálnak, nem uralkodnak és akadályoznak.”
Végül a miniszterelnök szerint a magyarok többségének kérésére búcsút mondanak a vármegye elnevezésnek, mert egy modern közigazgatásnak nem az a dolga, hogy „újkori feudalizmust építsen”.
Magyar Péter azzal zárta, hogy az alaptörvény-módosítás lezárja a rombolás korszakát, és ősztől egy közös munka kezdődik az új Magyar Alkotmány kidolgozására: „Alkotmányt, nem alaptörvényt alkotunk. Olyan alkotmányt, amelyet tisztelet övez, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg.”
Magyar Péter miniszterelnök szombat délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a kormány nevében benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítására vonatkozó javaslatot.
A Facebook-posztban a kormányfő pontokba szedve ismertette a javaslatcsomagot, amelynek főbb elemei a következők:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
