HÍREK

Béremelést és 13. havi juttatást követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Az MKKSZ elnöke kiemelte, hogy a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Link másolása

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett keddi, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten, írja az MTI.

Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező – 13. havi juttatás formájában kifizetett – bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban.

Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.

„Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?” – tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül „éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat”. Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 31-ét korábban a „szolidaritás napjaként” hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.

Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, „koncepcióváltásra van szükség”. Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során nem változtak a pedagógusok követelései:

azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését és az efölötti munkavégzés túlóradíjjal való elismerését.

Követelik továbbá a nem pedagógus dolgozók fizetésének emelését, az asszisztensek munkaidejének méltányos beosztását, a sztrájktörvény módosítását, és az azonnali hatályú felmondás alkalmazását kiterjesztő rendelet visszavonását.

A mai nap újdonsága az – emelte ki –, hogy a szakképzésben dolgozók is tudnak sztrájkolni, mivel egyéves „hercehurca” után a bíróság is kimondta, hogy a szakképzési intézményekben sincs akadálya a figyelmeztető sztrájknak. Komjáthy Anna úgy véle, a tantestületeket „szét fogja robbantani” a kormány által bevezetni kívánt új teljesítményértékelés, amely lehetővé teszi, hogy a béreket felfelé vagy lefelé eltérítse a munkáltató.

Pirint Gergő az Egységes Diákfront képviseletében azt hangoztatta, hogy szolidaritási akciójuk keretében a keddi napra szervezett ülősztrájkhoz országszerte több mint száz iskola csatlakozott. Bejelentette:

következő tüntetésüket március 15-re tervezik.

A sajtótájékoztatón felszólalt még Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete elnöke, Meleg Sándor, az Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Szebeni Dóra, az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsa képviselője, Kuczman Anna, az MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozat elnöke és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. A résztvevők megemlékeztek a hétfő este váratlanul elhunyt Kordás László DK-s országgyűlési képviselőről, volt szakszervezeti vezetőről is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Amíg Románia utolérte a magyar gazdaságot, addig Ausztria még mindig 25 évvel előttünk jár
Hamarosan Horvátország is megelőzhet a GDP-t tekintve. A vezető Luxemburgtól pedig fényévekre vagyunk.

Link másolása

2021-ben Románia utolérte Magyarországot az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP-t) tekintve is: Mindkét országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem az uniós átlag 77 százaléka volt – írja a Népszava az Eurostat a 2022-es előzetes adatai alapján.

2010 óta Románia Lengyelország után a második régiós állam, amely megelőzi Magyarországot.

A magyar gazdaság 2010-ben az uniós átlag 66 százalékán állt, vagyis 12 év alatt 11 százalékpontot nőtt, ugyanezen idő alatt pedig a román fejlettség 25 százalékpontot.

A lengyel GDP 2010-ben szintén az uniós átlag 66 százalékán állt, ezzel szemben tavaly már 79 százalékon volt.

Valószínűleg Horvátország is utolér bennünket, ahol idén januárban már be is vezették az eurót.

Ez idő alatt Magyarország Portugáliát érte utol, és újra megelőzte a szlovák gazdaságot: a szlovák GDP 2014-ben az uniós átlag 78 százaléka volt, ma ez csak 67 százalék – vagyis az Eurostat adatai szerint visszafejlődik, ráadásul évek óta. Viszont ezt más tapasztalatok nem támasztják alá, ezért a szlovák adatot több statisztikus szisztematikus statisztikai hibának tekinti.

Az uniós tagállamok közül az élen Luxemburg áll, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 261 százaléka volt, őket az írek követték 234 százalékkal.

A folyamatosan utolérni kívánt Ausztria jelenleg az EU-átlag 125 százalékán áll, vagyis a jelenlegi trendeket figyelembe véve 20-25 év lenne szükséges az osztrák GDP utoléréshez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Nyolc napja szabadult a börtönből a férfi, aki egy órán belül két kislányt is megpróbált megerőszakolni Csepelen
Korábban már elítélték rablás, testi sértés és szexuális bűncselekmények miatt is.

Link másolása

Nyolc napja szabadult a börtönből az a férfi, aki két kislányt is megpróbált megerőszakolni hétfőn Csepelen - derült ki az RTL Híradóból.

Mi is beszámoltunk róla, hogy a 33 éves férfi

egy panelház liftjében támadt rá egy 13 éves kislányra. A gyereket fojtogatta, késsel fenyegette, majd arra utasította, hogy tolja le a nadrágját.

Miután a kislány testvérének sikerült kinyitnia a lift ajtaját a férfi elmenekült a helyszínről. Később kiderült, hogy a támadás után egy közeli társasházban zaklatott egy másik kislányt is.

A rendőrök később el is fogták a férfit, aki az RTL Híradója szerint a rendőröknek és a bírónak is elismerte a bűncselekményeket. Az is kiderült, hogy többször is volt már büntetve.

Erőszakos és szexuális bűncselekmények miatt korábban tíz évet ült, de elítélték már rablás és testi sértés miatt is.

Ez utóbbi büntetéséből pedig mindössze nyolc nappal a hétfői támadás előtt szabadult.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Biden idén sem hívta meg Magyarországot és Törökországot a demokráciacsúcsra
120 ország képviselői fognak részt venni az eseményen, de két NATO-tag feltűnően hiányzik a meghívottak listájáról.

Link másolása

A Foreign Policy szerint Joe Biden amerikai elnök nem hívta Törökországot és Magyarországot a március 28. és 30. között tartandó demokráciacsúcsra.

Az amerikai kormány körülbelül 120 országot hívott meg az eseményre, aminek célja a demokrácia megerősítése és az autokrácia térnyerésének megakadályozása.

Az, hogy a NATO-tag Törökország és Magyarország kimarad, azt jelzi, hogy az Egyesült Államok szerint bajban van a demokrácia mindkét országban,

még ha számít is a segítségükre az Oroszország elleni stratégiájában. Ráadásul mindkettő jóváhagyásához szükség van ahhoz, hogy Svédország és Finnország is belépjen a NATO-ba.

A lap szerint a meghívás elmaradása valószínűleg tovább fogja szítani a feszültséget az Egyesült Államok és a két kimaradt ország között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Közel a megállapodás Brüsszellel az uniós pénzek ügyében Orbán uniós megbízottja szerint
Bóka János úgy számol, hogy Magyarország várhatóan az idei harmadik negyedévben hozzáférhet a helyreállítási forrásokhoz.

Link másolása

Közel áll Magyarország az Európai Unióval való megállapodáshoz, amivel az ország közelebb kerülne ahhoz, hogy hozzáférjen a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott közel 28 milliárd eurós kerethez - ezt mondta Bóka János a Bloomberg hírügynökségnek csütörtökön. A cikket a Portfolio szemlézte.

Orbán Viktor uniós megbízottja azt is hozzátette, hogy az Európai Bizottság várhatóan a jövő hét elején válaszol a kulcsfontosságú igazságügyi reformokra vonatkozó magyar javaslatokra.

Bóka, aki egyben az Igazságügyi Minisztérium államtitkára is, úgy fogalmazott:

„Nagyon közel vagyunk a megállapodáshoz. Nem maradtak hátra nyitott politikai kérdések”.

A tárgyalásokra rálátó uniós tisztviselő is azt mondta a hírügynökségnek, hogy a megállapodásról szóló tárgyalások előrehaladottak, és a következő napokban létrejöhet az egyezség.

Bóka úgy számolt, hogy Magyarország várhatóan az idei harmadik negyedévben hozzáférhet a helyreállítási forrásokhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET: