HÍREK

Ostromolni kezdték az Azovsztal acélművet az oroszok Mariupolban

Megindult a roham az Azvosztal acélmű ellen. A hatalmas gyárkomplexum alatt alagutak húzódnak, ahol a védők mellett még ezer civil lehet.


Az orosz erők megkezdték a Donyeck megye déli részén fekvő Mariupolban az ukrán katonák által védett Azovsztal acélipari üzem lerohanását, próbálnak betörni a területre. A támadás előtt orosz repülőgépek bombázták az üzemet - mondta Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese az Ukrajinszka Pravda hírportálnak.

"Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig Azovsztalt rohamozzák" - fogalmazott az ukrán nemzeti gárdához tartozó alakulat parancsnokhelyettese.

Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy hétfőn a civilek részleges kimenekítése után az orosz erők lőni kezdték az acélipari üzemet. A nagy kiterjedésű gyárkomplexum, amely alatt alagutak húzódnak, az egyetlen terület, amely még nem került orosz kézre a kulcsfontosságú kikötővárosban.

A területen ukrán források szerint mintegy ezer polgári személy talált menedékre,

illetve ide húzódtak vissza a Mariupolt védő ukrán katonák. A beszámolók szerint a hétfő este kezdődött orosz légicsapások következtében akkora tűz gyulladt ki a gyártelepen, hogy a város minden pontjáról látható volt.

Később az Azov ezred közölte, hogy "mintegy tízen" sebesültek meg a bombázásokban,

a romok alatt még kutatnak túlélők, illetve holttestek után.

Újabb tűzszünetre szólítottak fel, hogy folytatódhasson a civilek evakuálása biztonságosabb ukrajnai területekre.

Vadim Bojcsenko mariupoli polgármester egy tévéműsorban azt mondta, hogy a város lakóit ukrán ellenőrzésű területre menekítő 14 busz közül csupán három érkezett meg Zaporizzsjába, a többi sorsa ismeretlen. Hangsúlyozta, hogy Mariupolban még több mint ezer civil lakos vár kimenekítésre.

Gabonatárolót bombáztak le az oroszok

Pavlo Kirilenko Donyeck megyei kormányzó a Telegramon azt írta, hogy az orosz erők keddi támadásaiban legkevesebb kilenc ember halt meg a régióban. A helyi vezető szavai szerint az orosz légierő reggel Avgyijivkát bombázta, a lövedékek a település központjában, lakott területeken csapódtak be. Előző éjjel ugyancsak Avgyijivkánál az oroszok Grad rakéta-sorozatvetőket vetettek be - tette hozzá.

Avgyijivkában az előzetes információk szerint hárman haltak meg és ketten megsebesültek.

Ugyancsak tüzérségi támadásokat hajtottak végre Liman és Vuhledar városok ellen, utóbbiban meghalt három polgári személy, akik ivóvízért indultak. Limanban is hárman haltak meg az eddigi információk szerint.

Szerhij Hajdaj, a szintén a Donyec-medencében lévő Luhanszk megye kormányzója a Telegramon azt írta: "az orosz erők éhínséget akarnak okozni a régióban, nagy erejű bombákat dobtak le egy mezőgazdasági vállalatra". Hozzátette, hogy a bombázást a Planet Lab társaság által készített műholdfelvételek is tanúsítják. Felidézte, hogy a lebombázott agrárvállalat a legmodernebb berendezésekkel felszerelt laboratóriummal rendelkezett - beleértve az összes termény pontos és gyors elemzését biztosító expressz analizátort -, valamint egy napi 1500 tonna kapacitású gabonaszárítóval, és harmincezer tonna gabonát tudott tárolni.

A kelet-ukrajnai Zaporizzsja megyei adminisztrációjának szóvivője arról számolt be, hogy a régióban Zalizsnicsne falut vették tűz alá az orosz csapatok, aminek következtében két polgári személy meghalt, a támadásban súlyosan megrongálódott a település iskolája.

24 ezer orosz katona esett el az ukrán vezérkar szerint

Az ukrán légierő déli parancsnoksága közölte, hogy légvédelmi rakétacsapatai megsemmisítettek két orosz Forpost és Orlan-10 típusú drónt, amelyek a Fekete-tenger menti ukrán partokon kémkedtek.

A kijevi vezérkar kedden arról számolt be, hogy eddig hozzávetőlegesen 24 200 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba.

Az ukrán erők megsemmisítettek

  • 194 orosz repülőgépet,
  • 155 helikoptert,
  • tíz hadihajót,
  • 1062 harckocsit,
  • 2567 páncélozott harcjárművet,
  • 475 tüzérségi és 80 légvédelmi rendszert,
  • valamint 162 rakéta-sorozatvetőt.

    Andrij Melnik,

    Ukrajna berlini nagykövete a Bild című német lapnak adott nyilatkozatában bírálta Olaf Scholz német kancellárt, amiért nem akar Kijevbe látogatni.

    A kancellár azért utasítja el a látogatást, mert a német államfőt nem hívták meg Kijevbe. A nagykövet kijelentette, hogy a kancellár most sértődöttséget színlel, mintha teljesen ártatlan lenne, és ez a viselkedés szerinte nem méltó államférfihoz. Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni második világháborús náci támadás óta a legbrutálisabb háború zajlik, ami nem gyerekjáték.


  • Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    A Rovatból
    Nagy Márton olyat mondott, hogy belerokkant a forint
    A nemzetgazdasági miniszter szerint túl magas a magyar reálkamat, és ez bizony nem tetszett a piacnak. A forintot meg is rázta rendesen a kijelentés.


    Ritkán gyengült ekkorát a forint, mint most hétfőn – számolt be róla a Portfolio. Az okok között szerepel a vártnál gyengébb augusztusi ipari adat, de a piacokat leginkább Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szavai mozgatták meg.

    A Budapest Economic Forum 2025 konferencián a tárcavezető azt mondta, hogy a jelenlegi magyar alapkamat magasabb a szükségesnél.

    A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedése attól függ, hogyan teljesít a német és az uniós gazdaság. Szavai szerint: „amíg a német és az uniós gazdaság működőképes marad”, addig a magyar konjunktúra is fennmaradhat, hiszen szorosan kötődünk ezekhez a piacokhoz.

    A piac gyorsan reagált.

    Az euró délutánra már a 393-as szint fölé emelkedett, a dollár pedig 337 forint felett járt.

    A Portfolio kérdésére Nagy Márton azt is kijelentette, hogy bár az MNB független intézmény, a magyar reálkamat túl magas. Úgy fogalmazott: „Alacsonyabb reálkamat esetén is el lehet érni véleményünk szerint az inflációs célt, az árfolyam stabilitása is fennmaradhat, valamint az ország finanszírozása is stabil marad.”

    A konferencián Surányi György volt jegybankelnök is felszólalt. Azt mondta: „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró.” Szerinte a jelenlegi alacsony infláció részben mesterséges, mert az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.

    Surányi hangsúlyozta: a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de szerinte politikai üzenetekkel nem lehet, és nem is szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is mondta, hogy a miniszter kijelentései rontják az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a monetáris lazítást kezdik beárazni, hanem azt is, hogy a jegybank függetlensége csorbulhat.

    A forint később kissé erősödött, és hétfő délután 389,7 körül mozgott az árfolyam. Ilyen szintre több mint egy éve nem volt példa.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    HÍREK
    A Rovatból
    Orbán Viktor Azerbajdzsánban: Ami az Európai Unióban rossz, az a Türk Tanácsban nincs
    A magyar kormányfő szerint a Türk Tanácsban van jövő, az EU viszont lemaradásban van és kioktat.


    Orbán Viktor Azerbajdzsánban vett részt a Türk Államok Szervezetének 12. csúcstalálkozóján, ahol ismét bírálta az Európai Uniót, miközben a Türk Tanács működését méltatta.

    A magyar miniszterelnök úgy fogalmazott: „Mi magyarok az Európai Unió koppenhágai üléséről érkeztünk ide a Türk Tanács ülésére. Különös élmény.

    Ami ugyanis mifelénk rossz, az itt nincs. Itt nincs tömeges illegális migráció, itt nincsen háború, itt nem tombol családellenes genderideológia, nincs zöld klímaőrület, nincs kioktatás”

    - írta a 444.

    Orbán szerint a Türk Tanácsban számos olyan pozitív dolog van, ami szerinte hiányzik az Európai Unióból.

    Mint mondta: „van kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködés, van gazdasági növekedés, energiabiztonság, vannak erős vezetők, és van terv a jövőre”.

    A beszédében kitért arra is, hogy meglátása szerint az Európai Unió lemaradásban van az Egyesült Államokhoz és Kínához képest, miközben Oroszországtól elvágja magát az Ukrajnának nyújtott támogatás miatt.

    Orbán Viktor beszélt a visegrádi országok közötti együttműködésről is. Szerinte Andrej Babiš győzelme a cseh választáson fordulatot hozhat ebben a kapcsolatban. A miniszterelnök azt javasolta, hogy tartsanak egy csúcstalálkozót a Türk Tanács és a V4 országai között.

    (via Telex)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Surányi György: Még két ilyen Nagy Márton-nyilatkozat, és 400 lesz az euró
    A volt jegybankelnök szerint a kamatcsökkentés időzítése kulcsfontosságú, de politikai üzenetekkel nem lehet befolyásolni a döntést.
    F. O. / Fotó: - szmo.hu
    2025. október 08.



    Surányi György és Bod Péter Ákos is részt vett a Portfolio Budapest Economic Forum rendezvényén, ahol többek között a magyar gazdaság helyzetéről és a jegybanki politikáról beszéltek. Mindketten reagáltak Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reggeli nyilatkozatára, írta a Portfolio.

    A miniszter azt mondta, hogy szerinte túl magas a magyar reálkamat, és ha alacsonyabb lenne, akkor elérhető lenne a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja, megmaradna az árfolyam-stabilitás, és az ország finanszírozása is biztosított maradna.

    Surányi György szerint azonban a jelenlegi alacsony infláció részben elfojtott, mivel az árkorlátozások és a kamatbefagyasztások torzítják a gazdasági folyamatokat és a várakozásokat.

    Úgy fogalmazott, hogy a kamatcsökkentés időzítése kulcskérdés, de politikai üzenetekkel nem szabad befolyásolni a jegybank döntéseit. Azt is hozzátette, hogy

    a nemzetgazdasági miniszter ezzel a nyilatkozattal rontja az MNB hitelességét, mivel a piacok nemcsak a lazítási igényt, hanem a jegybanki függetlenség korlátozását is beárazzák.

    „Még két ilyen nyilatkozat, és 400-nál lesz az euró” – mondta.

    Bod Péter Ákos arról beszélt, hogy a jelenlegi „4,3 százalékos infláció, plusz 1,5 százalékpont elfojtott infláció” mellett nem lehet árstabilitásról beszélni, és érdemi gazdasági növekedés sincs. A miniszter nyilatkozatával kapcsolatban úgy fogalmazott: „ha valaki csökkenteni akarja a kamatot, és befolyásos ember, akkor maradjon csendben.”

    A Portfolio szerint

    a piac gyorsan reagált Nagy Márton szavaira: a forint az euróval szemben 3,5 egységet gyengült, és az árfolyam 392,3-ig emelkedett.

    A lap emlékeztetett, hogy a magyar deviza másfél hete nem volt ilyen gyenge az euróhoz képest.

    (via 24.hu)


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    A Rovatból
    Trump Chicago alá vezényelte a texasi nemzeti gárdát – a polgármester szerint valakinek meg kellene fékeznie a kormányzatot
    A chicagói városvezetés és a Fehér Ház éles ellentétbe került Trump beavatkozása miatt. A nemzeti gárda mozgósítása mellett perek és tiltó rendeletek is születtek.


    A texasi nemzeti gárda katonái megérkeztek Chicagóba, ezzel új szakaszába lépett Donald Trump város elleni fellépése – írja a The Guardian.

    Az elmúlt hetekben Chicago már megtapasztalta a bevándorlás-ellenőrzés szigorítását, a Broadview nevű külvárosban is egyre feszültebbé vált a helyzet. Ott több esetben is könnygázt és paprikasprét vetettek be a rendőrök a tüntetőkkel szemben.

    A legújabb fejlemények egy bírósági döntés után történtek. April Perry szövetségi bíró nem adott ki azonnali tiltást a csapatok bevonulása ellen, miközben Illinois állam és Chicago városa pert indított a Trump-kormányzat ellen.

    Kwame Raoul, Illinois államügyésze hétfőn adta be a keresetet, amelyben azt kérte, hogy Trump „azonnal és véglegesen” ne vonhassa be az állam nemzeti gárdáját, és ne küldhessen csapatokat más államokból, például Texasból.

    A bíró döntése után hétfőn mozgósították a csapatokat. A Chicago Tribune és a New York Times is megerősítette, hogy kedden is a város térségében maradtak.

    Brandon Johnson, Chicago polgármestere újabb rendeletet írt alá. Ezzel megtiltotta, hogy az ICE (bevándorlási és vámügyi hivatal) ügynökei önkormányzati tulajdonú épületekben dolgozzanak. Ez már a harmadik ilyen intézkedés, mióta Trump bejelentette a katonai jelenlétet.

    A polgármester úgy fogalmazott: „A városi ingatlanok és az együttműködni nem akaró magánvállalkozások többé nem szolgálnak ezeknek a razziáknak felvonulási területeként. A tény az, hogy nem engedhetjük meg, hogy ellenőrzés és ellensúlyok nélkül végigportyázzanak a városunkon.

    Senki sem áll a törvény felett… ha a Kongresszus nem fékezi meg ezt a kormányzatot, akkor Chicago meg fogja tenni.”

    A Fehér Ház keményen reagált. A Newsweek szerint így fogalmaztak: „bűnöző illegális bevándorló gyilkosokat, erőszaktevőket, embercsempészeket és bandatagokat segít és bátorít” a polgármester.

    Illinois vezetői már korábban is hangot adtak tiltakozásuknak a szövetségi beavatkozás tervei miatt. J.B. Pritzker kormányzó szeptemberben a CBS News-nak adott interjújában így nyilatkozott: „Amerikai városainak utcáin semmiféle csapatnak nincs helye, hacsak nincs felkelés, hacsak nincs valódi vészhelyzet.” Hozzátette: „Mindet meg fogok tenni, hogy megakadályozzam, hogy elvegye az emberek jogait, és hogy a hadsereget államok megszállására használja.”

    Donald Trump korábban jelezte, hogy szövetségi beavatkozást tervez Chicagóban, miközben több demokrata vezetésű városban is fokozni akarja a bevándorlási szabályok érvényesítését. Portlandbe is többször próbált csapatokat küldeni, de egy szövetségi bíró vasárnap megakadályozta az utolsó kísérletet. Oregon kormányzója, Tina Kotek ezt mondta: „a demokráciánk elleni fenyegetés” és „ébresztő” más állami vezetőknek – az NPR-nek adott nyilatkozatában.

    Júniusban a Trump-kormányzat nemzeti gárdistákat küldött Los Angelesbe, ahol az ICE nagyszabású razziákat tartott. Augusztusban Washington DC-be is több ezer nemzeti gárdista és szövetségi ügynök érkezett.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk