Lemondott az MBH-vezér a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány elnöki posztjáról
Barna Zsolt teljesítette a vállalását, mostantól pedig az üzleti feladataira koncentrál. A bankja és az egyetem közti együttműködés ettől függetlenül folytatódik.
Lemond kuratóriumi elnöki tisztségéről és tagságáról Barna Zsolt, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány vezetője – írja az Index. Döntését azzal indokolta, hogy lezárul az egyetem modernizációs programjának kidolgozása, a jövőben pedig inkább az üzleti feladataira szeretne koncentrálni.
Az MBH Bank Nyrt. és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány tavaly május 27-én kötött hosszú távú stratégiai együttműködést. A megállapodás szerint a felek gazdasági, digitalizációs, egyetemi infrastruktúra- és oktatásfejlesztési kezdeményezéseket valósítanak meg közösen.
Az együttműködés különlegessége az volt, hogy Barna Zsolt már a szerződés megkötése előtt is fontos szerepet töltött be a Pécsi Tudományegyetem életében: tavaly november óta ő volt az egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke. Bár a szakember két pozíciója papíron nem volt összeférhetetlen, mivel a szignója nem szerepel a dokumentumon és a kuratóriumban sem szavazhatott róla, a szokatlan összefonódás így is számos kérdést felvetett.
A partnerség egyre nagyobb mértékű, tavaly novemberben például már arról tájékoztatták az egyetem hallgatóit, hogy decembertől megváltoznak az intézmény bankszámlaszámai – az OTP helyett már az MBH-hoz kell utalni például a tandíjat és a pótvizsgadíjakat is. A Pécsi Tudományegyetem akkor azt válaszolta, az MBH Bankkal kötött stratégiai megállapodás miatt kedvezményes ajánlatot kapott a határozatlan időre kötött számlavezetési szolgáltatásra, amelynek éves díja nem éri el az ötmillió forintot, így a hatályos szabályok szerint nem kellett pályázatot és közbeszerzési eljárást sem lefolytatni. Az egyetem közölte, hogy az OTP-vel kötött szerződését sem bontotta fel.
Barna Zsolt a lemondását azzal indokolta, hogy az elmúlt időszakban a teljes egyetemi vezetés bevonásával gőzerővel dolgoztak a modernizációs projekten, amely január végén lezárul, októberben pedig olyan rektort választott az egyetem, aki a program kidolgozásában az elejétől részt vett, a magáénak tekinti, és képes végrehajtani azt, „így minden esély megvan arra, hogy a PTE megújulási pályára lépjen.”
„Ezzel teljesítettem az eredeti vállalást, és tekintettel arra, hogy az MBH Bank közgyűlése újabb öt évre elnök-vezérigazgatónak választott, a jövőben üzleti feladataimra szeretnék koncentrálni és kuratóriumi szerepkörömről lemondok”
– fogalmazott Barna.
Az átláthatatlan működés mellett a felsőoktatásban zajló modellváltás egyik legnagyobb kritikája az, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok vezető testületeit pártpolitikai szempontok alapján töltötték fel. A Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány esetében jelenleg három kormánypárti politikus (a KDNP-s Szili Katalin, a fideszes Decsi István és a szintén fideszes Mikes Éva) mellett Matolcsy György egyik unokatestvére, Szemerey Zoltán és – eddig – a Mészáros Lőrinc bankáraként emlegetett Barna Zsolt kapott pozíciót benne. A bankról azt kell tudni, hogy az állam mellett jelentős részesedése van benne Mészáros Lőrincnek, illetve a Matolcsy családhoz kötődő Száraz Istvánnak is. A közlemény szerint a változás nem érinti a Pécsi Tudományegyetem és az MBH Bank közötti együttműködést.
Lemond kuratóriumi elnöki tisztségéről és tagságáról Barna Zsolt, a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány vezetője – írja az Index. Döntését azzal indokolta, hogy lezárul az egyetem modernizációs programjának kidolgozása, a jövőben pedig inkább az üzleti feladataira szeretne koncentrálni.
Az MBH Bank Nyrt. és a Pécsi Tudományegyetemet fenntartó alapítvány tavaly május 27-én kötött hosszú távú stratégiai együttműködést. A megállapodás szerint a felek gazdasági, digitalizációs, egyetemi infrastruktúra- és oktatásfejlesztési kezdeményezéseket valósítanak meg közösen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dróntámadás érte az USA szaúd-arábiai nagykövetségét, Trump megtorlást ígér
Fekete füst gomolygott a Diplomatanegyed felett, miután becsapódtak a drónok. Az épületben szerencsére senki nem tartózkodott a támadás idején, és csak csekély anyagi kár keletkezett. Donald Trump azt ígérte, a támadók hamarosan megtudják, milyen megtorlás vár rájuk.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
A tájékoztatás szerint a diplomáciai komplexumban csak „csekély” anyagi kár keletkezett. Az épület a támadás idején üres volt, így senki sem sérült meg.
A támadás után fekete füst emelkedett a külföldi képviseleteknek otthont adó Diplomatanegyed fölé, szemtanúk a Reuters hírügynökségnek hangos robbanásról és lángokról számoltak be. A szaúdi hadsereghez közel álló forrás szerint a légvédelem a támadás során négy, a negyedet célzó drónt fogott el.
??????? The U.S. Embassy in Riyadh, Saudi Arabia, was struck by two Iranian-linked drones sparking a fire pic.twitter.com/b7lPLOscBx
Az Egyesült Államok rijádi nagykövetsége a támadások miatt „helyben maradásra” szólította fel az amerikai állampolgárokat Rijádban, Dzsiddában és Dahránban. „A Királyság területén tartózkodó amerikai állampolgároknak azt javasoljuk, hogy azonnal maradjanak a helyükön, és további értesítésig kerüljék el a nagykövetséget az épület elleni támadás miatt. Az Egyesült Államok szaúd-arábiai képviselete továbbra is figyelemmel kíséri a regionális helyzetet” – közölték.
Donald Trump amerikai elnök szűkszavúan nyilatkozott a News Nation tudósítójának, jelezve, hogy az Egyesült Államok válasza a támadásra és négy amerikai katona megölésére hamarosan ismert lesz.
„Hamarosan kiderül, mi lesz a megtorlás. Azt is mondta, hogy szerinte nem lesz szükség bakancsokra a földön”
– idézte az elnököt Kellie Meyer.
Az Al Jazeera washingtoni tudósítója szerint az elnök kommunikációs stílusa példa nélküli egy komoly konfliktus idején. „Amióta ez a konfliktus elkezdődött, egyes újságírókat hívogat, és apró információmorzsákat ejt el” – mondta Mike Hanna, aki szerint az amerikai közvélemény nagyon kevés tájékoztatást kap a konfliktusról.
„Ilyenre még soha nem volt példa, már ami azt illeti, hogyan viselkedik egy elnök konfliktus idején, és ez egy olyan kérdés, amin az amerikai közvélemény – a nagy része – a következő napokban, hetekben, sőt hónapokban is el fog gondolkodni”
– tette hozzá.
A jelentések szerint az incidens Iránnak az amerikai–izraeli támadásokra adott, Öböl-térségi megtorló akcióihoz köthető.
Az Öböl több államában, például Kuvaitban is drón- és rakétatámadásokat jelentettek; Kuvaitvárosban füstöt láttak az amerikai nagykövetség környékén. Ezzel párhuzamosan az amerikai nagykövetség Dohában is „helyben maradás” eljárást tart érvényben, miközben több ország légtere korlátozott vagy zárva volt az elmúlt napokban.
Szaúd-Arábia az elmúlt napokban több támadást is elhárított: a Ras Tanura finomító térségében két drón megsemmisítése után a lehulló repeszek miatt „korlátozott” tűz keletkezett. Az ilyen fenyegetések kezelésére az USA és Szaúd-Arábia az utóbbi években célzott gyakorlatokkal fejlesztette közös felderítési, követési és megsemmisítési képességeit.
Drónok csapódtak be az Egyesült Államok rijádi nagykövetségébe kedden kora reggel, a támadás után kisebb tűz keletkezett, de sérültekről nem érkezett hír. Washington válaszlépést ígér, miközben a szaúdi hatóságok szerint a kár csekély.
Két drón találta el a nagykövetség épületét, a becsapódás után tűz ütött ki
– írja az Al Jazeera a szaúdi védelmi minisztérium közleményére hivatkozva.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hernádi Zsolt: Három súlyos probléma fenyegeti az ellátást, megjósolhatatlan, mi fog történni
A MOL-vezér elmondta, már látszik a konkrét gazdasági hatása a Közel-Keleten kirobbant háborúnak. Szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
„Ezért a mai napon, amit már lehet látni, hogy 16 százalékkal a pénteki árakhoz képest 16 százalékkal emelkedett a dízelnek az ára, világpiaci ára. Ez már egy konkrét hatás”
– fogalmazott. A gázárnál is komoly, mintegy 20 százalékos emelkedés ment végbe a katonai konfliktus hatására, ráadásul megemlítette, hogy Kuvaitban találat ért egy gázelosztó központot, Katar pedig bejelentette az LNG-előállítás leállítását.
Emiatt szerinte hiány lesz az LNG-ből a világpiacon, éppen akkor, amikor Európa gáztárolói historikusan alacsony, 30 százalékos szinten állnak.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e Magyarországon ellátási probléma, Hernádi Zsolt úgy válaszolt: „Igazából azt, hogy az ár mennyire nem probléma, vagy mennyire kevésbé probléma, azt akkor érezzük, amikor nincsen áru.”
Szerinte áremelés előfordulhat, mert a kockázatok nem összeadódnak, hanem szorzódnak.
Kiemelte, hogy a közép-európai piac dízelhiányos, a fogyasztás harmadát importból kell fedezni, és az orosz dízel kiesése óta ez komoly problémát jelent. Úgy véli, a szankciós intézkedések nem voltak végiggondolva. „Mi a fenének csinálunk egy-egy kockázatot, amikor önmagában ez már egy nagy kockázat?” – tette fel a kérdést.
A Barátság kőolajvezeték leállásával kapcsolatban Hernádi Zsolt kijelentette, hogy a vezeték maga nem sérült meg.
„Szögezzük le, és ezt nyugodt lelkiismerettel leszögezhetjük, hogy önmagában a vezetékben károsodás nem történt”
– mondta. Állítása szerint ezt bizonyítja, hogy a tűzeset után az ukránok kérésére a MOL még 35 ezer tonnányi ukrán kőolajat fogadott a vezetéken keresztül. Azt is hozzátette, hogy egy finomítót a szovjet tervezési elvek miatt eleve úgy építettek meg, hogy egyetlen találattal ne lehessen megbénítani, így az irányítóközpontok is távol vannak a tárolóktól.
A MOL-vezér szerint egyértelműen politikai harcról van szó. Elmondása szerint az ukrán kollégák a tűz után napokig azt ígérték, hogy két-három napon belül újraindítják a szállítást. Amikor ez nem történt meg, azzal indokolták, hogy „nincsen még döntés arról, hogy indítsuk”. Mostanra már az ígéretek is elmaradtak, és beláthatatlan idejű munkálatokra hivatkoznak.
Emlékeztetett, a háború kitörése óta ez volt a 23. leállás, de az első, ami a stratégiai készletekhez való nyúlást igényelte. „Nagyon meglepődnék, hogyha bárki más milyen következtetésre eljutna ebből a megismert adatokból” – mondta.
Hernádi szerint Magyarország és Szlovákia „egy politikai harapófogóba került”.
Úgy látja, a horvátok és az Európai Unió is azt sugallja, hogy lássák el magukat a tenger felől, de közben a horvát politikusok megkérdőjelezik, hogy a szankciós mentesség ellenére felengednék-e az orosz olajat az Adria-vezetéken. „Tehát azt gondolják, hogy odaszállítjuk a hajót, megérkezik a hajó, és akkor elkezdik vizsgálni?” – vetette fel. Ezt a problémát szerinte a MOL már nem tudja megoldani, a politikának kell közbelépnie.
Az Adria-vezeték kapacitásáról elmondta, a politikusok által emlegetett 10-15 millió tonnás kapacitás soha nem volt tesztelve, a valóságban eddig maximum 2 millió tonnát hoztak fel rajta keresztül évente. Egy nagyobb kapacitású teszt során a vezeték két óra után leállt. Hozzátette, szerencse a szerencsétlenségben, hogy a százhalombattai finomító egy korábbi tűzeset miatt jelenleg csökkentett kapacitással működik, így augusztusig az Adria-vezeték el tudja látni, a probléma utána kezdődik.
A százhalombattai finomító átalakításáról elmondta, a beruházás végösszege 550-600 millió euró körül lesz, de a nem orosz típusú kőolajból rosszabb lesz a termékkihozatal.
„Ez olyan, mint egy csirkefeldolgozó. [...] piszokul nem mindegy, hogy csirkét vágok le benne vagy pulykát vágok le benne”
– magyarázta egy hasonlattal, hozzátéve, hogy a nem orosz olaj feldolgozása esetén 10-15 százalékkal több dízelimportra lesz szükség.
Hernádi Zsolt megerősítette, hogy a százhalombattai finomító katonai védelmet kapott, már a paksi és a gáztárolós bejelentés előtt egy nappal. „Ma a finomító egy jól védett egysége az országnak” – szögezte le. A védelemre szerinte azért van szükség, mert a kockázatok felmérésekor abból kell kiindulni, hogy ha a vezetéket támadás érheti, akkor a finomító is célponttá válhat.
A MOL-vezetők másfél milliárd forintos részvényeladásával kapcsolatos botrányról azt mondta, a bejelentő, a Nemzeti Bank és a rendőrség is teszi a dolgát. Állítása szerint a menedzserek nem rendelkeztek bennfentes információval. A vezeték leállásáról szóló hivatalos bejelentés, ami a stratégiai készletek megnyitásához vezetett, csak hetekkel a részvényeladások után történt meg, amikorra a vezetők már amúgy is a pénzügyi jelentések miatti zárt időszakban voltak. „Önnek nem furcsa, hogy négy menedzsere egyszerre, gyakorlatilag egy időben ilyen nagy mértékű eladásba kezd?” – kérdezte Rónai Egon műsorvezető, amire Hernádi úgy felelt, hogy az árfolyam magas volt, a vezetőknek pedig csak szűk időablakuk van az értékesítésre. Arra a kérdésre, hogy felelősségre vonta-e őket, azt mondta: „Dehogy kérdeztem meg, nem. Miért? Hát ez mindenkinek az a saját pénze.”
Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója az ATV-ben arról beszélt, hogy egy héttel ezelőtt még csak a Barátság kőolajvezeték leállítása lett volna a téma, amit átmenetileg kezelhető problémának tartott volna. A hétvégén kialakult helyzet azonban szerinte felborította az összes várakozást. „Tehát ma arról kell beszélnünk, hogy igazából megjósolhatatlan az, hogy mi is fog történni” – jelentette ki a vezérigazgató.
Úgy látja, jelenleg három fő problémával kell szembenézni. Az egyik a Közel-Keleten kirobbant háború, amely a Hormuzi-szoroson áthaladó kőolaj-, dízel- és gázútvonalakat fenyegeti.
Bár a szorost Hernádi szerint nem vágták el, de a hajók többsége a bizonytalanság miatt inkább várakozik, ami a világ kőolaj-forgalmának 7-8 százalékát érinti. Ennél is súlyosabbnak nevezte a dízel helyzetét, mivel a világ dízel-forgalmának körülbelül 20 százaléka érkezik ebből a térségből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem ijed meg a saját árnyékától” – mondta a verekedés után lemondott alpolgármesterről a szentmártonkátai polgármester
A nagyközség vezetője azt nyilatkozta, a bántalmazást nem látta, de azt igen, hogy a megvert nőt egy férfi rángatva vitte ki a sátorból, az áldozat pedig „önkívületi állapotban ordított”. Skoda Ferenc elítélte a történteket.
Ahogy arról beszámoltunk, múlt szombaton verekedésbe torkollott egy vita a szentmártonkátai kolbásztöltő fesztiválon. Egy 27 éves nő azt állítja, hogy a település alpolgármestere úgy megütötte, hogy kórházi ellátásra szorult. Bodor András másnap, március 1-jén lemondott tisztségéről. A döntését bejelentő Facebook-bejegyzésében a vádakat megalapozatlannak és valótlanoknak nevezte, és közölte, azért távozik, hogy az ügy ne váljon kampánytémává.
A rendőrség a történtekkel kapcsolatban annyit közölt, hogy egy 55 éves férfi szólalkozott össze egy 27 éves nővel, a vita pedig a nő elmondása szerint tettlegességig fajult és a férfi egy alkalommal megütötte őt.
A nő sérüléseit a mentők a helyszínen ellátták, a helyszínre érkező rendőrök pedig előállították B. Andrást, de annyira ittas volt, hogy a gyanúsítotti kihallgatására – súlyos testi sértés kísérlete miatt – csak másnap, vasárnap délután került sor.
Rajta kívül még egy férfit, az áldozat férjét állították elő a nagykátai rendőrök, akit március 1-jén tanúként hallgattak ki. Az eset további körülményeket szakértők bevonásával vizsgálja a Nagykátai Rendőrkapitányság.
A kolbásztöltő fesztiválon kitört balhéról most Skoda Ferenc, Szentmártonkáta fideszes polgármestere is nyilatkozott. A 24.hu-nak azt mondta, korábban nem ismerte a bántalmazott nőt. A rendezvényen „teljesen normális beszélgetés” alakult ki közöttük, és a nő férjével is megismerkedett, akivel politikáról beszélgettek. Elmondása szerint a férfi erősen kormánykritikus volt.
„Ő teljesen politikai síkra terelte az egészet, hogy mennyire utálja Orbán Viktort, ez azonnal előjött, meg hogy az alpolgármesteremmel, Bodor Andrással problémái vannak”
– idézte fel a polgármester.
Visszaemlékezése szerint a szombat esti rendezvény végén már több vendég erősen ittas állapotban volt, ezért a zárás mellett döntöttek. Miközben a büfénél intézkedett, épp megköszönte az egészségügyi szolgálat munkáját, jelezve, hogy hazamehetnek, hiszen „semmi nem történt”.
Skoda Ferenc állítja, magát a bántalmazást nem látta, de arra emlékszik, hogy a nőt egy férfi rángatva vitte ki a sátorból. Az áldozatról így nyilatkozott:
„Önkívületi állapotban ordított. Volt még ott 10-12 ember, és valamelyiknek tépte a ruháját, de nem tudom, mi és hogyan történt, mert a rendezvényt szerettem volna bezárni.”
Később, amikor szóltak neki, hogy egy nőt megütöttek, kiment a sátorból, ahol már a rendőrök intézkedtek. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.
A 24.hu újságírójának a faluban többen azt mondták, hogy a lemondott alpolgármester erőszakos ember hírében áll. Ezt a szóbeszédet a polgármester úgy kommentálta:
„Nem ijed meg a saját árnyékától, az biztos, de azért vagyunk így, férfiak, többen is.”
Hozzátette, Bodor 2024 óta volt alpolgármester, és azóta nem volt köze erőszakos esethez. Skoda Ferenc a szombati esetet elítélte. „Az erőszakot mindenki elítéli, férfival szemben is, nővel szemben pedig kimondottan elítélendő” – mondta.
Bodor András a legutóbbi önkormányzati választáson függetlenként indult, és a fideszes polgármester kérte fel külsős alpolgármesternek, aki a tisztséget tiszteletdíj nélkül látta el Skoda Ferenc elmondása szerint. Bodor lemondása után a nagyközség vezetője új, szintén külsős alpolgármestert szeretne javasolni a képviselő-testületnek.
Ahogy arról beszámoltunk, múlt szombaton verekedésbe torkollott egy vita a szentmártonkátai kolbásztöltő fesztiválon. Egy 27 éves nő azt állítja, hogy a település alpolgármestere úgy megütötte, hogy kórházi ellátásra szorult. Bodor András másnap, március 1-jén lemondott tisztségéről. A döntését bejelentő Facebook-bejegyzésében a vádakat megalapozatlannak és valótlanoknak nevezte, és közölte, azért távozik, hogy az ügy ne váljon kampánytémává.
A rendőrség a történtekkel kapcsolatban annyit közölt, hogy egy 55 éves férfi szólalkozott össze egy 27 éves nővel, a vita pedig a nő elmondása szerint tettlegességig fajult és a férfi egy alkalommal megütötte őt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Operaénekes, állatkert-igazgató és a Shell korábbi globális alelnöke is feltűnik a Tisza Párt országos listájának élmezőnyében, amelyet Magyar Péter a Facebookon hozott nyilvánosságra.
Az első helyen nem meglepő módon maga a pártelnök áll. Őt követi a sorban Rost Andrea operaénekes, a harmadik Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, a negyedik Forsthoffer Ágnes turisztikai szakember, a párt alelnöke, az ötödik pedig Kapitány István, a párt gazdasági szakembere.
Magyar Péter listavezetői pozíciója már február 20-án kiderült, amikor szintén a közösségi oldalán közölte: „a Tisza Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje egyhangúlag engem kért fel listavezetőnek és miniszterelnök-jelöltnek.” A párt még tavaly novemberben, két körben választotta ki a 106 egyéni jelöltjét.
Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes 2024 óta vállal egyre aktívabb szerepet a Tisza Párt rendezvényein. Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója egy kutatás szerint kiemelkedő helyi támogatottsággal bír, jelölése után pedig erős kormányoldali ellenkampány indult ellene a megyei sajtóban. Forsthoffer Ágnes 2025 szeptembere óta a párt alelnöke, szakterülete a turizmus. Kapitány István a Shell korábbi globális ügyvezető alelnökeként csatlakozott a párthoz, személye a Tisza gazdaságpolitikai arculatának egyik meghatározó elemévé vált.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Orbán Anita külügyminiszter-jelölt, Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter-jelölt, Radnai Márk, vagy éppen Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter-jelölt hanyadik a listán.
Operaénekes, állatkert-igazgató és a Shell korábbi globális alelnöke is feltűnik a Tisza Párt országos listájának élmezőnyében, amelyet Magyar Péter a Facebookon hozott nyilvánosságra.
Az első helyen nem meglepő módon maga a pártelnök áll. Őt követi a sorban Rost Andrea operaénekes, a harmadik Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója, a negyedik Forsthoffer Ágnes turisztikai szakember, a párt alelnöke, az ötödik pedig Kapitány István, a párt gazdasági szakembere.
Magyar Péter listavezetői pozíciója már február 20-án kiderült, amikor szintén a közösségi oldalán közölte: „a Tisza Párt elnöksége és 106 egyéni képviselőjelöltje egyhangúlag engem kért fel listavezetőnek és miniszterelnök-jelöltnek.” A párt még tavaly novemberben, két körben választotta ki a 106 egyéni jelöltjét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
