A Magyarországon található 2000 benzinkútból 500-600 nem üzemel majd a hétvégén, amely miatt pánikvásárlás alakulhat ki a következő napokban - szúrta ki a Blikk.

A Független Benzinkutak Szövetsége múlthéten kiadott közleménye alapján:

A hétvégi kimaradás a vidéki területeket sújtja majd nagyobb mértékben. Az üzemszünet a kis kutaknak már ismerős lehet, mivel a nem megfelelő ellátás miatt (a szükséges mennyiség körülbelül 50 százalékát kapják meg), már többször kifogytak készleteik.

A Holtankoljak.hu ügyvezetője, Bujdos Eszter az ATV műsorában elmondta, hogy a forgalom eddig is rekordokat döntött, sokan lecsaptak a 480 forintos árakra. Továbbá hangsúlyozta, ez nem vezet jó irányba, hiszen egyrészt veszélyes felhalmozni az otthonunkban a benzint, másrészt sokkal tudatosabb tankolási szokásokat kellene követnünk.

A túlvásárlás csak tovább nehezíti az üzemanyag-ellátást. Ez leginkább a mezőgazdaságban mutatkozik meg, mivel a gazdák rendelkeznek óriási tárolóeszközökkel, így próbálnak minél többet felhalmozni a 480 forintos üzemanyagból.

Bujdos Eszter kiemelte, hogy a kis kutak csak 4 hónapra kapták meg a november óta tartó ársapka után ígért támogatást. Azonban az említett támogatás sem elegendő, hiszen a fuvarköltség és a megemelkedett rezsiárak miatt a literenkénti 20 forintos támogatás valójában már csak 16 forintot jelent, amennyiben a tavalyi forgalom 80 százaléka után számolják.

Ugyanakkor Bujdos Eszter szerint az ársapka nem fenntartható rendszer, hiszen a nagy- és a kiskereskedőknek is komoly veszteséget okoz.

Beköszöntött a meteorológia ősz és vele együtt megérkezett a lehűlés is. A rezsitámogatások módosulása miatt sokakat foglalkoztató kérdéssé vált, hogy milyen lesz az előttünk álló tél időjárása.

A Severe Weather legújabb előrejelzése az év végéig vizsgálja a várható időjárást. A meteorológusok a jelenlegi számításokkal nem tudnak pontos választ adni arra, hogy a jövő hónapokban hány fok, vagy milyen csapadék várható. De a modellek és eddigi adatok alapján meg tudják becsülni, hogy középtávon mi lehetséges.

A Blikk cikke szerint a szakemberek

Európa nagy részén az átlagoshoz hasonló lesz az időjárás - vélekednek. Ám ennél pontosabb adatokat csak rövidebb távra tudnak adni.

A várható csapadékról is úgy vélekednek, hogy átlagos szórást mutat, észak-keleten kicsit szárazabb, míg a mediterrán vidékeken kissé nedvesebb időjárás várható szerintük.

Egy szakértő szerint a tábornokai végeznének Vlagyimir Putyinnal minden olyan jel esetén, ami arra utal, hogy komolyan fontolgatja atomfegyverek bevetését Ukrajna vagy nyugati célpontok ellen, írja a Daily Star. Peter Duncan egyetemi professzor, orosz politikai szakértő úgy véli, hogy Putyin mára teljesen elszigetelődött a valóságtól.

Duncan szerint az orosz elnök a hét elején burkoltan nukleáris csapással fenyegette meg a szomszédos országot és nyugati szövetségeseit, amikor bejelentette a részleges mozgósítást és a népszavazásokat. Egyelőre még azt sem lehet eldönteni, hogy Putyin blöfföl, vagy tényleg nem érti a helyzet súlyát és veszélyét.

Az orosz elnököt bizalmasai és biztonsági szolgálatai szándékosan vezették félre az ukrajnai támadás megindítása előtt, mivel senki nem merte elmondani neki az igazságot. Mindaz pedig, ami azóta történik, folyamatosan csak igazolja, hogy Putyinnak elképzelése sincs a valós történésekről.

Amennyiben viszont az orosz elnök úgy dönt, hogy nukleáris csapást rendel el, katonai vezetőinek, vagyis Szergej Sojgu védelmi miniszternek és Valerij Vasziljevics Geraszimovnak, a fegyveres erők vezérkari főnökének végre kell hajtani a parancsot.

Ez azonban egyáltalán nem olyan egyszerű, mint elsőre hangzik. A katonai vezetőknek szüksége lenne a gyilkosság végrehajtásához a biztonsági szolgálat (FSZB) segítségére is.

Duncan úgy véli, Putyinnak azonban egyelőre esze ágában sincs tényleg atomfegyvert bevetni nyugati célpontok ellen. Pontosan tisztában van azzal ugyanis, hogy a NATO válasza brutális lenne. Ha pedig Ukrajnára mérne nukleáris csapást, a Nyugat szinte biztosan hagyományos támadást indítana Oroszország ellen.

Az Európai Unióban mindenki tisztában van azzal, hogy Orbán kész bizonyos parancsokat elfogadni Putyintól, néhány kívánságát ő terjeszti az Európai Tanács elé – mondta a Magyar Hangnak adott interjúban a Magyarországról szóló európai parlamenti jelentés készítője, Gwendoline Delbos-Corfield.

A zöldpárti politikust többek között arról kérdezték, hogy mi a baja a Európai Bizottság hatására hozott magyar vállalásokkal, mit gondol a szankciókról, az energiaválságról és a magyar kormányról.

Gwendoline Delbos-Corfield a korrupcióellenes hatóságról - melyet az Orbán-kormány az Európai Bizottság (EB) igényeinek megfelelően hoz létre, annak érdekében, hogy hozzájuthasson az európai forrásokhoz - azt mondta:

"Miközben kritizálhatjuk, hogy mindez egyelőre nyilvános konzultáció, különösen az átláthatósági kérdésekkel foglalkozó civil szervezetekkel való nyilvános konzultáció nélkül történt, azt kell majd idővel látnunk, hogy egyáltalán működnek–e.

Még akkor is, ha hatékonyak lennének a magyar kormány változtatásai, és igénybe vennék az átláthatósági kérdések szakértőinek tanácsait, az még akkor is problémás volna, hogy

A politikus szerint fontos kritika, hogy "a magyar kormány továbbra sem akar az Európai Ügyészséghez csatlakozni, ami a legátláthatóbb és a legfüggetlenebb volna". Így valóban európai szinten lehetne a magyar ügyeket ellenőrizni, "amit persze nem akarnak" - tette hozzá.

Úgy vélte, hogy a EB kéréseit is csak azért teljesítik, hogy hozzájussanak az uniós pénzekhez, mert jelenleg rossz a gazdasági helyzet Magyarországon és szükség van az európai forrásokra.

A Bizottságban sokan abban reménykedtek, hogy a választások majd változást hoznak, de ez nem történt meg. Így most "a legnagyobb aggodalmam az, hogy csak néhány kozmetikai változtatás lesz, és ez elég lesz nekik".

Az Oroszország elleni szankciók a zöld politikus szerint működnek. De mivel még

Az energiaválság kapcsán Delbos-Corfield elismerte, hogy vannak olyan országok, akik jobban függenek még az orosz gáztól.

"Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar kormány azt a döntést hozta, hogy teljes mértékben Oroszország felé fordul, és nem kizárólag az energiafüggőségről beszélek. Magyarországon ott vannak az orosz pénzintézetek.

Nagyobb függetlenséget kellett volna próbálniuk elérni Oroszországgal szemben. Lengyelország például már régóta gyanakvó Oroszországgal szemben, és azt mondja, el kell határolódnunk az oroszoktól. Lehet azt mondani, hogy rossz döntéseket hoztunk, de ma Magyarországnak nehéz és erről lehet legitim vitát folytatni. De mi köze van ennek ahhoz, hogy nagyon célzott, konkrét szankciókkal sújtunk néhány olyan oligarchát, akik nem is energiaszállítók? Még ha Orbán úgy is gondolja, hogy csak félig működnek a szankciók, miért akarna az orosz oligarchák kedvében járni?"

Arról, hogy szerinte ennek mi az oka, úgy nyilatkozott: "Az Európai Unióban mindenki nagyon is tisztában van azzal, hogy annak érdekében, hogy megnyerje Oroszország engedékenységét, hogy számára továbbra is belépési pont maradhasson, hogy továbbra is jó megállapodásokkal rendelkezzen a Gazpromtól,

- vélekedett a politikus.

A teljes interjút ITT lehet olvasni.

Mielőbb üljön össze a nemzetbiztonsági bizottság! - követeli a Fidesz közleményben.

Azt írják:

Arra kérem Sas Zoltánt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnökét, hogy mielőbb hívja össze a bizottságot, és tegye lehetővé az ügy feltárását" - írja Halász János, frakcióvezető-helyettes, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke.

Az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje egy interjúban beszélt korábban arról, hogy az Action for Democracy több százmillió forint támogatást adott a kampány alatt. A szervezet visszautasított minden, a választásokba való külföldi beavatkozással kapcsolatos vádat - írja a 24.hu.