Újabb medvetámadás történt hétfőn Székelyföldön: ezúttal a Kovászna megyei Zágonban támadt egy férfira a nagyragadozó.

Kiss Ágoston zágoni polgármester a Székelyhon.ro portálnak elmondta: az áldozat a falutól néhány kilométerre a bekerített gazdaságában tevékenykedett, amikor rátámadt egy kétbocsos anyamedve. Az 54 éves férfi súlyosan megsebesült, de el tudott menekülni és kerékpárral jutott haza. A férfit kórházba szállították, az állapota stabil, de a tarkóján elszenvedett sérülések miatt műtéti beavatkozásra volt szüksége.

Az elmúlt négy napban immár a harmadik medvetámadás történt Székelyföldön. Vasárnap a Hargita-hegység lábánál fekvő Kápolnásfaluban, pénteken pedig a Hargita és Maros megye határán fekvő Hidegkúton esett egy-egy férfi medvetámadás áldozatául. Mindkét Hargita megyei áldozatot a csíkszeredai megyei kórházban műtötték meg.

Tánczos Barna romániai környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter pénteken bejelentette: a tárca olyan törvénymódosítást készít elő, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé a medvetámadások esetében. A miniszter egy interjúban elmondta: amikor emberéletek forognak veszélyben, azonnal be kell avatkozni, ahogy a tűzoltók is teszik.

A jelenlegi szabályozás szerint hatvan napon belül lehet kilőni vagy eltávolítani a problémás egyedeket és a művelet rendkívül sok bürokráciával jár. A miniszter azt is közölte, hogy az elmúlt öt évben megtízszereződött a medveveszélyt jelző sürgősségi hívások száma Romániában és míg korábban kilenc, idén már 13 megyében kértek segítséget a medvék miatt.

A környezetvédelmi tárca megrendelésére 2019 tavaszán készített becslés szerint Romániában 6450 és 7200 között lehet a vadon élő medvék száma.

A medveállomány szabályozását hevesen ellenzik a környezetvédelmi szervezetek, amelyek szerint a vadásztársaságok üzleti érdekei állnak a szabályozási kérdések hátterében.

16,4 milliárd forint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) összes megállapított adóhiánya, az adósokkal szemben kiszabott bírság és késedelmi pótlék pedig 20,2 milliárd forintot tesz ki - írja a Napi.hu a NAV friss adóslistái alapján.

A második negyedéves kimutatás szerint 73 adós - 43 magánszemély és 30 gazdasági vagy egyéb szervezet - tartozik nagy összegű, vagyis magánszemélyeknél 10 milliónál, a szervezeteknél pedig 100 milliónál nagyobb összeggel a hivatal felé.

A budapesti Papp Tibor a cégadatbázis szerint nyolc vállalkozásban is megfordult már, ezek közül csak kettő működik, és egyben van még tulajdonrésze, de azt is lefoglalta februárban a végrehajtó.

A top 5-be került rajta kívül egy másik magánszemély, a szintén budapesti Gerencs Krisztián is, aki összesen 2,74 milliárd forinttal tartozik bírságokkal együtt. A top 10-ben pedig még két magánszemély szerepel: a sajóvámosi Rajna József 1,7 milliárd forint, a miskolci Fekete Csaba pedig 1,5 milliárd forint adósságot halmozott fel a NAV felé.

Jelenleg - június 30-ai állapot szerint - 2761 olyan magánszemélyt tartanak nyilván 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, 10 millió forintot meghaladó adótartozással, közülük 720 adózó egyéni vállalkozóként szerepel a listán, és van 27 személy, akik nem rendelkeznek bejelentett lakcímmel.

Az adósok listáján ismert nevek is szerepelnek. Például a Bróker Marcsiként ismert karcagi "álbróker", Dobrai Sándorné Nagy Mária már nincs rajta, de a lánya, Dobrai Erika még igen. Ott van még a nevek között Bíró Ica és az egykori Sólyom légitársaság egyik alapítója, Hurtyák Róbert, és Volkova Ekaterina is, aki a volt gázkereskedő Emfeszt vezető Góczi Istvánnak a felesége.

Várhatóan Trócsányi Lászlót, jelenlegi fideszes európai parlamenti (EP) képviselőt, korábbi igazságügyi minisztert jelölik a kormánypártok Áder János köztársasági elnök utódjául, akinek jövő májusban lejár ötéves megbízatása – írja a Népszava.

A lap értesüléseit fideszes politikusok is megerősítették. Mint írják, Orbán Viktor az elbukott uniós biztosi tisztség helyett az államfői poszttal „kárpótolná” Trócsányit, akit 2019 szeptemberében az Európai Bizottság (EB) magyar tagjának jelölt, ám az EP jogi bizottsága összeférhetetlenség miatt kétszer is elutasította jelöltségét.

Áder János jelenleg második államfői mandátumát tölti, amely 2022. május 10-én jár le, az alaptörvény értelmében pedig nem választható újra még egyszer. Az új köztársasági elnököt az elődje megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal meg kell választani. Ennek megfelelően Áder utódját 2022 márciusában-áprilisában fogja megválasztani az Országgyűlés.

Az államfő megválasztásához a parlamenti képviselők kétharmadának szavazata szükséges, ha pedig az első kör eredménytelen, a második körben már elég az egyszerű többség is.

A jelenlegi járványhelyzetről és a harmadik oltásról is beszélt Dr. Merkely Béla Fürjes Balázsnak, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárának, amelyről egy videó is megjelent.

A Semmelweis Egyetem rektora szerint az, hogy szabad nyarunk lehet, annak részben annak köszönhető, hogy viszonylag hamar sikerült magas átoltottságot elérni, másrészt pedig sokan átestek a fertőzésen, ezért nagyon lecsökkent azoknak a száma, akik továbbadhatják a vírust másoknak. Most viszont már egyre inkább emlegetik azt, hogy egy negyedik hullám is jöhet,

Ezért is kell növelni az átoltottságot, főleg az idősek körében.

Elmondása szerint az új vírusvariánsok tudnak újabb járványhullámot okozni, de csak akkor, ha kellő számban vannak azok, akik ki vannak téve a megfertőződésnek, vagyis azok, akik nem oltatták be magukat, vagy nem betegedtek meg már korábban. Úgy tűnik, hogy a delta variáns legalább olyan erős, vagy még erősebb fertőzőképességgel rendelkezik, mint a brit mutáns.

Az oltásokkal kapcsolatban a szakember azt mondta, az a legfontosabb, hogy az első két oltás legyen meg,

Merkely azt is mondta, hogy bőségesen van oltóanyag is a harmadik oltásokra is, és a kellő számú humán erőforrás, vagyis egészségügyi dolgozó is rendelkezésre áll. Bár most kicsit "nyári hangulat van" az oltás tekintetében, de reméli, hogy augusztus vége felé ez változni fog.

VIDEÓ: A teljes beszélgetés

Eltűnt egy 5800 dollár (1,7 millió forint) értékű whisky, amit több mint két évvel ezelőtt kapott ajándékba az akkori amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo a japán kormánytól - jelentette be az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Guardian cikke szerint.

Azért tűnt fel most a külügyminisztériumnak, hogy nincs meg az üveg, mert évente nyilvántartást készítenek azokról az ajándékokról, amiket az amerikai tisztviselők kapnak más országoktól. Nekik lehetőségük van az ajándékot átadni az Nemzeti Levéltárnak vagy más kormányzati szervnek, de akár meg is vásárolhatják saját maguknak azon az áron, amit a pénzügyminisztérium megállapít. A protokoll szerint természetesen azt is nyomon követik, hogy mi lett az ajándékok sorsa. A japánok által odaajándékozott whisky-s üveg hollétéről viszont semmilyen információt nem találtak.

Az éves nyilvántartás során az is kiderült, hogy Pompeo két szőnyeget is kapott ajándékba külügyminiszterként, az egyiket Kazahsztán elnökétől, a másikat pedig az Egyesült Arab Emírségek külügyminiszterétől. A két textília összesen 19 400 dollárt (5,8 millió forint) ér, mindkettő a szövetségi vagyon kezeléséért felelős kormányügynökséghez került.

Az akkori vietnámi elnök például egy duplaüvegre készített festményt ajándékozott Trumpnak saját magáról (mármint Trumpról), amit 5250 dollárra (1,5 millió forint) becsülnek. De az ajándékok között van egy 8500 dollár (2,5 millió forint) értékű, az Oszmán Birodalomból származó fegyver a bolgár miniszterelnöktől, egy 7200 dollár (2,1 millió forint) értékű bronz lószobor a bahreini koronahercegtől, és egy 6300 dollár (1,8 millió forint) értékű arany, smaragd és gyémántszobor a katari emírtől. Ezek mind a Nemzeti Levéltárhoz kerültek.