Ostromolni kezdték az Azovsztal acélművet az oroszok Mariupolban

Lakóház a buszpályaudvar helyén, szakrendelő a földszinten – ezzel az ajánlattal próbálja peren kívül lezárni a vitát a zuglói önkormányzattal a kormányközeli ingatlanfejlesztő. Balázs Attila cége, a ZVK Development Kft. másfél milliárd forintot fizetne a kerületnek a megállapodástól számított 30 napon belül, és vállalná egy új szakrendelő teljes körű megépítését is. Ennek azonban komoly ára van: a cég két önkormányzati telket kér cserébe, ingyen - írja a Népszava.

Amikor az új intézmény elkészül és átköltözik, az önkormányzatnak át kellene adnia a jelenlegi szakrendelő ingatlanát is, amelynek helyére szintén lakóházat húzna fel a cég. A Népszava szerint a két lakóprojekt üzleti eredménye biztosítaná a szakrendelő létesítésének fedezetét.

„Az ajánlat a két fél között fennálló viszony peren kívüli rendezésére tett javaslatként értékelhető, így kell mérlegelni” – idézte a lap Rózsa Andrást, Zugló momentumos polgármesterét. A kerületvezető szerint a döntés előtt az önkormányzatnak előbb arról kell határoznia, hogy a meglévő szakrendelő felújításával vagy egy új építésével oldja-e meg a kérdést. Ha az utóbbit választják, csak utána következhet a helyszín kijelölése. A javaslatról a zuglói képviselő-testület csütörtökön tárgyal.

A vita hátterében a Bosnyák tér mögött felépült, az állam által 244 milliárd forintért felvásárolt irodakomplexum áll. A beruházó gyakorlatilag a projekt indulása óta vitatja a kerülettel kötött előzetes megállapodásban foglaltakat. A cég 2023-ban, még Horváth Csaba (MSZP) polgármestersége idején 2,9 milliárd forintot ajánlott, de azt a testület akkor nem fogadta el. A mostani, másfél milliárdos ajánlatot a cég azzal indokolja, hogy időközben 1,3 milliárdot költöttek 13 kerületi iskola udvarának felújítására, amit hivatalosan adományként végeztek.

Tavaly májusban a kerület határozatban erősítette meg, hogy a beruházást nem támogatják, mert az túlterjeszkedik a helyi építési szabályzat és a telekeladási szerződés keretein, továbbá további közlekedési fejlesztéseket is várnak a cégtől.

Nyílt levélben fordult Magyar Péterhez Zbigniew Ziobro, Lengyelország volt igazságügyi minisztere, aki a közelmúltban Magyarországon kapott menedékjogot. A politikus szerint Magyarország nem „körözött bűnözőket” rejteget, hanem a bűnözők által üldözött személyeket védi.

– írta a bejegyzésben Ziobro.

A volt miniszter azt állítja, hogy Donald Tusk egy „bűnözői struktúrát” hozott létre a barátaiból, akik szerinte pénzt sikkasztottak és kenőpénzt fogadtak el. Állítása szerint az általa irányított ügyészség pont ezeket az embereket üldözte és tartóztatta le, sőt, olyan ügyeket is felügyelt, amelyekben a kenőpénzek állítólag magához Tuskhoz jutottak volna. Ziobro szerint most bosszúból emelnek ellene hamis vádakat.

„Az én »bűnöm« állítólag az, hogy az általam felügyelt Igazságügyi Minisztérium, törvényesen eljárva, forrásokat juttatott modern felszerelésekre az állami kórházak és a tűzoltóság számára, a bűnüldözéshez használt modern elektronikus eszközökre, valamint az ügyészség felújítására. Az ő szemükben bűncselekmény az, hogy a pénz megszűnt kizárólag a kiváltságos, LGBT-ideológiát képviselő szervezetek felé áramlani, és jutott belőle a korábban mellőzött és diszkriminált keresztény, katolikus és konzervatív szervezeteknek is.”

A volt lengyel miniszter szerint Tusk az ügyészséget és a bíróságokat felhasználva simítja el párttársai korrupciós ügyeit. Levelében feltette a kérdést, hogy Magyar Péter elmondja-e a magyaroknak, mivel járt Lengyelországnak Tusk visszatérése.

„Segítek – például belenyugvást abba, hogy Németország mindenféle ellenőrzés nélkül, ezrével küld vissza illegális migránsokat Lengyelországba. Német rendőrautók az ő beleegyezésével, egyszerűen kitették a migránsokat a lengyel utcákra! Tusk két évnyi kormányzása alatt Lengyelország államadóssága több mint 600 milliárd złotyval (körülbelül 60 000 milliárd forinttal) ugrott meg. Ez példátlan eladósodás, amely arra a drámára emlékeztet, amelyet egykor Gyurcsány Ferenc okozott Magyarországnak.”

Ziobro azt is írta, hogy Tusk miatt a lengyelek fizetik a legmagasabb villanyszámlákat az EU-ban, be akarja vezetni a homoszexuális házasságot és az örökbefogadást, valamint összeomlást idézett elő az egészségügyben, ahol szerinte rákbetegek halnak meg a leállított kezelések miatt.

– zárta gondolatait, majd köszönetet mondott Orbán Viktornak, aki szerinte „szembe szállt a jogtalansággal, a hazugsággal és a politikai üldöztetéssel”.

Zbigniew Ziobro január 12-én jelentette be, hogy a magyar kormány politikai menedékjogot adott neki. A lengyel ügyészség 26 bűncselekmény, köztük bűnszervezet létrehozása és az Igazságügyi Alap forrásainak politikai célú felhasználása miatt indítana eljárást ellene. Utóbbiak között szerepel a Pegasus kémszoftver megvásárlása is. A lengyel Szejm tavaly novemberben felfüggesztette a mentelmi jogát, útleveleit pedig decemberben érvénytelenítették. A magyar kormány hivatalosan annyit közölt, hogy „több” lengyel állampolgár kapott menedéket.

Magyar Péter a Facebookon bírálta Takács Pétert. A Tisza Párt elnöke szerint az egészségügyi államtitkár arról „hazudozik”, hogy egy kormányváltás után bezárásra kerülne egy-egy vidéki kórház, amiből állítása szerint „egy szó sem igaz”.

Magyar Péter úgy véli, felháborító, hogy

Posztjában azt írja: „Az Orbán-kormány 10 ezer kórházi ágyat szüntetett meg, bezárt 225 kórházi osztályt, köztük rengeteg szülészetet. 1010 betöltetlen háziorvosi praxist és 40 ezres ápolóhiányt, valamint tragikus egészségügyi adatokat hagynak maguk után Takácsék. Évente negyvenezer honfitársunk hal meg jelenleg megelőzhető és kezelhető betegségben, a magyarok öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az uniós átlag.”

A Tisza Párt elnöke szerint „Orbán hazug janicsárjának” ezek után van képe a Tiszát vádolni. Ezzel szemben azt ígéri:

Bejegyzését azzal zárta, hogy Takács Péter „mehet nemsokára szakvizsgára készülni és egy hazugság elvonókúrára”.

Ha a puszta számok döntik el a katonai erősorrendet, akkor a Global Firepower frissen közzétett januári listája egyértelmű jelzést küld a világnak: Oroszország már nemcsak helyezésben, hanem a rangsor alapját adó pontszámban is egyértelműen a második helyre lépett, elhúzva Kína elől. A lista első helyén továbbra is az Egyesült Államok áll, jelentős előnnyel. A változás azért figyelemre méltó, mert a tavalyi évben Oroszország és Kína még azonos pontszámmal, holtversenyben osztozott a második helyen.

A módszertan egy összetett képlet alapján egy úgynevezett PowerIndex (PwrIndx) értéket számol minden vizsgált országra. A logika fordított: minél alacsonyabb egy ország pontszáma, annál nagyobb a feltételezett hagyományos katonai ütőképessége. A nukleáris fegyverarzenált a számítás nem veszi figyelembe, a lista a konvencionális hadviselési potenciált igyekszik megragadni.

A januári lista szerint

aztán India, Dél-Korea, Franciaország, Japán, az Egyesült Királyság, Törökország és Olaszország következik a sorban. A top tízben kisebb átrendeződés is történt, Franciaország a hatodik helyre lépett előre. A leglátványosabb változás azonban a második és harmadik hely közötti rés kinyílása. Míg tavaly Oroszország és Kína egyaránt 0,0788-as pontszámmal állt, addig idén az orosz index minimálisan romlott, a kínai viszont látványosabban, így a sorrend egyértelművé vált.

A Bellingcat oknyomozó portál egy korábbi cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Global Firepower egyik társhálózatának jogi nyilatkozata szerint a közzétett tartalom „történeti és szórakoztató” célt szolgál. Szakmai fórumokon ennél is keményebb vélemények fogalmazódnak meg. „A Global Firepower használhatatlan szemét” – írta egy magasan értékelt hozzászólás a Reddit r/WarCollege nevű, katonai szakértők és érdeklődők által látogatott fórumán. A kritikusok szerint a módszertan nem eléggé átlátható, és nem veszi figyelembe a minőségi tényezőket, mint a kiképzés színvonala, a harci tapasztalat vagy a fegyverrendszerek technológiai fejlettsége.

A lista egy olyan időszakban jelent meg, amikor a világ fegyverkezési kiadásai történelmi csúcson vannak. A globális katonai költések 2023-ban elérték a 2,44 billió dollárt, ami az előző évihez képest közel 7 százalékos növekedést jelent. A 2024-es adatok szerint az Egyesült Államok 997 milliárd dollárt (körülbelül 321 433 milliárd forintot), Kína 314 milliárd dollárt (mintegy 101 234 milliárd forintot), Oroszország pedig 149 milliárd dollárt (hozzávetőleg 48 038 milliárd forintot) fordított védelmi célokra a január 26-i dollár-forint középárfolyamon számolva.