Benzinárstop: megsokasodtak az eladó benzinkutak az ingatlanhirdetésekben
Bogácson például 'vállalkozói profilváltás' miatt eladó a település egyetlen benzinkútja a hozzá tartozó bolttal, autómosóval, gázpalack cserélő hellyel és irodahelyiségekkel együtt.
Egyre több benzinkútra kerül ki az eladó tábla, sok vállalkozó már nem akar veszteségesen működni, vagy egyszerűen átadni az üzemeltetést, írja a Pénzcentrum.
A lap több olyan hirdetést is talált az interneten, amelyben komplett töltőállomásokat árulnak. Többen azért is dönthettek az eladás mellett, mert abban az esetben, ha a veszteségek miatt üzemszünetre vonulnak, a vonatkozó jogszabályok értelmében a MOL veheti át a benzinkút üzemeltetését.
Bogácson például "vállalkozói profilváltás" miatt eladó a település egyetlen benzinkútja a hozzá tartozó bolttal, autómosóval, gázpalack cserélő hellyel és irodahelyiségekkel együtt. A múlt héten feltöltött ingatlanhirdetés szerint a tulajdonos 120 millió forintot kér a kútért, amihez autókozmetika és garázs is tartozik.
Egy tiszaörsi, 2017-ben átadott benzinkutat pedig február elején hirdettek meg, az ára 55 millió forint. Egy soltszentimrei vállalkozó pedig már tavaly év végén úgy döntött, akár céggel együtt is, 39,5 millióért eladja a kútját, amelyben modern kamerarendszer és számítógépes rendszer van, és tartozik hozzá egy 60 ezer literes, földbe ásott üzemanyagtartály is.
Egyre több benzinkútra kerül ki az eladó tábla, sok vállalkozó már nem akar veszteségesen működni, vagy egyszerűen átadni az üzemeltetést, írja a Pénzcentrum.
A lap több olyan hirdetést is talált az interneten, amelyben komplett töltőállomásokat árulnak. Többen azért is dönthettek az eladás mellett, mert abban az esetben, ha a veszteségek miatt üzemszünetre vonulnak, a vonatkozó jogszabályok értelmében a MOL veheti át a benzinkút üzemeltetését.
Bogácson például "vállalkozói profilváltás" miatt eladó a település egyetlen benzinkútja a hozzá tartozó bolttal, autómosóval, gázpalack cserélő hellyel és irodahelyiségekkel együtt. A múlt héten feltöltött ingatlanhirdetés szerint a tulajdonos 120 millió forintot kér a kútért, amihez autókozmetika és garázs is tartozik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szijjártó Péter a Vsquare cikkéről: Ez minden idők legdurvább beavatkozása a magyar választásba
A külgazdasági és külügyminiszter a róla és Szergej Lavrovról megjelent lehallgatott beszélgetésekre reagált egy hosszabb videóban. Azt állítja, a felvételek választás előtti kiszivárogtatása mögött külföldi titkosszolgálatok állnak, de nem nevezte meg, hogy melyek.
Délelőtti rövid reakciója után hosszabban is reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kedd reggel róla megjelent VSquare-cikkre, amelyben azt tárták fel, hogy milyen telefonbeszélgetéseket folytatott Szergej Lavrovval és más orosz tisztviselőkkel.
A nemzetközi oknyomozó portál által közzétett hanganyagok és leiratok szerint a magyar tárcavezető többek között arról egyeztetett orosz kollégájával, hogy kit kellene levenni az uniós szankciós listáról, illetve beszámolt neki arról is, hogy mi történt az EU Külügyi Tanácsának ülésén, ahogy arról a VSquare kedden beszámolt.
Szijjártó Péter szerint a történtek egyértelműen bizonyítják a magyar választásokba való külföldi beavatkozást.
„Ha valakinek volt még bármifajta kétsége afelől, hogy van-e külföldi titkosszolgálati beavatkozás a magyar parlamenti választási folyamatba, akkor az most megkaphatta ma reggel a bizonyítékot”
– jelentette ki a külügyminiszter.
Óriási botránynak nevezte, hogy külföldi titkosszolgálatok rendszeresen lehallgatták a beszélgetéseit, a felvételeket pedig másfél héttel a választás előtt hozták nyilvánosságra.
A miniszter szerint ez nem más, mint külföldi beavatkozás a magyar választásba.
„Mi ez, ha nem minden idők legdurvább, legsúlyosabb, leggátlástalanabb külföldi titkosszolgálati beavatkozása a magyar parlamenti választásba? Ráadásul mindez minden bizonnyal aktív magyar újságírói segítséggel történt”
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a külföldi befolyásolás szerinte Ukrajna érdekében történik.
A nyilvánosságra hozott beszélgetések tartalmával kapcsolatban megismételte, hogy a lehallgatási lista nem teljes, mert
nemcsak az orosz külügyminiszterrel, hanem számtalan másik, nem uniós országbeli kollégájával is szokott egyeztetni uniós vagy szankciós döntésekről. „És fogok, természetesen, a jövőben is”
– jegyezte meg.
Azt is elmondta, hogy a telefonbeszélgetésekben ugyanazt képviselte, amit nyilvánosan is szokott: a szankciós politika kudarc, ami rengeteg kárt okozott az Európai Uniónak.
Szijjártó reakcióját így zárta: „Teljesen egyértelmű most már mindenki számára, én azt gondolom, hogy mi a magyar parlamenti választás tétje: vagy marad a szuverén nemzeti kormány, vagy a titkosszolgálatok ideültetnek egy bábkormányt a nyakunkra” – zárta reakcióját.
Délelőtti rövid reakciója után hosszabban is reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kedd reggel róla megjelent VSquare-cikkre, amelyben azt tárták fel, hogy milyen telefonbeszélgetéseket folytatott Szergej Lavrovval és más orosz tisztviselőkkel.
Friss megállapodás: Magyarországot megkerülve juthat amerikai gáz Ukrajnába
Görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők egységesítették a gázszállítási feltételeket. A döntés megnyitja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG Ukrajnába történő továbbszállítása előtt.
Megszületett egy, az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott megállapodás a Vertikális Gázfolyosó használatáról, amely érdemben növelheti az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítását Közép- és Délkelet-Európa felé, éppen akkor, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé.
Az új útvonal így Magyarországot megkerülve biztosíthatná az ukrán ellátást.
A Vertikális Gázfolyosó rendszerét a görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők, valamint a görög–bolgár összekötő vezetéket működtető ICGB fogja össze. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és az Európai Bizottság is támogatja, az elmúlt hónapokban pedig már konkrét lépések is történtek a vonzerejének növelésére, például jelentős díjkedvezményeket vezettek be.
Az elképzelés lényege, hogy októbertől a teljes útvonalon új, napi, havi, negyedéves és éves tranzitkapacitás-termékeket vezetnek be, méghozzá egységesebb, uniós szabályokhoz igazított és a szereplők szerint „rendkívül versenyképes” tarifákkal.
Egy görög gázpiaci szereplő szerint a lépés megnyithatja az utat a görög terminálokba érkező amerikai LNG továbbszállítása előtt, és fellendítheti a Görögországból Ukrajna felé tartó gázáramlást
A megállapodás akkor válhat fontossá, ha Magyarország valóban leállítja a harmadik negyedévtől a vezetékes földgázszállítást Ukrajna felé, amit a kormány egyrészt Magyarország energiabiztonságával és a tározók feltöltésével, másrészt az állítólagos „ukrán olajblokáddal” magyaráz.
Az ukrán külügyi szóvivő szerint viszont a lépés jelentős bevételkiesést okozna Budapestnek. „Jelenleg ez az import nem állt le… ha leállítja, … a magyar gazdaságot és a magyarokat több mint egymilliárd dollártól fosztja meg” – közölte.
Megszületett egy, az Európai Bizottsággal közösen kidolgozott megállapodás a Vertikális Gázfolyosó használatáról, amely érdemben növelheti az amerikai cseppfolyósított földgáz szállítását Közép- és Délkelet-Európa felé, éppen akkor, amikor a magyar kormány bejelentette, hogy ősztől leállítja a földgáztranzitot Ukrajna felé.
Az új útvonal így Magyarországot megkerülve biztosíthatná az ukrán ellátást.
A Vertikális Gázfolyosó rendszerét a görög, bolgár, román, moldáv és ukrán hálózatüzemeltetők, valamint a görög–bolgár összekötő vezetéket működtető ICGB fogja össze. A projektet az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma és az Európai Bizottság is támogatja, az elmúlt hónapokban pedig már konkrét lépések is történtek a vonzerejének növelésére, például jelentős díjkedvezményeket vezettek be.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Radnai Márkkal fotózkodott, ezért eltiltották Orbán Viktor országjárásáról a 19 éves fiút
Radnai Márk szerint azonnali hatállyal tiltottak el egy 19 éves fiút az állami rendezvényekről, miután együtt túráztak. A fiatalember állítólag volt osztálytársairól is mesélt az alelnöknek, akiket eseményről eseményre visznek fizetségért.
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy eltiltottak egy 19 éves fiút Orbán Viktor országjárásáról, mert közös fotó készült róla a politikussal. A poszt szerint P. Attila esztergomi rögbis, szakácsnak tanul, és két éve dolgozik állami rendezvényeken. Radnai azt írja, a Rám-szakadéknál találkoztak, ahol a fiú a barátnőjével túrázott.
Az ott készült közös fotó után a fiút másnap telefonon hívták, hogy baj van, és azonnal el is tiltották minden állami rendezvénytől. Az indok a politikus szerint az volt, hogy egy fotón szerepelt vele.
Radnai szerint Attilát Kubatov Gábor egyik embere szúrta ki, majd jelezte a helyi koordinátornak, hogy azonnal tiltsák el. Radnai Márk a bejegyzését azzal zárja, hogy „aljas, megfélemlítésre épülő, hazug” rendszerben, semmi és senki sem az, aminek látszik.
A Tisza Párt alelnöke a fiú engedélyével közzé tette, amit állítása szerint a túra során mesélt neki:
„– Orbán Viktor kecskeméti országjárásán találkozott olyan Nagyváradról buszoztatott fiatalokkal, akik napidíjat, étkezést és szállást is kapnak azért, hogy aláírást gyűjtsenek a Fidesznek.
– Az ország különböző pontjain találkozott dorogi volt osztálytársaival, akiket napi 20.000 Ft-ért fizettek statisztának, és vitték őket rendezvényről rendezvényre, hogy legyen elég tömeg a képeken.
– Egy-egy eseményre szerinte kb. 400–500 főt szervezetten szállítanak.
– Az első sorokba csak karszalagos, »saját emberek« kerülhetnek, a valódi helyiek nem jutnak közel a miniszterelnökhöz.
– Az esztergomi DPK-gyűlésre például Szekszárdról hozták a közönséget.”
Radnai Márk szerint Attilát a posztja megjelenése után a Puskás Arénából is kirúgták, minden csoportból kizárták.
Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke a Facebookon számolt be arról, hogy eltiltottak egy 19 éves fiút Orbán Viktor országjárásáról, mert közös fotó készült róla a politikussal. A poszt szerint P. Attila esztergomi rögbis, szakácsnak tanul, és két éve dolgozik állami rendezvényeken. Radnai azt írja, a Rám-szakadéknál találkoztak, ahol a fiú a barátnőjével túrázott.
Az ott készült közös fotó után a fiút másnap telefonon hívták, hogy baj van, és azonnal el is tiltották minden állami rendezvénytől. Az indok a politikus szerint az volt, hogy egy fotón szerepelt vele.
Radnai szerint Attilát Kubatov Gábor egyik embere szúrta ki, majd jelezte a helyi koordinátornak, hogy azonnal tiltsák el. Radnai Márk a bejegyzését azzal zárja, hogy „aljas, megfélemlítésre épülő, hazug” rendszerben, semmi és senki sem az, aminek látszik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Financial Times: Az OLAF által javasolt pénzek kevesebb mint ötödét szerezték vissza a magyar hatóságok
A lap szerint az uniós csalás elleni hivatal által javasolt, közel 1,4 milliárd eurónyi összegből a magyar hatóságok mindössze 250 millió eurót hajtottak be. Különösen a vámelkerülési ügyeknél szembetűnő a különbség.
Miközben az EU-tagállamok átlagosan a kifogásolt uniós pénzek 71 százalékát visszaszerzik, Magyarországon ez az arány csupán 18 százalék a 2015 és 2024 közötti időszakban – írja a Financial Times.
Ez azt jelenti, hogy az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) által javasolt, közel 1,4 milliárd eurónyi összegből a magyar hatóságok mindössze 250 millió eurót hajtottak be.
A magyar adat azért is feltűnő, mert az OLAF által vizsgált teljes, 7,22 milliárd eurós uniós összegnek aránytalanul nagy, 16 százalékos részét teszi ki, ahhoz képest, hogy Magyarország milyen arányban részesül az uniós támogatásokból.
A különbség különösen a vámelkerülési ügyeknél szembetűnő: a 285 millió eurós érintett összegből csupán 633 ezer eurót sikerült behajtani Magyarországon.
Az adatokból az is kiderül, hogy míg az unióban vizsgált 2144 eset alig 24 százalékában javasolt jogi eljárást az OLAF, addig a 87 magyar ügy 65 százalékánál, összesen 52 esetben látták ezt indokoltnak. A Financial Times-hoz eljutott információk szerint ebből az 52 magyar ajánlásból végül 17 esetben emeltek vádat a hatóságok.
A pénzvisszaszerzés alacsony arányát részben az magyarázhatja, hogy az OLAF csak vizsgálódhat és javaslatokat tehet, vádat azonban kizárólag a tagállami vádhatóság vagy az Európai Ügyészség emelhet. Utóbbi szervezetnek Magyarország szinte egyedüliként nem tagja.
Az egyik legismertebb ügy az Eliosé, ahol az OLAF 43,7 millió euró visszafizetését javasolta, de végül senkit nem ítéltek el. A cég korábbi résztulajdonosa, Tiborcz István tavaly a Financial Timesnak politikailag motivált ajánlásokról beszélt, és kiemelte, hogy a magyar ügyészek kétszer sem állapítottak meg jogsértést. A Direkt36 korábbi cikke szerint az Információs Hivatal megfigyelhette az OLAF nyomozóit, amikor az Elios gyanús tendereit vizsgálták Magyarországon. A kormány korábban azzal is érvelt, hogy a 4-es metró ügye torzította a statisztikát; ebben az ügyben 2019-ben megszüntették a nyomozást.
Kormánypárti oldalról azzal magyarázták a magas ügyszámot, hogy csupán állampolgári bejelentéseket „gyártanak”. Ezzel szemben áll az OLAF akkori vezetőjének 2017-es budapesti kijelentése, aki a bejelentett csalások alacsony aránya kapcsán úgy fogalmazott, hogy vagy szentek laknak Magyarországon, vagy „erősebb volt a csábítás a jelentés elkerülésére”.
A Legfőbb Ügyészség 2021-ben azzal érvelt, hogy „évről évre folyamatosan csökken az OLAF magyar ügyészséghez eljuttatott igazságügyi ajánlásainak a száma, és az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás”. Hozzátették, hogy 2020-ban az OLAF által jelzett ügyek 67 százalékában emeltek vádat. Az ügyészség és az OLAF 2022-ben együttműködési megállapodást kötött, ami az uniós hivatal szerint javított a felek kapcsolatán.
Ha a magyar hatóságok nem hajtják be az érintetteken a szabálytalanul felhasznált pénzt, a kormány más, szabályos számlákat is benyújthat az Európai Bizottságnak térítésre. Ilyenkor a kieső összeget végső soron a magyar adófizetők állják.
Miközben az EU-tagállamok átlagosan a kifogásolt uniós pénzek 71 százalékát visszaszerzik, Magyarországon ez az arány csupán 18 százalék a 2015 és 2024 közötti időszakban – írja a Financial Times.
Ez azt jelenti, hogy az uniós csalás elleni hivatal (OLAF) által javasolt, közel 1,4 milliárd eurónyi összegből a magyar hatóságok mindössze 250 millió eurót hajtottak be.
A magyar adat azért is feltűnő, mert az OLAF által vizsgált teljes, 7,22 milliárd eurós uniós összegnek aránytalanul nagy, 16 százalékos részét teszi ki, ahhoz képest, hogy Magyarország milyen arányban részesül az uniós támogatásokból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
