Megvan a viszonylag gyorsan lezavart vasárnapi belarusz népszavazás végeredménye: hivatalos állami közlés szerint

❗️At the anti-people referendum on amendments to the Constitution of #Belarus, 65.16% of citizens took a positive decision, - reported the Belarusian Central Election Commission pic.twitter.com/yf8PqiRjGU— NEXTA (@nexta_tv) February 27, 2022

Eddig az ország alkotmányában benne volt Belarusz atomsemlegessége, ezt írta most felül a hétvégi népszavazás, amiről a nyugati országok már most közölték: nem fogadják el a hivatalos végeredményét, mert 2020-ban Aljakszandr Lukasenka elnök minden jel szerint az elnökválasztást is súlyosan elcsalta.

A népszavazáson döntöttek arról is, hogy garantálják a volt elnökök mentelmi jogát a hivatali idejük alatt elkövetett cselekmények miatt indított eljárásokban. Ezen kívül Lukasenka azt is bebiztosította, hogy még két ciklusra elindulhasson elnökként. Ezzel 81 éves koráig, 2035-ig hatalmon maradhatna.

A 2020-as választási csalásokhoz hasonlóan most is többen tüntettek az utcákon, nemcsak a választás eredménye, hanem a referendum ténye miatt is. Sokan No War! jelszavakkal és ukrán nemzeti zászlókkal vonultak fel. A Reuters értesülése szerint több száz embert letartóztattak a hatóságok.

#Belarus Minsk right now, the area of Niamiha, the frequent spot of protests in 2020. People are still on the streets, protesting despite dozens of them being arrested and beaten. Support brave Belarusians. Lukashenko must face consequences for helping Putin launch a war pic.twitter.com/Hzth5dVOhP— Hanna Liubakova (@HannaLiubakova) February 27, 2022

Belarusz az elmúlt napokban többször is a figyelem középpontjába került az orosz-ukrán háború kapcsán: először azt lengették be, hogy beszállnak a háborúba az oroszok oldalán, majd felajánlották, hogy a fővárosban, Minszkben tartsák tárgyalásukat a háborús felek. Ennek ellenére többször is rakétatámadás indult az ország területéről Ukrajna felé.

Az Európai Bizottság elnöke egyértelműen szabotázsakciónak nevezte Twitter-posztjában az Északi Áramlat földgázvezetékének a megrongálódását, amely szivárgást okozott a Balti-tengerben.

Von der Leyen szerint "aktív európai energiainfrastruktúra bármilyen szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legsúlyosabb válaszlépéseket fogja eredményezni."

Mint arról mi is írtunk, a német szövetségi kormány szakértői szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken. Úgy válik, hogy a Balti-tenger medrében futó két – használaton kívüli – vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.

Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Napközben a dán hatóságok megállapították, hogy Bornholm térségében szivárog a gáz. Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.

Mette Frederiksen dán miniszterelnök a sajtónak azt mondta, hogy

- írja a Portfolio az AFP alapján. A hírügynökség közlése szerint a dán politikus arról is beszélt, hogy még „legalább egy hétig” szivárogni fog a vezetékből a földgáz.

Több nyugati vezető is szándékosságra gyanakszik, de az uniós szóvivő megerősítette: „a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást”.

A Kremlt is reagált a hírre, közlésük szerint rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti.

A The Guardian cikke szerint a svéd közszolgálati tévé arról számolt be, hogy svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén. Ezt az Északi Áramlat gázvezetékek körül tapasztalták. A Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek. A műszerek ezt vasárnap éjjel 2, majd hétfő este 7 óra körül mutatták.

A robbanások helye azonos a két gázszivárgás helyével, így valószínű, hogy a két dolognak köze van egymáshoz. A robbanás környékén a vízen is jól látható folt keletkezett.

VIDEÓ: A gázszivárgás helye

A dán hatóságok a szivárgás területén hajózási tilalmat rendeltek el. Azon kívüli részeken már nem jelent veszélyt. Az ország energiabiztonságát nem érinti az eset - írták.

Ukrajna meg fogja védeni polgárait azokban a jelenleg Oroszország által ellenőrzött régiókban, amelyekben a megszálló hatóságok által szervezett szavazásokon az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntöttek - mondta Zelenszkij a Telegramon közzétett felvételen.

Ezt megelőzően pedig az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén videóüzenetben arról beszélt Zelenszkij, hogy ha Moszkva elfogadja a népszavazások eredményeit, és a "csatlakozási kérelmeket", akkor "nincs miről beszélnünk Putyinnal" - fogalmazott.

Közvetítőcéget iktatott be a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), amikor 2017-ben az izraeli Pegasus kémszoftver megvásárlását indítványozta, írja a Direkt36 tényfeltáró központ a Telexen megjelent cikkében.

A Pegasusszal Magyarországon többek között újságírókat, kormánykritikus médiatulajdonosokat, ügyvédeket és ellenzéki politikusokat figyeltek meg. A kémszoftver a mobiltelefonok feltörésével hozzáfér minden adathoz, például a titkosított kommunikációhoz, sőt képes a mobilt lehallgató eszközzé változtatni a mikrofon és a kamera távoli bekapcsolásával.

A Direkt36 az ügylet körülményeit ismerő forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a Pegasus beszerzésére körülbelül hárommilliárd forintért a Communication Technologies Kft. nevű céget szerződtették.

A bizottság MSZP-s tagja, Molnár Zsolt a konkrét beszerzést nem kommentálta, de azt megerősített a Direkt36-nak, hogy a szakszolgálat eszközbeszerzéseit jellemzően az ellenzékiek is támogatni szokták.

Bár az üzletet a nyilvánosság megkerülésével intézték, de a cégadatokból látszik, hogy a kiberfegyverekkel is kereskedő Communication Technologies Kft. addigi 150 millió forintos nettó árbevétele 2018-ban három és fél milliárdra ugrott fel. Ezt követően a cég tulajdonosai közt 2019 végén megjelent Pintér Sándor bizalmasa, Tasnádi László egykori rendészeti államtitkár. Korábban Tasnádi felügyelte a polgári titkosszolgálatokat, ám 2016-ban lemondásra kényszerült, miután a kormányból nyilvánosan kritizálták III/II-es állambiztonsági múltja miatt.

Az utóbbi néhány évben több más belügyes megbízást is kapott a Communication Technologies Kft., mely évi több milliárdos forgalmat bonyolít, és 2021-ben 734 milliós osztalékot termelt tulajdonosainak. A cég ügyvezetője egy korábban inkább baloldali kötődéseiről ismert vállalkozó, Neuman Péter, aki egy baloldali politikai tanácsadó visszaemlékezése szerint Medgyessy Péter 2002-es miniszterelnökjelölti kommunikációs felkészítésében is szerepet vállalt. Később, 2018-2019-ben Neuman az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) érdekeltségébe került 168 Óra kiadójának az ügyvezetője volt.

A Direkt36-nak egy, a Pegasus kémszoftver működéséről részleteket ismerő volt titkosszolga azt is elárulta, hogy a szakszolgálat először 50 eszközre szerzett kvótát, azaz egyszerre ennyi mobiltelefont tudtak megfigyelni a Pegasusszal. A szigorú kvótalimit és a rendkívül magas költségek miatt a Pegasust csak kiemelt ügyekben és kizárólag legfelsőbb szintű, miniszteri vagy főigazgatói jóváhagyással vethették be.

A Pegasus-megfigyelések 2021 júliusi nyilvánosságra kerülése után a kémszoftver magyarországi használatát ugyan felfüggesztették, de a Direkt36-nak részleteket eláruló források szerint a kémszoftvert később ismét használni kezdték. A tényfeltáró központ megkereste a történet minden érintettjét – köztük a kormányt, a Communication Technologies Kft. Ügyvezetőjét, valamint Tasnádi Lászlót – de nem kaptak választ senkitől sem.