"Tanárballagást" szerveztek egyházi iskolák pedagógusai kedden kora este Budapesten. Harmincnégy egyházi intézmény több mint 300 tanára vett részt az eseményen a szervezők elmondása szerint.
A pedagógusok egykori ballagási tarisznyájukkal, fáklyákkal, ballagási dalokat énekelve vonultak a Deák Ferenc térről a Szent István Bazilika elé. Egy zászlót is vittek magukkal, amelyre feltűzték azokat a szalagokat, amelyekre a nevüket, a tantárgyukat és a pályakezdésük évét írták el. Néhányan fúvós hangszerekkel is zenéltek a menet közben.
A több száz pedagógushoz sokan csatlakoztak menet közben, így már több mint ezren gyűltek össze a Szent István téren. A Bazilika előtt egy színpadot állítottak fel a szervezők, amit úgy rendeztek be, mint egy ballagó osztálytermet három iskolapaddal.
Posta István szervező nyitóbeszédében köszöntötte a résztvevőket, a csatlakozó szimptizánsokat, a szülőket és a pályakezdő pedagógusokat. Utóbbiakról szólva elmondta, hogy ők még nehezebb helyzetben vannak, ezért is demonstrálnak most az idősebb kollégák. Szerinte fontos, hogy 15-20 év múlva ne legyen kérdés, hogy a fiataloknak érdemes ezt a hivatást választani. Mint mondta, minden pedagógusnak jár a hála azért, mert egy alig fizetett, kevésbé megbecsült szakmában teljes hivatástudat mellett kitartóan dolgoznak.
A békés demonstráció résztvevői öt dolgot követeltek a kormánytól:
• új nemzeti oktatási stratégiát,
• gyerekbarát oktatást,
• autonómiát,
• vonzó pedagógus-életpályát, értékálló és igazságos bért,
• és megbecsülést a pedagógusoknak.
A szervezők azt is elmondták, hogy szerdán egy online felületen aláírással lehet támogatni az állásfoglalásukat, sőt javasolhatnak egy hatodik pontot is. Azt ígérték, követeléseiket átadják az iskoláik fenntartóinak, és a segítségükkel eljuttatják a kormánynak.
A HVG élőben rögzített közvetítése az eseményről:
"Tanárballagást" szerveztek egyházi iskolák pedagógusai kedden kora este Budapesten. Harmincnégy egyházi intézmény több mint 300 tanára vett részt az eseményen a szervezők elmondása szerint.
A pedagógusok egykori ballagási tarisznyájukkal, fáklyákkal, ballagási dalokat énekelve vonultak a Deák Ferenc térről a Szent István Bazilika elé. Egy zászlót is vittek magukkal, amelyre feltűzték azokat a szalagokat, amelyekre a nevüket, a tantárgyukat és a pályakezdésük évét írták el. Néhányan fúvós hangszerekkel is zenéltek a menet közben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyugat felől heves zivatarrendszer éri el az országot péntek délután, amely viharos széllel, jéggel és felhőszakadással csaphat le, miközben az ország nagy részén hőségre is figyelmeztetnek. A HungaroMet péntek reggeli veszélyjelzése szerint a nap két részre osztható.
Késő délelőttől az Északi-középhegységben és keleten alakulhatnak ki elszórtan záporok, zivatarok, de a java csak ezután jön.
A délutáni órákban nyugat felől egy kiterjedt zivatarrendszer éri el az országot, amely este kelet felé haladva fokozatosan gyengül.
A Dunántúlon és az Alföld nyugati részén nagy területen kísérheti 60–90 km/órás viharos szél, 2 centiméternél jellemzően kisebb átmérőjű jégeső, valamint 10–25 milliméternyi intenzív eső.
A Dunántúl nyugati, délnyugati és középső tájain ennél hevesebb jelenségek is előfordulhatnak: lokálisan 90 km/órát meghaladó, károkozó szélroham, 2–4 centiméteres jég, illetve 30 millimétert meghaladó felhőszakadás sem kizárt.
Mindeközben a Dél-Alföldön a napi középhőmérséklet 27 Celsius-fok fölé is emelkedhet.
A délelőtti, déli órákban az északi és keleti tájakon már elszórt záporok jelentkeznek. Majd a heves zivatarrendszer délután, kora este éri el a nyugati határt, este már a Dunántúl keletebbi részein is érezteti hatását.
Késő este, 22 óra körül érkezhet meg a középső országrészbe, majd a szombatra virradó éjszaka folyamán, tovább gyengülve, a keleti országrészt is eléri.
A viharos időjárás komoly hatással lehet a szabadtéri programokra és a nyaralókra is, különösen a nagy tavainknál. A szervezők az előrejelzés miatt a hétvégére tervezett Balaton-átúszást is lefújták.
Nyugat felől heves zivatarrendszer éri el az országot péntek délután, amely viharos széllel, jéggel és felhőszakadással csaphat le, miközben az ország nagy részén hőségre is figyelmeztetnek. A HungaroMet péntek reggeli veszélyjelzése szerint a nap két részre osztható.
Késő délelőttől az Északi-középhegységben és keleten alakulhatnak ki elszórtan záporok, zivatarok, de a java csak ezután jön.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szigorú korhatárt vezethetnek be az elektromos rollerekre, a sisak is kötelező lehet - közlekedési kérdőívet indított Vitézy
Kérdőívet indított a kormány néhány tervezett közlekedési szabályozásról, például az e-rollereket érintőkről. A tervek szerint 12, 14, 16 vagy akár 18 éves korhatárt is bevezethetnek a használatukra.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol bemutatta az országos közlekedésbiztonsági kérdőívet. A kormány szeptember elejéig várja az emberek véleményét, és Vitézy azt ígérte, a beérkező válaszok alapján véglegesítik majd a kapcsolódó jogszabályokat.
A kérdőív egyik legfontosabb eleme az elektromos rollerek szabályozása. A kérdőív felveti a fejvédő kötelezővé tételét, valamint az életkori korlát bevezetését is. Utóbbinál konkrétan rákérdeznek, hogy 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyezzék-e a használatukat
A javaslatcsomag kitér az illegális utcai versenyzés és a kirívó gyorshajtás büntetőjogi szankcióira is. Felmerült a szabadságvesztés, a járműelkobzás és a forgalomból való kivonás lehetősége.
A bírságolási rendszer teljes reformja is napirenden van, kikérik az emberek véleményét az átlagsebesség-mérésen alapuló bírságolásról és a befolyó összegek célhoz kötéséről is.
A kérdőívben szerepel a progresszív bírság ötlete is, amelynek mértéke az elkövető jövedelmével vagy a jármű értékével lenne arányos.
A célról így beszélt a miniszter:
„Nem az a célunk ezzel az egész javaslatcsomaggal, hogy növeljük az állam bevételeit. Nem azt javasoljuk, hogy bírságolás révén több legyen a költségvetés bevétele. Nem ez a cél. Az a cél, hogy életeket mentsünk meg.”
Vitézy hozzátette, hogy tavaly 456 ember halt meg közúti balesetben.
A sajtótájékoztató helyszínválasztása is szimbolikus volt: 2023 júliusában az Árpád hídon történt az a halálos kimenetelű baleset, amelynek hátterében a rendőrség szerint spontán kialakult verseny állt.
Az e-rollerek szabályozatlanságával kapcsolatban Vitézy már június elején belengette egy gyorsított eljárásban meghozott, külön szabályozás lehetőségét, és a Fővárosi Közgyűlés is kormányzati egyeztetéseket sürgetett az ügyben.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az Árpád híd pesti hídfőjénél, ahol bemutatta az országos közlekedésbiztonsági kérdőívet. A kormány szeptember elejéig várja az emberek véleményét, és Vitézy azt ígérte, a beérkező válaszok alapján véglegesítik majd a kapcsolódó jogszabályokat.
A kérdőív egyik legfontosabb eleme az elektromos rollerek szabályozása. A kérdőív felveti a fejvédő kötelezővé tételét, valamint az életkori korlát bevezetését is. Utóbbinál konkrétan rákérdeznek, hogy 12, 14, 16 vagy 18 éves kortól engedélyezzék-e a használatukat
Az Európai Bizottságtól kért segítséget a Fidesz, amely nemrég még gigaplakátokon démonizálta a testületet
Bóka János fideszes képviselő hivatalos levélben fordult az Európai Bizottság jogállamisági biztosához. A politikus szerint az új Alaptörvény-módosítás a magyar ellenzék jogi kizárását jelenti, és felveti az alkotmányos puccsot és az állam elfoglalását is.
„Alkotmányos puccsnak” nevezte a 17. Alaptörvény-módosítást Bóka János, aki a Fidesz országgyűlési képviselőjeként hivatalos levelet küldött az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosának. A politikus a közösségi médiában jelentette be, hogy tájékoztatta Michael McGrath uniós biztost a jogszabály szerinte „legbotrányosabb részeiről” – írta az Index.
Bóka jelezte, érdeklődéssel várja a pénteken közzéteendő uniós jogállamisági jelentéseket. A bejelentésében Brüsszelhez intézett kérdéseket is megfogalmazott.
„Egyenlő mércével mér-e a bizottság minden kormányt? Van-e mondanivalója arról, ami az új parlamenti többség alatt történik hazánkban?” – fogalmazott a fideszes képviselő.
A biztosnak küldött levélben a hétfőn elfogadott módosítást több ponton is kifogásolta, majd úgy fogalmazott, a jogszabály „gyakorlatilag alkotmányos puccsot hajt végre a kormányzat minden ága ellen, amely által az új törvényhozó többség az államot foglyul ejti (state capture)”.
A képviselő három különösen aggasztó intézkedést emelt ki. Elsőként azt, hogy a jövőben nem indulhat parlamenti választáson az, aki legalább 12 évig volt képviselő, vagy háromszor választották meg.
Bóka szerint ez „a magyarországi politikai ellenzék jogi kizárását jelenti”. Második pontként a köztársasági elnökre vonatkozó részt kifogásolta, amely szerinte szembemegy az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Európai Unió Bírósága és a Velencei Bizottság korábbi döntéseivel. Harmadikként pedig azt említette, hogy az Alkotmánybíróságon visszaállítják a 70 éves korhatárt, ami az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökének elmozdítását is jelenti.
Bóka lépése nem előzmény nélküli, korábban a Fidesz európai parlamenti képviselői is a Bizottsághoz fordultak, szintén alkotmányos puccsot emlegetve.
Ezek az aggodalmak a Fidesz részéről azért kifejezetten érdekesek, mert ez a párt volt az, amely kormányon durván ellenséges hangot ütött meg az Európai Bizottsággal szemben. Vezetőjét, Ursula von der Leyent állami pénzből óriásplakátokon gonosz bábmesterként, vagy épp az ellenzék gazdájaként/főnökeként mutogatta szerte az országban, és azzal vádolta hogy „háborús pszichózisában” belesodorna minket és az egész Uniót az orosz-ukrán háborúba.
És a szervezet nemcsak a belföldi kommunikáció szintjén vált a volt kormánypárt ellenségévé. Az Európai Bizottság által a magyarországi jogállamisággal, korrupcióval, sajtószabadsággal, és az állam (akkor még fideszes) foglyul ejtésével kapcsolatos kritikáit a Fidesz-KDNP-kormány rendre ignorálta, vagy csak részben adott helyt nekik, miközben azt a narratívát építette, hogy „Brüsszel” beavatkozik a tagállamok szuverenitásába. Orbán Viktor például a Szovjetunióhoz hasonlította egy ünnepi beszédben.
A panaszt megfogalmazó Bóka Jánosnak pedig nem elhanyagolható szerepe volt abban, hogy a viszony így alakult, ugyanis európai uniós ügyekért felelős miniszter volt az Orbán-kormányban.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el Fidesz által kritizált 17. Alaptörvény-módosítást. A Fidesz–KDNP képviselői bojkottálták a szavazást, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul bejelentette lemondását a frakcióvezetői posztról. Közölte, „ehhez nem kívánok asszisztálni, ezért lemondok a frakcióvezetői megbízatásomról”.
A jogszabály a hatálybalépését követő napon megszünteti Sulyok Tamás államfő megbízatását, korlátozza a képviselői mandátumok számát, és átalakítja az Alkotmánybíróság működését.
A történet másik kifejezetten érdekes része pedig az új kormányoldal reakciója a Fidesz európai panaszaira.
A Tisza Párt szerint Fidesz brüsszeli akcióinak valódi célja, hogy megakadályozzák a Magyarországnak járó uniós források folyósítását, ezzel pedig az ország érdekei ellen dolgoznak. Korábban a Fidesz vádolta szinte szóról szóra ezzel az ellenzéket, amikor kormányzott.
„Alkotmányos puccsnak” nevezte a 17. Alaptörvény-módosítást Bóka János, aki a Fidesz országgyűlési képviselőjeként hivatalos levelet küldött az Európai Unió jogállamiságért felelős biztosának. A politikus a közösségi médiában jelentette be, hogy tájékoztatta Michael McGrath uniós biztost a jogszabály szerinte „legbotrányosabb részeiről” – írta az Index.
Bóka jelezte, érdeklődéssel várja a pénteken közzéteendő uniós jogállamisági jelentéseket. A bejelentésében Brüsszelhez intézett kérdéseket is megfogalmazott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A Falkland-szigetek egészen biztosan miénk” - A brit kormány kemény üzenetet küldött a botrányos transzparenst lengető argentin játékosoknak
A brit kormányfő hivatala humorosan azt is megjegyzi, hogy sok sikert kívánnak a döntőhöz mindkét csapatnak, de különösen Spanyolországnak. A Falkland-szigetek kormánya pedig úgy fogalmaz, hogy „csalódottak, de nem lepődtek meg”.
Az argentin válogatott játékosai egy politikai transzparenssel ünnepelték az Anglia elleni győzelmüket a világbajnoki elődöntőben. A szerda éjjeli, 2–1-es argentin siker után a pályán egy „Las Malvinas son Argentinas”, azaz „A Falkland-szigetek Argentínáé” feliratú molinót mutattak fel.
„Ha a világbajnokság nem is, de a Falkland-szigetek egészen biztosan a miénk” – üzent vissza a brit kormány.
A Downing Street közleménye szerint a miniszterelnök álláspontja nem változott a szuverenitás kérdésében. „Az önrendelkezés az szigetlakóké, és elköteleződésünk a Falklandok mellett sosem fog meginogni” – fogalmaztak.
A kormányfő hivatala hozzátette, hogy a miniszterelnök sok sikert kíván a döntőhöz mindkét csapatnak, de „különösen Spanyolországnak”
A brit kormány és a Falkland-szigetek vezetése is azt várja a Nemzetközi Labdarúgó-szövetségtől, hogy vizsgálja ki az esetet. A brit politikai élet szereplői is élesen reagáltak. A liberális demokraták vezetője, Sir Ed Davey szerint az érintett argentin játékosokat ki kell zárni a döntőből. Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt elnöke a szuverenitás védelmét hangsúlyozta, Nigel Farage, a Reform UK vezetője pedig a Királyi Haditengerészet gyors megerősítését sürgette a történtek után.
A Falkland-szigetek kormánya közleményében azt írta, „csalódottak, de nem lepődtek meg” a transzparens miatt, és remélik, hogy a FIFA a saját szabályai szerint jár el.
„Nem szeretnénk, ha a politikát belevinnék a sportba, sem azt, hogy a szigeteket és az ott élőket politikai futballként használják minden Angliáról és Argentínáról szóló beszélgetésben” – tették hozzá.
Az argentin oldalon is megszólaltak. Leandro Paredes középpályás szerint a falklandi háború „szomorú része a történelmüknek”, és ez a meccs „nem csak egy futballmeccs” volt a nemzetük számára.
Ezzel szemben a csapat szövetségi kapitánya, Lionel Scaloni még a meccs előtt éppen azt kérte, senki ne keverje össze a politikát a sporttal.
A szerdai atlantai elődöntőben Anthony Gordon góljával Anglia szerzett vezetést, de a hajrában Enzo Fernández egyenlített, majd a hosszabbításban Lautaro Martínez fejesével Argentína fordított és jutott a döntőbe. A lefújás utáni ünneplés közben jelent meg a pályán a politikai üzenetű transzparens.
Csakhogy a FIFA szabályai tiltják a politikai üzenetek megjelenítését a pályán, és egy hasonló eset miatt 2024-ben az Európai Labdarúgó-szövetség egy meccsre eltiltotta a spanyol Álvaro Moratát és Rodrit, miután egy győzelmet követően azt skandálták, hogy „Gibraltár spanyol”.
Ráadásul a politikai üzenetű transzparenssel egy mély történelmi sebet téptek fel. A Falkland-szigetek hovatartozása miatt Nagy-Britannia és Argentína 1982-ben 74 napos háborút vívott, miután az akkori Buenos Aires-i rezsim a szigetek megszerzésével akart belföldi támogatást szerezni az ország gyászos gazdasági helyzete miatt egyre elégedetlenebb argentinoktól.
A teljesen értelmetlen, és argentin szempontból az elejétől fogva kudarcra ítélt konfliktusban 255 brit és 649 argentin katona, valamint három szigetlakó civil vesztette életét. A háború brit győzelemmel zárult, Argentína azonban azóta is magának követeli a Dél-atlanti-óceánon fekvő szigetcsoportot, amelyet Malvin-szigeteknek nevez.
A szigeteken élők akarata egyértelmű a kérdésben. 2013-ban népszavazást tartottak a hovatartozásukról, ahol a lakosság elsöprő többséggel, 99,8 százalékos arányban amellett döntött, hogy továbbra is brit tengerentúli területként szeretnének élni.
A brit kormány rendre erre a népszavazásra hivatkozva hangsúlyozza az önrendelkezés jogát.
A futballpályán a két nemzet rivalizálása szintén legendás, elég csak az 1986-os világbajnokságra és Diego Maradona hírhedt „Isten keze” góljára gondolni, ami szintén egy Anglia elleni meccsen született, mindössze négy évvel a háború után.
Az argentin válogatott játékosai egy politikai transzparenssel ünnepelték az Anglia elleni győzelmüket a világbajnoki elődöntőben. A szerda éjjeli, 2–1-es argentin siker után a pályán egy „Las Malvinas son Argentinas”, azaz „A Falkland-szigetek Argentínáé” feliratú molinót mutattak fel.
„Ha a világbajnokság nem is, de a Falkland-szigetek egészen biztosan a miénk” – üzent vissza a brit kormány.
A Downing Street közleménye szerint a miniszterelnök álláspontja nem változott a szuverenitás kérdésében. „Az önrendelkezés az szigetlakóké, és elköteleződésünk a Falklandok mellett sosem fog meginogni” – fogalmaztak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
