hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Az ország több mint felét már beoltották, mégis súlyos járványhullám sújtja a Seychelle-szigeteket

Az országban csak az AstraZeneca és a Sinopharm vakcinái elérhetők. A már beoltott betegek közül senki sem halt meg.

Link másolása

hirdetés

Hiába oltották be koronavírus ellen a Seychelle-szigetek lakóinak 61,4 százalékát, mégis újabb járványhullám érte el az afrikai szigetországot. A helyzet mégsem olyan tragikus, mint amilyennek elsőre tűnik, írja elemzésében a CNN.

A 98 ezer lelket számláló országban a csütörtöki adatok szerint 2700 aktív fertőzöttet tartanak számon, közülük 33 százalék már mindkét védőoltását megkapta. Szakértők és a helyi tisztviselők szerint ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vakcinák nem működnek a Covid-19 ellen. Ugyanakkor a világ egyik legszebb tengerpartjával rendelkező ország esete egyben figyelmeztetés is a többi magas átoltottságú nemzet számára, hogy nem szabad elbizakodottnak lenni és hanyagolni az éberséget.

A Seychelle-szigetek egy hónappal ezelőtt már annyira biztos volt a koronavírus felett aratott győzelemben, hogy a turisták többségét már korlátozások nélkül, csupán egy negatív PCR-teszt birtokában és kötelező karantén nélkül engedték az országba. Ekkor az országban a világjárvány kezdete óta valamivel kevesebb, mint 3800 fertőzöttet azonosítottak, az elhunytak száma pedig 16 volt. A lazítás azonban fontos lépés volt a szigetország számára, melynek GDP-jét 72 százalékban közvetve vagy közvetlenül az idegenforgalom adja.

A korlátozások megszüntetése óta azonban megkétszereződött (32) az elhunytak, és több mint duplájára (9184) emelkedett a fertőzöttek száma. Egyelőre még nem tisztázott, hogy mi vezetett az esetszámok robbanásszerű emelkedéséhez. Sylvestre Radegonde külügyi és turisztikai miniszter szerint nem behurcolásról van szó, hanem a vírus végig az országban volt, csak az oltások egyszerűen óvatlanná tették az embereket.

A Seychelle-szigeteken két oltást alkalmaznak: a Magyarországon is használt kínai Sinopharmot a beoltottak 57 százaléka, míg az AstraZeneca licensze alapján gyártott indiai Covishieldet 43 százalék kapta meg. Előbbivel a 18-60 év közöttieket oltották, míg utóbbit a 60 év felettiek kapták. A kormány adatai szerint azonban hiába a magas átoltottság, az újonnan fertőzöttek 37 százaléka már mindkét oltáson túl volt. Arról nem közöltek részletes adatokat, hogy milyen oltást kapott a fertőzöttek többsége, ahogy az oltott betegek korosztályos bontását sem hozták nyilvánosságra.

Sylvestre Radegonde azt azonban bejelentette, hogy a kiugró fertőzésszám ellenére is csupán ketten vannak intenzív osztályon az egész országban a koronavírus miatt. A külügyi és turisztikai miniszter hozzátette: az oltott betegek közül senkinél nem lépett fel súlyos szövődmény, vagyis a vakcinák valóban megvédik az embereket.

hirdetés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban mindkét oltóanyag vészhelyzeti alkalmazását engedélyezte, bár egyik sem 100 százalékban hatékony a koronavírus ellen.

Míg az AstraZeneca oltóanyaga 76 százalékban előzi meg a koronavírusos tünetek kialakulását, addig 100 százalékban véd a súlyos, kritikus állapot kialakulása, végeredményben pedig a kórházba kerülés ellen, addig a Sinopharm esetében mindkét arány 79 százalék.

Az adatok alapján Michael Z. Lin, a Stanfordi Egyetem docense szerint egyértelmű, hogy a magas átoltottság ellenére az emberek 20 százaléka úgy is fogékony a koronavírusra, hogy már megkapta a vakcina mindkét komponensét.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK

Gulyás Gergely az úthálózat privatizálásáról: Szükség van rá, ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a hazai közúti forgalom

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint egy uniós nyílt közbeszerzésről van szó, ennek bármely uniós cég lehet a nyertese.

Link másolása

hirdetés

Közel 2000 kilométer hazai gyorsforgalmi út fejlesztése, felújítása és üzemeltetése kerülhet koncesszióba 35 évre - ez derült ki a hétfőn megjelent Európai Unió közbeszerzési értesítőből, írja a 24.hu.

A közlemény szerint 1662 kilométer alaphálózat + 381 kilométer kiegészítő hálózat tervezése, felújítása, építése, üzemeltetési, karbantartási és finanszírozási feladatai kerülnének koncesszióba. A terv szerint az utak használatából befolyó állami útdíjat fordítanák erre a célra.

A téma a hétfői parlamenti ülésen is szóba került. Tordai Bence (Párbeszéd) elmondta:

a kormány a következő 35 évre a teljes magyarországi gyorsforgalmi úthálózatot magánkézbe akarja adni, hogy ugyanannak a nyertes vállalkozónak a cégeit hizlalják a fejlesztések. Ez több tízezer milliárdos bevételt garantál a kiválasztott vállalkozónak

- mondta. Hozzátette: a hírek szerint Szíjj László lesz a nyertes - írja az MTI.

Megjegyezte: a kormány fideszes oligarcháknak akar közpénzt kijátszani.

hirdetés
Gulyás Gergely közölte: egy uniós nyílt közbeszerzésről van szó, ennek bármely uniós cég lehet a nyertese. Nem utak működtetéséről van szó, hanem arról, hogy valaki utat épít és azt működteti

- magyarázta. Úgy látja, így olyan utak is megépülhetnek, amelyek megerősítik Magyarország szerepét a nemzetközi tranzitforgalomban. Nem jó, hogy egy magyar nagyvállalkozót vádol meg a képviselő, és azt kell nézni, hogy Magyarország érdekét szolgálja-e a fejlesztés - vélekedett.

A miniszter elmondása szerint a tervezett koncesszióban arról van szó, hogy ha valaki utat épít, akkor annak bevételéből részesül és költségvetési támogatást is kap. Ha az állam építi az utat, akkor ahhoz a forrásokat elő kell teremteni, vagy hitelt kell felvenni. Ha ezt koncesszióban teszik meg, akkor ők is kockázatot vállalnak.

Gulyás Gergely szerint,

ha azt akarjuk, hogy fejlődjön a hazai közúti forgalom, szükség van erre a kiírásra.

Tordai Bence válaszában azt közölte, hogy szerinte Gulyás mellébeszél, mert a kiírásban nemcsak az újakról van szó, hanem a már meglévő utakról is. Majd hozzátette:

"mi egy fillért se fogunk fizetni a maguk oligarcháinak 2022 után".

Gulyás viszontválaszában annyit ismételt meg, hogy bárki pályázhat, és az nyer, aki a legolcsóbb és legjobb ajánlatot adja.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK

444.hu: A kormány kezdeményezte a Limes világörökségi jelölés visszavonását

A Római Birodalom határvonala, azaz a Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A magyar szakaszt körülbelül 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelölte Magyarország a listára.
Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2021. június 15.


Link másolása

hirdetés

A kormány kezdeményezte a Római Birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását - írja a 444.hu.

A Limes több szakasza már szerepel az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítő munka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam.

A lap információi szerint

a magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását, úgy, hogy erről nem egyeztettek sem a hazai örökségvédelmi szakmával, sem a jelölésen dolgozókkal.

A 444.hu azt is megjegyzi, hogy ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,

az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.

Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.

hirdetés

A régészprofesszor a lapnak azt is elmondta, hogy egyébként ő maga is egy osztrák kollégájától értesült a kormány döntéséről.

A lap azt is felidézte, hogy a kormány 2019-ben úgy döntött, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. A kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog. A kormány akkor érdemben nem indokolta meg ezt a lépést. Az csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét - benne a helytartói palotával - a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.

A 444.hu kereste a kormányt a visszalépés miatt, több minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is elküldték kérdéseiket, de érdemi választ még sehonnan sem kaptak.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

A szakdolgozók több mint fele készül elhagyni az egészségügyet

A Független Egészségügyi Szakszervezet friss felmérése szerint a legtöbben az alacsony bér és az új egészségügyi szolgálati jogviszony miatt tervezik a felmondásukat.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. június 15.


Link másolása

hirdetés

A szakdolgozók több mint fele távozni készül az egészségügyből – derül ki a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) frissen lezárt felméréséből, erről a Népszava számolt be. A lap szerint

a mintegy 1200 válaszadó nyolc százaléka a nyugdíjazását, míg további 48 százaléka a felmondását tervezi, amint megszűnik a felmondási tilalom.

Tavaly november óta tiltja egy jogszabály, hogy az egészségügyi dolgozók a veszélyhelyzet ideje alatt felmondjanak, de ez a korlátozás június 15-től megszűnik. A lap megjegyzi, hogy az elmúlt nyolc hónapban csak egyszer, az egészségügyi szolgálati jogviszony márciusi bevezetésekor volt lehetőségük kiválni a szolgálatból. Akkor mintegy 5000 egészségügyi dolgozó élt is a lehetőséggel.

A Népszava szerint sokakat akkor az tartott vissza, hogy az egészségügyre nehezedő iszonyatos járványnyomás alatt nem akarták cserben hagyni sem a betegeket, sem a kollégáikat.

 

hirdetés
A mostani felmérésből az is kiderül, hogy a távozásukat tervezőknek kevesebb mint a fele maradna az egészségügyben. Ők vagy itthon egy másik állami vagy magánintézményben, esetleg külföldön vállalnának munkát. A többiek a pályát is elhagynák.

A válaszadók további harmada azt jelezte, hogy még bizonytalan a maradását illetően, csupán szűk hatoduk tartana ki a munkahelye mellett - írja a lap.

"Az elmúlt hónapokban a szakszervezetet is sokan keresték, hogy szeretnének munkahelyet változtatni, hogyan lehetne elhagyni az ágazatot"

– mondta a lapnak Soós Adrianna, a FESZ elnöke.

Az okok között leggyakrabban az alacsony bért jelölték meg.

Továbbá az új szolgálati jogviszony bevezetését említik, e jogszabály hátrányai a szakdolgozókat ugyanúgy sújtják, mint mindenkit, akit a hatály alá soroltak, miközben az előnyeiből, a béremelésből csak az orvosok részesültek - jegyzi meg a Népszava.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK

Négy héttel elhalasztotta a korlátozások teljes feloldását a delta vírusvariáns terjedése miatt a brit kormány

Boris Johnson szerint bár jól halad az oltás, de most „egy kicsit fel kell engedni a gázpedált”.

Link másolása

hirdetés

Az eredetileg tervezett jövő hétfői időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt - jelentette be hétfő este Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására. Kijelentette ugyanakkor: ez a plusz időszak szükséges ahhoz, hogy minél többen részesüljenek a koronavírus elleni oltásban, különösen a fiatalabb korosztály tagjai közül, akiknek a körében gyorsabban terjed az először Indiában azonosított delta vírusvariáns.

Hozzátette:

a kormány naponta vizsgálja a helyzetet, és ha két hét múlva úgy találja, hogy a kockázat csökkent, akkor fenntartja a lehetőséget a július 19-nél két héttel korábbi, július 5-i teljes nyitásra.

A hétfő este bejelentett módosítás alapján jövő hétfőtől az eredeti terveknek megfelelően eltörlik az esküvőkre meghívható vendégek létszámára eddig központilag megszabott 30 fős felső korlátozást, de az emberek közötti távolságtartás előírása e rendezvényeken is érvényben marad.

Érvényben marad az az előírás is, hogy szabadtéren - a sportrendezvényektől eltekintve - legfeljebb harminc, zárt terekben, elsősorban magánlakásokban legfeljebb hat nem egy háztartásban élő ember tartózkodhat egymás társaságában.

hirdetés
Az éttermekben és a pubokban csak asztali felszolgálás lehetséges, a bárpultoknál nem lehet fogyasztani, és egy-egy asztalnál legfeljebb hatan ülhetnek. A színházak és a mozik 50 százalékos kapacitással működhetnek, és az éjszakai szórakozóhelyek egyelőre nem nyithatnak ki.

Boris Johnson hétfő esti tájékoztatóján elmondta: hetente hozzávetőleg 64 százalékkal emelkedik - az átlagon belül a legfertőzöttebb térségekben hetente megduplázódik - az újonnan kiszűrt fertőződések száma.

Hozzátette: Angliában hetente átlagosan 50 százalékkal, az átlagon belül a legfertőzöttebb északnyugati országrészben 61 százalékkal növekszik a kórházi ellátást igénylő esetek száma.

A brit kormányfő kiemelte ugyanakkor: egyértelmű, hogy a koronavírus elleni oltások hatékonyak, és az oltási kampány puszta kiterjedésének köszönhetően az ország most összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a korábbi fertőzési hullámok idején. Az oltások ugyanis nagymértékben csökkentik a vírus terjedését, és két oltási dózis nagyon magas szintű védelmet nyújt a súlyos betegség kialakulása, illetve a Covid-19 betegségből eredő halálozás ellen.

Több millióan azonban még nem részesültek az oltásban, különösen a fiatalabb korosztályban, ezért most "egy kicsit fel kell engedni a gázpedált" - fogalmazott a brit kormányfő a korlátozások feloldásának lassítására utalva.

Boris Johnson bejelentette: a kormány az eddigi menetrendben szereplő július 31-ről július 19-re hozta előre azt a határidőt, ameddig a teljes brit felnőtt lakosságnak - hozzávetőleg 52,7 millió embernek - meg kell kapnia a koronavírus elleni oltás első dózisát.

Ugyaneddig az időpontig a felnőttek kétharmadának - ezen belül az 50 évesnél idősebbek, a fokozottan veszélyeztetettek, az egészségügyi és szociális ellátás első vonalában dolgozók mindegyikének, és azoknak a 40 éven felülieknek, akik május közepéig megkapták az első dózist - mindkét oltási adagot be kell adni.

Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a brit kormány egészségügyi főtanácsadója a hétfő esti sajtótájékoztatón elmondta: az angliai közegészségügyi szolgálat (PHE) legfrissebb kutatási eredményei szerint a Nagy-Britanniában használt vakcinák nagyon magas hatékonysággal veszik elejét a koronavírus-fertőződésből eredő súlyos betegségek kialakulásának a delta variáns esetében is.

A PHE adatai szerint az első dózis 57-85 százalékkal, mindkét dózis 85-98 százalékkal csökkenti a kórházi kezelést igénylő súlyosságú Covid-19 betegség előfordulási esélyét.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: