Bekeményít az ősz: sűrű köd, eső és helyenként ónos szitálás is jön a napokban

Hadházy Ákos a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Orbán-Trump találkozóról. A független képviselő szerint sok szó esett már a vizitről, de ő egyetlen dolgot szeretne rögzíteni:

Hadházy úgy véli, egyszer majd könyveket fognak írni arról, hogyan juthatott az Egyesült Államok odáig, hogy egy ilyen ember börtön helyett kétszer is hatalomra kerülhetett.

A politikus szerint a magyarok szempontjából az az érdekes, hogy a „korrupt miniszterelnökünk” miért érti meg magát olyan jól a „nárcisztikus alakkal”. Szerinte azért, mert nagyon sokban hasonlítanak. Példaként említi, hogy

Hadházy azt állítja, mindketten saját, személyes üzleti vállalkozásukként tekintenek a politikára. Úgy látja, Orbán is azért utazott Washingtonba, hogy üzletet kössön, és „a szuverenitásvédelem jegyében megad neki akármit, ha segíti a hatalma megtartását, például kap némi haladékot az orosz olajra kivetett szankciók ügyében.”

A legfontosabb hasonlóságnak azt tartja, hogy

Példaként hozza fel, hogy Trump nemrég kegyelmet adott Tennessee állam törvényhozásának korábbi elnökének, akit korrupció miatt ítéltek el. Hadházy szerint nálunk egy ilyen eljárás el sem indulna, mert az ügyészség még időben elsikálná. Végül hozzáteszi, bár a nyugati világban sokan a hízelgést tartják a megfelelő módszernek Trump kezelésére, ő ezzel nem ért egyet. Szerinte Trump nem „vérbeli vezető, hanem egy minden hájjal megkent fehérgalléros bűnöző, és érdemes lenne így is kezelni.”

Hadházy Ákos előzőleg egy fotót osztott meg a két vezető ebédjéről, melyhez azt írta:

"Ismerik a viccet , amikor két velejéig korrupt és gátlástalan hazudozó politikus ebédel? Biztos van olyan is, de ez a mai esemény inkább végtelenül szomorú és szégyen az egész Nyugat számára."

Orbán Viktor november 7-én a Fehér Házban tárgyalt Donald Trumppal, ami után bejelentette, hogy Magyarország felmentést kapott az Egyesült Államok Oroszország elleni energiaszankciói alól. A miniszterelnök szerint cserébe Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai LNG-t, és bővítik a nukleáris együttműködést is.

A Hadházy posztjában említett amerikai kegyelmi ügy egy friss fejleményre utal: Trump november 6-án valóban kegyelmet adott a korrupció miatt három év börtönre ítélt korábbi Tennessee-i házelnöknek, Glen Casadának és volt kabinetfőnökének. A politikusokat egy „Phoenix Solutions” nevű fiktív cég körüli közpénzes csalás miatt ítélték el, a kegyelmi döntés pedig újabb vitát váltott ki az elnöki kegyelmek amerikai gyakorlatáról.

Magyar Péter a közösségi oldalán bírálta Orbán Viktor amerikai útját, amelyről azt írta:

A TISZA Párt vezetője szerint az út egy „történelmi sikerként” eladott semmi, ami mögött csak az ország további eladósítása és politikai színház áll.

A politikus szerint Orbán Viktor azzal, hogy a magyaroknak járó uniós ezermilliárdokat nem tudja hazahozni, „az unokáink jövőjét is eladósítja”. Úgy véli, a miniszterelnök korábban Kínának hajolt meg az akkugyárakkal, most pedig Amerikának az atomerőművekkel. Magyar Péter azt állítja:

Magyar Péter a bejegyzésében felhívta a figyelmet arra is, hogy miközben a kormány a magyar űripar fejlesztésével van elfoglalva, ő épp Bátonyterenyére tart, ahol az embereknek jobb vasúti közlekedésre lenne szükségük, és ahol egy háziorvosi szolgálat öt éve ellátatlan. Azt üzente a miniszterelnöknek: „Mielőtt meghódítjuk az űrt, próbálkozhatna Orbán Viktor a működőképes egészségügy, biztonságos közlekedés és normális oktatás biztosításával.”

Magyar szerint a washingtoni utat „nulla siker, nulla hitelesség, nulla felelősség” jellemezte, és az utat Orbán személyes menekülőútjának tartja.

Majd vázolta a leendő TISZA-kormány céljait, amelyek között a mindenkinek jutó minőségi egészségügyi ellátás, a biztonságos energiaellátás, valamint a működő közlekedés és oktatás is szerepel. Hangsúlyozta, hogy pártja hosszú távon stabil, partneri és nem vazallusi alapokon álló magyar-amerikai kapcsolatokat építene.

Posztját azzal zárta, hogy ami jó, azt megtartják, és „2026-ban örömmel fogjuk együtt ünnepelni az amerikai függetlenség 250. és az 1956-os forradalom 70. évfordulóját”.

Orbán Viktor november 7-én találkozott Donald Trump amerikai elnökkel a Fehér Házban. A megbeszélést követően a magyar kormányfő bejelentette, hogy Magyarország felmentést kap az Oroszországot sújtó amerikai energiaszankciók alól a Barátság kőolaj- és a Török Áramlat gázvezetékre.

A sajtóban megjelent részletek szerint a mentességért cserébe vállalt, összesen mintegy 1,4 milliárd dolláros (kb. 466 milliárd forintos) csomag több tételből áll. Ezek között szerepel egy körülbelül 114 millió dollár értékű amerikai nukleáris fűtőelem-beszerzés, egy 600 millió dolláros LNG-szerződés, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú vásárlás. Ezen felül a felek egy hosszú távú szándéknyilatkozatot is aláírtak kis moduláris reaktorok (SMR) telepítéséről és a kiégett fűtőelemek tárolásáról, amelynek értéke akár a 20 milliárd dollárt is elérheti, ez azonban egyelőre nem jelent végleges szerződést.

Magyar Péter az uniós pénzekre is utalt, mivel a jogállamisági aggályok miatt 2025 közepén még mindig körülbelül 18 milliárd euró maradt zárolva. A politikus által kritizált „magyar űripar”, a HUNOR-program, amelynek keretében 2025 nyarán Kapu Tibor magyar űrhajós járt a Nemzetközi Űrállomáson. Emellett Magyarország 2025. október 22-én csatlakozott az amerikai vezetésű Artemis-egyezményekhez is, amely a Hold-kutatás nemzetközi keretrendszere.

Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője az X-en köszönte meg Orbán Viktor tréfás „állásajánlatát”, de egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államokban marad. A magyar miniszterelnök egy pénteki sajtónyilvános eseményen vetette fel viccesen, hogy magával vinné a szóvivőt Magyarországra – írta a 444.hu. A jelenetre azután került sor, hogy Donald Trump amerikai elnök egy belpolitikai téma, a megfizethetőség kapcsán behívta Leavittet a terembe, hogy reagáljon az NBC News kritikáira.

Miután a szóvivő élesen bírálta a sajtót, Orbán Viktor megkérdezte Trumptól, hogy nem viheti-e haza a munkatársát. Az elnök erre azt felelte, hogy Orbán remek döntést hozna, de aztán Leavitthez fordult: „Kérlek, ne hagyj el minket, Karoline”. A szóvivő később az X-en egy rövid posztban reagált:

Thank you Prime Minister Orban for being so kind, but I’m staying right here! ??? https://t.co/0Cw9IsElpG

— Karoline Leavitt (@karolineleavitt) November 7, 2025

Karoline Leavitt az Egyesült Államok politikai színterén a Republikánus Párt képviseletében vált ismertté. Korábban a Trump-adminisztráció médiacsapatának tagja volt, ahol sajtószóvivőként és kommunikációs tanácsadóként tevékenykedett. Energiája és elkötelezettsége mellett kiemelkedett kommunikációs képességeivel és politikai stratégiáival, amelyekkel a fiatalabb generációt célozta meg. Leavitt a politikai kampányok során hangsúlyozza a konzervatív értékeket, például az alacsony adókat, az erős nemzetbiztonságot és az egyéni szabadságjogok védelmét.

A találkozó tétje azonban az energiaellátás biztonsága volt. Magyarország mentességet kért az orosz kőolaj- és földgázimportot sújtó amerikai szankciók alól. A tárgyalás eredményeként az Egyesült Államok ezt egy évre meg is adta. Cserébe a magyar fél vállalta, hogy amerikai LNG-t vásárol, és nukleáris energetikai együttműködést köt a Westinghouse vállalattal.

Török Gábor politikai elemző a közösségi oldalán értékelte az Orbán–Trump találkozót. Szerinte Orbán Viktor washingtoni útjának belpolitikai hatásait nem könnyű felmérni. Úgy látja,

Ugyanakkor az elemző szerint nyilvánvaló, hogy ez egy olyan pillanat volt, amit a Fidesz szívesen tesz majd ki az ablakba, és a történteket egy „egyértelmű politikai siker” kifejezéssel illette.

Török Gábor kifejti, hogy a politikai elemzés két szempontból tudja mérni az eseményeket: mi lett volna, ha nem történik meg, vagy ha másképp alakul. Állítása szerint mindkét összehasonlításból az jön ki, hogy „a magyar miniszterelnök kifejezetten elégedetten jöhet haza”. Hozzáteszi, hogy ez akkor is igaz, ha – mint a legtöbb politikai történés – ez az út is másképp értelmezhető, és sokaknak az utazás szokatlan kulisszái maradhatnak meg. Ugyanakkor a tartalmi kérdéseket sem tartja lényegtelennek, megemlítve a szankciók alóli felmentés időtartamáról már elindult vitát. Török szerint „minden bizonnyal a megállapodások áráról (amit a magyar költségvetés fizet majd meg) is ki fog alakulni egy értelmezési verseny”.

Az elemző mindezekkel együtt úgy összegzi, hogy

A washingtoni találkozó legfőbb eredménye, hogy Orbán Viktor saját beszámolója szerint egyéves amerikai szankciós mentességet kapott az orosz energiahordozókra, a Barátság-vezetéken érkező kőolajra és a Török Áramlaton keresztül érkező földgázra. A megállapodás részeként Magyarország mintegy 600 millió dollár értékben vásárol amerikai cseppfolyósított földgázt, és bővíti a nukleáris együttműködést is.

A mentesség pontos időtartamáról azonban azonnal vita indult: míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter „teljes, korlátlan” mentességről beszélt, a Fehér Ház névtelenséget kérő tisztségviselői egyértelműen egyéves felmentést említettek. A háttérben az Európai Unió és amerikai törvényhozók folyamatos nyomása áll, hogy Magyarország csökkentse orosz energiafüggőségét. A vizit körülményei is szokatlanok voltak: a kormány szokatlanul népes delegációval utazott Washingtonba, a látogatás időpontja pedig hetekkel korábban egy véletlenül bekapcsolva maradt mikrofon miatt szivárgott ki.