Repedezik a Fidesz békési bástyája: az egyik körzetben már vezet a Tisza, a másikban fej-fej mellett állnak

Több százmillió forintot költött a Sándor-palota protokollra, rejtélyes rendezvényekre és egy új autóflottára 2025 októbere és decembere között, derül ki a hivatal által közzétett szerződéslistából. A kifizetések között szerepel egy V4-csúcstalálkozó, egy titokzatos múzeumi program és egy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó céggel kötött, százmillió feletti szervizszerződés is.

December elején Esztergomban került sor a V4-országok államfőinek csúcstalálkozójára, amelyet a független sajtó kizárásával tartottak meg. Az esemény a Prímás Pince étteremben folytatódott, a Sándor-palota pedig a két helyszín bérléséért és a kapcsolódó szolgáltatásokért nettó 24,5 millió forintot fizetett a Szent Máté Ingatlanüzemeltetési Központnak.

Ennél kevesebbe került, de jóval rejtélyesebb a november 18-án, a Szépművészeti Múzeumban tartott államfői protokollrendezvény, amiért a Sándor-palota nettó 7,4 millió forint terembérleti díjat fizetett a múzeumnak. A programról sem Sulyok Tamás hivatala, sem az államfő közösségi oldala nem tett említést – írja a Magyar Hang.

A szultánról tudható, hogy 2014-ben Bruneiben bevezette az iszlám saríát, ami alapján a melegeket halálra kövezéssel büntethették volna. A nemzetközi felháborodás hatására a törvénykezésen finomítottak, és most már többéves börtönnel sújtják a homoszexuálisokat.

Az államfői rendezvényeken valószínűleg moderátorként léphetett fel Fülöp László, egykori tévés műsorvezető, a szegedi Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője is. Erre utal, hogy a Sándor-palota 2025. november 2-án és december 12-én összesen 2,45 millió forintot fizetett Fülöpnek.

A hivatal a 49 járműből álló flotta javítására 2026-ra 68 milliót, 2027-re pedig 45 millió forintot irányzott elő.

A költekezések sorába illeszkedik a Demokratikus Koalíció által nemrég nyilvánosságra hozott ügy, miszerint

A költségek nagy részét prémium kategóriás szállodai szobák tették ki, amelyeket 18 napos időintervallumra vettek ki, de ebből 15 napot lényegében hagytak kárba veszni.

Sulyok Tamás túlzó kiadásairól a köztársasági elnök korábbi kommunikációs igazgatója, Szántó Georgina is beszélt. Azt írta, többször szóvá tette a „féktelen pénzköltést”, a külföldi utak nagy létszámú delegációit és az elnök feleségének népes kísérettel járó programjait. Elmondása szerint erre a következő választ kapta: „neked miért baj, ha jól érezzük magunkat?”

A vita egy ukrán hírügynökség, az Unian cikkének félreértelmezéséből pattant ki, amelyet a Mandiner szemlézett először. Az eredeti írás arról szólt, hogy az ukrán légierő számára hasznosak lennének az orosz drónok kivédésére az Aero L-159 és L-39NG (későbbi nevén L-39 Skyfox) típusú gépek, amelyeket Csehország és Magyarország is használ kiképzésre.

Az Unian egy másik portál, a Defense Express véleményét idézte, amely szerint politikai okokból nem valószínű, hogy a két ország eladná vagy átadná ezeket a repülőket, „bár ez a 2026-os magyar választásokkal némileg változhat”. A szövegkörnyezetből nyilvánvaló, hogy ez a cikkíró véleménye volt, nem pedig egy esetleges Tisza-kormány terveiről szóló bennfentes értesülés. Ez azonban nem gátolta meg a fideszes politikusokat és a kormánymédiát abban, hogy tényként tálalják, a „háborúpárti” ellenzék erre készül. A Magyar Nemzetben a spekulációból már az lett, hogy „az ukránok már várják a magyar vadászgépeket, dörzsölik a tenyerüket, remélik a Fidesz bukását” – írta az Átlátszó.

A csehországi vállalatban korábban a magyar állam volt a többségi tulajdonos, azt megelőzően pedig a későbbi honvédelmi miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf. A cég részvényei azóta NER-közeli üzleti körökhöz kerültek, ma nagyrészt a MOL igazgatóságához köthető cégeknél vannak, de jelentős tulajdonrészt szerzett benne Habony Árpád cége is.

A vadászgépek beszerzése azért merült fel, mert az elmúlt hónapokban az oroszok egyre hevesebben támadják rakétákkal és drónokkal az ukrán civil energia-infrastruktúrát. Néhány napja egy Kárpátaljáról induló személyvonatot is dróntámadás ért, a támadásban öten meghaltak. A támadások következtében humanitárius katasztrófa körvonalazódik, egész városokban, köztük Kijev jó részén maradt fűtés nélkül a lakosság. A helyzetet súlyosbítja, hogy az amerikai katonai támogatás akadozása miatt a korábbinál kevesebb lőszer áll az ukrán légierő rendelkezésére.

Az Aero Vodochody és repülőgépei január közepén kerültek ismét a hírekbe, amikor Petr Pavel cseh elnök kijevi látogatásán felvetette, hogy Csehország rövid időn belül át tudna adni több drónelhárításra alkalmas repülőgépet. A cseh légierőnél rendszerben áll a cég régebbi modellje, az L-159 ALCA, amelyből jelenleg 24 teljesít aktív szolgálatot, de több ugyanilyen gépet tartanak raktáron is, amelyeket karbantartás után lehetne bevetni.

A 2026-os milánói–cortinai téli olimpia közeledtével komoly diplomáciai feszültséget okozott a hír, hogy az amerikai Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) ügynökei is jelen lehetnek az eseményen. A szervezet az Egyesült Államokban épp komoly bírálatok kereszttüzében áll, ugyanis minneapolisban már két embert is lelőttek, köztük a 37 éves veteránápolót Alex Prettit, és nem egy esetben gyerekeket hurcoltak el.

A kritikákra Steve Bannon, Donald Trump korábbi tanácsadója a La Repubblicának adott interjújában reagált. Bannon kemény szavakkal vágott vissza az olaszoknak.

Majd a volt Fehér Házi tanácsadó arról beszélt, hogy szerinte 

Ezután kifejtette, hogy „Ezért van Amerikának elege a NATO-ból. Nincs itt infrastruktúra, logisztika, katonai erő, nélkülünk védtelenek lennének, de nem értékelnek semmit, mit teszünk önökért” – mondta Bannon.

Bannon az interjúban Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt sem kímélte, miután Meloni korábban bírálta Trumpot az afganisztáni NATO-csapatokat érintő kijelentése miatt. „Nézze, régebben fantasztikus volt, de most már egy globalista. Nem veszem már komolyan, ahogy az Egyesült Államok sem” – véleményezte Bannon a miniszterelnököt.

Az olasz kormányzat mindeközben igyekszik csillapítani a kedélyeket. Hivatalos közlések szerint az amerikai ügynökök nem járőrözni érkeznének, hanem a háttérben, a transznacionális kockázatok felderítésében segítenének, az olasz hatóságok teljes felügyelete mellett. A vita nyomán egyelőre kérdéses, hogy milyen formában valósul meg a biztonsági együttműködés a február 6-án kezdődő eseményen.

Steve Bannon Donald Trump egykori vezető stratégája és a Breitbart News volt vezetője, aki 2017-ben rövid ideig szolgált a Fehér Házban. A „MAGA” mozgalom egyik kulcsfigurája maradt, médiás és szervezői tevékenységével továbbra is jelentős hatást gyakorol a republikánus jobboldalra az Egyesült Államokban és Európában is.

Jogi ügyei az utóbbi években felgyorsultak: 2024-ben a szövetségi fellebbviteli bíróság helybenhagyta kongresszusi elítélését a január 6-i vizsgálóbizottság idézésének figyelmen kívül hagyásáért, 2025 februárjában pedig New York államban bűnösnek vallotta magát a „We Build the Wall” adománygyűjtés ügyében, és felfüggesztett jellegű, börtön nélküli büntetést kapott.

Donald Trump pénteken bejelentette, hogy Kevin Warshot jelöli a Federal Reserve élére a májusban leköszönő Jerome Powell helyére. A döntés éles irányváltást hozhat a jegybanknál, és közelebb sodorhatja azt a Fehér Házhoz – írta az Associated Press.

Az elnök a Truth Social oldalán méltatta jelöltjét:

Az 55 éves Warshnak a kinevezés visszatérést jelentene, 2006 és 2011 között ugyanis már volt a Fed kormányzótanácsának tagja, 35 évesen a testület történetének legfiatalabbjaként. Jelenleg a jobboldali Hoover Intézet munkatársa és a Stanford Egyetem Üzleti Iskolájának előadója.

Az utóbbi időben azonban beszédeiben és véleménycikkeiben már az alacsonyabb kamatokat támogatta. Ez a szemléletváltás egybevág Trump elvárásaival, aki az elmúlt években kíméletlenül bírálta a Fedet, amiért az szerinte nem csökkenti elég gyorsan a kamatokat. A jelölés jelentős lépés lehet Trump számára a jegybank feletti nagyobb kontroll megszerzéséhez, és ez újra felveti az intézmény függetlenségének kérdését.

A Kongresszusban a reakciók pártvonalak mentén oszlottak meg. Tim Scott, a Warsh jelölését tárgyaló bankbizottság republikánus elnöke üdvözölte a döntést. „A Federal Reserve függetlensége továbbra is elsőrendű, és bízom benne, hogy Kevin a monetáris politikában magabiztosságot és hitelességet teremt” – mondta. Ezzel szemben a bizottság legmagasabb rangú demokrata tagja,

Warsh várhatóan először egy kormányzótanácsi széket töltene be, majd Powell májusi távozása után Trump elnökké emelhetné.

Warsh egyébként csupán egy tagja a Fed 19 fős kamatdöntő testületének, ahol minden ülésen 12-en szavaznak, ami korlátozhatja abban, hogy ambiciózus kamatvágást hajtson végre.

Amennyiben a Fed túl agresszíven vágja az irányadó rátát, és a piacok ezt politikai motivációjú lépésnek látják, a befektetők eladhatják az államkötvényeket az inflációtól tartva. Ez feljebb tolná a hosszabb lejáratú hozamokat, köztük a jelzálogkamatokat is, ami a szándékkal ellentétes hatást érne el.

Az elnök decemberben egyértelművé tette elvárásait, kijelentette, hogy olyan Fed-elnököt fog kinevezni, aki csökkenti a kamatlábakat, hogy ezzel alacsonyabbá tegye a kormány hitelfelvételi költségeit és csökkentsék a jelzáloghitelek kamatlábait, bár a Fed nem közvetlenül dönt ezekről a költségekről.

Warsh az elmúlt években maga is keményen bírálta a Fedet, és „rezsimváltást” sürgetett. Egy júliusi interjúban úgy fogalmazott, hogy a jegybank politikája „már jó ideje el van rontva”. Szerinte azzal, hogy a Fed hagyta elszabadulni az inflációt 2021–22-ben, „az elmúlt 45 év legnagyobb makrogazdasági politikai hibáját idézte elő, ami megosztotta az országot.”

A Fed előző elnökét szintén Trump nevezte ki, még az előző ciklusában.