Új adatokkal frissítette térképét és információit a nem hivatalos, koronavírussal foglalkozó oldal, a pandemia.hu.
Mint arról mi is beszámoltunk, március 26-án reggelre újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 261-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Az eddigi 21 főről 28–ra nőtt a gyógyultak száma, és 8005 tesztelésen vagyunk túl - írja a hivatalos kormányoldal, a koronavirus.gov.hu.
Balassagyarmaton a polgármester jelentette be egy vészhelyzeti közleményben, hogy a városban is megjelent a koronavírus. Egy család Budapestről jött vissza Balassagyarmatra, karanténba vonultak, majd egyikük eredménye pozitív lett - írja a pandemia.hu.
Mivel a betegek egészségügyi dolgozókkal is érintkeztek, ők is karanténba kerültek.
Újabb beteget szállítottak a balassagyarmati kórházba egy már ott lévő fertőzött mellé, így a balassagyarmati kórházban összesen 3 koronavírusos beteget ápolnak.
Vonyarcvashegyen szintén a polgármester jelentette be, hogy két embernek lett pozitív a koronavírus tesztje. Házi karanténba kerültek, rajtuk kívül még heten vannak hatósági karanténban.
Az éjszaka folyamán jelentette be a szigetszentmiklósi önkormányzat, hogy a településen is van már egy igazolt COVID-19 fertőzött, akit járványügyi megfigyelés alá helyeztek. A településen már összesen 12-en vannak hatósági karanténban.
Új adatokkal frissítette térképét és információit a nem hivatalos, koronavírussal foglalkozó oldal, a pandemia.hu.
Mint arról mi is beszámoltunk, március 26-án reggelre újabb magyar állampolgároknál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 261-re nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor szerint a Fideszen és a Tiszán kívül már az aláírásgyűjtés is komoly gondot okoz a többi pártnak
A legjobban álló kispárt 106-ból csak 19-nél tart. A politológus szerint a 71 jelölt állítása is nehéz küszöbnek tűnik a legtöbb párt számára. Pedig ehhez országosan mindössze 35 500 aláírást kellene összegyűjteniük.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
„Nem tudom, kinek és mennyire meglepetés, de a DK még Budapesten sem jeleskedik, egyelőre az egész országot nézve csak 4 jelöltjük adta be az ajánlásokat”
– írta Török, hozzátéve, hogy a többi pártnak egyelőre „se híre, se hamva”.
Bár az elemző megjegyzi, hogy a jelölteknek még két hetük van, és sok minden történhet, egy következtetést már levont a jelenlegi helyzetből.
„Az talán már most látszik, most érzékelhető, hogy a Fideszen és a Tiszán túl a többi pártnak a 71 darab sikeres jelöltállítás is nehéz küszöbnek tűnik - pedig ez csak 35.500 aláírást igényel országosan”
– állapította meg a bejegyzésében.
Az országgyűlési választás hivatalos kampánya és az ajánlásgyűjtés február 21-én indult. Az egyéni jelölteknek körzetenként legalább 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteniük, amit legkésőbb március 6-án 16 óráig kell bejelenteniük. Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban, összesen minimum 71 egyéni választókerületben tud jelöltet állítani. Az országos listák bejelentésének határideje március 7.
A kampányrajt után a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt is azt közölte, hogy mind a 106 körzetben teljesítették a feltételt. A kormánypárti kommunikációban 196 ezer, a Tisza Párt esetében 110 ezer ajánlásról esett szó, míg Magyar Péterék 200 ezernél is több aláírásról beszéltek. A Nemzeti Választási Iroda ugyanakkor jelezte, hogy ezek az adatok a leadott ajánlóívek számából származó becslések, és nem azonosak az érvényes ajánlások számával, amiről nem is vezetnek összesített, hivatalos statisztikát. A gyűjtés gyorsasága politikai üzenetértékkel bír, egyfajta erődemonstráció, de önmagában nem jelent választási előnyt.
Török Gábor politológus a Facebookon elemezte az ajánlásgyűjtés első napjainak tapasztalatait. Szerinte tanulságos látni, hogy miközben a Fidesz és a Tisza Párt összes jelöltje az első napon leadta a szükséges ajánlásokat, addig a többi párt egyelőre alig halad.
Állítása szerint a Mi Hazánk áll a legjobban: „106-ból 19 jelöltjük végzett a gyűjtéssel.”
A politológus szerint a Demokratikus Koalíció teljesítménye sem kiemelkedő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kettős magyar vétó Brüsszelben – 90 milliárd euró nélkül utaznak az EU vezetői Kijevbe a háború évfordulóján
Magyarország a külügyminiszterek hétfői ülésén blokkolta az ukrán támogatást és az új orosz szankciókat. A döntés beárnyékolja az EU vezetőinek a háború évfordulójára időzített kijevi látogatását.
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.
Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.
„Nagyon sajnálom, hogy ma nem sikerült megállapodást elérnünk, tekintve, hogy holnap van a háború kezdetének szomorú évfordulója, és határozott jelzéseket kell küldenünk Ukrajnának, hogy továbbra is segítjük Ukrajnát, amivel egyúttal Oroszországra is nyomást gyakorolunk”
– mondta Kaja Kallas a kettős magyar vétó után.
A vita hátterében a Barátság kőolajvezeték leállása áll, ezzel indokolja álláspontját a magyar és a szlovák kormány. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy hétfő éjjel újabb dróntámadás érte a vezetéket, amely tüzet okozott az egyik, az orosz-ukrán határtól több mint 1200 kilométerre található szivattyútelepen. A támadásért Kijev vállalta a felelősséget, ami tovább rontja a vezeték gyors újraindításának esélyét.
A felelősség kérdésében a felek álláspontja a Reuters szerint szögesen eltér. Kijev azt hangsúlyozza, hogy a vezeték egy hónappal ezelőtt egy orosz dróntámadásban sérült meg, és jelezték, hogy a lehető leggyorsabban javítják a hibát. Ezzel szemben a vezetéktől továbbra is nagyban függő Magyarország és Szlovákia Ukrajnát okolja az ellátás leállásáért.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben arról beszélt, hogy Ukrajnán múlik az olajszállítások újraindítása, és szerinte nyílt politikai zsarolással kell szembenézni. „A magyar kormány nem enged semmilyen zsarolásnak” – jelentette ki.
Az ukrán és az uniós oldal is élesen reagált. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X-en közzétett bejegyzésében konstruktív együttműködésre szólította fel Magyarországot és Szlovákiát, és közölte, nem szabad, hogy „túszul ejtsék az egész EU-t”. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke egy, a Reuters által kiszivárogtatott magánlevélben sürgette Orbán Viktort, hogy tartsa tiszteletben az EU-megállapodást a 90 milliárd eurós Ukrajna-hitelről. „Amikor a vezetők konszenzusra jutnak, a döntésük kötelező érvényű számukra. Ezen kötelezettségvállalás bármilyen megszegése a lojális együttműködés elvének megsértését jelenti” – írta Costa, hangsúlyozva, hogy egyetlen tagállam sem áshatja alá az Európai Tanács által kollektíven hozott döntések hitelességét.
A 90 milliárd eurós programot az állam- és kormányfők már decemberben politikailag jóváhagyták, de a jogi csomag egyik eleme, egy költségvetési módosítás, egyhangú támogatást igényel, ezt akasztotta meg a magyar vétó. A kialakult helyzet miatt a 20. szankciós csomag elfogadása is késik, az EU pedig már vizsgálja a horvát adriai és az Odessza–Brodi útvonalakat mint lehetséges alternatívákat az olajellátás biztosítására.
Az Európai Unió vezetői, köztük Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a háború negyedik évfordulóján Kijevbe utaznak, de a tervezett nagy bejelentés elmarad: üres kézzel érkeznek, miután Magyarország hétfőn megvétózta az Oroszország elleni új szankciókat és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt – írta a 24.hu. A magyar és a szlovák felet a brüsszeli külügyminiszteri tanácsülésen sem sikerült rávenni, hogy feladják ellenállásukat.
Pedig az uniós vezetők eredetileg kedden, Kijevben jelentették volna be az óriáshitelt, ami a háború évfordulóján erős üzenet lett volna. A megállapodás hiánya miatt az EU külügyi főképviselője is csalódottságának adott hangot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Megmentettük az országot az üzemanyaghiánytól
A kormányfő szerint Ukrajna „meg akarja buktatni” a magyar kormányt és egy „Kijevnek kedves helytartót” akar Budapestre helyezni. Kijelentette: amíg Zelenszkij elnök „nem tér észhez”, nem szavaznak meg semmilyen Ukrajnával kapcsolatos döntést Brüsszelben.
Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint
„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.
A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.
„A tartalékainkat feltöltöttük, az üzemanyaghiánytól megmentettük az országot. Az ukránok 90 milliárd eurós hadikölcsönét megállítottuk, és nem szavazunk meg semmilyen Ukrajnát támogató döntést Brüsszelben, ameddig Zelenszkij elnök nem tér észhez”
– írta.
Orbán Viktor azzal zárta bejegyzését, hogy Magyarország nem asszisztál az általa „ukrán olajblokádnak” nevezett helyzethez, hanem „megtörjük azt. Ebben biztosak lehetnek Brüsszelben és Kijevben is”.
Január 27. óta áll az orosz kőolaj szállítása a Barátság vezetéken keresztül Magyarország és Szlovákia felé. Az ukrán területen futó vezetéket orosz támadás érte, miközben Budapest és Pozsony Kijevet vádolja a tranzit politikai okokból történő visszatartásával. A vita eszkalációjaként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramexportot, miközben mindkét ország leállította a gázolajszállítást Ukrajnába.
Az ügy uniós szintre emelkedett, miután Magyarország jelezte, hogy blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós uniós hitelt. Budapest a csomag egyik, egyhangúságot igénylő elemét vétózta meg, miközben a másik két szabályozást minősített többséggel elfogadták. Több uniós vezető oroszbarátsággal vádolta Budapestet, és bírálta, hogy Magyarország a 20. orosz szankciós csomagot sem engedte át.
Orbán Viktor a Facebookon arról írt, hogy szerinte az ukránok szándékosan próbálnak beavatkozni a magyar belpolitikába. Állítása szerint
„az ukránok pontosan tudják, mit miért tesznek”, és azt akarják elérni, hogy a választások előtti hetekben Magyarországon üzemanyaghiány és 1000 forintos benzinár legyen. A miniszterelnök szerint ezt azért teszik, hogy „megbuktassák a kormányunkat, és kicseréljék egy Kijevnek kedves helytartóra”.
A kormányfő posztjában hangsúlyozta, hogy ez a terv nem fog sikerülni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált a Raiffeisen Bank Nagy Márton ötös banklistájára
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter négy bankot nevezett meg a jövő biztos szereplőiként, egy helyet nyitva hagyva. Az egyik kimaradt pénzintézet már jelezte, teljes körű szolgáltatással, aktív szereplőként tervez itthon.
Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.
reagált a Raiffeisen Bank is, hangsúlyozva, hogy stabil nemzetközi háttérrel rendelkező, meghatározó piaci szereplőként tekintenek magukra, és a jövőben is teljes körű szolgáltatást kívánnak nyújtani.
A bank közleményében kiemelte, hogy a magyar leánybank a közép- és kelet-európai régió egyik vezető bankcsoportjának, a Raiffeisen Bank Internationalnak a meghatározó része.
„Építve az utóbbi évek erős növekedésére és kiemelkedő digitalizációs fejlődésére a Raiffeisen Bank célja, hogy hosszú távon is a piac aktív szereplőjeként működjön, teljes körű banki szolgáltatási portfólióval mind lakossági, mind vállalati és intézményi ügyfelek számára”
– írták.
A miniszter szerint a bankrendszer további konszolidációja azért indokolt, mert a szektor még mindig túl széttagolt és költséges, még akkor is, ha jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedő. A lap visszaidézi, hogy Nagy Márton egy februári konferencián arról is beszélt, hogy bár az elmúlt 15 évben a nemzetgazdaság legtöbb ágazatában nőtt a hazai irányítású vállalatok aránya, több területen, például a kiskereskedelemben, a távközlésben és az építőanyag-iparban továbbra is a külföldi szereplők vannak többségben. A bankszektorral kapcsolatban megismételte, hogy itt is van még teendő.
Nagy Márton a bejelentést néhány nappal azután tette, hogy Orbán Viktor egy beszédben „a halál vámszedőinek, a háború kutáyinak” nevezte az Erste Bankot és a Shellt.
Már listája is van a kormányzatnak arról, mely bankok maradhatnak az országban, ám az egyik, név szerint nem említett pénzintézet egyértelműen jelezte: hosszú távra terveznek, és nem áll szándékukban kivonulni.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter felvetette, hogy hosszabb távon öt nagy bank is elegendő lehet a magyar piacon, sőt, meg is nevezett négyet, amelynek helye biztosított: az OTP Bank, az MBH Bank, a K&H Bank és az UniCredit Bank. Az ötödik pozíciót azonban betöltetlennek nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
