SZEMPONT
A Rovatból

Baranyi Krisztina leváltotta a Fideszt és az ellenzéket is: „Egyik politikai tábor mutyijait, alkujait sem tolerálom”

Ferencvárosban Baranyi jelöltjei minden körzetben nyertek. Most komoly tervei vannak, és beülhet a Fővárosi Közgyűlésbe is, attól azonban komolyan szorong, hogy az ellenzék elveszítheti a fővárost.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 14.



Ferencváros mind a 12 egyéni választókerületében a Baranyi Krisztinát támogató egyesület jelöltjei lettek a befutók. Egyszerre szerepelt le a kerületben a Fidesz-KDNP és a DK-MSZP.

A 2024-es önkormányzati választások előtt ugyanis a DK-MSZP koalíció váratlanul Gegesy Ferenc korábbi polgármestert indította Baranyi ellen. Gegesy 1990 és 2010 között vezette a kerületet, visszatérése a politikába meglepetésként hatott, ráadásul a kerületi esélyek ismeretében öngyilkos akciónak is tűnt, melynek kudarc lett az eredménye: 22,34 százalékkal harmadik helyen végzett, Baranyi viszont az ellenzék megosztása ellenére 43,75 százalékkal lett másodjára is polgármester. A DK-MSZP csupán kompenzációs listáról juttathatott be két képviselőt, csakúgy, mint a Fidesz-KDNP ugyanilyen módon hármat. Baranyi Krisztinával Sikerének titkáról és terveiről beszélgettünk.

– Másodjára lett polgármester. Mennyiben optimistább a testület összetételével kapcsolatban, hiszen ezelőtt öt évvel is úgy tűnt, hogy meglesz a többsége.

– Eddig elméleti többségem volt, a pártlogók alapján ellenzékinek tartott képviselők száma alapján. Ennek a testületnek az összetételébe most bele tudtam szólni, mint polgármesterjelölt.

Az öt évvel ezelőtti testület összetételébe egyáltalán nem engedtek nekem beleszólást. Egyetlenegy olyan képviselő sem volt, akit én javasoltam volna a testületbe.

Ugyanis az volt a feltétele az előválasztáson való elindulásomnak, hogy elfogadjam a pártok által már előzetesen kialkudott személyeket és arányokat. Most viszont beleszólhattam abba, hogy akár a pártok, akár a civil szervezet milyen jelölteket szeretne delegálni a képviselőtestületbe, és szabhattam feltételeket is. Például azt, hogy aki képviselő lesz, bárhonnan is jön eredetileg, egyesületi színekben tegye ezt, másrészt vállalja azt, hogy semmilyen módon nem fogja a pártérdekeit a kerület, a város érdekei elé helyezni.

– Lát garanciát is arra, hogy itt meg is marad ez az egység?

– Ezek az emberek, pontosabban a nagy többségük, látták, ami az elmúlt öt évben itt történt. Ismerik, hogy ennek a fajta működésnek milyen hátrányai vannak, hogy

milyen károkat okozott az, hogy nem állt az elméletileg a polgármestert támogató csapat a városvezetés mögött.

Tehát ők tisztában vannak azzal, hogy hogyan kell továbbra is átláthatóan, de hatékonyabban működnie egy városvezetésnek.

– Nem csak Magyar Péter az egyetlen, aki ellenzéket váltott, most ez a IX. kerületben is megtörtént.

– Én már évekkel ezelőtt sem rejtettem véka alá, hogy egyik politikai tábor mutyijait, alkujait sem tolerálom. Ha ilyet tapasztaltam, akkor szóvá tettem.

Például a parkolási ügyek feltárásakor az MSZP érintettségét ugyanúgy, mint a Fideszét. Pontosan lehetett tudni, hogy olyanokkal működöm együtt, akik tisztességesek, és akik a város javát akarják. Nyilván ez a hangulat is benne van, de azt gondolom, hogy például Gegesy polgármester úr jelöltjeinek nagyon nem tett jót, hogy a nevük mellett DK-MSZP logó szerepelt.

Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere politikai pályafutását civil aktivistaként kezdte, kiemelkedve környezetvédelmi és antikorrupciós tevékenységeivel. 2010-ben csatlakozott az LMP-hez, majd 2019-ben független jelöltként nyerte el a polgármesteri címet, az ellenzéki pártok támogatásával.

Tevékenysége során Baranyi számos konfliktusba keveredett, különösen a kerületi korrupció elleni küzdelemben, nemcsak a Fidesz politikusai közül szerzett magának így ellenségeket. Fideszes elődje, Bácskai János például nem is volt hajlandó kezet fogni vele, amikor 2019-ben átadta hivatalát Baranyinak. A helyi ingatlanügyek átláthatóságát célzó intézkedései is sok vitát váltottak ki, és több esetben is szembe kellett néznie a régi politikai elit ellenállásával. Az önkormányzati döntéshozatal során gyakran került szembe az elvileg őt támogató pártok képviselőivel is.

– Ez is lett volna a következő kérdésem, Gegesy Ferenc indulása, aki kiváló polgármester volt a kerületben húsz éven át, ráadásul az ön tanácsadója is az elmúlt ciklusban. Mindezt látva elcsodálkoztam, hogy ön ellen elindult a polgármesteri címért.

– Hát még én hogy csodálkoztam! Gegesy Ferencet 2010-ben a szocialisták buktatták meg, illetve 2014-ben is ellene kampányoltak úgy, hogy formailag őt támogatták.

– Beszélt azóta Gegesyvel, hogy mi történt?

– Nekem február eleje óta nem veszi fel a telefont, és most sem gratulált, nem hívott, egy üzenetet sem írt, így nem tudtam vele beszélni. Annyit tudok, amit a Szabad Európának nyilatkozott, hogy

személyesen Gyurcsány Ferenc kérte fel, hogy polgármesterjelöltként elinduljon. Hogy erre Gyurcsány Ferencnek milyen motivációi voltak, azt tőle kellene megkérdezni, én nem tudom.

Gegesy polgármester úr motivációiról még ötletem sincs, pedig sokat gondolkodtam rajta. Ez neki kizárólag árthatott. Szerintem a legjobb eredmény, amit el tudott volna érni, az az, hogy a Fidesz lesz a befutó. Ismerte ő is azt a közvélemény-kutatást, amit igaz, hogy még decemberben készítettünk, de egyértelműen megmutatta, hogy a kerületben a DK és az MSZP támogatottsága milyen alacsony. És ez azóta csak csökkentt.

– Ha októbertől megváltozik a képviselő-testület is, lényegesen szabadabb keze lesz. Mik azok a legfontosabb prioritások, amiket a következő öt évben Ferencvárosban meg szeretne valósítani?

– Az Ecseri út felújítása lesz a legelső, amihez újra hozzákezdünk. Gyakorlatilag puccsszerűen állították le a képviselők, mert Gegesy Ferenc nem szeret pénzt költeni közterület-felújításokra. Vannak olyan, nem feltétlenül a polgárok számára látványos változások, amelyeket mindenképpen meg kell csinálnunk. Az intézményeink, cégeink és a hivatal működése is lehetne sokkal hatékonyabb, ügyfélbarátabb, ügyfélközpontúbb és gyorsabb. Ez viszont nem kevés munkába kerül. Remélem, hogy ezen egy-másfél év alatt túl leszünk, és akkor már érzékelhető lesz a lakók számára is. Nagyon fontos az egészségügyi szolgáltatásaink minőségének a javítása, bár ez döntően más szereplőkön múlik. Alig van orvos ma Magyarországon, ezért nálunk is várni kell a különböző szakorvosi vizsgálatokra. Bár tényleg igyekszünk mindent megtenni, de az orvosaink nagy része nemcsak nálunk dolgozik, hanem még három másik munkahelyen is.

Nyilván nem tárhatom szét a kezem, hogy akkor kérjék számon az egészségügyi kormányzaton az orvoselvándorlást. Ebben nekünk amit lehet, meg kell tennünk, hogy akár az alapellátásban, akár a szakellátásban jobb szolgáltatásokat nyújtsunk.

Erre is van egy kész tervünk, ezt már elkezdtük végrehajtani. Remélem, hogy év végére ebben már szemmel látható javulást tudunk elérni. Természetesen folytatjuk a városrehabilitációt azokkal a forrásokkal, amelyek a rendelkezésünkre állnak. Nagyon erős kritika volt a kampányban velünk szemben ennek lassulása, de Gegesy Ferencnek a kilencvenes és a 2000-es években rengeteg külső forrása volt rehabilitációra, nekünk ebben a három évben (csak annyi volt, hiszen az első kettőt elvitte a Covid) nem volt külső forrásunk a városrehabilitáció folytatására. Mégis, ettől függetlenül ki tudtunk üríteni 15 házat, és a komfort nélküli lakásokból összkomfortba tudtuk költöztetni több mint 300 családot. Egy épületet már átadtunk, most folyik egy másiknak a felújítása, a harmadik tervezése is befejeződött, tehát szerintem ezzel is elég jól tudunk haladni. Szeretnénk újabb közterület-felújításokba is fogni.

A Ráday utca egy részének sétálóutcává alakítása és az ezzel kapcsolatos infrastrukturális fejlesztések, amit mindenképpen meg akarunk csinálni.

Négy, úgynevezett Egészséges Utca kialakítására pályáztunk a fővárosnál. Ha esetleg egyet vagy kettőt elnyerünk, akkor is, saját forrásból mind a négyet szeretnénk megvalósítani. A Lónyay utca ferencvárosi kezelésben lévő részét is szeretnénk felújítani, a Bakáts utca még hátramaradt felének a felújítását tervezzük, mert a Bakáts tér felújításával a Bakáts utca egyik része már megújult. Nagyon szeretnénk azt a típusú kulturális nyitottságot bővíteni, amivel nem intézményekbe szorítjuk, nem közművelődési szinten tartjuk a kultúrát Ferencvárosban, hanem kivisszük az utcára, lehetőséget adunk kortárs, fiatal művészeknek a bemutatkozásra. Folyamatos utcai programokkal tudunk életet vinni a tereinkre.

– Ön olyan szerencsés, hogy polgármesterként továbbra is tagja lehet a Fővárosi Közgyűlésnek, mint a Kutyapárt listavezetője, miközben mostantól a kerületi polgármesterek nem lesznek automatikusan tagjai a Fővárosi Közgyűlésnek. Egyáltalán, beül?

– Én beülök mindenképpen. Eddig én is azt gondoltam, hogy szerencsés vagyok, mert közvetlenül tudom majd képviselni a kerületem érdekeit, de most már egy kicsit szkeptikus vagyok. Olyan összetételű lett, azaz lesz a Fővárosi Közgyűlés, amiben jelentős kockázatokat látok, akár a várospolitikai prioritások szem előtt tartása, akár döntés- vagy működőképesség megőrzése tekintetében. Sok helyen elmondtam, hogy

tényleg szorongok amiatt, hogy Budapestet esetleg elveszíti az ellenzék.

Reméljük a legjobbakat, hogy mégiscsak a városlakók érdekeit fogják szem előtt tartani, amellett is, hogy a pártok nyilvánvalóan a 2026-os választási kampányra fogják használni a fővárosi politikát.

– Egyesületi színekben lett polgármester Ferencvárosban, viszont a Kutyapárt listavezetőjeként került be a Fővárosba. Ott mégiscsak a Kétfarkú Kutya Pártot, mint pártot is képviseli. Hogy egyeztethető ez össze?

– Én értem, hogy ez kívülről így néz ki. De megpróbáltam már a jelölésemkor is világossá tenni, hogy ez nem így van.

A kerületemet képviselem elsősorban, és volt olyan nagyvonalú a Kétfarkú és egyébként a másik két párt is, amely felkért, hogy meghagyta azt a szabadságomat, hogy szabadon szavazhassak,

véleményt formálhassak mindenféle párt-képviselet nélkül. Nem véletlenül fogadtam el a kétfarkúak ajánlatát. Azokban a várospolitikai kérdésekben Budapesttel kapcsolatban, amit átbeszéltünk a listavezetés elfogadása előtt, olyan mértékű átfedés volt, hogy én nem látom azt, hogy kenyértörésre kerülhetne a sor, mert a legtöbb dologról ugyanazt gondoljuk, és nincsen szavazási fegyelem sem. Ezt ők is tudomásul vették, én pedig maradhatok önazonos a fontos kérdésekben. Szerintem ez jól fog működni. Nyilván mindenben van kockázat, ilyen még nem volt se nálam, se náluk, de van némi tapasztalatom, hogy ők bizonyos területekhez hogyan viszonyulnak, hiszen Döme Zsuzsa társelnök asszony az én alpolgármesterem, aki az egyik legbiztosabb támaszom és segítségem a polgármesteri munkámban. Hihetetlen jól működik, hatékonyan dolgozik, kreatív.

– A leendő Közgyűlésben ott van a Tisza Párt, mint új erő, nagy frakcióval, akikről igazából nem tudunk semmit azon kívül, hogy a nagyon erős protest hangulat vitte őket be. Mit gondol, ez most nehezíteni vagy könnyíteni fogja a dolgát?

– Én ezt kockázatnak tartom a Fővárosi Közgyűlés működésében, mégpedig azért, mert

nem tudunk semmit azokról a közgyűlési tagokról, akik a Tisza párt listáján jönnek a fővárosba. Olyannyira nem, hogy van, akinek még a fényképe sincs fenn a valasztas.hu-n.

Nem tudjuk, hogy melyik listát fogják majd választani, mert több esetben azonosak a nevek az EP-listával. Semmit nem lehet tudni arról, mit gondolnak erről a városról, csak feltételezni tudom azt, hogy ők hogyan működnének ott. Nekem az a feltételezésem, hogy mivel az EP-ben nem nagyon lehet Orbán Viktor ellen politizálni, azonban nekik a céljuk az, hogy 2026-ban egyedül leváltsák Orbán Viktort, ezért ezt a típusú politikát a Fővárosi Közgyűlésben fogják folytatni, hiszen építkezniük kell, erősödni akarnak.

– Gondolhatnánk azt is, hogy egy feltörekvő párt esetében mindenképpen fel kell mutatni egyfajta konstruktivitást, mert máskülönben nem kapja meg a bizalmat azoktól, akik változást akarnak. Ebben nem bízhatunk?

– Az a baj, hogy erről mindenki engem kérdez. Őket kellene megkérdezni.

– Mégis, mit gondol a Magyar Péter- és Tisza Párt jelenségről?

– Nem ért váratlanul, ez nagyon régóta téma azok között, akik az ellenzék politizálásával elégedetlenek az elmúlt 14 évben. Én is ilyen voltam, nem tagadom. Széles körben elfogadott vélemény, hogy ezt a nagy monolitot, amit mindenféle eszközzel, közhatalommal, pénzzel, propagandával megteremtettek és bebetonoztak, csak belülről lehet megrepeszteni. Én korábban több ilyen szereplőre számítottam. Végül egy lett. Maga a jelenség tehát nem lepett meg, az viszont igen, hogy egy deklaráltan jobboldali és csak mérsékelten EU-párti erőből lett az ellenzék vezető politikai ereje.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Thuróczy Szabolcs: Ha 2026-ban is ebben a száraz szarban tapicskolunk, elhagyom az országot
A színész az Ördögkatlanon beszélt arról, mennyire felháborítja a luxus és a politikai közöny. Szerinte Rogán Barbaráék pénzéből akár tanárok béremelését is fedezni lehetne.


Thuróczy Szabolcs az Ördögkatlan fesztiválon ült le beszélgetni Veiszer Alindával. A színész elmondta, hogy Moszkva mellett van egy falu, ahol Aszadtól Janukovicsig mindenki megtalálható. Úgy fogalmazott, Orbán is elmehetne oda a több százmillióval együtt, és „mi meg boldogabban élnénk”.

A Telex által szemlézett beszélgetés elején Rogán Barbara luxustárgyairól beszélt. Szerinte a propagandaminiszter feleségének egyetlen karkötőjéből szinte az egész Ördögkatlan fesztivál kijönne. A Hermès táska ára 23 millió forint, amibe csak zsebkendőt és szájfényt lehet tenni. Azt mondta: „Amikor azt gondolod, hogy az elmebetegségnek nincs már határa! És megy be a Chanel boltba, hogy vesz még egy táskát.”

„A szekrényben lévő táskáiból egy teljes pedagógusi béremelés kijönne.”

Thuróczy szerint szeretne távol maradni a közélettől, de nem tud, mert a politika folyamatosan adja a témát, és ez nagyon feszült hangulatot teremt. „Félreállok az autóval, felordítok az égbe, nem marad bennem, nem leszek rákos. Kiordítom magamból” – mondta. Ha nem így vezeti le a feszültséget, akkor Bödőcs Tiborral sms-ezik. Szerinte a nagyjából 10 ezer üzenetükből akár 400-500 percnyi anyag is lehetne, ha egyszer kiadnák.

A rendszerváltás idején még a Fideszre szavazott, mert vidéki fiatalként nem érzett más pártot magához közel. Úgy látta, az SZDSZ túl budapesti volt, az MDF pedig kevésbé szólt a fiatalokhoz. Most úgy fogalmazott: „Az MDF már egy jó minőségű tokaji bor ehhez a koccintókultúrához képest, amit ma politikának nevezünk”. Torgyán József, Kuncze Gábor szerinte szórakoztató emberek voltak, Kupa Mihály pedig összetett mondatokban beszélt. Úgy érzi, a politika teljesen megváltozott, de „ennek egyszer vége lesz, mert csak a pénz érdekli őket, és csak erről tudnak beszélni”.

„Ma egy kurvajó országban Sára Sándor, Ungváry Krisztián meg Jankovics Marcell lenne a jobboldal” – mondta, hozzátéve, hogy ma ezt Bede Zsolt és Menczer Tamás képviseli.

A jövőjéről úgy nyilatkozott, nyugodtabb életet szeretne, „hogy kicsit felszabaduljon a társadalom, és fasza, fontos dolgokra lehessen koncentrálni”. A 2026-os parlamenti választásra és a lehetséges változásra is utalt: „Ha nem így lesz, akkor én biztosan elhagyom az országot, elmegyek Rijekába.”

Szerinte „ha jövőre megint ebben a száraz szarban fogunk tapicskolni, akkor végünk van”.

Szóba került Magyar Péter is, akiről Thuróczy azt mondta, „hihetetlen, amit kap” a Fidesztől és a holdudvarától, és „másfél év alatt meg is őszült a csávó”.

Színészként felháborítja, hogy a kormány milyen kulturális produkciókat támogat. „A tündöklő középszer dorbézol, égetik a pénzt, mintha nem lenne holnap” – mondta. A legtöbb kiemelt alkotást megnézi, így a Hunyadit is, de elaludt rajta. Szerinte „rengeteg ember van benne, akit szeretek, de ha én játszottam volna benne, röhögőgörcsöt kaptam volna magamon ebben a jelmezben”. A Tenkes kapitányáról viszont azt mondta, hogy jól volt megcsinálva, remek színészi játékkal. A Hunyadival kapcsolatban úgy fogalmazott:

„Itt meg nyammogás van, nincs igazán brutál erejű, jó színészet. Szarok a szövegek, pedig lehetett volna ezt igazi, valós, jó párbeszédekkel csinálni.”

A beszélgetésben még szóba került a Pintér Bélához fűződő viszonya, nehezen induló pályája és az alkoholizmus is. Elmondta, hogy nagyon szereti az olyan feltörekvő előadókat, mint Beton.Hofi, Pogány Induló vagy Carson Coma. Úgy érzi, a hatalom „MSZMP KB, munkásőrhangulatban” áll hozzá a művészekhez, és „Azahriah számait elemzi a Mandiner”. Majka Csurran, cseppen című száma azért tetszett neki, mert sok emberhez eljutott. Szerinte a kormány felháborodása Majka főbelövős performanszán öngól, hiszen fél éve még azt mondták, a számhoz nincs közük, most viszont felvállalják, hogy róluk szól. „De ez már ebben az évben vagy a tizedik vagy huszadik öngól” – tette hozzá.

A teljes beszélgetést Veiszer Alinda csatornáján lehet megnézni és meghallgatni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: