Korábban beszámoltunk róla, hogy hackerek segítenek tájékoztatni az orosz lakosságot a háborúról. Most egy fokkal radikálisabb módszert választottak arra, hogy felhívják a figyelmet az Ukrajnában zajló "különleges katonai műveletre". Ezúttal egy rádióadót, a Kommerszant FM-et – az állami Kommerszant című lap rádióállomását – támadták meg a hackerek – írja a HVG a Metro alapján.
A rádió hallgatói szerdán a déli hírek helyett az ukrán himnuszt és háborúellenes dalokat hallhattak.
Az adást gyorsan lekapcsolták, Alekszej Vorobjov, a rádió főszerkesztője pedig megerősítette a támadás tényét.
Радиостанцию «Коммерсантъ FM» взломали, там играют антивоенные песни и гимн Украины
Azt nem lehet tudni, hogy melyik hackercsoport támadta meg a rádiót, mindenesetre az Anonymus most azt írta a Twitteren, hogy továbbra is dolgoznak a moszkvai agresszió ellen.
Korábban beszámoltunk róla, hogy hackerek segítenek tájékoztatni az orosz lakosságot a háborúról. Most egy fokkal radikálisabb módszert választottak arra, hogy felhívják a figyelmet az Ukrajnában zajló "különleges katonai műveletre". Ezúttal egy rádióadót, a Kommerszant FM-et – az állami Kommerszant című lap rádióállomását – támadták meg a hackerek – írja a HVG a Metro alapján.
A rádió hallgatói szerdán a déli hírek helyett az ukrán himnuszt és háborúellenes dalokat hallhattak.
Az adást gyorsan lekapcsolták, Alekszej Vorobjov, a rádió főszerkesztője pedig megerősítette a támadás tényét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Telex: Orbán Viktor utasítására csapott le a TEK, az ügyészség szerint alap nélkül
Források szerint Orbán Viktor rendelte el a TEK látványos rajtaütését az ukrán aranykonvojon. Az ügyészség később kimondta, hogy a nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozó akciónak nem volt kellő jogi alapja.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.
Az ügyre rálátó források szerint a látványos akcióról politikai szinten döntöttek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.
A Telex több, egymástól független forrása is azt állította, hogy a műveletet a kormányzaton belül Orbán Viktor rendelte meg, akit a rajtaütés napján folyamatosan tájékoztattak a fejleményekről.
A miniszterelnök éppen aznap, a nyilvánosság előtt beszélt arról, hogy erővel fognak fellépni Ukrajnával szemben a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt. Orbán Viktor akkor úgy fogalmazott, „győzni fogunk, és erővel fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni.”
Bár a NAV-nak van saját bevetési egysége, a feladatra a Terrorelhárítási Központot kérték fel. A hivatalos indoklás szerint attól tartottak, hogy az ukránoknál fegyver lehet, de egy kormányzati forrás elismerte, hogy a TEK bevetése eleve látványosabb, ami politikai szempontból is fontos volt.
A kormány a rajtaütésről készült videót hivatalos Facebook-oldalán is megosztotta, azt a látszatot keltve, hogy illegális pénzszállítmányt kapcsoltak le.
A Telex írása szerint az akció jogi alapja gyenge lábakon állt. A feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal tette, de nem saját, hanem az Információs Hivatal által gyűjtött adatokra alapozva. A gyanú középpontjában egy ukrán extitkosszolga, Hennagyij Ivanovics Kuznyecov állt, akinek korábbi korrupciós ügye és Volodimir Zelenszkij elnök egyik bizalmasához, Andrij Jermakhoz fűződő kapcsolata keltett gyanút.
Ezenkívül a magyar szolgálatok furcsállották, hogy az ukránok miért csak ritkán kértek rendőri kíséretet, és miért tértek el a szerződések különböző nyelvű változatai. Ezek a jelek azonban önmagukban nem bizonyítottak bűncselekményt.
Az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, úgy ítélte meg, hogy „az Alkotmányvédelmi Hivatal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket kellő adattal nem támasztotta alá”.
A rajtaütés után az ukrán fél is lépett, és a szállítmányt visszatartó magyar hatóságok ellen terrorcselekmény gyanúja miatt tettek feljelentést. Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter az esetet „állami útonállásnak” nevezte. A kormányzati kommunikáció a pénzmosás gyanúját hangsúlyozta, és a Fideszhez köthető média MI-generált képekkel igyekezett alátámasztani a bűnözői történetet, miközben az osztrák hatóságok és az érintett bankok a szállítás jogszerűségét igazolták.
Az ügy végül a magyar hatóságok visszavonulásával zárult. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már áprilisban jelezte, hogy ha nem történik gyanúsítás, akkor vissza kell adni a lefoglalt pénzt. Május elejére az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság visszavonta az ukrán pénzszállítók kiutasítását, a NAV pedig visszaadta a teljes lefoglalt vagyont. Az ügyészi értékelés, miszerint a nemzetbiztonsági kockázat nem volt kellően alátámasztva, lényegében pontot tett a hatósági eljárás végére.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal május 6-án Záhonynál visszaadta az ukránoknak a lefoglalt 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat. Ezt követően, május 18-án az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság is visszavonta a pénzszállítókkal szemben elrendelt kiutasítást és beutazási tilalmat. A fordulat hátterében az áll, hogy az ügyész, aki betekinthetett a titkos iratokba, megállapította, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal nem támasztotta alá kellő adattal a nemzetbiztonsági kockázatra utaló tényeket – írta a Telex.
Az ügyre rálátó források szerint a látványos akcióról politikai szinten döntöttek.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal a lapnak megerősítette, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat Felügyelő Államtitkársága jelölte ki a rajtaütés időpontját, március 5-ét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kemény határidőt szab a kormány: már 2026 őszétől eltűnnek a gigaplakátok
A Parlament elé került törvényjavaslat szerint a nem megfelelő reklámeszközöket legkésőbb 2026. szeptember 30-ig el kell távolítani. A szabályozás a kormányhivatalok helyett az önkormányzatok kezébe adná a döntést és a végrehajtást.
Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.
A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.
Eszerint hirdetni „kizárólag utcabútoron, hirdetőoszlopon, villanyoszlopon és tetőszerkezethez rögzített reklámhordozót tartó berendezésen” lehetne, a reklámfelület mérete pedig nem haladhatná meg a 15 négyzetmétert.
Ez a gyakorlatban a homlokzatokra feszített reklámhálók és gigaposzterek végét jelentené.
A közterületi reklámok szabályozása, ellenőrzése és lebontatása a kormányhivatalok helyett az illetékes önkormányzatok hatáskörébe kerülne,
a reklámeszközök kihelyezését pedig településképi bejelentési eljárásban kellene kezdeményezni.
A tervezet kemény határidőt szab:
a szabályoknak nem megfelelő reklámeszközöket a tulajdonosoknak legkésőbb 2026. szeptember 30-ig a saját költségükön el kell távolítaniuk.
Aki ezt elmulasztja, azzal szemben a helyi önkormányzat léphet fel. Az eltávolítást a reklámeszköz és az ingatlan tulajdonosától egyaránt követelheti, emellett 100 ezer forintig terjedő helyszíni, és akár 4 millió forintig terjedő, többször is kiszabható közigazgatási bírsággal sújthatja őket.
A javaslat a politikai hirdetések tartalmát is szigorúan szabályozná. A sajtótörvény módosítása megtiltaná az olyan politikai reklámokat, amelyek sértik az emberi méltóságot vagy uszítanak.
A törvény szerint tilos lenne olyan politikai reklám terjesztése, amely „az egyenlő emberi méltóságot megsérti vagy eltagadja, vagy a gyűlölet keltésére alkalmas társadalmi ellenségkép kialakítására bármilyen módon irányul”.
A tilalom kiterjedne a személyek képmását valótlan vagy megtévesztő módon megjelenítő képi és audiovizuális tartalmakra is. Hasonlóképpen módosulna a választási törvény, amely azt is kimondaná, hogy plakáton nem lehet közzétenni kiskorúak fejlődésére káros tartalmat.
A városképet elcsúfító óriásplakátok ellen régóta folyik a harc. Karácsony Gergely főpolgármester 2024. március 5-én egy videóban jelentette be, hogy a főváros megtisztítja a történelmi épületeket, és elkötelezettségét azzal nyomatékosította, hogy kijelentette: „A saját kezemmel fogom őket levágni”. Idén májusban pedig már Vitézy Dávid is a reklámtörvények felülvizsgálatát és az önkormányzati jogkörök visszaadását ígérte.
Vége lehet a homlokzatokra feszített gigaplakátok korszakának: a Parlament oldalára felkerült egy törvényjavaslat, amely 2026. szeptember 30-i ultimátummal, kemény bírságokkal és az önkormányzatok jogkörének bővítésével számolna. A csomag emellett a politikai reklámokra is új, gyűlöletkeltést tiltó tartalmi szabályokat vezetne be.
A jogszabálytervezet egyértelműen meghatározza, hol lehet a jövőben reklámot elhelyezni közterületen vagy onnan látható helyen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Heteken belül dönthet a kormány a nagy teljesítményű rollerekről
A közlekedési miniszter bejelentette, hogy a kormány a teljes KRESZ-módosítás előtt, külön ütemben szigorítaná az e-rollerek szabályait. Az indok a növekvő balesetszám, idén már két 14 év alatti gyerek is meghalt.
Már a KRESZ átfogó módosítása előtt lép a kormány a rollerek szabályozásának ügyében – közölte kedden az RTL-lelVitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A döntést a növekvő balesetszámok és a tragédiák sora indokolja:
idén már két 14 évnél fiatalabb gyermek halt meg e-rolleres balesetben, egy 13 éves pedig három hónapja kómában fekszik.
A kormány a kétlépcsős módosításról még nem tárgyalt, de a javaslat várhatóan a következő hetek kormányülésén téma lesz. Az Országos Mentőszolgálat adatai is alátámasztják a helyzet súlyosságát, adataik szerint exponenciálisan nő az elektromosroller-balesetek száma, a Bethesda Gyermekkórházban pedig idén már több életveszélyes sérültet is elláttak.
„A rolleres balesetek számossága és súlyossága miatt a KRESZ nagy teljesítményű rollerekre vonatkozó szabályainak a felülvizsgálatát külön ütemben javaslom” – mondta a miniszter.
Vitézy Dávid szerint a gyorsított eljárásra azért van szükség, mert a teljes KRESZ módosítás egy hosszabb folyamat lesz, ami szélesebb körű társadalmi egyeztetést igényel, a rollerhelyzet viszont azonnali beavatkozást kíván.
„Gyorsan lépjünk roller ügyben, a teljes felülvizsgálat pedig az egy hosszabb ideig tartó, társadalmi egyeztetést kívánó változtatás” – javasolta.
Hétfőn a 24.hu arról írt, hogy a kórházak „drámai nyárra” készülnek az e-rolleres sérülések miatt, mivel az év első hónapjaiban a gyerekeket érintő esetek megduplázódtak. A KRESZ-reform előkészítése már korábban megkezdődött: május végén Vitézy Dávid kijelölte azt a személyt, akinek a feladata az új szabályozás előkészítése lesz.
Már a KRESZ átfogó módosítása előtt lép a kormány a rollerek szabályozásának ügyében – közölte kedden az RTL-lelVitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A döntést a növekvő balesetszámok és a tragédiák sora indokolja:
idén már két 14 évnél fiatalabb gyermek halt meg e-rolleres balesetben, egy 13 éves pedig három hónapja kómában fekszik.
A kormány a kétlépcsős módosításról még nem tárgyalt, de a javaslat várhatóan a következő hetek kormányülésén téma lesz. Az Országos Mentőszolgálat adatai is alátámasztják a helyzet súlyosságát, adataik szerint exponenciálisan nő az elektromosroller-balesetek száma, a Bethesda Gyermekkórházban pedig idén már több életveszélyes sérültet is elláttak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fideszes politikusokat is előállítottak az ügyészség keddi fővárosi akciója során
Láng Zsolt mellett Gór Csabát és Puskás Pétert is előállították a hatóságok kedden. Az akció ugyanabban a parkfenntartási szerződésekkel kapcsolatos ügyben zajlott, amelyben ellenzéki politikusokat is bevittek.
A fővárosi önkormányzatok parkfenntartási szerződései körül zajló nyomozás kedd estére elérte a Fideszt is: Láng Zsoltot, a II. kerület volt polgármesterét, Gór Csaba kerületi frakcióvezetőt és Puskás Pétert, a III. kerület korábbi alpolgármesterét is előállították az ügyészség keddi akciójában – írta a 24.hu. A hír órákkal azután érkezett, hogy a hatóságok több ellenzéki politikusnál is megjelentek.
A politikus védője szerint az ügyészség kezdeményezte Molnár Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő letartóztatását, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak a parkfenntartási ügyben. A politikus védője szerint a gyanúsítást vitatják és panaszt tettek ellene.
A bíróság csütörtökön dönt a kényszerintézkedésről.
A nap folyamán előállították Őrsi Gergelyt, a II. kerület polgármesterét is. A kerületi önkormányzat arról tájékoztatott, hogy teljes mértékben segítette a hatóságok munkáját.
„Kedden reggel a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozói Őrsi Gergely polgármester lakhelyén és a II. kerületi Polgármesteri Hivatalban nyomozati cselekményeket végeztek. A polgármester és a hivatal mindenben együttműködött a nyomozást végzőkkel, valamennyi kért iratot a rendelkezésükre bocsátotta.”
A gyanú szerint az óbudai önkormányzatnál fiktív és túlárazott szerződéseket kötöttek bizonyos cégekkel, a megbízásokért cserébe pedig a hivatal egyes tisztviselői pénzt kérhettek vissza.
A Központi Nyomozó Főügyészség kedd reggel közölte, hogy vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés és más bűncselekmények gyanúja miatt több önkormányzatot is érintő, összehangolt akciót hajt végre. A műveletben több mint hetven hivatalos személy vett részt, a Készenléti Rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat közreműködésével. Részletesebb tájékoztatást a hét második felére ígértek.
A fővárosi önkormányzatok parkfenntartási szerződései körül zajló nyomozás kedd estére elérte a Fideszt is: Láng Zsoltot, a II. kerület volt polgármesterét, Gór Csaba kerületi frakcióvezetőt és Puskás Pétert, a III. kerület korábbi alpolgármesterét is előállították az ügyészség keddi akciójában – írta a 24.hu. A hír órákkal azután érkezett, hogy a hatóságok több ellenzéki politikusnál is megjelentek.
A politikus védője szerint az ügyészség kezdeményezte Molnár Zsolt volt szocialista országgyűlési képviselő letartóztatását, akit befolyással üzérkedéssel gyanúsítanak a parkfenntartási ügyben. A politikus védője szerint a gyanúsítást vitatják és panaszt tettek ellene.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
