Belehalnak a helyiek az oxigénhiányba a világ legmagasabban fekvő városában

Szigorítja a vendégmunkások magyarországi munkavállalási lehetőségeit a kormány – jelentette be Szondi Vanda kormányszóvivő a péntek délelőtti kormányzati tájékoztatón.

Mint mondta, az Orbán-kormány „elég nagy összevisszaságot hagyott ezen a területen is”, most is próbálják kibogozni a részleteket.

Problémát jelent, hogy ezek a főként harmadik országból érkező munkavállalók jóval alacsonyabb bérigénnyel dolgoznak, ami letöri a béreket. A kormány célja, hogy ez ne így legyen, ezért hosszútávú megoldást keresnek, ám mivel a helyzet Szondi szerint bonyolult, a probléma nem fog egyhamar megoldódni.

Akik már itt vannak, azok kérvényezhetik a munkavállalói jogosultságuk meghosszabbítását, a már beadott kérelmeket pedig el fogják bírálni.

Szondi Vanda elmondta, hogy a Tisza Pártnak komoly vállalása volt változást eszközölni ezen a területen. A cél, hogy egy, a magyar emberek számára megnyugtató megoldást dolgozzanak ki úgy, hogy a gazdasági érdekeket is szem előtt tartsák.

Rekordgyorsasággal született meg a megállapodás az Európai Bizottsággal arról, hogy 6000 milliárd forintos uniós támogatás érkezhet Magyarországra – mondta Vitézy Dávid péntek délelőtt a kormányszóvivői sajtótájékoztatón.

A közlekedési és beruházási miniszter a legfontosabb tételnek a helyreállítási alapot nevezte, amihez eddig nem fért hozzá Magyarország, de most 10 milliárd eurót kapunk belőle. Elmondta, hogy már az Orbán-kormány is készített helyreállítási tervet, de korrupciós kockázatok miatt nem történt kifizetés az Unió részéről. Úgy fogalmazott, „a kifizetéshez szükséges ún. szupermérföldköveket nem teljesítette a korábbi kormány”. A Tisza-kormány újranyitotta az egyeztetéseket, és Vitézy megerősítette, hogy „a feltételek mindenki számára nyilvánosak voltak, nem volt köztük a migrációs kérdés vagy Ukrajna uniós csatlakozása”.

Vitézy szerint, ha az Orbán-kormány terveit nem írják felül, a helyreállítási alapból csak 2,6 milliárdot tudtak volna hazahozni, vagyis „a pénz 74 százalékát elbukta volna Magyarország”.

Arról is beszélt, hogy 4,2 milliárd eurót a kohéziós alapból is kap majd Magyarország, ezt 2029-ig kell felhasználni.

Konkrét projekteket elmondása szerint még nem készítettek elő, de ebből a pénzből közösségi közlekedésre, környezetvédelmi, árvízvédelmi fejlesztésekre költhetnek, és ebből lehet az aszály ellen is védekezni. Másfél milliárd eurós összegben fogják fejleszteni az elektromos hálózatot: elmondása szerint kifejezetten hálózatfejlesztésre és kapacitásbővítésre fognak koncentrálni, a cél pedig az, hogy a megújuló energiahasználatot segítsék. Közölte, hogy augusztus 31-ig tőkeemelést hajt végre a kormány a Magyar Fejlesztési Bankban, ezután pedig az áramszolgáltatók közreműködésével fogják tudni felhasználni ezt az összeget, amiben Kapitány István minisztériuma is részt vesz majd.

A miniszter bejelentette azt is, hogy „szintén 2 milliárd eurós tőkeemelés útján a kis- és középvállalkozások fejlesztésére fognak új támogatási programot indítani, hogy javítsák a versenyképességet”.

Emellett egy bérlakás és kollégiumfejlesztési program is indul majd. Ennek kapcsán elmondta, hogy „a fejlesztőknek jelentős önerőt is kell hozniuk, 1 eurónyi uniós támogatásból 5 eurónyi fejlesztés tud megvalósulni”. Hozzátette, egyelőre még dolgozik rajta a fejlesztési bank, hogy milyen pályázati konstrukciókkal fogják ezeket a forrásokat lehívni.

A közlekedési beruházásokról szólva bejelentette, hogy „2,2 milliárdos tételben újítják meg a HÉV és vasúti állományt”.

A tervek szerint „akadálymentes, klimatizált, alacsonypadlós HÉV-kocsikat szeretnének beszerezni a pénzből”.

Emellett a forrásból az Intercity-flottát is meg fogják újítani. Azt ígérte, „legalább 200 IC-kocsi helyére új motorvonatokat fognak beszerezni”. Itt is tőkeemelés útján fogják teljesíteni a határidőt, ami augusztus 31. A miniszter szerint „már csak a konkrét technikai ütemezésről zajlanak a tárgyalások”.

A Direkt36 friss cikke szerint két nappal a katasztrofális eredménnyel végződött választás után a Fidesz egyéni képviselőjelöltjei magyarázatot vártak a pártvezetéstől a Polgárok Házában, de egészen mást kaptak.

amelynek tagjai között egyre hangosabban terjedt a felismerés: a feszült hangulatú értekezleten nyílt bírálatok hangzottak el, miközben a vezetés már az ellenzéki létre készült.

A rossz hangulatot fokozta Orbán Balázs kampányfőnök prezentációja, aki még az óriási bukta után is csak a pozitívumokra fókuszált, és még a kormányközeli közvélemény-kutatókat is méltatta, amiért „jól teljesítettek, csak épp nem találták el az eredményt” – a megjegyzést a teremben többen gúnyos nevetéssel fogadták.

A források szerint a vezetés lezárta volna a megbeszélést, de többen szót kértek. Ferencz Orsolya, a párt VIII. kerületi jelöltje arról beszélt, történelmi vereséget szenvedtek. Úgy vélte, aki most beül a parlamentbe, az a pokolba ül, mert a kis létszámú Fidesz-frakciót óriási nyomás alá helyezi majd a Tisza.

A kampányban szintén vezető szerepet játszó Szentkirályi Alexandra visszaszólt, mondván, ő „büszkén fog beülni a parlamenti pokolba”, és a vereséghez az is hozzájárult, hogy egyes jelöltek nem végezték el a munkájukat.

A pénteki kormányülés utáni sajtótájékoztatón Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter ismertette, hogy a kormány és a Tisza Párt parlamenti frakciója milyen lépéseket tervez annak érdekében, hogy az Európai Bizottság feloldja a korrupciós aggályok miatt befagyasztott uniós ezermilliárdokat.

Ebben főképp olyan kérések végrehajtásai szerepelnek, melyeket az Európai Bizottság már korábban is megfogalmazott, azonban ezeket az Orbán-kormány nem volt hajlandó bevezetni a magyar jogrendszerbe. Szerinte emiatt estünk el 2 milliárd euró - akkori árfolyamon 800 milliárd forint - uniós pénztől, ami a helyreállítási alapból származott volna.

Vitézy főképp a korrupcióellenes hivatal, az Integritás Hatóság (IH) jogköreinek kibővítéséről beszélt, de elmondta, hogy később sokkal több részletet fognak ismertetni a törvénycsomaggal kapcsolatban.

„Ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot, vagy egy fél lakást, akkor ezt az IH hatósági ellenőrzés keretében vizsgálni tudja” - mondta a tárcavezető.

Ezen kívül új btk. tényállás jön majd létre. A vagyonnyilatkozatból való lényeges információ elhallgatását két évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák.

Az IH-nak arra is joga lesz, hogy ha visszásságot talál uniós forrásra kiírt közbeszerzésnél, akkor két hónapra felfüggessze a kifizetést, amíg az eljárást lefolytatja.

A törvénycsomagba bekerül egy kockázati tőkealapok és magántőkealapok átláthatóságáról szóló rész is, hogy ezek vezetői megismerhetők legyenek. Vitézy elmondta, hogy az Európai Bizottság szabályozatlan és a közérdekkel ellentétes privatizációként azonosította a magántőkealapok létrehozását, de túl bonyolult szabályozást javasolt ennek a helyzetnek a megoldására. Ezért a kormány drasztikusabb lépést tesz.

Ez két lépésben fog megvalósulni: Először az egyetemeket nem fenntartó kekvákat veszi vissza az állam 2026. augusztus 31-i határidővel. Viszont a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok esetében először csak átláthatósági kötelezettségeket írnak elő, a szerkezeti átalakítást csak 2027-re rendelik el. Az alapítványi forma egy évig maradna, utána a felsőoktatási szakemberek az oktatási tárcával egyeztetve alakítják ki a jövőbeni működési formát, de a cél, hogy az állami vagyon visszakerüljön az államhoz.

Vitézy azt is elmondta, hogy a korrupcióellenes intézkedéscsomag része, hogy Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez - habár ez nem volt elvárás Brüsszel részéről, de a kormány túl akarja teljesíteni a kéréseket.