HÍREK
A Rovatból

Az ukrán nagykövet üzent Magyarországnak: Önöket egyelőre még nem bombázza Putyin

„Ha mi elbukunk, az orosz hadsereg nem ezer kilométerekre lesz önöktől, hanem itt a szomszédban” - fogalmazott Ljubov Nepop. Szerinte Putyinnak ahhoz sem lesz szüksége indokra, hogy továbbmenjen, ha Ukrajnát elpusztította.


Ukrajna budapesti nagykövete egy budapesti konferencián kérte számon a magyar kormányon, hogy nem áll ki határozottan az orosz agresszió ellen és Ukrajna mellett. Budai Gyula fideszes képviselő méltatlannak nevezte a nagykövet szavait, amivel szerinte "beszállt a magyar választási kampányba". Ljubov Nepop a HVG-nek küldött cikkében reagált a vádakra.

A nagykövet szerint minden európai uniós és NATO-partnerükhöz ugyanazzal a felszólítással fordultak, de Magyarországon ezt az ország "belügyeibe való beavatkozási kísérletként állították be, hamis vádakat fogalmaztak meg, az ország méltóságáról beszélve".

Oroszország február 24-e óta kíméletlen és megalapozatlan totális háborút folytat Ukrajna ellen - írja a nagykövet.

Ljubov Nepop ezután hossza sorolja, hogy az oroszok elfoglalják a városaikat, megsemmisítik a polgári infrastruktúrát, már több mint egymillió ukránt menekülésre kényszerítettek, "azokat pedig, akik a támadás alatt álló városokban maradtak, túszokként kezelik, tűz alatt tartják a humanitárius folyosókat, hogy ne lehessen őket kimenekíteni". A nagykövet hozzáteszi: Moszkva csakis Oroszország felé nyit humanitárius folyosókat, "vagyis el akarja rabolni azokat az ukránokat, akiket nem gyilkolt le". Elfoglalták a csernobili atomerőművet, "katonai akció és lövöldözés közepette bevették Európa legnagyobb atomerőművét, a zaporizzsjait, amelyben egy robbanás a csernobilinál hatszor nagyobb erejű lenne és ennek hatása nemcsak Ukrajnában lenne érezhető, hanem itt is, és a legfontosabb, hogy minden nap és minden éjjel Oroszország gyilkolja a bennünket védő katonákat és a békés polgárokat, beleértve a gyerekeket is" - fogalmazott.

A nagykövet szerint, amikor arra figyelmeztettek, hogy szigorú szankciókra a támadás előtt és nem utána van szükség, senki nem hallgatta meg őket, "hanem azzal hitegettek, hogy a szankciók lehetősége önmagában visszatartja Putyint".

"Amint látják, nem tartotta vissza. Az ár, amit most emiatt fizetünk mérhetetlenül magas. Fel kell emelnünk a hangunkat, hogy az egész világ meghalljon bennünket"

- fogalmaz Ljubov Nepop, majd hozzátette:

"Lehet azt mondani, hogy ez nem diplomatikus, és lehet vitázni velünk abban, hogyan kellene megállítani az agresszort és a háborút. Ha önök tudják, hogyan lehet ezt hatékonyabban csinálni – osszák meg velünk. Legyen világos, tétlenül várni, és ahogy elnökünk, Volodimir Zelenszkij fogalmazott, önként befeküdni a koporsóba, hogy a háború hamarabb véget érjen, nem szándékozunk".

A nagykövet szerint "meg lehet sértődni azon, hogy túl határozottan kérjük a segítséget és erre hivatkozva megtagadni a további segítséget", azonban úgy gondolja, ehelyett egyszerűen csak bele kellene gondolni abba, mit élnek át Ukrajna polgárai.

"Gondoljanak bele abba, milyen volt a magyaroknak, amikor 1956-ban senki nem hallotta meg a segélykérésüket. Vajon önök nagyon diplomatikusak voltak, amikor felszólították a Nyugatot, hogy segítsenek szembeszállni az orosz tankokkal?"

- írja.

A nagykövet ezután megköszönte a Magyarország által nyújtott humanitárius segítséget, és, hogy az ország támogatja az oroszok ellen bevezetett szigorú szankciókat, Ukrajna felgyorsított EU-csatlakozását, és a NATO tallinni kiberközpontjához való csatlakozást.

Ugyanakkor a háború tovább tart, ezért újra és újra fel fogják szólítani Magyarországot, hogy nyújtson több támogatást Ukrajnának.

"Meggyőződésem, hogy országom győzni fog, ám az, hogy ez milyen gyorsan és milyen áron fog bekövetkezni, attól függ, hogy meghall-e bennünket és nyújt-e most konkrét segítséget minden egyes partnerünk"

- fogalmaz Ljubov Nepop.

A nagykövet ezután kifejti, hogy Magyarországnak joga van olyan döntéseket hozni, amelyek leginkább megfelelnek az érdekeiknek, ugyanakkor nekünk is jogukban áll elmondani, ők hogyan látjuk ezeket a döntéseket.

"Jogunkban áll és kötelességünk is elmondani önöknek, hogy mivel fenyeget nemcsak ránk, hanem önökre nézve is, ha nem tudjuk Putyint megállítani"

- írja a nagykövet.

Ljubov Nepop szerint "Putyin a NATO keleti tagországainak demilitarizálását is célul tűzte ki. (...) Ezeknek a követeléseinek a mi országunkban már bombázással igyekszik érvényt szerezni. Önöket – egyelőre – még nem bombázza. A támadás megindításához nem volt szüksége arra, hogy Ukrajna bármivel provokálja. Nem lesz erre szüksége ahhoz sem, hogy továbbmenjen, ha Ukrajnát elpusztította".

Később hozzátette:

"Ha mi elbukunk, az orosz hadsereg nem ezer kilométerekre lesz önöktől, hanem itt, a szomszédban. Csak úgy védhetik meg magukat és maradhatnak ki a háborúból, ha segítik Ukrajnát".

A nagykövet arra kéri Magyarországot, hogy "felejtsék el a diplomatikusság hiányára hivatkozó sértődést, ahogy mi is elfelejtjük azokat a kemény szavakat, amiket időnként hozzánk intéznek. Ma inkább a kölcsönös őszinteségre és valós együttműködésre van szükség, hogy megállítsuk az agresszort. Nem akarjuk, hogy helyettünk harcoljanak, ám azt kérjük, hogy segítsenek nekünk harcolni és győzni".

Ljubov Nepop végül Budai Gyulára is visszautal, aki nyilvánosan felszólította Ukrajna magyarországi nagykövetét.

"Azt hiszem, hogy illendő lenne ugyanígy, nyilvánosan és keményen felszólítani az orosz nagykövetet is, hogy az országa fejezze be a háborút Ukrajna ellen. Vagy ez a kérésem is méltatlan beavatkozás Magyarország belügyeibe?"

- zárja a nagykövet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Az RTL megmutatta: halomban állnak a Ferrarik, Bentley-k, Mercedesek Mészáros Lőrinc öccsének székesfehérvári luxusautó-szalonjában
Mészáros János felcsúti önkormányzati képviselő a tulajdonosa egy székesfehérvári luxusautó-szalonnak, ahol a legdrágább darab egy tűzpiros Ferrari, ami több mint negyedmilliárd forintba kerül.


180 millió forint értékű rikító kék Ferrariban fotózták le Várkonyi Andreát és férjét Mészáros Lőrinc vállalkozót. A Felcsúton készült képeket Hadházy Ákos független képviselő osztotta meg, aki szerint a luxusautó Várkonyi Andrea nevén van. Az RTL híradója kereste az ügyben a házaspárt, de egyelőre nem reagáltak.

A Ferrari 296 GTS nevű modellje egy 663 lóerős hibrid luxusautó, amely mindössze 3 másodperc alatt gyorsul 100-ra.

A különleges vezetési élményt nemrég Várkonyi Andrea is megtapasztalhatta. Méghozzá nem egyedül, hanem férje Mészáros Lőrinc társaságában. Legalábbis ezt állítja Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, aki a kék sportkocsiban ülő házaspárról fotókat is feltöltött a közösségi oldalára. Úgy tudja, a sportautó Várkonyi Andrea nevén van. Ez a típus újonnan 140-180 millió forintba kerülhet, mondja a képviselő.

Hadházy Ákos: "A fényképeket jól beazonosíthatóan a Felcsút mellett a Puskás Ferenc sporthotelhez vezető úton, illetve annak parkolójában készítette egy kedves ismerősöm. Úgy tűnik, hogy Felcsúton lassan több az egy főre jutó eső Ferrari, mint mondjuk Monacóban."

Mészáros Lőrinc fia is szereti az olasz luxusautó-márkát. Felcsúton egy benzinkútnál pumpálta egy Ferrari 488-as kerekét egy 2021-ben készült fotón, amit szintén a független képviselő osztott meg. Ehhez a modellhez használtan 100-120 millió forintért hozzá lehet jutni Hadházy szerint.

"A probléma az, amikor valaki ezt a hihetetlen gazdagságot ezt szinte csak állami megrendeléseken szerzi."

Nemcsak a felesége és fia kedveli a sportkocsikat, hanem Mészáros Lőrinc öccse is. Mészáros János felcsúti önkormányzati képviselő a tulajdonosa egy székesfehérvári luxusautó-szalonnak, ahol a Ferrarik mellett más luxusmárkák: Aston Martin, Bentley, Mercedes és Audi is kaphatók.

A szalon legdrágább darabja egy tűzpiros Ferrari, ami több mint negyedmilliárd forintba kerül, a legolcsóbb pedig egy Audi, ami 56 millió forintért vihető.

Márciusban bírálta Lázár János miniszter azokat a vállalkozókat, akik feltűnően gazdagodtak, és kihívó módon viselkedtek az elmúlt években.

"Elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a yachtozásból és az egészből, amit néhány ember ebben az országban a megteremtett lehetőséggel csinál."

A Mészáros Csoport korábban közleményben úgy reagált: Mészáros Lőrinc nem vette magára a miniszter szavait, ugyanis csak tavaly a Mészáros Csoport nagyságrendileg 20 milliárd forintot fordított támogatásokra és adományokra. Most hiába kereste az RTL Híradó a cégcsoportot és Várkonyi Andreát is, adásunkig nem reagáltak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Berobbant a légkör” – Golflabda nagyságú jég esett az osztrák-magyar határ közelében vasárnap
A következő órákban a nyugati határ környékén élők szupercellára számíthatnak, és akár 80–90 kilométer/órás szél, heves zivatarok és jégeső is érkezhet.
Fotó: Időkép, Szalafő webkamera - szmo.hu
2025. május 04.



Golflabda nagyságú jég esett vasárnap az osztrák–magyar határ közelében – számolt be róla a MetFigyelő a Facebook-oldalán. A jégverés Bad Blumaunál történt, ez a település kevesebb mint 30 kilométerre fekszik a határtól.

Az Időkép arról ír, hogy a jég nem áll meg a határnál, hanem egyenesen az ország közepe felé tart. Azt is közölték: „berobban a légkör” a határ mentén, és egyre több, valamint egyre nagyobb góc alakul ki.

A következő órákban a nyugati határ környékén élők szupercellára számíthatnak, és akár 80–90 kilométer/órás szél, heves zivatarok és jégeső is érkezhet – tette hozzá az Időkép.

Felsőszölnökön már hullott is a jég, amit a szolgálat webkamerája rögzített.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Mi történt? Lemondása óta először posztolt Facebookon Novák Katalin
A Ferenc pápára emlékező bejegyzésben ezt írta: „A hivatalos gyásznak ma vége, de a szeretet örök”.


Novák Katalin hosszú szünet után vasárnap újra megszólalt a közösségi médiában. A volt köztársasági elnök egy videót tett közzé a Facebook-oldalán, amelyben a nemrég elhunyt Ferenc pápáról emlékezett meg.

A bejegyzésben ezt írta:

„A hivatalos gyásznak ma vége, de a szeretet örök”.

A felvétel alatt a Legyetek jók, ha tudtok című film olasz nyelvű betétdala hallható, a képsorokon pedig Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatásának részletei láthatók. Többek között az a jelenet is szerepel benne, amikor Novák Katalin köztársasági elnökként fogadja a katolikus egyházfőt.

A videó Ferenc pápa magyarul elhangzó jókívánságával zárul: „Isten, áldd meg a magyart!”

Ez az első hivatalos bejegyzése azóta, hogy 2024. február 10-én lemondott köztársasági elnöki tisztségéről. Előtte legutóbb 2023. február 26-án osztott meg videót Facebook-oldalán, amelyben bejelentette, hogy véget ért az elnöki szolgálata, és gratulált utódjának, Sulyok Tamásnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Nagyot nyert a szélsőjobbos jelölt a román elnökválasztás első fordulójában, 40 százalékot kapott
George Simion Románia 36 megyéjében győzött. A második fordulót két hét múlva rendezik, ahol várhatóan Nicușor Dan vagy Crin Antonescu lesz az ellenfele, köztük minimális a különbség, de a bukaresti polgármester lehet a befutó.


George Simion, a szélsőjobboldali AUR jelöltje vezeti a román elnökválasztást, mivel a leadott szavazatok 98,41 százalékának összeszámolása után a szélsőjobboldali AUR jelöltje 40,21 százalékon áll.

A két hét múlva esedékes második fordulóban az ellenfele a független Nicușor Dan (20,74 százalék) vagy a koalíciós jelölt Crin Antonescu (20,54 százalék) lehet.

Simion, aki 38 éves, és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetője, a hivatalos adatok szerint 40,1 százalék körüli eredménnyel állt, amikor a szavazatok 90 százalékát már megszámolták.

Simion Románia 36 megyéjében győzött. A függetlenként induló Victor Ponta, aki korábban szociáldemokrata miniszterelnök volt, 14,03 százalékot kapott, így biztosan nem jut tovább.

A választáson tizenegy jelölt indult, a második fordulót május 18-án tartják a két legtöbb szavazatot szerző induló között. A központi választási iroda szerint körülbelül 9,57 millió ember szavazott, ez az összes választásra jogosult 53,2 százaléka. Külföldön 973 ezren járultak az urnákhoz.

A választók több mint 11 százaléka külföldön voksolt. Simion itt is népszerű volt, de Dan is több szavazatra számíthatott, mint Antonescu.

Hargita és Kovászna megyében, ahol többségében magyarok élnek, gyenge volt a részvétel: előbbiben 41, utóbbiban 38 százalék ment el szavazni. Az országos részvétel 53 százalék volt.

A szociáldemokraták és a liberálisok az RMDSZ-t és Kelemen Hunor elnököt hibáztatták, amiért nem mozgósítottak megfelelően – erről a Transtelex írt. Erdélyi tiszások egyébként Dan mellé álltak, de ennek inkább elvi jelentősége volt.

A tavalyi elnökválasztás első fordulóját, amit Călin Georgescu nyert, az alkotmánybíróság érvénytelenítette. Georgescut most már el sem engedték indulni. Vasárnap reggel együtt szavazott Simionnal, aki az AUR elnöke.

Georgescu azt mondta a szavazás napján: „Ezt az új választást azok rendezték, akik számára a megtévesztés az egyetlen állami politika.” Hozzátette: „Azért jöttem el, hogy elismerjem a demokrácia erejét, a szavazat hatalmát, amelytől a rendszer retteg.”

Simion az exit pollok után a Transtelex szerint kijelentette: Georgescuból akár miniszterelnök is lehet.

Simion előre felvett beszédében úgy fogalmazott: „Sok akadály ellenére a románok felemelkedtek, és kivételes eredmény közelében járunk.” Majd hozzátette: „Azért vagyok itt, hogy helyreállítsam az alkotmányos rendet. Demokráciát akarok, normalitást akarok, és egyetlen célom van: visszaadni a román népnek, amit elvettek tőle, és a döntések középpontjába az egyszerű, tisztességes, méltóságteljes embereket helyezni.”

A Kreml által támogatott Georgescu TikTok-kampányával okozott meglepetést tavaly novemberben, amikor megnyerte az első fordulót. Ezt az alkotmánybíróság decemberben vitatott érveléssel semmisítette meg, majd tavaszra új választást írtak ki. Georgescut viszont kizárták az indulásból.

A választás ismétlését az váltotta ki, hogy a tavalyi győztest kizárták, miután a politikai rendszer megrendült az állítólagos választási visszaélések és az orosz beavatkozás gyanúja miatt – bár Moszkva ezt tagadta.

A választás tétjéről néhány nappal korábban Kiss Tamás erdélyi szociológus beszélt. Szerinte „az a fajta neoliberális konszenzus, progresszív-neoliberális hegemónia, ami a román közéletet 2000 és 2024 között jellemezte, összeomlott. Nem az ezt képviselő pártok omlottak össze, hanem ennek a mainstream irányzatnak a magától értetődése. […] Megjelent egy, Magyarországon vagy Lengyelországban már régóta jelen lévő euroszkeptikus szuverenista erő.”

Simion a választás előtt néhány nappal úgy fogalmazott: „Nem vagyunk többé demokratikus állam.” Szerinte a rendszerrel szembeni ellenérzés „nem valami anarchikus mozgalom, hanem azok ellen irányul, akik tönkretették ezt az országot.”

Crin Antonescu, a 65 éves politikus azt mondta: „Egy egységes, erős, méltóságteljes Romániáért szavaztam.” Majd hozzátette: „A demokrácia harcot jelent, néha a végletekig kiélezve, de ez az eszmék harca. Ne feledjük, hogy honfitársak vagyunk, egy ország fiai, és együtt kell előre haladnunk.”

Nicușor Dan, az 55 éves matematikus, aki 2016-ban alapította az USR-t, az „Őszinte Románia” kampányával indult. Azt mondta: „Ez a románok és partnereink demokráciába vetett bizalmáról szól… és szerintem ez egy új kezdet, amit mindannyiunknak felelősségteljesen kell végigvinni.”

Ponta a „Románia az első” jelszóval kampányolt, és korábban azzal büszkélkedett, hogy jó kapcsolatot ápolt a Trump-adminisztrációval.

Elena Lasconi, aki tavaly második lett, most csak 2,6 százalékot ért el. Erősen nyugatbarát és rendszerkritikus kampányt vitt, a korrupt politikai elit ellen lépett fel.

Simion pártja, az AUR 2020-ban tűnt fel először a parlamenti választásokon, és azóta megduplázta támogatottságát. A párt „családot, nemzetet, hitet és szabadságot” hirdet. Simion úgy fogalmazott: az AUR „teljes mértékben összhangban áll a MAGA-mozgalommal.” - írja az AP.

Egy nyugdíjas, Done Chiritoi azt mondta: úgy érzi, elvették a szavazatát, és emiatt „csak rossz szavaim vannak a politikusokra.” Hozzátette: „Ha megint érvénytelenítik a szavazatomat, vagy nem nyer az, akire voksoltam, kimegyek az utcára.”

Rares Ghiorghies, aki az energiaszektorban dolgozik és Simionra szavazott, azt reméli, hogy Románia „visszatér a demokrácia alapelveihez, és visszanyeri az önbizalmát.” Szerinte: „Ami 2024 decemberében történt, az biztosan sötét fejezet ebben az országban, és ezt nem fogadhatjuk el tovább. Remélem, minden visszatérhet a normális kerékvágásba.”

Sokan sorsfordítónak tartják ezt a választást, miközben az ország próbálja helyreállítani a demokráciát és megőrizni a külpolitikai szövetségeit, amelyek megrendültek a választási botrány miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: