HÍREK
A Rovatból

Bajban lenne Magyarország, ha ide jönne Putyin

A nemzetközi elfogatóparancsot annak ellenére is végre kéne hajtani, hogy hazánk nem hirdette ki a római statútumot.

Link másolása

Mint arról mi is beszámoltunk, a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen. Az orosz elnök büntetőjogi felelősséggel tartozik mind az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért, mind az ukrán gyermekek Oroszországba való deportálásáért.

Ez minden ICC-tagállamot - közöttük Magyarországot is - kötelez, azaz

hazánk nagy bajban lenne, ha ide jönne Putyin

– írja a Mandiner Varga Réka nemzetközi jogász, a Nemzetközi Közszolgálati Egyetem dékánja nyilatkozata nyomán.

A határozat szerint

azoknak az államoknak, amelyek tagjai a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, le kell tartóztatniuk és át kell adniuk az ICC-nek az orosz elnököt.

Akik nem tagjai a szervezetnek, azokra nézve nem kötelező a rendelkezés. Így például az Egyeült Államokra sem vonatkozik, bár egy másik eljárás alapján letartóztathatják Putyint.

Ha Magyarországra jönne az orosz elnök, akkor a parancs értelmében le kellene tartóztani. A jogász azonban hozzáteszi, hogy hazánk nem hirdette ki a római statútumot, így a letartóztatást nem tudná foganatosítani. A jogrendünk szerint minden nemzetközi szerződést ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben, mert csak így lesznek érvényesíthetők. Ez pedig ebben az esetben nem történt meg.

Ennek alapján a kihirdetés elmaradása miatt nem lenne lehetséges Putyin letartóztatása, de a nemzetközi jog nem törődik azzal, hogy kihirdették-e az ország által aláírt nemzetközi szerződést.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Petícióban kérik Böjte Csabát, hogy ne szembesítést alkalmazzon az alapítványában történt erőszak kapcsán
Ezt ilyen esetekben már a rendőrség sem alkalmazza. Az aláírók szerint a szerzetesnek ehelyett nyilvánosan, a hivatalos fórumokon kellene válaszolnia arra, hogy mit tesz az alapítvány a hasonló esetek megelőzéséért.

Link másolása

Petíciót írtak Böjte Csabának, és ebben arra kérik, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a Dévai Szent Ferenc Alapítványnál lefolytatott vizsgálat során maradéktalanul érvényesüljenek a gyerekjogok és az áldozatok védelme, a jogszerű tényfeltárás, valamint az igazságszolgáltatás – írta a hvg.hu.

Mi is megírtuk hogy Böjte alapítványának kászoni otthonának 28 év börtönre ítélt nevelője tíz éven át szexuálisan és fizikailag is bántalmazta a rábízott gyerekeket.

Az aláírók szerint a szerzetesnek nyilvánosan, átláthatóan, az arra megfelelő, hivatalos fórumokon kellene válaszolnia arra, hogy mit tesz az alapítvány a hasonló esetek megelőzéséért, a bántalmazások megakadályozásáért.

"Arra is kérjük, hogy ne szembesítse pünkösd után, keddre tervezett eseményen a panaszos és az önt támogató (volt és jelenlegi) nevelteket. Az ilyen konfrontációkat már a rendőrség, ügyészség is kivette az igazság feltárását célzó módszerek közül, mert ilyen szembesítő helyzetekben könnyebben érvényesülnek a hatalmi viszonyok, mint az igazság kimondásának vágya.

Az ilyen nyilvános rendezvények sem a feszültségek oldására, sem a vitás kérdések rendezésére nem alkalmasak. Viszont traumatizálhatják a résztvevőket, elbátortalaníthatják, megfélemlíthetik azokat, akik a jövőben szeretnének segítséget kérni" – írták.

Eddig közel hatszázan csatlakoztak a petícióhoz.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Megszólalt a minisztérium: több mint 20 magyar katona sérült meg Koszovóban, közülük heten súlyosan
Hétfő délután vetették be tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecan település polgármesteri hivatalánál a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejében részt vevő kijelölt katonáit.

Link másolása

Helytállnak a magyar katonák a NATO koszovói békefenntartó missziójában - közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) hétfőn este az MTI-vel.

A közlemény szerint a magyar katonák is részt vettek a koszovói tömegoszlatásban.

Hétfő délután vetették be tömegoszlatási feladatokra a koszovói Zvecan település polgármesteri hivatalánál a Magyar Honvédség NATO békefenntartó erejében részt vevő kijelölt katonáit. Az ott összegyűlt tömeg a korábbi választás eredménye miatt vonult utcára

- írták.

Az összecsapásban több nemzet katonái is megsérültek. A jelenlegi információk szerint több mint 20 magyar katona sérült meg, közülük 7 fő súlyosan, állapotuk stabil - áll a közleményben - tette hozzá a tárca.

A sérült magyar katonákat a Magyar Honvédség további kezelésre légi úton, Magyarországra szállítja. A mentőegység az esti órákban Kajári Ferenc vezérőrnagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese, a KFOR volt parancsnoka vezetésével indul Koszovóba - tudatta a HM.

A helyzetről a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség folyamatosan tájékoztat - áll a HM közleményében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
KFOR: töréseket és égési sérüléseket szenvedtek a magyar és az olasz katonák a koszovói zavargásokban
Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

Link másolása

A NATO parancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR 25 katonája, valamint több civil is megsérült az észak-koszovói zavargások során, amikor a koszovói rendőrség és a KFOR csapatai a helyi szerbekkel csaptak össze.

A KFOR közleményében elítélte az agressziót, és azt írta, hogy az olasz és a magyar KFOR-egységek is indokolatlan támadásoknak estek áldozatul, és többen is megsérültek, a robbanások következtében töréseket és égési sérüléseket szenvedtek.

A szerbek tiltakozása pénteken kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg.

Április 23-án négy észak-koszovói településen tartottak előrehozott polgármester-választást, mert a települések vezetői novemberben egy Szerbia és Koszovó közötti vita miatt lemondtak. A szerbek többsége bojkottálta az előrehozott választást, így a részvételi arány 3,47 százalékos volt, és a leadott szavazatok alapján a településeket a jövőben albán polgármesterek vezetik majd. Sem a helyi szerbek, sem Belgrád nem tartja elfogadhatónak, hogy az ilyen alacsony részvétel és a szerbek bojkottja mellett lezajlott választást Pristina és a nemzetközi közösség is legitimnek nevezte.

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet.

A helyzet hétvégén is feszült volt, ám mivel munkaszüneti napokról volt szó, nem került sor összecsapásra, hiszen senki nem akarta használni az önkormányzati épületeket. Hétfőn viszont a hivatalba igyekvő új polgármestereket a szerbek ismét megállították. A koszovói rendőrség különleges egységei a helyszínre vonultak, ahol könnygázzal igyekeztek feloszlatni a tömeget. A helyzet eszkalációjának megakadályozására kapcsolódott be a KFOR.

Míg a szerbek szerint a koszovói fél provokálta ki a támadásokat, addig a koszovói elnök szerint Aleksandar Vucic szerb elnök akarja destabilizálni Koszovót.

"A szerb illegális struktúrák, amelyek bűnbandákká váltak, megtámadták a koszovói rendőrséget, a KFOR-t és az újságírókat. Azoknak, akik Vucic utasításait hajtják végre, hogy destabilizálják Koszovó északi részét, szembe kell nézniük az igazságszolgáltatással"

- írta a közösségi médiában Vjosa Osmani koszovói köztársasági elnök.

Zvecanban a koszovói rendőrség könnygázt vetett be a szerbek ellen, a szerbek pedig könnygázzal és villanógránátokkal támadtak a NATO békefenntartóira.

Aleksandar Vucic szerb államfő a hadsereg főparancsnokaként még pénteken helyezte a legmagasabb fokú készültségbe a szerb hadsereget, ezt hétfő délután ismét megerősítette.

Péntek esti, televízióban is közvetített rendkívüli sajtótájékoztatóján a szerb köztársasági elnök Albin Kurti koszovói miniszterelnököt tette felelőssé a Koszovóban történtekért. Mint mondta: hónapok óta igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy Albin Kurtinak csak egyetlen vágya van, mégpedig az, hogy az egész régióban vérontást provokáljon ki, ezt azonban kevesen akarták meghallani.

"Mindezt Albin Kurti szervezte meg azzal a vággyal, hogy nagy összecsapásra kerüljön sor a szerbek és a NATO között, és ő, aki mindezért egyedüliként felelős, moshassa kezeit, és azt mondhassa, hogy semmi köze hozzá"

- részletezte Aleksandar Vucic.

A szerb államfő arra kérte a nemzetközi közösséget, az öt nagyhatalom - Németország, Olaszország, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok - vezetőit, hogy próbálják meg "észhez téríteni" Albin Kurtit, mert Szerbia csak békét akar. "De ne csak értelmetlen közleményekkel akarják észhez téríteni, amikor közben megadnak neki mindent, hanem tegyenek lépéseket, mert ha ezt nem teszik, attól félek, hogy mindannyiunk számára késő lesz" - húzta alá.

A helyi szerbektől pedig azt kérte, hogy bármennyire is nehéz, de ne menjenek bele semmilyen összeütközésbe a NATO-val, nem azért, mert bárki is félne, hanem azért, mert a koszovói miniszterelnök éppen ezt akarja elérni. Egyben arról biztosította őket, hogy Belgrád gondot visel rájuk, mindent megtesz a béke megőrzése érdekében, de nem fogja hagyni, hogy üldözzék, elűzzék és gyilkolják a népét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Nem lehet kizárni egy Oroszország és a NATO közti háborút, mondta a cseh vezérkari főnök
Egy ilyen forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni - tette hozzá Karel Rehka.

Link másolása

Nem lehet kizárni egy Oroszország és a NATO közti háborút. Amennyiben kitörne, Csehország az első pillanattól kezdve részese lenne - jelentette ki Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnöke hétfőn Prágában egy biztonságpolitikai konferencián.

Egy ilyen forgatókönyv ellen csak felkészültséggel és elrettentéssel lehet védekezni - szögezte le.

"Oroszország és az észak-atlanti szövetség közti háború, amely számunkra a legrosszabb forgatókönyv, nem lehetetlen, lehetséges" - hívta fel a figyelmet Karel Rehka a Belső biztonság és az állam ellenálló képessége című konferencián a cseh Képviselőházban.

A vezérkari főnök szerint a cseh hadsereg igyekszik felkészülni egy "nagy intenzitású konfliktusra" egy technológiailag nagyon fejlett ellenféllel, Oroszországgal.

Amennyiben az Oroszország-NATO háború kitörne, a cseh hadsereg nagyobbik része a szövetség tervei alapján azonnal bekapcsolódna a harcokba. A cseh katonapolitikus rámutatott: Csehország folyosót képez a NATO nyugati és keleti, illetve délkeleti szárnya között.

Csehországnak biztosítania kellene a hadseregek átjárását nyugatról keletre, ami "alapvető feladat". Úgy vélte, hogy ennek biztosításához a cseh hadseregnek a többi minisztérium támogatására is szüksége lenne, ezért fejlesztési koncepciójukban ezeknek is számolniuk kell a háború kitörésének lehetőségével.

Tekintettel az ukrajnai háborúra is, Karel Rehka fontosnak nevezte, hogy növekedjen a cseh állam ellenálló képessége, például a nyersanyagellátás terén. Megoldandó problémaként beszélt a telekommunikáció terén a cseh állam jelentős függőségéről Kínától.


Link másolása
KÖVESS MINKET: