HÍREK
A Rovatból

Az SZFE új kancellárja: Amit az egyetemen belül kialakítottak, közel jár a háborús helyzethez

Szarka Gábor szerint az intézményt blokád alá vevő hallgatók átléptek egy határt, amit már nem tud elfogadni, de a vezetés semmiképpen sem fog erőszakos megoldást alkalmazni.


Háborús helyzethet hasonlította a Színház- és Filmművészeti Egyetemen belül kialakult helyzetetet Szarka Gábor, az intézmény újonnan kinevezett kancellárja a hvg.hu-nak adott interjújában.

Amikor az interjú elején katonai múltjáról kérdezték, az egykori ezredes elmondta, hogy katonai karrierje többségét igazgatási feladatokkal töltötte, de gépesített lövészként is dolgozott. Azt mondta, most a Színművészeti kancellárjának nevezték ki, nem úgy éli meg, mintha háborúba küldték volna,

"de a helyzet, amit az egyetemen belül kialakítottak, közel jár a háborús helyzethez".

Szarka Gábor nem akart a Színművészetin folyó oktatás minőségéről véleményt nyilvánítani, mert elmondása szerint ő nem ért a művészeti kérdésekhez. Az egyetem fenntartóváltásáról azt mondta, "a döntéshozók talán azt gondolhatták, hogy miután a modell más egyetemeken működik, miért ne működhetne ugyanígy a Színművészetin is. Amikor az újságíró erre azt mondta, hogy például azért nem, mert az egyetemet élesen kritizáló embereket raktak föléjük, a kancellár így válaszolt:

"Upor László [az SZFE volt rektorhelyettese - a szerk.] engem is emberi tárgyként jellemzett egy interjúban. Egy olyan ember, aki rektor szeretett volna lenni, emberi tárgynak minősít egy másik embert, ez mindent elmond a helyzetről."

Szarka annyit még hozzátett, hogy szerinte biztos, hogy több párbeszéd kellett volna a modellváltás előtt.

"Ez hiányzott az elején, ezt elismerem, de én akkor még nem voltam a folyamat részese, egy másik fázisban kerültem a játékba. Arra készültem, hogy a béke követe lehetek, de úgy látszik, erre nincs nyitottság"

- mondta.

A kancellár szerint az SZFE diákjai, "a másik oldal" csataként élik meg a jelenlegi helyzetet, ő viszont nem. "Ha mi is így kezelnénk, akkor egyszerűen megrohamoznánk és elfoglalnánk az épületet. Pontosan ezt nem szeretnénk" - szögezte le.

Azt mondta, azt hitte, hogy amikor az új vezetés megérkezett az egyetem élére, majd elindul egy párbeszéd a kuratórium és az egyetemi polgárok között, de most már úgy látja, hogy ez tévedés volt. Mégis arra számít, hogy a józan ész győz, és a diákok és a dolgozók még egyszer végiggondolják azt a 8 pontos megegyezési javaslatot, amelynek elfogadására szerda éjfélig adtak határidőt. A diákok ugyanis ezt először elutasították.

"A hallgatók az egészet egy ultimátumnak tekintették, mert szabunk egy határidőt. De az ultimátum általában feltétel nélküli megadást jelent, tehát én mondok egy határidőt, és ha nem az történik, akkor csinálok valamit"

- mondta Szarka.

Szerinte most az egyetlen cél az, hogy a hallgatók tanulmányait valamilyen szinten biztosítani tudják, nem akarják felfüggeszteni a tanulmányi félévet, de "ez a legutolsó feltétel", ha nem tudnak elérni semmit és nem látják, mi folyik az egyetemen belül.

"Az elejétől kezdve azt mondjuk, igyekszünk a lehető legtoleránsabban eljárni, és erőszakot biztosan nem fogunk alkalmazni a hallgatókkal szemben a kapunál. De az nem normális, hogy nem engedik be az igazgatásért felelős vezetőt sem, tehát nem tudok körülnézni, a tűz- és munkavédelmi kérdéseket megtekinteni, ellenőrzést végrehajtani, az okmányokhoz hozzáférni, csak ha esetleg kikérem azokat. Azt pedig nyilvánvalóan semmilyen szervezet sem szereti, ha az okmányai szanaszét keringenek a rendszerben. Itt a probléma az, hogy a kinevezett vezetők semmihez sem férnek hozzá"

- mondta a kancellár, aki pikánsnak nevezte, hogy úgy kellene átvennie egy épület üzemeltetését, hogy azt se tudja, hol van az irodája.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Árréstop: a Lidl, a Tesco és a Spar is korlátozásokat vezetett be
Van, ahol mennyiségi korlátozást vezettek be, máshol pedig a kereskedelmi vásárlók számára léptettek életbe szigorítást.


Egyre több boltlánc dönt úgy, hogy mennyiségi korlátozást vezet be az árrésstoppal érintett termékekre. Az áruházláncok szerint a cél, hogy minden vásárló hozzájuthasson ezekhez az árucikkekhez.

A Lidl a kereskedelmi vásárlók számára léptetett életbe szigorítást.

„Egyáltalán nem lehet vásárolni az árrésstoppal érintett termékkörből a Lidl boltjaiban, ha a vevő áfás számlát kér”

– mondta a portfolio.hu-nak Tőzsér Judit, a cég kommunikációs vezetője. A korlátozás hétfőtől érvényes.

A Tesco mennyiségi korlátozást vezetett be.

Tejből 1 kartonnal, tejtermékekből (termékenként és terméktípusonként) 4 darabot lehet venni

– tájékoztatott Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs vezetője.

A Spar szintén mennyiségi korlátozást vezetett be, amely mától érvényes.

Az üzleteikben mérendő termékekből maximum 3 kilogrammot, egyéb termékekből 10 darabot lehet vásárolni. Azoknál a termékeknél, amelyek kiszerelése meghaladja az 1 litert vagy az 1 kilogrammot, legfeljebb 10 liter vagy 10 kilogramm vihető el.

Az árrésstop március 17-től, azaz hétfőtől lépett életbe. Az intézkedést azokban a boltokban vezette be a kormány, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál, és a lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.

Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Elfogatóparancsot adtak ki Milorad Dodik ellen
Dodik a hírre az X-en úgy reagált: a Boszniai Szerb Köztársaság saját határőrséget hoz létre.


A boszniai-hercegovinai ügyészség elfogatóparancsot adott ki Milorad Dodik ellen

- írja a Bloomberg.

A Boszniai Szerb Köztársaság vezetője mellett két másik magas rangú szerb tisztviselőt is keresnek a hatóságok.

Dodik a hírre az X-en úgy reagált: a Boszniai Szerb Köztársaság saját határőrséget hoz létre.

Dodikot az alkotmányos rend megsértésével gyanúsítják. Február 26-án emiatt egy év börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen, és hat évre eltiltották az elnöki hivataltól. Az ítélet után a politikus kijelentette, hogy szerinte Bosznia-Hercegovina „nincs többé”. A boszniai szerb nemzetgyűlés ezután határozatot fogadott el arról, hogy nem ismeri el az ország bíróságát és ügyészségét.

Miután Dodik kétszer sem jelent meg a kihallgatásán, ellen a boszniai-hercegovinai ügyészség március 12-én előállítási parancsot adott ki ellene.

A boszniai szerbek vezetőjének egyetlen támogatója az Európai Unión belül Orbán Viktor. Az EU-n kívül Marco Rubio, Donald Trump egykori külügyminisztere is bírálta Dodik lépéseit. Azt mondta, hogy azok „aláássák Bosznia-Hercegovina intézményeit, és veszélyeztetik biztonságát és stabilitását”. Felszólította az Egyesült Államok régióbeli partnereit is, hogy csatlakozzanak „e veszélyes és destabilizáló magatartás elleni küzdelemben”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt a bejelentés: Németh Balázs lesz a Fidesz-frakció szóvivője
Németh Balázs korábban dolgozott a TV2-nél, aztán évekig az M1 híradó műsorvezetője volt. Már a tévés karrierje során is többször felvállalta politikai véleményét, ami miatt büntették is.


„Szóvivőként erősíti a Fidesz-frakció munkáját Németh Balázs, korábbi televíziós újságíró, médiaszakember is” - közölte Facebook-oldalán a nagyobbik kormánypárt parlamenti frakciója.

Hozzátették:

„szakmai tapasztalata, közéleti tájékozottsága megkérdőjelezhetetlen. Az általunk képviselt értékeknek, a magyar érdekeknek is régóta szószólója, zászlóvivője”.

Németh Balázs korábban dolgozott a TV2-nél, aztán évekig az M1 híradó műsorvezetője volt. Már a tévés karrierje során is többször felvállalta politikai véleményét, sőt, volt, hogy egy bevezetője miatt még a Médiatanács is megbüntette.

2022-ben aztán otthagyta a tévét, mert kinevezték a 2023-as budapesti vb-t szervező cég vezérigazgatójává. Legutóbb a júniusi EP-választás előtti M1-es tévévitán tűnt fel a képernyőn mint műsorvezető.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Több Coop, Reál vagy CBA is tönkremehet a hétfőn életbe lépett árréstop miatt
Ahol az éves forgalom meghaladta az egymilliárd forintot, ott az alapvető élelmiszereket csak 10 százalékos haszonkulccsal adhatják el. Sokan azonban csak kevéssel lépték túl ezt a határt, ők most nagy bajba kerülhetnek.


Részleges vagy teljes bezárást, elbocsátásokat, cégátalakítást és más termékek árának emelését emlegették a G7-nek a nyilatkozó vállalatvezetők és cégtulajdonosok a hétfőn életbe lépett árrésstop kapcsán.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt. A kormány ezután bejelentette, hogy március 17-től árrésstopot vezetnek be azokban a boltokban, ahol az éves forgalom nagyobb egymilliárd forintnál. Ennek lényege, hogy a kereskedők az érintett termékeket legfeljebb 10 százalékos haszonkulccsal értékesíthetik.

Ez azt jelenti, hogy

ha egy termék beszerzési ára 1000 forint, akkor a fogyasztói ár nem haladhatja meg az 1100 forintot.

Az árrésstopot jelenleg 30 alapvető élelmiszer esetében kell alkalmazni.

A G7 cikke szerint a legkisebb a legkisebb kiskereskedelmi vállalkozás, amelynek a szerdán kihirdetett jogszabály szerint már alkalmaznia kell az árrésstopot, a jánoshalmai Hendrosz Kft. A cég 2023-as árbevétele 7 millió forinttal haladta meg a határként megszabott egymilliárd forintot. Petróczky Ferenc tulajdonos a G7-nek azt mondta: egyelőre elképzelése sincs, hogy mit fog csinálni. A vállalat több üzletet is működtet a városban, most azonban Petróczky Ferenc szerint az sem kizárt, hogy boltokat kell bezárniuk.

A G7 szerint a Hendrosz helyzete nem egyedi, százas nagyságrendben vannak hasonló cégek az országban. Ezek többsége valamely lánchoz (Coop, Reál, CBA, Spar) tartozó franchise bolt. Az elmúlt napokban a lap több mint féltucat hasonló helyzetben lévő vállalkozás vezetőivel és tulajdonosaival beszélt, és kivétel nélkül nagyon borúsan ítélték meg a helyzetet. Többségük nem tudta megmondani, mit fog csinálni.

A törvényben rögzített kitételek alapján a G7 úgy számolt, hogy 160-180 vállalatra vonatkozhat az életbe lépett új szabályozás, ezek nagy többségének árbevétele pedig néhány milliárd forint.

Ezt a kört érinti legsúlyosabban az intézkedés, mert termékkínálatuk jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból.

„Csak úgy tudjuk megoldani, ha más termékekre tesszük rá az árrést. Vagy kitermeljük az árrésből az üzemeltetés költségeit, a béreket, az adókat, a rezsit, vagy be kell zárni az ajtót. Ha nincs meg a megfelelő árrés, ami fedezi a kiadásainkat, akkor az üzletet nem szabad üzemeltetni” – fogalmazott egy hajdúsági kiskereskedő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk