Bányai Gábor a koronavírus-fertőzéséről: „Könyörögtem az Istenhez, hogy vegyen magához”

„Nincs új a nap alatt” – ezzel a felütéssel kezdte csütörtök reggeli Facebook-posztját Magyar Péter, aki élesen bírálta a Fidesz politikáját.

Mint írja, a volt kormánypárt azonnal bemondta, hogy nem támogatja a korrupcióellenes intézkedéseket, és hogy az ország megkapja az uniós ezermilliárdokat. A miniszterelnök szerint „nem érdekli őket sem az egészségügy helyzete, sem a széteső MÁV, sem a járhatatlan utak, sem a magyar vállalatok és munkavállalok nehézségei”.

„Orbán Viktor szétesőben lévő pártja nem támogatja azt sem, hogy az Európai Ügyészség 2021-ig visszamenőleg kivizsgálhassa, hogy hány ezer milliárd forintot loptak el a magyaroknak járó uniós forrásokból. A Fidesz nem támogatja a harmadik országból behozott, nem magyar munkavállalók behozását korlátozó jogszabályt sem. Ehelyett a munkavállalókat kizsigerelő multik mellé áll. Orbánék elutasítják azt is, hogy börtönnel legyen büntethető, ha valaki szándékosan meghamisítja a vagyonnyilatkozatát” – sorolja tovább Magyar.

A kormányfő úgy látja, „igazi farizeusként igyekeznek álszent életvezetési tanácsokat adni a magyaroknak”, és a saját választóiknak is hazudnak.

Úgy látja, a Fideszben még mindig nem értik, mi történt.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebookon jelentette be, hogy változás történt a Magyar Fejlesztési Bank vezetésében.

„A bank elnök-vezérigazgatói feladatait a jövőben Gerendás János látja el” – közölte. Mint írja, Gerendás János több mint másfél évtizedes pénzügyi, gazdaságpolitikai és intézményvezetői tapasztalattal rendelkezik, a Magyar Nemzeti Banknál monetáris politikai, majd statisztikai igazgatóként is dolgozott, ahol kiemelt fontosságú szervezeteket vezetett. Kapitány szerint Gerendás korábbi kormányzati és piaci szerepköreiben egyaránt bizonyította stratégiai szemléletét és vezetői képességeit, ezért meggyőződése, hogy felkészülten és felelősséggel tudja ellátni új feladatát.

A miniszter azt is közölte, hogy a vezérigazgató kinevezésével egyidejűleg új, átmeneti igazgatóság és felügyelőbizottság is felállításra kerül.

Hozzátette, emellett a vállalkozások versenyképességének javításában és a magyar gazdaság hosszú távú fejlődésének elősegítésében is fontos szerepet kell játszania az MFB-nek.

A mostani vezetőcsere alig több mint nyolc hónappal azután történt, hogy 2025. október 1-től Kovács Zsolt vette át a Magyar Fejlesztési Bank irányítását. Ő Katona Bencét váltotta az elnök-vezérigazgatói székben.

Szerdán ismét ülésezett a kormány, ahol számos ügyben hoztak döntéseket. Ezekről Magyar Péter miniszterelnök szerda este már egy Facebook-posztban beszámolt, részleteket azonban a 11 órakor kezdődő kormányszóvivői tájékoztatón fognak közölni.

A kormányfő tegnapi listáján egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepeltek. Ezek alapján a tájékoztatón szó lesz például

• a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására megítélt 3,4 milliárdos forrásról,
• a mohácsi Duna-híd építése kapcsán tett lépésekről,
• a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról,
• a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználásáról,
• a várható kánikulára való felkészülésről,
• a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügyéről is.

A tájékoztatót itt nézheted élőben:

Július 1-jétől minden, EU-n kívülről rendelt 150 euró alatti csomagra új, fix vámtétel jön: nem csomagonként, hanem termékkategóriánként 3 eurót kell fizetni – vagyis ugyanabban a dobozban egy póló, egy telefontok és egy fülhallgató már 9 euróra ugrik – írta az Index. Az új szabályt az Európai Unió egységesen alkalmazza, Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeli a zökkenőmentes átállást.

A változás az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti belső értékű küldeményekre vonatkozik.

A díj várhatóan beépül a webáruházak áraiba, a 150 eurónál értékesebb küldemények vámkezelése pedig nem változik.

A vámkezelést továbbra is a posta, a futárszolgálat vagy a platform megbízottja intézi, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig folyamatosan egyeztet a piaci szereplőkkel az átállásról. Információt a hivatal honlapján és a 1819-es, külföldről a +36 1 461 1819-es számon hívható NAV Infóvonalon lehet kérni.

Az Európai Unió már jó ideje készült a lépésre. A vita középpontjában a 150 eurós vámmentességi határ állt, amely a gyakorlatban ösztönözte az alulértékelést és a tömeges, ellenőrizhetetlen termékbeáramlást a kínai webáruházakból. A döntéshozók végül egy egyszerűsített, fix díjas megoldás mellett állapodtak meg, hogy a fogyasztók a vásárlás pillanatában, átláthatóan lássák a teljes költséget, miközben a vámhatóságok terhelése kezelhető marad.

A reform lendületét az is adta, hogy több uniós jelentés és vizsgálat problémásnak találta egyes távol-keleti platformok termékkínálatát, köztük veszélyes termékekkel, amelyek nem feleltek meg a biztonsági előírásoknak.

A politikai üzenet világos volt: az EU egyszerre akarja növelni a fogyasztóvédelmet és kiegyenlíteni a versenyfeltételeket az uniós kereskedők és a harmadik országbeli szereplők között. Az új vámrendszer így nemcsak bevételi vagy adminisztratív kérdés, hanem piaci tisztítási eszköz is, amely a vásárlói biztonságot helyezi előtérbe.