HÍREK

Béremelést és 13. havi juttatást követelnek a közszolgálati dolgozók szakszervezetei

Az MKKSZ elnöke kiemelte, hogy a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Link másolása

Tizenharmadik havi juttatást és további bérfejlesztést követelnek a közszolgálatban dolgozó szakszervezetek – jelentette be Boros Péterné, az Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke az érdekvédők Állj ki magadért és állj le 5 percre január 31-én! címmel megrendezett keddi, közös sajtótájékoztatóján, Budapesten, írja az MTI.

Mint mondta, azt szeretnék, ha a kormány valamennyi közszolgálati dolgozónak biztosítana egy inflációt részben ellentételező – 13. havi juttatás formájában kifizetett – bérfejlesztést 2022-re visszamenőleg, 2023. január elsejétől pedig 25 százalékos béremelést valósítana meg az ágazatban.

Emellett diplomás bérminimum bevezetését és a sztrájktörvény módosítását is követelik a szakszervezetek.

„Veszélyben van a megélhetésünk, veszélyben vannak a jogaink. A köz szolgálatában dolgozók harminc százaléka már bedobta a törölközőt. Ki fog holnap dolgozni?” – tette fel a kérdést Boros Péterné, aki szerint béremelés nélkül „éhezés, fázás, elárverezés és mélyszegénység réme fenyegeti a közszolgálati dolgozókat”. Hozzátette: a KSH adatai szerint a közszféra 2022-ben tízszázalékos reálkereset-veszteséget szenvedett el.

Az MKKSZ elnöke azt javasolta a közszolgálatban dolgozóknak, hogy csatlakozzanak a tanárok melletti szolidaritási akcióhoz. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) január 31-ét korábban a „szolidaritás napjaként” hirdette meg, mert egy évvel ezelőtt ezen a napon tartották az első figyelmeztető sztrájkjukat.

Boros Péterné az önkormányzati köztisztviselők helyzetéről elmondta, esetükben nem elég a keresetnövelés, „koncepcióváltásra van szükség”. Szerinte a minimum cafeteria összegét, jogosultságát valamennyi közszolgálati dolgozóra ki kell terjeszteni, s amennyiben nem támogatja az állam az önkormányzatok működési költségeit, akkor jelentősen csökkenteni kellene a szolidaritási hozzájárulási adó összegét.

Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt egy év során nem változtak a pedagógusok követelései:

azonnali, 45 százalékos béremelést követelnek, valamint a heti kötelező óraszám 22-ben történő rögzítését és az efölötti munkavégzés túlóradíjjal való elismerését.

Követelik továbbá a nem pedagógus dolgozók fizetésének emelését, az asszisztensek munkaidejének méltányos beosztását, a sztrájktörvény módosítását, és az azonnali hatályú felmondás alkalmazását kiterjesztő rendelet visszavonását.

A mai nap újdonsága az – emelte ki –, hogy a szakképzésben dolgozók is tudnak sztrájkolni, mivel egyéves „hercehurca” után a bíróság is kimondta, hogy a szakképzési intézményekben sincs akadálya a figyelmeztető sztrájknak. Komjáthy Anna úgy véle, a tantestületeket „szét fogja robbantani” a kormány által bevezetni kívánt új teljesítményértékelés, amely lehetővé teszi, hogy a béreket felfelé vagy lefelé eltérítse a munkáltató.

Pirint Gergő az Egységes Diákfront képviseletében azt hangoztatta, hogy szolidaritási akciójuk keretében a keddi napra szervezett ülősztrájkhoz országszerte több mint száz iskola csatlakozott. Bejelentette:

következő tüntetésüket március 15-re tervezik.

A sajtótájékoztatón felszólalt még Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete elnöke, Meleg Sándor, az Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete elnöke, Szebeni Dóra, az MKKSZ Kulturális Országos Szakmai Tanácsa képviselője, Kuczman Anna, az MKKSZ Budapesti Védőnői Tagozat elnöke és Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének elnöke is. A résztvevők megemlékeztek a hétfő este váratlanul elhunyt Kordás László DK-s országgyűlési képviselőről, volt szakszervezeti vezetőről is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Kunetz Zsombor: a bukás beismerése, hogy „kompenzáló támogatást” ad a kormány a háziorvosoknak és a fogorvosoknak
Ha valamit kompenzálni kell, akkor az, amit kompenzálnak, az nem működik, azaz megbukott – írta az egészségügyi elemző egy szerdán megjelent módosítás kapcsán.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2023. március 30.


Link másolása

„Kompenzáló támogatást” kapnak a háziorvosok és fogorvosok áprilisra, májusra és júniusra, feltéve, hogy az idei új számítás szerint rosszabbul jártak, mint a korábbi alapján - írja a HVG a szerdai Magyar Közlöny alapján. A kompenzációra a „gyógyító-megelőző ellátás céltartaléka” nevű költségvetési rovatból vettek ki 630 millió forintot a háziorvosok és 282,6 milliót a fogorvosok számára.

A jogszabályból az nem derül ki, hogy mi lesz június után.

Kunetz Zsombor egészségügyi elemző szerint az Orbán Viktor által jegyzett módosítás értelmében azon háziorvosok és fogorvosok, akik bázisfinanszírozása április, május, júniusban 100, illetve 75 ezer forinttal kevesebb lesz, az kompenzációs támogatást kap.

„Márpedig, ha valamit kompenzálni kell, akkor az, amit kompenzálnak - azaz maga a tanácselnök által kidolgozott indikátor rendszer - az nem működik, azaz megbukott!”

- írta Facebook-bejegyzésében Kunetz.

Az elemző szerint ez „a második figyelmeztetés a politikai értelemben már rég megbukott egészségügyi államtitkárnak”. Az első szerinte az volt, amikor az Orvosi Kamara beszántására tett kísérlet után azonnal két helyettes államtitkárát menesztették.

„Most itt a második figyelmeztetés, amely egyben azt is jelzi, hogy megbukott a nagy hévvel, és arccal elindított, azonban át nem gondolt és ennek folyományaként betegek életét veszélyeztető egészségügyi átalakítás” - írta Kunetz Zsombor a szerdán megjelent módosítás kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Földrengés volt Ausztriában, Sopronban is érezni lehetett
A 4,1-es erősségű földmozgás Bécsújhely környékén, a magyar határtól mindössze 25 kilométerre volt.

Link másolása

Földrengés volt Ausztriában, a 4,1-es erősségű földmozgást Sopron térségében a lakosság is érzékelte - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) péntek reggel.

A Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumának tájékoztatása szerint 2023. március 30-án, helyi idő szerint 22 óra 26 perckor földrengés volt Ausztriában, Bécsújhely térségében, az országhatártól megközelítőleg huszonöt kilométerre. A földmozgás erőssége 4,1-es volt a Richter-féle skálán.

A közlemény szerint

a rengést Sopron térségében a lakosság is érzékelte,

de károkról egyelőre nem érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Orbán Viktor csocsózással ünnepelte a Fidesz születésnapját – nem akárki volt az ellenfél
35 éves lett a nagyobbik kormánypárt.

Link másolása

35 éves lett a Fidesz – ez alkalomból pedig összegyűltek a párt prominensei, hogy megünnepeljék a rendszerváltás utáni legsikeresebb párt születésnapját. Az eseményről egyelőre hivatalos sajtófotót nem tettek ki, így nem lehet pontosan tudni, kik vettek részt az ünnepségen.

Orbán Viktor azonban posztolt egy fotót Facebook-oldalára, ahol egy aranyos kislánnyal csocsózik.

Azt ugyan nem lehet tudni, hogy ki a kisgyerek, ahogy arról sincs információ, hogy ki nyerte a meccset. Arra azonban lehet következtetni, hogy a miniszterelnök nem aggódik a jövő miatt. „Van utánpótlás” – írta a képhez, bár az kérdés, hogy a csocsóra vagy a 13 éve egyhuzamban kormányzó pártra gondolt-e.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Újabb küldöttség érkezik Brüsszelből Magyarországra, az uniós pénzek felhasználását fogják vizsgálni
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrzési bizottsága már 2017-ben is vizsgálódott nálunk, akkor a felcsúti kisvasutat is megnézték.

Link másolása

Május 15-17. között Magyarországra látogat az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrzési bizottságának küldöttsége – értesült a Népszava parlamenti forrásoktól.

A lap szerint

az újabb delegáció célja, hogy megismerkedjen a korrupciós veszélyek miatt elindított jogállamisági eljárás fejleményeivel, meghallgassa az uniós támogatások felhasználását ellenőrző magyarországi hatóságok véleményét és megvizsgálja, hogy Magyarország képes-e lesz megfelelően hasznosítani a helyreállítási alapból érkező pénzügyi forrásokat.

A látogatásnak még nincs végleges programja, és a küldöttség összetételéről sem döntöttek. A Népszava azonban úgy tudja, hogy a delegáció vezetésével a bajor keresztényszocialista Monika Hohlmeiert, a parlamenti szakbizottság elnökét bízhatják meg.

A Népszava emlékeztet, hogy a költségvetési ellenőrzési bizottság már 2017. szeptemberében is küldött Magyarországra tényfeltáró missziót. A delegáció akkor a felcsúti kisvasutat, a Budapest Szíve projekt keretében megvalósult beruházásokat és a budapesti 4-es metró helyszíneit kereste fel.


Link másolása
KÖVESS MINKET: