„Azért mondtam le, mert úgy éreztem, becsaptuk a tanárokat” – mondta az Oktatási Hivatal korábbi elnöke
Gloviczki Zoltán, az EMMI korábbi helyettes államtitkára, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola jelenlegi rektora szerint lényegében megszűnt az oktatáspolitika Magyarországon. Sőt úgy véli, hogy még a Medgyessy–Gyurcsány-kormányok alatt sem voltak akkora bajok, mint most.
A VálaszOnline-nak adott interjúban Gloviczki elmondta, hogy szerinte 1990 óta sok sebből vérzik az egész magyar közoktatás. Úgy véli, a politika rengeteg jószándékú paradigmaváltással próbálkozott, ami vagy elhalt, elkorcsosult, félbemaradt vagy elbénázták.
Szerinte a 2010-11-es, jelenleg is érvényes köznevelési törvény rendszere, mint struktúra alkalmas lenne a szakmai irányításra, de ő maga sincs meggyőződve arról, hogy a vezetők kiválasztásánál tisztán a szakmaiság döntött.
- emelte ki a volt államtitkár.
A 2012–13-as évet fordulópontnak tartja, amikor nagyobb lett a szigor és a csúcspolitikát absztraktabb problémák kezdték el foglalkoztatni, az ágazati ügyek helyett pedig toposzok, általános politikai kérdések jelentek meg.
- emlékezett vissza a lemondás egyik okára.
Kiemelte, hogy az elmúlt évek hivatalos nyilatkozataiból, reflexióiból nyilvánvalóvá vált, hogy a politikai elit alapvetően 70-es, 80-as évek iskolai ideáljában él, ezért nem foglalkoztatja őket többek között a pedagógus bérek. Az iskolát egy üzemnek tartja, ami így is - úgyis működik, de nincs benne koncepció.
- hozzátette, amikor 2012-13-ban elkezdődött a pedagógusi életpályamodell és ’13-ban a Klebelsberg Ösztöndíj, látványosan meglódult a tanárképzésbe jelentkezők száma, tehát van viszonyítási alap, milyen az, amikor működik a rendszer.
A kormányzat belső mechanizmusa Gloviczki szerint egyfajta sikerpropagandaként működik, ahol mindig találnak egy-egy jó mintát, amit sikerként értékelhetnek.
Gloviczki Zoltán szerint a kormány most azt kommunikálja, hogy "csönd legyen", pedig először gesztusértékű irányokba kellene indulni és akkor már egészen más lenne a helyzet.
Ha ő maga szabad kezet kapna ahhoz, hogy megreformálja az oktatásügyet, akkor a nemzeti alaptanterv munkaanyagát odaadná felnőtt értelmiségi embereknek és engedné, hogy húzzák ki, ami szerintük nem kell, majd írjanak még 10-15 kérdést, hogy mit szeretnének adott területen tudni.
2010-ben még azt hitte, másról is szól a politika, nemcsak a hatalomról meg az erőről. 2020-ban viszont már azt gondolta, hogy a Nemzeti Alaptanterv tankönyvei politikai nyomásra születtek.