News here

HÍREK

Az oroszok azt állítják, bevették az első nagyvárost, az ukránok szerint ez nem igaz

Herszon kulcsfontosságú hídfőállás az oroszoknak, mert innen tudják folytatni az inváziót Odessza irányába, és komoly édesvíz-utánpótlást is jelent a Krím felé.

Link másolása

Nem nagyon lehet tudni, valójában mi történt a dél-ukrajnai Herszon városával. Az orosz kormány azt közölte, hogy átvette az irányítást a 300 ezer lakosú városban, a BBC szerint viszont helyi ukrán források cáfolják ezt.

A térség ukrán kormányzója és a város polgármestere is azt írta, hogy bár Herszont teljesen körbezárták az orosz csapatok, a várost nem foglalták el. "Még mindig Ukrajnához tartozunk" - írta a Facebookon a polgármester.

Ha az oroszok mégis beveszik Herszont, akkor ez lenne eddig a legnagyobb, orosz kézre kerülő ukrán város. Herszon stratégiai fontossága elsődleges az oroszoknak, ezért is fordítottak rá nagyobb figyelmet és komoly erőket vetettek be az elfoglalására.

A BBC azt írja, hogy Herszon a kulcsfontosságú hídfőállás az oroszoknak, hogy folytatni tudják az inváziót Odessza irányába.

Herszon bevételével édesvíz-utánpótláshoz is jutottak az orosz megszállók, ezt pedig a Krím ellátására fordíthatják. Ukrajna ugyanis korábban egy gáttal akadályozta az oroszok által 2014-ben megszállt félsziget vízellátását. Az oroszok fontosnak tartották a gát lerombolását is.

A BBC azt írja, hogy az orosz harci járművek éjjel betörtek Herszon központjába és a város polgármestere, Igor Kolihajev reggel azt mondta, hogy a városnak csodára van szüksége a megmeneküléshez.

Az ukrán védelmi minisztérium viszont azt állítja, hogy a harcok jelenleg is folynak a városért, amelynek egyes részeit továbbra is az ukránok ellenőrzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Már a kormánynak is feltűnt, hogy baj van az üzemanyagellátással, kedden összeült az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs
Az ársapkák miatt drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, a MOL százhalombattai finomítójában pedig a nyári karbantartás óta nem tudtak visszaállni a normál üzemre.

Link másolása

Újra ülésezik az Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs - derül ki Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő kedd reggeli Facebook-bejegyzéséből. Eközben egyre több benzinkúton fogynak ki a hatósági áras üzemanyagokból, sok helyen pedig mennyiségi korlátozásokat vezettek be.

Úgy tűnik, hogy a kormánynak döntenie kell: vagy maradnak a jelenlegi hatósági árak, ami ellátási gondokhoz vezethet, vagy ebben a formában el kell engednie az ársapkákat.

Szentkirályi Alexandra reggeli bejegyzésében a szokásos kormányzati narratívát hozza, szerinte az elhibázott szankciók nyomán szöktek az egekbe az energiaárak. A kormányszóvivő azonban azt is megemlíti a bejegyzésében, hogy „a belföldi ellátás biztonsága és megfizethetősége továbbra is kulcskérdés”. Ugyan nem fejti ki, hogy pontosan minek kapcsán említi a „belföldi ellátás biztonságát”, de az elmúlt napok hírei után nehéz nem az üzemanyagokra gondolni.

A kormány még tavaly novemberben döntött, hogy befagyasztják a 95-ös benzin, illetve a gázolaj árát. Az azóta többször módosított és meghosszabbított intézkedés jelen állás szerint még december 31-ig lesz érvényben. Addig tehát literenként 480 forintért lehet tankolni 95-ös benzint, illetve gázolajat a magántulajdonú személyautókba.

Így viszont külföldről nem éri meg behozni üzemanyagot, hiszen azt itthon csak a nyomott hatósági áron lehet eladni.

A kisebb benzinkutaknak ezért mindenképpen a MOLtól kell vásárolniuk, amely az egyetlen nagykereskedő a magyar piacon, aki ezt 480 forintért kínálja nekik. A cég azonban ezen a héten sem szállít a kis kutaknak, mert indoklásuk szerint „az ország működése és az energiabiztonsága érdekében optimalizálnia kellett az ellátási stratégiát”.

Így a közelmúltban már

akadt olyan kis kút is, ahol egyszerre mindössze egyetlen liternyi hatósági áras üzemanyagot lehet tankolni.

Ennek oka, hogy a tulajdonos nem akar kifutni a meglévő készletéből, hiszen ha hosszabb időre be kéne zárnia készlethiány miatt, akkor akár az üzemeltetési jogot is elvehetik tőle.

Gépész László, a Függetelen Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja korábban egyszerűen „haldoklásként” jellemezte ezt a helyzetet.

Eközben a múlt héten már a Shell, sőt maga a MOL is mennyiségi korlátozásokat vezetett be a töltőállomásain. A probléma pedig már a fővárosban is megmutatkozik, hétvégén például több olyan budapesti kút is volt, ahol vagy gázolajat, vagy 95-ös benzint nem lehetett tankolni.

Hiába van tehát 480 forintos áron maximálva a 95-ös benzin és a gázolaj ára, ha emiatt ellátási gondok alakulnak ki, és kiszáradnak a kutak.

A Miniszterelnökség hétfőn már azt közölte, hogy január elsejétől

csak akkor tudják fenntartani a benzinárstopot, ha „az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalan, a százhalombattai finomító pedig folyamatosan működik”.

A Dunai Finomítóban az év közepén karbantartási és felújítási munkák zajlottak, a Világgazdaság pedig kedden azt írta, hogy azóta sem tudott helyreállni a normál üzem.

A finomító tehát végül is működik, csak nem teljes kapacitáson, és a MOL a HVG érdeklődésére nem is tudott erre pontos időpontot mondani. Márpedig a magyar olajcég szerint ez a csökkentett üzemmód az egyik legfőbb oka az ország benzinkútjain tapasztalható részleges és időleges üzemanyaghiánynak.

A másik ok pedig a MOL szerint is az, hogy az ársapkák bevezetésével drasztikusan csökkent az üzemanyagimport, ez pedig szerintük rengeteg új autóst hajtott a kútjaikra. A MOL szerint konkrétan jelenleg is a tavalyi forgalom közel másfélszerese a kereslet a kútjaikon.

A fokozott kereslet miatt pedig a hálózatuk 20 százalékában jelentkezett termékhiány „részlegesen, jellemzően pár óráig”.

A Miniszterelnökség válaszában szerepel feltételként az Oroszországból érkező kőolajszállítás zavartalansága is - azt azonban a MOL sem tudta megmondani a lapnak, hogy ez alatt mit is érthet pontosan a kormány.

November közepén nagy riadalmat keltett, amikor rakétacsapás érte a Barátság kőolajvezeték áramellátóját a belorusz-ukrán határon, ami után le is állt a szállítás. Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azonban a HVG-nek azt mondta, hogy pár napos szünet teljesen normális, és semmiféle szenzációt nem jelent.

Mindezek fényében különösen érdekesnek ígérkezik a Energia-veszélyhelyzeti Operatív törzs újabb ülése. Nyilván csak találgatni lehet arról, hogy születik-e döntés az ársapkákról, az viszont biztos, hogy az elmúlt napok hírei után úgy látszik a kormány is érezte, foglalkoznia kell a témával.

Grád Ottó korábban azt ATV-nek úgy fogalmazott:

„a kormányzatnak el kell döntenie, hogy árat szabályoznak, vagy üzemanyaggal látják el a piacot”.

A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára azt is hozzátette: a korlátozások ma már nagyobb kárt okoznak, mint amit az árnövekedés okozott a múltban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Szijjártó: A kormány nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság ülésezéséhez
Amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat – mondta a külügyminiszter.

Link másolása

Évek óta világos, hogy a magyar kormány egészen addig nem járul hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésezéséhez, amíg a kárpátaljai magyarok vissza nem kapják az őket megillető jogokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben az M1 aktuális csatornán élőben közvetített nyilatkozatában.

A tárcavezető a NATO külügyminiszteri üléséről nyilatkozva, újságírói kérdésre válaszolva megerősítette a Financial Times című brit lap értesüléseit, amelyek szerint Magyarország ezúttal sem járult hozzá a NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához, így az ukrán külügyminiszter csak a munkavacsorán vesz majd részt.

"Ez nem új keletű magyar álláspont, már évekkel ezelőtt világossá tettük, hogy mindaddig, amíg a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség nem kapja vissza azokat a jogokat, amelyek őket megilletik, addig a NATO-Ukrajna Bizottság formális ülésének összehívásához Magyarország nem járul hozzá"

- mondta.

Szijjártó Péter szerint, amióta kitört az ukrajnai háború, azóta mindenki láthatja, tapasztalhatja, hogy hazánk nem emlegeti fel a kárpátaljai magyarok jogaival kapcsolatos kérdéseket.

"Nem emlegetjük fel őket, de nem is felejtettük el ezeket az ügyeket. Reméljük, hogy minél előbb vége lesz a háborúnak, és ha vége lesz a háborúnak, akkor majd lesz lehetőségünk arra, hogy ezeket a kérdéseket újra megvitassuk. Ettől az álláspontunktól nem tudunk visszalépni és nem is akarunk"

- mondta, hozzátéve, hogy a kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja az ukrajnai magyar kisebbség jogainak biztosítását.

A miniszter végül arról számolt be, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülésével kapcsolatban egy informális, úgynevezett non-paper jellegű kezdeményezést tettek, amelyet Magyarország és Törökország nem írt alá.

"Én azt gondolom, hogy azon konzultációs igényeknek, amelyeket a NATO tagállamai megfogalmaztak, megfelelő platformot ad az, hogy ma este informális tanácskozás keretében itt részt vesz az ukrán külügyminiszter" - mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Rejtélyes helikopter-balesetben halt meg egy orosz milliárdos
Továbbra sem tudni, hogy miért zuhant le a helikopter, amelyet egy tapasztalt pilóta vezetett.

Link másolása

Helikopter-balesetben meghalt Vjacseszlav Taran, a Forex Club és a Libertex alapítója – számolt be róla a Mirror. A Monacóba tartó gépen lett volna egy ismeretlen utas is, de ő az utolsó pillanatban lemondta a repülést.

A milliárdos a svájci Lausanne-ból repült egy tapasztalt pilótával egy Monacair H130 típusú helikopterrel, amikor lezuhantak. A balesetben a pilóta is életét vesztette.

A bizonyítékok alapján az oligarcha kapcsolatban állt az SVR külföldi kémügynökséggel, valamint „az orosz pénzeket a kriptovaluta rendszerén keresztül mosta tisztára”.

Az eset még november 25-én történt, de azt továbbra sem tudni, hogy mi okozta a balesetet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Már a kormány is arra számít, hogy a 3000 milliárdos EU-támogatás felfüggesztését fogja javasolni az Európai Bizottság
Navracsics Tibor szerint viszont az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

Link másolása

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kedden megerősítette, hogy az Európai Bizottság javasolni fogja a 7,5 milliárd eurós, vagyis a 3000 milliárd forintnyi uniós támogatás felfüggesztését, miután nem sikerült megfelelni a korrupcióellenes elvárásoknak – írja Reuters.

A miniszter szerint a 2021-2027-es időszak hétéves uniós költségvetésének egy részét ideiglenesen elbukhatja az Orbán-kormány, de arra számítanak, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa december 12-én a magyar helyreállítási terv jóváhagyása mellett fog dönteni.

„Ha decemberben sikerül aláírni a partnerségi megállapodást, és ha a Tanács elfogadja a helyreállítási tervet, akkor időben vagyunk. Azonban a hangsúly most az EU-pénzek lehetséges felfüggesztésén van”

– közölte a miniszter.

A Bizottság várhatóan szerdán hozza nyilvánosságra, hogy hogyan értékeli a magyar kormány eddigi lépéseit. Magyarország két hónap haladékot kapott, hogy a kormány teljesítse a brüsszeli testületnek tett korrupcióellenes ígéreteket, és biztosítsa az uniós források tiszta felhasználását.

A kormány eddig 17 korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta, de egyeztetések folynak további jogszabályokról is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: